Csoóri Sándor Alap támogatásai: oxigén a néphagyományok ápolóinak

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben indította útjára sikeres programját a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására.  A pályázat célja az anyaországi  magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, valamint a közösségek megerősítése. A programban idén kizárólag olyan csoportok vehetnek részt, amelyek két éve folyamatosan és rendszeresen működnek, és jogi személyiségi háttérrel rendelkeznek. A támogatásra szánt keretösszeget 2,6 milliárd forintban állapították meg.

Erdélyi szervezetek is szép számban részesültek a támogatásban. Fehér megyében hét egyesület került fel a listára: a Bethlen Gábor Alapítvány (Nagyenyed), a Csombordi Pipacs Néptánccsoport, az Ethnika Kulturális Alapítvány illetve az általa működtetett Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Felvinc Létom Egyesület, a Magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánc Egyesület, a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport és a székelykocsárdi Zúgó Néptánccsoport. Ezek azok a szervezetek, amelyet az előző években is részesültek a programban, a támogatást pedig általában népviseletek és kiegészítőik beszerzésére, kiszállások költségeinek fedezésére, a néptáncoktatók bérének kifizetésére, kisértékű hangtechnikai eszközök megvásárlására használták fel. A sorozatos  támogatásoknak köszönhetően, néhány 2019-ben nyertes szervezet, például a torockószentgyörgyi Szilas Egyesület, idén már nem is pályázott, hiszen már beszerezte a szükséges viseletkészletet, és természetesen olyanok is akadtak, akik a járványhelyzet miatt nem vállalták a program megvalósítását. Általában a néptánccsoportok vezetői leleményesen megtalálták a módját annak, hogyan alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz és tovább folytassák az elkezdett munkát annak érdekében, hogy ne bomoljanak fel a tánccsoportok és a már megtanult táncokat ne felejtsék el a tagok.

A program keretében figyelemre méltó kezdeményezés  valósul meg Magyarlapádon, ahol az Ethnika Kulturális Alapítvány a 2019-es támogatásokból a néptánc- és hangszeroktatás mellett színpaddal ellátott csűrt és sütőkemencét épít, az idei nyertes pályázatának újdonsága pedig a fafaragó- és bútorfestő tanfolyam beindítása.

Hagyományőrző néptánccsoportról lévén szó, a magyarlapádiak saját táncainkat mívelik elsősorban és több órás műsorszámot tudnak összeállítani a négy generációt képviselő táncosokkal. Ugyanakkor összegyűjtötték és megtanulták a környék táncait is (Magyarbece, Lőrincréve, Marosgombás, Nagymedvés, Magyarszentbenedek, Sülye, Nagymedvés, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós).  „Célunk, hogy továbbadjuk egyedülálló népi örökségünk, ezért hetente népzene- és néptáncoktatást szervezünk, eleget teszünk minden felkérésnek, legyen az egy kis szórványtelepülés falunapja vagy a legrangosabb erdélyi esemény. Különféle oktatóprogramokat, szakmai tanácsokat nyújtunk a megye másik kisebb néptánccsoportjainak” – hangsúlyozta Sipos Ferenc, az alapítvány elnöke. Minden gyereket és ifjút a faluból szeretnének megtanítani a saját táncainkra, mint ahogyan régen is mindenki tudta “járni a lapádit”. Továbbá szorgalmazzák azt, hogy a megye néptánccsoportjai is először ismerkedjenek meg a lapádi tánccal, hiszen ez a környék legreprezentatívabb tánca, s majd csak ezt követően sajátítsák el más tájegységek táncait. Az utánpótlás kinevelésével párhuzamosan szorgalmasan népszerűsítik hagyatékuk a környéken, Erdélyben és a határon túl is.

Mindamellett, hogy Magyarlapád elsősorban népzenéjéről és népi táncairól híres, más figyelemreméltó népművészeti örökséggel is rendelkezik, az alapítvány pedig ezeket is igyekszik felpártolni, népszerűsíteni.  Az új csűr felállításával  lehetőség adódik a népművészeti foglalkozások kibővítésére, hiszen itt ki lehet alakítani olyan kistereket, ahol különféle népi mesterségbemutatókat, például fafaragást, kovácsolást, szalmafonást, nemezelést lehet gyakorolni. Elsőként a fafaragás hagyományát szeretnék megismertetni és átadni, mert ez önálló megélhetési forrást is biztosíthat azoknak, akik ebből szeretnének megélni. Ezzel párhuzamosan a népi bútorfestést is meg akarják  ismertetni a helyiekkel, sajnos ez a mesterség már kihalt, de feltérképezték a régi mintákat és el is kezdték megtanítani ezeket. Tervük, hogy Kós Károly leírásaira alapozva, újra felfedeztessék a közösségben az eredeti magyarlapádi mintákat, hiszen ezek amellett, hogy gyönyörűek és értékesek, azok számára, akik ezzel foglalkoznának, akár jövedelem-kiegészítést vagy teljes megélhetést is biztosíthatnának. Így az Ethnika Kulturális Alapítvány nem csupán a hagyományápolásban vállalhatna fontos szerepet, hanem a szülőföldön való megmaradást is elősegíthetné.

BASA EMESE

Főtámogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Csoóri Sándor Alap