Gyermekbarát programok Fehér megyében

Retrospektív: gyermekközpontú programok a Fehér megyei szórványban

A koronavírus okozta szigorítások a civil szervezetek életét is megnehezítette, hiszen nemcsak a programjaikat kellett felfüggeszteniük vagy elhalasztaniuk, hanem a jövőbeli támogatások mértéke is egyelőre kérdéses. Több egyesületi és alapítványi elnök, a szokásos találkozók, megbeszélések helyett telefonon egyeztetett az elmúlt hétvégén

Fehér megyében az egyesületek nem egymásnak vetélytársai, hanem őszintén támogatják egymást, ha kell, jó szóval, ötletekkel, információkkal, ha kell, tettekkel, hiszen mindannyiuk számára világos: a szórványban csak egymást támogatva lehet segíteni közösségeinken, a gyerekek oktatása pedig mindenütt elsőbbséget élvez.

2019-ben a magyar kormány hathatósán támogatta a gyermekközpontú tevékenységeket, ennek jótékony hatásai Fehér megyében is érezhetőek voltak, hiszen több helyen is csak ezek által sikerült megteremteni például a délutáni oktatásban résztvevő gyerekek étkeztetéséhez vagy a néptáncoktatáshoz hiányzó forrásokat.

Gyermekbarát programok a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Támogatásban részesült például a nagyenyedi Dr. Brendus Gyula Egyesület, amelyik Míves gyermekek sokadalma címmel 2019-ben kézműves foglalkozás-sorozatot tartott a gyerekeknek és bekapcsolódott a Nagyenyeden júliusban megrendezett nemzetközi Míves emberek sokadalmába is. Céljuk egy alternatív szórakozás biztosítása volt, lehetőséget kínálni a résztvevők számára, hogy megismerjék és megszeressék a régi népi mesterségeket, fejleszthessék szépérzéküket, kézügyességüket, önbizalmukat erősíthessék. A gyerekeknek esélyük volt találkozni rangos alkotókkal, közelről megismerhették azok munkáját, együtt dolgozhatnak velük, megkóstolhatták a kézműves kirakodóvásár utánozhatatlan hangulatát, olyan is volt köztük, aki egy életre megszerette a kézműveskedést. Az eseményt követően a gyerekek gyakran kérték, hogy a délutáni oktatásban, a leckék befejeztével is „alkothassanak”,  míg értük jönnek a szülők.

Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány szervezett igen komplex gyermekbarát programot, amelyben – többek között-  az „Ősszel érik, babám, a fekete szőlő” megyei gyermeknéptánc fesztiválra, a szülő-gyerek kapcsolat javítását elősegítő pszichológiai szaktanácsadásokra valamint a  Csűrdöngölő Néptánccsoport hatéves születésnapjának megünneplésére is sor került.

A székelykocsárdi Cserevár Egyesület is a délutáni oktatásra összpontosított, a pályázatból az ingázó diákok útiköltségeit pótolta, sőt sikerült több népszerű gyermekbarát programot is megvalósítani, amelyek közül a legnagyobb népszerűségnek a téli vakációra időzített marosludasi úszótábor illetve a déli határvidékre, Szebenbe és Segesvárra szervezett honismereti kirándulás örvendett. Az egyesület tagjai minden évben szerveznek legalább egy nagyobb kirándulást, amely során megismertetik a gyerekekkel Erdély nagyobb városait, vidékeit, bemutatva a magyar vonatkozásokat.

A Miriszló Gyöngye Egyesület a három korcsoportra osztott néptánccsoportja számára fedezte a néptáncoktatáshoz szükséges pénzügyi források egy részét, emellett több kisrégiós tevékenységet is szervezett a gyerekek számára 2019-ben. Ilyen volt a IV.„Kör, kör, ki játszik?,  Fehér megye óvodásainak népi gyermekjátékok és versmondó vetélkedője, amelyet eddig négyszer rendezték meg, melyből kettőt Miriszlón.  Az egyesület három éve foglalkozik a szomszédos falu, Marosdécse gyerekeivel is, számukra minden évben rendeznek egy találkozót egy székelyföldi néptánccsoporttal, ez nagyon fontos a szórványban élő gyerekek számára, tavaly a csíkszeredai Borsika Néptánccsoportot látták vendégül. Sikeres volt továbbá a IV. Miriszló Gyöngye fesztivál is, a tánccsoport „születésnapi” ünnepe, amikor a szülők számba vehették a gyerekek fejlődését és együtt táncolhattak velük este a táncházban.  A miriszlói táncosok egy kolozsvári néptánc edzőtáborban is fejleszthették tudásukat, ahol a Szarkaláb Néptáncegyüttes oktatói foglalkoztak intenzíven velük.

A Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület is számtalan gyermek- és családsegítő programot valósított meg az elmúlt időszakban, a tagok elmondása szerint egyik legpezsgőbb évük volt a tavalyi. Többször is szerveztek gyereknapi foglalkozásokat népi gyermekjátékokkal, kézműveskedéssel, sportolással, tánccal, a felnőttek pedig több hagyományőrző bált, még  hagyományos disznótort is rendeztek. A tartalmas kirándulásokból is bőven volt részük a vajasdiaknak, hiszen meglátogatták a magyarországi testvértelepüléseket, itthon pedig felléptek a Komollói falunapokon, felmentek a Nyergestetőre, a hajdú gyökereik után kutatva kétszer is meglátogatták származási helyüket, Lippát, ahol kulturális műsorokon vettek részt. Sőt, a támogatásnak köszönhetően, sikerült Szlovákiába is eljutniuk, a XV. Alsószeli Jurtanapokra, ahol íjászszenvedélyüknek hódolhattak.

A szórványban folyó oktatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta

Közismerten, a civil szervezeteknek több támogatóhoz is pályázatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy fedezni tudják költségeiket. A Fehér megyei egyesületek sem képeznek kivételt ezalól, sőt az elmúlt években, más szórványvidékekhez mérten, nagyon aktívaknak bizonyultak. Sikeresen pályáztak az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt néhány pályázatra is, tudomásunk van arról , hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel- illetve a Márton Áron Szakkollégiummal együtt meghirdetett program is fontos oktatási feladatok ellátását tette lehetővé több helyen is a megyében.

Nagyenyeden a délutáni oktatás folyamatosságát biztosították a támogatásnak köszönhetően, Magyarlapádon, Székelykocsárdon és Vajasdon pedig a délutáni oktatást végző pedagógusok számára sikerült megoldani a bérköltségek résztámogatását.

Fent említett forrásból szervezi az Ethnika Kulturális Alapítvány minden év első heteiben a Beszélj magyarul, tanulj magyarul! nevű anyanyelvápoló táborát, amelynek célja a magyarlapádi szórványkollégiumba beiratkozásra készülő vagy frissen bekerült gyerekek magyar nyelven történő kommunikációjának fejlesztése és a helyi gyerekekkel való összeszoktatása. A gyakorlást érdekes csoportos játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, népdal-és néptánctanulással egészítik ki, így az együtt töltött napok felejthetetlen élményt jelentenek a résztvevők számára.

A főbb támogatók közé tartozik a Csoóri Sándor Alap is, amelyik hathatós támogatást nyújt a népi hagyományok ápolására. A pár éve beindult program jól ismert már Erdélyben, Fehér megyében is több egyesület, néptánccsoport támogatásban részesült a 2019-2020-as időszakban. A koronavírus megfékezése végett bevezetett szigorítások kihirdetését követően, a kiíró elsők között jelentette be a pályázati futamidő meghosszabbítását, így a támogatottak még nem hozták nyilvánosságra idei megvalósításaikat.

BASA EMESE

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Eötvös Loránd Tudományegyetem – Márton Áron Szakkollégium

Csegezi Zsuzsa, Székelykocsárd polgármestere: „Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor befejezted a munkádat!”

Csegezi Zsuzsa, Székelykocsárd polgármestere: „Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor befejezted a munkádat!”

 

    Az első mandátuma vége felé közeledve, Csegezi Zsuzsa fenti, Henry Fordtól kölcsönzött jelmondata sokat elmond önmagáról, terveiről, lelkiállapotáról. A becsületes munkára törekvő, korrekt polgármester, háromgyermekes családanya, csak némi latolgatás után vállalta el, hogy versenybe száll a tisztsége megtartásáért.

Csegezi Zsuzsát minden tekintetben rátermettnek tartják ismerősei, megvalósításai pedig önmagukért beszélnek, csakhogy egy 25%-nyi magyarságot kitevő vegyes lakosságú településen, ráadásul nőként, ezt nem könnyű mindenkivel elismertetni. 2016-ban, mire a község egy része a választásokat követően felocsúdott, már meg is volt az első projekt, amit sok más követett azóta.

A legnagyobb értékű beruházások a Fejlesztési Minisztériumtól lehívott két  pályázatból kerültek Székelykocsárdra. A legfontosabb és amelyik egyben a legtöbb fejtörést is okozta, az a mintegy 6 kilométernyi községi út leaszfaltozását célozza meg, értéke 5.548.000  lej. A gondot a kivitelező cég hozzáállása jelenti, amelyik a tavaly nyár óta félbehagyta a megkezdett munkálatokat, ezzel nagyon sok kellemetlenséget okozva mindenkinek (az ezelőtt néhány nappal elhangzott  ígéretek szerint két héten belül folytatják a 2018-ban megkezdett munkálatokat). A másik fejlesztési projekt a székelykocsárdi orvosi rendelő felújítására és korszerű orvosi eszközökkel való ellátására vonatkozik. Az elnyert 674.800 lejből  ultrahangkészüléket (ekográfot), elektrokardiográfot (EKG) és fogorvosi széket is vesznek, így a székelykocsárdi lesz az egyik legjobban felszerelt vidéki orvosi rendelő a környéken.

Két vissza nem térítendő európai uniós pályázatot is sikerült lehívni és megvalósítani. Az első egy éjjeli megvilágítású, Fifa 2-es minőségű műfüves foci- és teniszpálya megépítése volt 100.000 euró értékben, átadásáról lapunkban is beszámoltunk annak idején. A második projekt a helyi kulturális örökség népszerűsítéséről szólt, amelynek keretében közel 30.000 euró értékben vásároltak népviseleteket és a néptáncoktatáshoz szükséges felszereléseket.

A helyi költségvetést sem pazarolta el felelőtlenül Csegezi Zsuzsa és csapata, hanem észszerűen, valós problémák megoldására fordították azt. Sikerült a főút menti járdákat kijavítani és új szakaszokkal kibővíteni, ami nagyon fontos a járókelők biztonsága érdekében az egyre forgalmasabb úton, de hasonló munkálatokat végeztek a Nagy utca, Állomás utca és Kis utcában is. A falu központja is sokkal rendezettebb, vízlefolyókat, hidakat építettek és modern térkővel varázsolták szebbé. A polgármesteri hivatal udvarát járdakövekkel rakták le, új játszóteret hoztak létre és egy új Dacia Logan gépkocsit vásároltak az önkormányzat számára. Rekord idő alatt újították fel a kultúrotthont, erről a tavalyi Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű megyei néptáncfesztiválon győződhettünk meg.  Nem feledkeztek meg az iskolákról sem: korszerűsítették a helyi általános iskola fűtésrendszerét, hőálló ajtókat szereltek fel és kijavították a járdázatot, az elemi iskolában pedig faljavításokra, meszelésre, belső illemhelyek építésére került sor és bevezették a központi fűtést.

 A közvilágítás problémája is prioritást jelentett Csegezi Zsuzsa számára: 2019-ben felszereltek 100 darab ledes égőt, idén márciusban pedig további 130 kerül az oszlopokra, ez pedig a falu teljes egészét lefedi. Ez egy fontos lépést jelentett a közbiztonság szempontjából, ahogyan a térfigyelő kamerák kihelyezése is, hiszen Székelykocsárdon vannak kevésbé biztonságos falurészek is. Rendbehozták a határutakat is, a községhez tartozó Vajdaszegen és az ún.  Szőlők alján pedig közel 2 kilométeres szakaszon a vízhálózatot javították és 300 darabbal egészítették ki a vízhordók számát.

Csegezi Zsuzsa már mandátuma elején komoly hiányosságokat tapasztalt a közvagyonban: a telekkönyvek rendezetlensége miatt lehetetlen volt uniós és hazai fejlesztési pályázatokat beadni, így ez a munka is rá hárult. Sikerült telekkönyvezni a kocsárdi és a vajdaszegi kultúrotthonokat, a községi legelőket, a sportpályát, a községi utakat, a vízszolgáltató telephelyét a vízforrásokkal, az orvosi rendelőt, újratelekelni az általános iskolát. „Gyakorlatilag a polgármesteri hivatal épületén kívül egyetlen köztulajdonban levő épület telekkönyve sem volt rendben”– hangsúlyozta Csegezi Zsuzsa. „Ezeket mind a helyi költségvetésből finanszíroztuk. Az idén, az uniós POR projekt nyerteseként, ingyenesen telekelhetjük a falu összes kül- és belterületi ingatlanját, így óriási pénzösszeget spóroltunk meg, Fehér megyében csak három településnek volt szerencséje ehhez.”

A polgármester asszony, egykori enyedi tanítóképzős növendékként és diákkori amatőr sportolóként,  minden tőle telhetőt megtesz az oktatás és a sport támogatásáért. Nagyon büszke arra, hogy a helyi iskola diákjai kiváló eredményeket érnek el a hivatalos vizsgákon és a különböző regionális és országos versenyeken, a fociban pedig megyei szinten az elsők között vannak, így hathatósan támogatja az oktatást és a sportot. A fent említett infrastrukturális beruházásokon kívül sikerült növeli az ösztöndíjak értékét, finanszírozni a diákok és a tanárok ingázását, különböző tematikus eseményeket, kirándulásokat és falunapokat szervezni és nem utolsósorban egy 18.000 lej értékű pályázatot életbeültetni, amely az iskolaelhagyás megakadályozásáról szólt. Hasonlóképp támogatásáról biztosítja az egyházakat és az egyesületeket is.

Természetesen Csegezi Zsuzsának szívügye a kocsárdi magyarság sorsa, a Cserevár Egyesület egykori elnökeként már számos projektet megvalósított lelkes csapatával. Neve szorosan kapcsolódik a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház megalapításához és felszereléséhez, két, a református egyház tulajdonában levő épület felújításához szórványkollégium létrehozása céljából, a helyi magyar tagozatot megmentő délutáni oktatás beindításához, az ingáztatáshoz szükséges két kisbusz beszerzéséhez és a lista korántsem teljes.

„Soha nem féltem se a munkától, se a kritikáktól. 2016-ban, amikor polgármesterré választottak, nagyon hamar kialakítottam magam körül egy olyan munkacsapatot, amelyik felvállalta, hogy minden tőle telhetőt megtesz Székelykocsárd felvirágoztatásáért. Úgy érzem, ez sikerült is, annak ellenére, hogy a három és fél év kemény munkájának az eredménye csak most kezd  látszani, több projekt  pedig közép- és hosszú távon fejti ki hatását. Kell még idő, hogy befejezzem az elkezdett feladatokat, ezért állok újból elébe a megmérettetésnek” – vallotta Csegezi Zsuzsa.

Székelykocsárd kitartó polgármesterének erőfeszítése pedig nem hiábavaló, hiszen az elmúlt 30 esztendő alatt senkinek sem sikerült ekkora mértékű fejlesztési összegeket megpályázni. Beruházások, közösségfejlesztés tekintetében jó úton halad tehát Székelykocsárd, a kérdés csupán az, hogy hányan hajlandók érzékeli, netán szavazatukkal is elismerni ezt.

BASA EMESE

Baráti hangulat a 4. Fehér megyei magyar teremfoci bajnokságon

 

Baráti hangulat a 4. Fehér megyei magyar teremfoci bajnokságon

 

A magyarlapádiak egyik társuk gyógyulásáért szurkoltak

 

Közösségépítés nincs sport nélkül – ezt jól tudja a Fehér megyei RMDSZ is, ezért a Dr. Brendus Gyula Egyesülettel karöltve idén is megszervezték az izgalmas rangadót a nagyenyedi Agro sportcsarnokban. Az esemény költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően sikerül fedeznie az egyesületnek.

  1. február 15-én tizenegy csapat tett eleget Tövisi Antal főszervező és Vincze András társszervező felhívásának, az egyik bejelentkező utolsó pillanatban, objektív okok miatt, sajnos visszalépett. Jelen voltak és szépen teljesítettek Csombord, Felvinc, Marosgombás, Miriszló, Torockó és Vajasd játékosai. Először lépett pályára a turné történetében a torockószentgyörgyi Szilas focicsapat, amelynek lendületét mindenki értékelte. Nagyenyedről két csapat jelentkezett, éspedig a fiatalokból, 14-16 éves srácokból álló csapat illetve az idősebb korosztály képviselete, amelynek sorait lapádi barátok egészítették ki. Magyarlapád is két csapattal nevezett be, idén ugyan első ízben nem lépett a dobogó legfelső fokára egyik sem közülük, az általános elismerést viszont azzal vívták ki, hogy egyik jó barátjuk és pályatársuk egészségéért küzdöttek jelképesen, egy nagy fehér molinóra pedig piros és zöld betűkkel ráfestették: „Kitartást, Z.GY.!”

Az idei futball-rangadó változásokat hozott az előző évek teljesítményeihez képest. Az első helyezett Marosgombás csapata lett, a másodikon Vajasd csapata, a dobogó harmadik helyén pedig Magyarlapád I. foglalt helyet. Az idei gólkirály a magyarlapádi Kiss Péter lett, a legjobb kapus címet pedig a marosgombási Molnár Levente kapta. Minden csapatnak egy-egy oklevelet adtak ajándékba, a díjazottakat kupákkal és érmekkel jutalmazták meg.

Az egynapos erőpróba végén a mintegy 120 résztvevő levonult a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba, ahol finom falatokkal és jó borral pótolhatták a leadott kalóriákat. A hagyományos pörköltöt idén is a miriszlói alpolgármester, Csép Tamás és csapata, a közkedvelt Mesterhármas készítette el. A vacsora alatt, mint az ilyenkor lenni szokott, a résztvevők kiértékelték a nap eseményeit, és mindnyájan egyetértettek azzal, hogy ilyen zökkenőmentesen egyik találkozó sem valósult meg ezidáig.

Tövisi Antal főszervező lapunknak elmondta: rendkívül örvend annak, hogy a rangadón a sportszerűség és a baráti hangulat uralkodott, hiszen ez a legfőbb célja a rendezvénynek. A Fehér megyei magyar teremfoci bajnokság híre már eljutott más vidékekre is, idén például első ízben Kolozs és Maros megyei csapatok is jelentkeztek, akiket azonban a szervezés bonyolultsága miatt  nem fogadhattak, jövőre viszont kétnaposra tervezik a találkozót és akkor szívesen várják a régió jelentkezőit.

BASA EMESE

„A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

„A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

 

A nagyenyedi RMDSZ jelölt-rangsoroló gyűlésen Lőrincz Helga alpolgármester beszámolt mandátuma eredményeiről

  1. február 20-án került sor a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban arra a közgyűlésre, amelyet az RMDSZ színeiben induló jelöltek rangsorolása céljából hívtak össze.

Elsőként Ladányi Árpád Csaba, a szervezet Fehér megyei elnöke, megköszönte a tanácsosok munkáját, akik közül Tövisi Antal és Gáspár Sándor röviden be is számoltak tevékenységükről, a városi tanácsban szerzett tapasztalatokról. Ladányi Árpád kiemelte: a megyében összesen 24 önkormányzati képviselője van az RMDSZ-nek, de ez megfelelő mozgósítással növelhető. Az előző helyhatósági választásokon mindössze 700 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a megyei önkormányzatba két embere bejusson a szervezetnek. Nagyenyeden jelenleg hárman képviselik a magyarságot a helyi tanácsban, ezt a számot pedig négyre növelhetné az RMDSZ, hiszen évekkel ezelőtt ennyien szereztek mandátumot a városban.

A jelöltek bemutatkozása után került sor a szavazásra, melynek eredményeképp a következő sorrend alakult ki: Szőcs Ildikó, Tövisi Antal, Kováts Rita, Fülöp Szabolcs. A jelenlevők egy perc néma csenddel adóztak Péter Antal tanácsos emlékének.

A gyűlésen mindenki feszült figyelemmel hallgatta Lőrincz Helga  alpolgármester beszámolóját, amelyből nem csak a megvalósításokról, hanem a jelenleg zajló és a rövidesen beinduló munkálatokról, beruházásokról is „első kézből” kaphattak hírt.

„2016-ban teljesen tapasztalat és politikai pályafutás nélkül, de nagy, friss lendülettel láttunk neki a munkának társaimmal együtt. Én úgy érzem, becsülettel végeztük el a feladatunkat”- vallotta Lőrincz Helga, aki elsőként a magyar vonatkozású megvalósításokat emelte ki. Ezek közül is a Bethlen-utca kiürísítésével kezdte, amelyről annak idején lapunkban is beszámoltunk. Mint ismeretes, a Bethlen-kollégium tőszomszédságában levő egykori tanári sor patinás házaiba a kommunizmus éveiben beköltöztetett lakók teljesen lelakták az épületeket. Ezt a tarthatatlan állapotot sikerült megoldani a református püspökség segítségével. 2017 végére kilakoltatták a törvénytelenül  ott lakó 98 személyt, mindenkinek fedelet biztosítottak.  Ma az építkezési engedélyek egy része már megvan, a többi épületre pedig készülnek a tervek és tavasszal be is indulnak a felújítási munkálatok. A másik jelentős megvalósítás a református vártemplom felújításának elkezdése volt, ahol komoly lobbira volt szükség az uniós projekt  kapcsán. Itt kell megemlíteni azt is, hogy közben a templomot körbevevő  várfalak és a bástyák felújítása sem maradt el. Fontos magyar kezdeményezésnek számított 2017-ben  a Fehér Megyei Magyar Napok megszervezése is, amely tavalytól már tagja az Erdélyi magyar fesztiválok hálózatának.

A település infrastrukturális fejlesztését illetően, Lőrincz Helga kihangsúlyozta: 2019 az első év, amikor a municípiumhoz tartozó minden faluban történtek  befektetések. Itt említhető meg az út és vízhálózat korszerűsítése Alsó-, Közép és Felsőórbon, hídjavítás Alsoórbon. A megyei tanács és a város egyeztetése eredményeként e három település aszfaltos úttal lesz egybekötve, vízhálózat lesz mindhárom településén. Utakat aszfaltoztak  Marosgombáson és Apahidán (Păgida) is, előbbi település nagy része ma már teljesen aszfaltos úthálózattal rendelkezik. Szennyvízhálózat épül Csombordon, Szentkirályon és Felenyeden (vízhálózat kiegészítésével), mindhárom településén minden utcában lesz víz- és szennyvízcsatorna. A munkálat a vízművekkel való együttműködés eredményeként a POS Mediu2 pályázatból zajlik. Vízhálózat készül Muzsnaházán is, amelynek hossza 6733 m. A projekt eredményeként 514 családnak lesz csapvize, a beruházás értéke 2.015.038, 51  lej.

Természetesen a legtöbb beruházás Nagyenyeden valósult meg, ezek közül az utcák aszfaltozása jelentette a prioritást.

A Dózsa György negyed projektjét 2016 -ban vette át a jelenlegi városvezetés. Megvolt a kivitelező, de a munkálat nem volt megkezdve, mivel a gázcsöveket ki kellett cserélni. Három év alatt 2799 m utat modernizáltak itt, korszerű csatornázást alakítottak ki a teljes negyedben, járdákat, zöldövezeteket létesítettek. A munkálat teljes értéke 4.799.259,30 lej volt. Nagy értékű beruházásnak számít a sétatéri feljáró és sétány felújítása (1.068.827,08 lej), a projektnek köszönhetően teljesen megváltozott a város parkjának arculata.

 

Az Ostașilor utca egy hat részre felosztott munkálatot jelent. Ebből 2018-ban sikerült elvégezni két részt: 5306 négyzetméter aszfaltozás, 1458 négyzetméter járda és 829 m csatorna készült el. A következő évben három újabb részen dolgoztak, idén aszfaltozzák le és 7670 négyzetméter aszfaltos út, 2318  négyzetméter járda és 2003 m csatorna kerül használatba. A munkálatok értéke 3.299.642.14 lej.  A hangulatos Meseriașilor(Rózsa u.) utca feljavítása 1600 négyzetméter térköves útszakasz és csatornázás megvalósításából áll, 130.046,89 lej értékben. Itt a járda felújítása egyelőre elmarad, mivel a gázművek nem hajlandó átköltöztetni a csöveket. A Șt. O. Iosif (Kovács Gyula), Teilor, Horea utcák felújítása  869.028,69 lej értékű beruházást jelentett. Egy másik forgalmas utca, a Tribun Tudoran(Hidegkút)  esetében a munkálat 2019 -ben kezdődött a vízvezeték kicserélésével és idén kerül átadásra; itt összesen 9397 négyzetméter aszfaltos útról, 5116 négyzetméter  térköves járdaburkolatról, 5051  négyzetméter zöldövezetről és csatornázásról beszélünk. A munkálat összértéke 2.497.o26,30 lej. A Grădinii (Kert) és Iazului (Vízköz) utcák esetében a munkálat 2019 -ben kezdődött el és jelenleg is folyamatban van.

 

Az utcák korszerűsítése mellett Lőrincz Helga alpolgármester kihangsúlyozta a villanyhálózat föld alá helyezésének megkezdését négy utcában, a CEC Bank előtti tér rendezését, a jelzőlámpák felszerelését, ami addig nem volt soha Enyeden, a Penny áruház előtti körforgalom szabályozását, játszóterek létesítését a Horea utcában és a Micro lakónegyedben. A lakosság értékelte azt is, hogy 2016 júliusától mintegy 250 új parkolóhelyet létesítettek és adtak bérbe a város különböző pontjain. Jó szemmel nézik az elásott szemétgyűjtő helyek létesítését a Sergent Hațegan („Dallas”) negyedben;  jelenleg készül a Dózsa György lakónegyedben egy második ilyen típusú gyűjtőpont és még az idén a városi piacon is felszerelnek egyet. Emellett életbe léptették a lakónegyedekben a szelektív hulladékgyűjtést is. Népszerűnek bizonyultak a városi kórházban megvalósított fejlesztések is, elsősorban a CT (számítógépes tomográf) valamint más kisebb, de szükséges orvosi műszerek megvásárlása illetve néhány részlegen a kórházi termek átalakítása (fürdőszobák minden szobában és modern padlószőnyeg felszerelése). Kevesen tudják viszont, hogy egy korszerű, orvosi ellátásra felkészített kutyamenhely épült, amely 55 kóbor vagy elveszett eb befogadására képes nemsokára. A szolgáltatást szakosodott cég fogja végezni, a  befektetés értéke pedig 510.690,59 lej.

Emellett összesen 22,24 hektár új erdőt telepítettek, patak- és erdőtakarítást szerveztek az önkéntesekkel és nem maradt el a város zöldövezeteinek a karbantartása, virágok ültetése, virágcserepek elhelyezése hidakra és korlátokra és kicserélték a város ünnepi díszítését is. 2016-tól minden télen korcsolyapályát szereltek fel, megtartották a mozgás hetét és ingyenes egészségügyi screeninget tettek lehetővé a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve.

A városvezetés különös figyelmet szentel mindig a kultúra, az oktatás és a sport támogatására: rendszeresen támogatják a csombordi rózsanapokat, a néptánccsoportokat, az Inter-Art Alapítványt, a testvérvárosokkal  Erasmus+ pályázatokat léptettek életbe, testvérvárosi kapcsolatot teremtettek a finnországi Raahe településsel. Növelték az ösztöndíjak értékét, a tantárgyvetélkedők nyerteseinek és felkészítő tanáraiknak díját, az élsportolók díjazását, városi szintű gólyabált szerveznek minden évben. Rangos művészeti események, táborok zajlanak évente Enyeden és mindig megrendezik a nemzetközi folklórfesztivált is. Nem utolsó sorban a magyar kulturális események száma és minősége is gyarapodást mutat. A már említett Fehér Megyei Magyar Napok mellett kiemelhetjük, hogy magyar nyelvű szabadtéri koncert már évente három eseményen is elhangzik Nagyenyeden, a rózsanap és a kézműves vásár is olyan események, ahol magyar nyelvű tevékenységek folynak, koncertek vannak. A városi tanács támogatja a csombordi Pipacs Néptáncegyüttest, a Bethlen-kollégium Fügevirág Néptánccsoportját, a felenyedi és a gombási néptánccsoportokat (amíg működtek), a református és katolikus egyházakat, a Bethlen Gábor Sportegyesületet. Mága Zoltán koncertet szerveztek, több diák verseskötetét kiadták a kulturális igazgatósággal együttműködve, festménykiállításokat, ünnepi műsorokat szerveztek.

A város költségvetésének jelentős része származik uniós forrásokból, ezek két csoportba sorolhatók – tudtuk meg Lőrincz Helgától.  Az ún. POR pályázatok több szálon futnak, ezek jelentik a nagyobb beruházásokat.  Az 5.2. vonalon „Eco agrement Aiud” című pályázatban elhagyatott épületeket és telkeket alakítanak át : skate – park, szabadtéri mozi, bicikli park, sétányok létesülnek helyükbe. A projekt értéke 5.885.135,47 lej, jelenleg a közbeszerzések zajlanak. A 8.3 vonalon az országos Máltai Szeretetszolgálattal közös projekt terve körvonalazódik, amelynek keretében felújítják a Simion Barnuțiu (Alsóporond)  utcai régi óvoda épületét és nappali idősellátó központtá alakítják. A Máltai Szeretetszolgálat épületében szegénykonyha létesül és lesz otthoni öreggondozás is. A beruházás értéke 3.692.022,75 lej,  a közbeszerzések zajlanak. Jelentős a 3.2. vonalon futó  pályázat, melynek keretében összesen 16 elektronikus busz kerül beszerzésre, új buszmegállók épülnek elektronikus kijelzővel, és e-ticketing rendszer, töltőállomás, bicikliutak építése is megvalósul. A projekt értéke 48.238.312,37 lej, jelenleg zajlik a tervezés. A 10.1.-es vonalon Nagyenyed egyik napközis óvodájának a manzárdosítását és korszerű átalakítását célzó projekt közbeszerzési eljárásai zajlanak, a felújítás értéke, 4.014.415,30 lej. A 3.1 C vonalon benyújtott pályázatban az utcai világítás korszerűsítését célozták meg, hálózatbővítéssel és ledes égők felszerelésével. A munkálatok a költségek lényeges csökkentését eredményezik. A pályázat értéke: 11.075.847,49 lej, jelenleg előszerződés alatt áll a pályázat és következik a szerződtetés.  A 10.2 vonal pályázata a volt Alsó-Fehér vármegye székhelyének, a jelenlegi Technikai Líceum épületének a felújítását célozza meg, és tornyának a turisztikai hálózatba való bevezetését,  illetve az iskola felszerelését korszerű taneszközökkel. A pályázat értéke 15.915.858,86 lej, jelenleg előszerződés alatt áll és következik a szerződtetés.  A 2.2. vonal  várakozási listáján található pályázat célja a kórház poliklinikájának a feljavítása, értéke 10.655.591,28 lej.  A 6.1. vonalon levő pályázat a DJ 107I  út felújítására vonatkozik, amelyben a  városi önkormányzat partner a megyei tanáccsal, a cél pedig az Avram Iancu és a Moților utcák (Várszeg/Rákóczi utca) felújítása, bicikliutak létesítése és nyitás az ún. Nyugati Havasok Transzalpina nevű, turisztikai értékű útra. Értéke 187.743.238,12 lej, jelenleg már végrehajtás alatt áll.

A második kategóriába tartozó, ún. POCA pályázatok a humán erőforrások fejlesztését célozzák meg. A 2.2. vonalon egy már végrehajtott pályázaton, a közalkalmazottak eljárásokat készítettek a polgárokkal való kapcsolat biztonságos mivoltával kapcsolatban, értéke 299.750,39 lej. A 2.1. vonalon a helyi tanács minőség menedzsmentjét célzó projekt valósult meg, 421.895,84 lej értékben. A 2.2 vonalon megkezdett projekt célja a polgárokkal való kapcsolattartás és a szolgáltatások korszerűsítése, elektronikus adatbázisok és folyamatok bevezetése, értéke 3.372.190,25 lej.

„ A beszámolóból kiderül, hogy jelentős fejlesztések történtek a városban. Itt van munka, van eredmény, van jövő”- állapította meg Ladányi Árpád RMDSZ elnök, Lőrincz Helga alpolgármester pedig hozzátette: „A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

 

 

BASA EMESE