Multifunkcionális fénymásoló a felvinci római-katolikus egyháznak

A Communitas Alapítvány számtalan programot és beruházást támogatott Fehér megyében az évek során. Ezúttal  egy multifunkcionális fénymásoló+szkenner költségeinek fedezését támogatta a felvinci római-katolikus egyház számára.

„Az eszköz nagyon sok területen segíti munkámat, hiszen a lelkipásztori tevékenységem mellett a környékbeli római katolikus gyerekek oktatási feladatait is nekem kell ellátnom. Összesen 90 gyereket tanítok Nagyenyeden és Torockón. A híveim száma 282, a szolgálatot pedig Marosújváron és az őt körülvevő szórvány és mélyszórvány településeken végzem:  Felvinc, Székelykocsárd, Székelyföldvár, Maroscsesztve. A fénymásoló lényegesen megkönnyíti munkámat, hiszen iskolai feladatlapok és a lelkipásztori tevékenységhez szükséges anyagok (kották, énekek, bibliai idézetek, imák valamint a közösséget érintő kiértesítők, hirdetések, plakátok) kerülnek majd sokszorosításra”- mondta Mihály Imre plébános.

Látogatóban a nagyenyedi nyári iskolában

Lőrincz Helga alpolgármester kezdeményezésére, idén június közepétől, minden hétköznap, teljes programmal foglalkoztatják a gyerekeket. A Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Dr. Szász Pál Egyesület által megvalósított program lehetőséget nyújt olyan ismeretek elsajátítására, amelyek hiányoznak az iskolai tananyagból, az elmúlt héten például néprajzi tudásukat gyarapíthatták a résztvevők

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház mostanában is tele van élettel, hiszen itt tartják a nyári iskolát, többnyire a szabadban, természetesen betartva az egészségügyi előírásokat. Több korcsoportban zajlanak a tevékenységek, a legkisebbektől az ötödikesekig, összesen 28-an vannak.

 A gyerekek reggel 8 órára érkeznek és délután négyig tart a program, amelyet a legaprólékosabban kidolgoztak számukra a pedagógusok, Csíki Tímea, Prodan Delénke és Szabó Katalin. Őket felváltva segítik önkéntesen a Bethlen Gábor Kollégium óvónői, ottjártunkkor épp Szabó Mónika tevékenykedett. Az érkezés 8 és 9 óra között történik, ez idő alatt megmérik a gyerekek lázát, alaposan kezet mosnak, fertőtlenítenek, majd reggelihez látnak. Ezt követően megbeszélik a napi teendőket majd zenés torna következik, kinn a szabadban. A mindennapi fő foglalkozás egy előre meghatározott heti témához kapcsolódik, ezt az ebéd majd egy – felolvasott, elmondott vagy vetített – mesepillanat követi. Legvégül az udvaron vezetik le a soha nem apadó energiájukat, csoportjátékok segítségével.

Sok szülő élt a nyári iskola lehetőségével, hiszen a program gyerek és szülő számára egyaránt hasznos: a gyerekek biztonságos körülmények között, a számítógéptől távol gyarapítják ismereteiket, kapcsolatban vannak társaikkal, míg ők dolgozni mennek. A költségek sem nagyok, a gyerekek az otthonról hozott tízórait fogyasztják el, csupán az ebédet kell kifizetni, amit egy catering szolgáltatással oldanak meg.

„Célunk, hogy oldott hangulatban egészítsük ki az iskolapadban megszerzett, elméleti tudást, legyen ez az együtt eltöltött idő hasznos a gyerekek számára. Most még nem iktattunk be olyan tanulási feladatokat, amelyek az iskolára emlékeztetik őket, de fokozatosan erre is sort kerítünk”- mondta Szabó Katalin. „A programnak gyermekmegőrző jellege van, de abban is sokat segít, hogy ne szakadjanak el a társaiktól, az iskolai atmoszférától”- tette hozzá Csíki Tímea.

A remek hangulatról pedig a helyszínen bárki meggyőződhet: a gyerekek vidámak, szófogadóak, nyoma sincs az unalomnak. Ezt pedig a kedves, jól felkészült pedagógusok, a szép környezet és a megfelelően kiválasztott tartalom biztosítják. Mindeddig a gyerekek hasznos ismereteket szerezhettek a környezetápolásról, az egészséges életmódról, a higiéniáról, volt bibliahét és olyan is, amikor az épp nyíló virágokkal foglalkoztak, aktív módszerekkel tanultak azok gondoskodásáról. A program főtámogatói a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány, emellett többen segítenek a legkülönbözőképp, az egyik helyi virágüzlettől elkezdve azon három máltais önkéntesig, akik az elsősegélynyújtást oktatják minden pénteken.

Ottjártunkkor, az elmúlt héten, egy nagyon látványos tevékenység zajlott: Szabó Csilla Erzsébet miriszlói óvónő néprajzi ismeretekkel igyekezett bővíteni a gyerekek tudástárát. Minden napra kiválasztott egy-egy reprezentatív erdélyi tájegységet: először megkeresték Enyedet a térképen, innen kiindulva jutottak el a közeli Magyarlapádra, majd Kalotaszegre, a Mezőségre, Felcsík és a moldvai csángók vidékére. Vetített képes bemutatók segítségével a gyerekek megismerték az illető tájegység fontosabb településeit, a falvak nevezetességeit, a jellegzetes szokásokat. Lelkes fiatalok segítségével bemutatták a népviseleteket, az udvaron megtanulhatták az illető népi táncok alaplépéseit és egy-egy ismert népdalt. A jól felépített program mindig egy kézműves foglalkozással zárult. Első nap a lányok lapádi pártát, a fiúk csizmát készíthettek, persze papírból , kedden a fából készült kulcstartók díszítése a  kalotaszegi bútorfestésre emlékeztetett. A következő napokon nemezelés illetve gyöngyfűzés és ostorfonás volt napirenden, pénteken pedig a szövésben ügyeskedtek a szorgos kezek, készült is számtalan szebbnél-szebb kis darab.

„Meglepően jól fogadtak a gyerekek, nagyon nyitottak voltak az általam javasolt témára. Jó volt megtapasztalni, hogy nem lankad érdeklődésük, végigtapogatják a viseleteket, énekelnek, táncolnak, kitartóan bíbelődnek a kézműves anyagokkal. Volt olyan gyerek is, aki otthon felfedezte a saját viseletét, a „táncos szoknyáját”, és egész héten azzal jött a foglalkozásokra”-  számolt be Szabó Csilla.

A nagy népszerűségnek örvendő nyári iskola augusztus végéig működik Nagyenyeden.

Basa Emese

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Bethlen Gábor Alapnak, hogy 2019-ben főtámogatóként finanszírozta a következő programjainkat:

III. Fehér Megyei Magyar Napok

Egységben a dél-erdélyi szórványmagyarságért

A honszerető ifjúság találkozója

Vakációs játszóház

Míves gyermekek sokadalma

 

A Dr. Brendus Gyula Egyesület vezetősége

 

 

 

 

 

VÉGLEGESEN A REFORMÁTUSOKÉ A VÁRUDVARI KISTEMPLOM NAGYENYEDEN

A mindössze 241 négyzetméteres kis templom szerényen húzódik meg az impozáns református vártemplom mellett, ámbár figyelemreméltó építészeti értékekkel rendelkező, A-besorolású műemlék.

 

Nagyenyed központját a Bethlen Gábor Kollégium illetve a vele szemben levő vár látképe uralja, benne a két, a református és az evangélikus-lutheránus templommal.

A vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, melyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve, a nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől. A IV. Béla által behívott szász telepesek Enyeden is megvetették a lábukat, akik elhatározták, hogy saját templomot építenek a vártemplom mellé, mely 1333-ban készült el. A reformációig mindkét templom római-katolikus volt, Nagyenyed lakossága 1551-ben tért át a reformált vallásra. Az 1564-es nagyenyedi zsinaton különválik a lutheránus evangélista egyház és a kálvinista református egyház (a magyarok a kálvini, a szászok a lutheri irány követői lesznek).

A mai kis evangélikus templom helyén egy kis román kori erődtemplom állott, emeletes őrtoronnyal, amelyről egy ábrázolás is fennmaradt. Ez a templom lehetett a település névadója, Szent Egyed védőszentje révén. Mivel Szent Egyed a bencések kedvelt szentje volt, a bencéseknek tulajdonítják a templom építését is. A korabeli feljegyzések szerint alatta kripta volt. 1866-ban az  evangélikus templomot megfontolatlanul visszabontották, majd  újjáépítették, erről egy kis emléktábla maradt fenn. A lebontáskor régi falfestmények nyomai kerültek felszínre, többek között Szent Tamás apostol életnagyságú képe, de teljesen megsemmisültek. Korabeli forrásokból az is kiderül, hogy a parochiális épület falán 1866-ig egy Agnus Dei domborművet őriztek, amelyet később a Kollégium régiségtárában helyeztek el. Az orgonát  az elmúlt években ajándékozták el a gyulafehérvári templomnak. Arról is tudunk, hogy a középkorban még négy kápolna is volt Boldogasszony, Szt. Ilona, Szt. Erzsébet és Nepomuki Szt. János tiszteletére.

A szász lakosság fogyatkozása a 18. században vált szembetűnővé, a későbbiekben pedig megállíthatatlanná vált, ezt a folyamatot az 1945 januárjában zajló oroszországi deportálások, majd a Ceaușescu-féle eladásos kitelepítések tetőzték. A nagyenyedi lutheránus – evangélikus egyház kb. 1947-ig rendelkezett önálló lelkésszel (a régi evangélikus parókia a vártemplomban, a fal mellett volt), később a szászsebesi majd a gyulafehérvári lelkész szolgált a megcsappant lélekszámú gyülekezetben.  Amikor a tavaly az evangélikus esperes meghozta a döntését a templom eladásáról, már csak hat híve volt a városban, azok közül sem beszél már mindenki  németül. 2016-ban volt utoljára igehirdetés a kistemplomban, azóta Gyulafehérvárra utaztatják kisbusszal istentiszteletre a híveket. 2017-ben az evangélikusok a városban levő ingatlanjukat is eladták.

A nagyenyedi református közösség, élén Tóth Tibor lelkipásztorral, hálásan  örvend annak, hogy sikerült megvásárolni a kistemplomot, hiszen így lehetővé válik hosszú távon megtartani a vár református jellegét, az újonnan szerzett ingatlan pedig kiválóan alkalmas lehet különböző egyházi és kulturális jellegű tevékenységek megvalósítására. Jelen pillanatban eredeti funkcióját tölti be, hiszen legkevesebb három évig a nagytemplom teljes külső-belső felújítás alatt áll. A járvány okozta kijárási tilalom idején is a kistemplomból közvetítették az online istentiszteleteket.

A megvásárlás örömével ugyanakkor újabb feladat vár az egyházközségre, hiszen szinte azonnal felvetődik az ingatlan felújításának kérdése: az 50 ezer eurós vételárhoz további 130 ezer euró helyreállítási költség szükséges. Ha ezt sikerül beszerezni, akkor minden esély meglesz arra, hogy a helyiek egy rendezett városközponttal büszkélkedhessenek:  a felújított kollégiummal, a restaurált várfalakkal és a bennük levő történelmi-építészeti műremekekkel, amelyek egyben Erdély kiemelkedő kultúrkincsei is.

Basa Emese

Főtámogató: BETHLEN GÁBOR ALAP