A CSEREVÁR EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Magyarország Kormánya Nemzetpolitikai Államtitkárságnak illetve a Bethlen Gábor Alapnak, hogy 2021-ben is támogatta egyesületünket: a marosludasi úszótábort, a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház és Szórványbentlakás infrastrukturális fejlesztését, illetve az ingázó diákokat szállító gépkocsivezetők bérét és az üzemanyagok költségének fedezését.

Köszönet érte!

A Cserevár Egyesület vezetősége

Letölthető logók – bgazrt.hu

Kalotaszegi néptánc edzőtábor a Miriszló Gyöngye számára

„Mivel az elmúlt időszakban kevés közösségi eseményre került sor, néptánccsoportunk tagjai között kissé meglazult az az erős összetartás, ami eddig volt jellemző, arról nem is beszélve, hogy nagyon hiányoznak számukra a fellépések és a faluból való kimozdulás lehetősége” – foglalta össze Szabó Csilla Erzsébet egyesületi elnök a program lényegét.

Valóban, egy intenzív néptánc edzőtábor szakmailag mindig kiváló lehetőség bármelyik néptánccsoport számára. Emiatt is szükségesnek tartották, hogy a Miriszló Gyöngye ifjú tagozata számára szervezzenek egy három napos néptánc edzőtábort Kalotaszentkirályon, 2021. december 10 és 12. között. A helyszín kiválasztása a Kalotaszeg iránti érdeklődésükből ered, a táncosok mindig is szerették volna jobban megismerni ezt a tájegységet. A kalotaszegi néptáncot már megtanulták az előző időszakban, a táborban pedig gyakorolni, fejleszteni lehetett tudásuk. Így a párok jobban összeszokhattak és begyakorolhattak egy olyan színpadi produkciót, amit aztán előadhatnak a közönség előtt is.

Az elszállásolásukat egy hagyományos kalotaszegi parasztházban oldották meg és egy-egy rövid kiruccanást is szerveztek, hogy jobban megismerjék a jellegzetes népi építészetet, a gyönyörű templomokat, tiszta szobákat. Múzeumi látogatásokat iktattak a programba, magángyűjteményeket néztek meg a tábor ideje alatt. A néptáncoktatást a Szarkaláb Néptánccsoport két tagja, Pillich Balázs és Varga Orsolya végezték, ők már évek óta  tanítják eredményesen a Miriszló Gyöngyének a táncot.

Minden bizonnyal, a mostani edzőtábor is egyike lesz azon feledhetetlen élményeknek, amelyekkel az egy évtizede működő néptánccsoport tagjai gazdagodtak az évek folyamán.

A néptánctábort a Bethlen Gábor Alap finanszírozta. Szabó Csilla Erzsébet elnök asszonytól megtudtuk, hogy a támogatás nélkül a program nem valósulhatott volna meg. Szintén a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően, a Miriszló Gyöngye Egyesület idén két olyan beruházást – egy fából épült játszógaléria és egy rendezvénysátor – is megvalósíthatott, amelyek az oktatásban és a néphagyományok éltetésében egyaránt sokat segítik tevékenységüket.

Főtámogató: BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

Megjelent Magyar Zoltán Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógusa

A Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot Magyar Zoltánnak, a budapesti székhelyű Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának közel kétezer oldal terjedelmű, négy kötetes műve Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus címmel.

Az eddig nem kevesebb, mint 92 könyvet kiadott folklórkutató neve bizonyára nem ismeretlen az erdélyi olvasók számára, hiszen számos, az erdélyi folklórt megörökítő mese- és mondakötete jelent meg az utóbbi másfél évtizedben (például Népmondák a Kis-Küküllő mentén, 2005; Népmondák Erdély szívében, 2008; Hunyad megyei népmondák, 2009; Csinódi népköltészet, 2009; Erdővidéki népmondák, 2011; Mezőségi népmondák, 2012). Magyar Zoltán fáradhatatlan kutatóként és gyűjtőként bejárta Erdély és a Partium magyarlakta vidékeinek majd minden szegletét, és ama „utolsó órában” még olyan mennyiségű és minőségű népköltészeti hagyományanyagot sikerült feljegyeznie, amely csak Kriza János és gyűjtőkörének teljesítményével, vagy Kallós Zoltán munkásságával vethető össze, de párhuzamot vonhatunk Orbán Balázs kitartó honismereti gyűjtőútjaival is. A szerző többéves terepmunkájának tudományos hozadéka és végcélja az a küllemében is rendkívül szép és elegáns lexikonszerű négy kötet, amely remélhetőleg hamarosan a főbb romániai magyar könyvtárakba is eljut.

E könyvsorozat a maga nemében világszínvonalú tudományos mű, mindazonáltal rendkívül olvasmányos is, hiszen a lapjain ezerszámra sorakoznak típus- és motívumindex formájában az erdélyi magyar szájhagyományban élő vagy valaha létezett különleges történetek.

Az első kötetben a halál és a halottak témakörének mondái, a túlvilágjárásról szóló mondaszövegek, a különféle természetfeletti lények (kísértet, ördög, lidérc, betegségdémon, vadleány, óriás, tündér, szépasszony, bányaszellem).

A második kötetet teljes egészében a természetfeletti, mágikus erővel és képességgel bíró emberekről (boszorkány, táltos, garabonciás, néző, román pap stb.) szóló mondák rendszerezett tartalmi kivonatai töltik meg, míg a harmadik kötetet olyan egyéb folklórtémák, melyek szintén jellegzetes részei az erdélyi magyar folklórkincsnek (prikulics, mitikus állatok és növények, rontás és csinálmány, UFO, igézet). A kézikönyvsorozat utolsó kötetében a szerző a mondákban szereplő motívumokat mutatja be, valamint élvezetes, gördülékeny stílusú tanulmányban az általa bemutatott, megörökített hagyományokat tekinti át ismeretterjesztő jelleggel. E kötetet az erdélyi magyar hiedelemmondák eddigi legteljesebb bibliográfiája zárja.

Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus sok tekintetben folytatása a szerző három évvel korábbi, tizenkét kötetes kézikönyvsorozatának, A magyar történeti mondák katalógusának, amelyben a magyar népi történelmi emlékezet világát foglalta össze enciklopédikus igénnyel. Erdélyi magyar népmondák, köztük nagy számban kincsmondák, számottevő részét képezték már annak a műnek is, a most megjelent kézikönyv azonban kizárólag az erdélyi kulturális örökséget mutatja be. Érdemes fellapozni, hiszen alig van olyan erdélyi magyarlakta község, amely ne szerepelne nevesítetten is a négy kötet valamelyikében.

Tudományos jellege ellenére is szórakoztató olvasmány, hon- és népismereti haszna pedig szinte felbecsülhetetlen. Az első kötet borítójának  hátoldalán levő ismertető kiválóan summázza a mű jelentőségét: „Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika

eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex

formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának ezen szegmensét. A kézikönyv négy kötete a magyar népi kultúra archaikus rétegét képviselő Erdély sok tekintetben unikálisnak számító kulturális öröksége. Egyesíti magában sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, azt a hiedelemrendszert, amely narratív formába szerveződve számos esetben népköltészeti alkotássá lényegült. Olyan kézikönyv, amely átfogó igénnyel az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést”.

(Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. Típus- és motívumindex I–IV. Budapest, Kairosz Kiadó, 2021. 1995 oldal: I. A természetfeletti világ. 629 oldal; II. Természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek. 496 oldal; III. Egyéb mondák és bibliográfia. 394 oldal; IV. Index, konkordancia, tanulmányok. 476 oldal.)

Basa Emese

 

 

 

                                                                                           

Advent Nagyenyeden és környékén

Fehér megyében idén is ünnepi műsorokkal és széleskörű ajándékosztásokkal hangolódnak a karácsonyra. Több egyesület, az RMDSZ bekapcsolódásával, ezernél több személy számára készül meglepetésekkel. A kezdeményezésnek elsősorban a nagyenyedi délutáni oktatásban résztvevő gyerekek a főszereplői.

Az akciósorozat 2021. november 22-én startolt a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, ahol minden osztály, amelyik részt vesz a délutáni oktatásban, azon a héten karácsonyi díszeket és adventi koszorúkat készített, majd 26-án, pénteken tartották a záróünnepséget, ahol minden gyerek a szüleivel együtt közösen hangolódhatnak az ünnepre.

December 6–tól kezdődött az úgynevezett „cipősdoboz-akció”, amelynek megvalósításában szintén a gyerekek jártak élen, de bárki a városból besegíthetett adományozással vagy önkéntesként a csomagosztásban. A szervezők, az előző évek bevett gyakorlatához hasonlóan, közzétették az ajándékdobozok tartalmát, így mindenki azonos értékű csomagban részesülhetett. A Fehér Megyei Magyar Napok szervezőcsapata, önkéntesekkel kiegészülve, december 10-én és 11-én juttatta el az időseknek és a rászorulóknak az ajándékokat, adventi koszorúkat. Ez már a harmadik advent, amikor száznál több enyedi és a hozzátartozó falvakban lakó személy részesült meglepetésben.

Idén is megérkeztek a németországi Máltai Szeretetszolgálat adományai és ezekből a megye több, mint 1000 gyereke részesül. Fari Palkó Ilonától, a Fehér megyei Máltai Szeretetszolgálat vezetőjétől megtudtuk: húszévesnél régebbi kapcsolatról van szó, a járvány előtt a német partnerek mindig személyesen hozták el az ajándékokat, a gyerekek pedig műsorral kedveskedtek nekik illetve közös misén vettek részt, közösen gyújtották meg az első adventi gyertyát.Az adventi programokat Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere koordinálta.

 Egy másik figyelemreméltó adventi eseményt a Fehér megyei RMDSZ Nőszervezete szervezte Torockószentgyörgyön, december 11-én, az unitárius kántori lakban. Fogarasi Antónia alelnöktől megtudtuk: A nevetés jótékony hatásai címmel egy ünnepre hangolódó lelki gyakorlatot valósítottak meg, Vitus-Bulbuk Emese kolozsvári pszichológus közreműködésével. A torockói és torockószentgyörgyi résztvevőknek mézespogácsa-szívecskékkel és egyéb helyi specialitásokkal kedveskedtek.

Végül, de nem utolsósorban, december 16-án, csütörtökön 17 órától, a Dr. Brendus Gyula Egyesület Titán koncertre hívta az érdeklődőket az enyerdi római-katolikus templomba.

Basa Emese

Támogatók: Bethlen Gábor Alap

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány