XII.MAGYARLAPÁDI TAVASZI NÉPI VIGALOM

XII.MAGYARLAPÁDI TAVASZI NÉPI VIGALOM

Kiváló program magyarországi családok számára (is)

Az Ethnika Kulturális Alapítvány minden évben különleges, kizárólag a népi hagyományokra alapuló majálist szervez, a Tavaszi vigalmat, amelyre az idén április 26 – 29.  között került sor a Magyarlapádi Szórványkollégiumban.

A rendezvény minden évben nagy népszerűségnek örvend, hiszen a szervezők több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a hagyományápolás és közösségszervezés terén. Ezért könnyűszerrel alakítják át a programot a résztvevők igényeinek megfelelően. Így történt ez idén is, amikor kiderült, hogy Magyarországról elsősorban családok jelentkeztek, olyanok , akik a helyi népzenére fogékonyak. Az alapítványnak és az őt segítő Petőfi-programos Hajdara-házaspárnak végül sikerült élménydús, feledhetetlen napokat biztosítani mindenki számára.

A fő attrakció ezúttal is a hagyományos disznótor volt, azaz disznóvágás, ahogy errefelé mondják. Magyarlapádon egyetlen Dezső van, a mindenkori majálisos disznó, ezt áldozzák  és dolgozzák fel nagy vigalom közepette. A Magyarország minden területéről érkező 70-80 vendég számára, akik között sok felnőtt volt, érdekesnek tűnt megtapasztalni és összehasonlítani a különféle „böllérszokásokat”. A lapádi ősi recept nagyon finomnak bizonyult, mert a három nap után egy falatnyi sem maradt belőle.

A programfelelősök arról is gondoskodtak természetesen, hogy a vendégek számára minél gazdagabb és érdekes betekintést nyújtsanak a lapádi emberek hétköznapjaiba, gazdag múltjába és népi hagyományaiba. A néprajzi és helytörténeti ismereteket templomlátogatással egészítették ki és helyi termékek sajt- és borkóstolóján vehettek részt. Mindeközben a vendégek sokat kirándultak a környéket övező dombokon-erdőkön illetve Nagyenyedet, Torockót és Gyulafehérvárt is meglátogatták. Hétfőn a fugadi Bánffy-kastélyban, annak szép pázsitos kertjében bográcsozást rendeztek, persze ez is hagyományos recepttel és muzsikaszóra történt, akárcsak a program minden mozzanata, a kirándulásokat kivéve.

 A három nap legpezsgőbb órái a népzene- és néptánctanuláshoz kapcsolódtak és hangulatilag is felülmúlhatatlanok voltak, hiszen ekkor kapcsolódtak be nagyobb számban a helybeliek is. Szombaton a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport tánc-, ének- és viseletbemutatót tartott, amelyet néptáncoktatás követett, ami olyan jóra sikeredett, hogy a tanoncok vasárnap este már képesek voltak együtt táncolni a helybéliekkel. Kétszer közös táncot is szerveztek, ahova már nagyon sokan betértek, a résztvevők létszáma elérte a háromszázat is ezeken a napokon. A talpalávalót magától értetődően a Pirospántlikás Zenekar húzta, aki kitett magáért a javából, hiszen a napi muzsikálás mellett kétszer hajnalig tartó táncházat is „kiállt”. Az autentikus lapádi népzene egyre ismertebb az anyaországban is, a vendégek között akadt valaki, aki azért jött a rendezvényre, hogy a Pirospántlikástól tanuljon meg muzsikálni.

Sipos Ferenc, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke szerint az ilyen jellegű találkozók kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy a helyi népi kultúrát népszerűsítsék, ugyanakkor lehetőséget teremtenek az anyaországi magyarokkal való kapcsolatok kiépítésére, ami a lapádiakat megerősíti anyanyelvük és nemzeti identitásuk megőrzésében.

BASA EMESE

Támogatok:

 

 

 

 

 

 

HETEDSZER SZERVEZ FALUNAPOKAT MIRISZLÓ MERÉSZ MAGYAR KÖZÖSSÉGE

HETEDSZER SZERVEZ FALUNAPOKAT MIRISZLÓ MERÉSZ MAGYAR KÖZÖSSÉGE

  1. augusztus 17-18 között került sor Nagyenyed környékének egyik legszebb nyári rendezvényére, a VII. Miriszlói Magyar Kulturális Napokra, amely idén is hozta a megszokott magas színvonalat és utánozhatatlan jó hangulatot.

A szőlőtermelésről és jó borairól ismert kis Maros- parti település minden évben tágra nyitja kapuit a népzene- és néptánckedvelők előtt, hiszen a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó fellépőit illetve a környékről is egyre nagyobb létszámú nézőközönséget fogadja nagy-nagy szívélyességgel. Idén legkevesebb 500-550 hazai és külföldi résztvevője volt a rendezvénynek, régóta nem telt meg így a helyszín, a kultúrotthon udvara.

Szabó Csilla óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, már hét esztendeje fáradhatatlan szorgalommal és kitartással szervezi a magyar napokat és irányítja a tánccsoportot. Pár éve kialakult egy jól bevált forgatókönyv és összeállt a miriszlói és marosdécsei önkéntesekből álló remek csapat, amely képes azt  megvalósítani és – nem mellesleg – példamutató összefogásra sarkallni a két kis magyar falut. A program összeállításában a legnagyobb kihívást a minőség megtartása illetve az újdonságok beiktatása jelenti.

Egy teljes nap a gyerekeknek

Szombaton, a kultúrotthon udvarán, a déli óráktól kezdődően, érdekes gyermekprogramok zajlottak, tulajdonképpen ez volt az első alkalom, amikor az egész napot nekik szánta az egyesület. De nemcsak a gyerekek, hanem több környékbeli pedagógus számára is a viszontlátás örömét jelentette az esemény, hiszen ismét bebizonyították, mennyire összetartóak, önzetlenül segítenek egymásnak és sok helyen ők a közösségépítés fáklyavivői.

Az aprónép Magyari Enikő vajasdi, Szabó Enikő kövendi, Székely Beatrix  kolozsvári óvónők illetve Szilágyi-Székely Melinda magyarlapádi és Varga Melinda torockószentgyörgyi tanítónők hívására kézműves foglalkozásokra sereglett össze. Volt tányérfestés, virágcseréptartó készítés bogozással, ujjbáb-és álomfogó-készítés, tulipánvarrás, sikerült is szebbnél szebb darabokat alkotni, volt aki mindeniket kipróbálta. Közben a Máltai játszóház kisbusza is leparkolt a helyszínen, gazdag felszerelésével és az önkéntesek által irányított  jópofa játékokkal pillanatok alatt odacsalogatta a falu legapraját. Ezt követően a kolozsvári Puck Bábszínház  Paprikajancsi kalandjai című bábelőadás kötötte le a figyelmüket, a figyelmesebbek például megtudhatták, hogyan lehet legyőzni az ördögöt. A következő programpont az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület marosújvári tagozata által szervezett íjászat volt, Kiss Sándor és Kinga vezetésével. A nagy precizitást és összpontosítást igénylő tevékenység a miriszlói gyerekek számára nem ismeretlen, már a tavalyi falunapon megismerkedhettek őseink ezen tudásával.

A gyerekeknek szánt program a Folker Együttes gyermektáncház-koncertjével zárult. Az 1991-ben alakult együttes tagjai már több éve foglalkoznak a magyar néphagyomány értékeivel, népzenével, néptánccal, népi énekléssel és oktatással, gyermek- és felnőtt táncházak működtetésével. Az évek során számos rendezvényen, táncházban, erdélyi nyári népzene- és néptánc-táborokban, táncháztalálkozókon léptek fel Erdélyben és külföldön. Több ízben működtek együtt a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvánnyal és a Háromszék Táncegyüttessel, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvánnyal, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel és különböző más intézményekkel, együttesekkel, színházakkal. A miriszlói gyerekeket egy Erdély különböző tájegységeiről összegyűjtött népdalfüzérrel kápráztatták el, hosszú évek óta ez – és a Puck- bábosok előadása – volt egyik legrangosabb gyerekeknek szánt műsor a faluban.

A kiéhezett gyermeksereget a Magyari Attila és Veres Szilárd által készített pörkölttel kínálták meg, amely annyira finomra sikeredett, hogy méltó „vetélytársa” lett az asszonyok által készített vasárnapi kétezer töltött káposztának, amelynek receptjét rendszerint elkérik a külföldi vendégek is.

A szórványközösséget éltető néptánc

A vasárnapi program  ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor prédikációját követően, aki a szeretet erejére hívta fel a hívek figyelmét, a Tordai Magyar Dalkör fellépése következett. A vendégek által előadott kórusműveket a helybéli fiatalok szavallatai fűszerezték. A szokáshoz híven, megtörtént a jubileumukat ünneplők köszöntése, idén csak egy ezüstlakodalmas házaspár volt, akinek átadhatták az ajándékot.

A fő látványosság, a néptánccsoportok díszfelvonulása a falun, az iskolától a kultúrotthonig, mindenkit az utcára csalt, hiszen minden évben ez a vegyes lakosságú Miriszló legnagyobb kulturális eseménye. A fellépőket Sorin Ioan Bumb parlamenti képviselő üdvözölte, aki szerint Fehér megye áldott hely, mert négy nemzetiség igyekszik itt ápolni népi hagyományait, a köztük levő tapasztalatcserék pedig gazdagítják a kultúrát.

A református templom megépítésének 175. évfordulója alkalmából az ünnepségre meghívták Szőcs Ildikót, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatóját, hiszen annak idején a gazdag alma mater miriszlói birtokainak jövedelméből sikerült kivitelezni az építkezést, erre a bejárat fölötti tábla is emlékeztet: „Ezt a templomot építtette a N.Enyedi Ref. Fő Oskola MDCCCXLIII – ban”. Szőcs Ildikó kiemelte: „Egy maroknyi közösség, a néptánccsoport, képes összegyűjteni a falu apraját-nagyját, ráadásul sokan közülük az iskolánk diákjai- ez külön büszkeséggel tölt el bennünket”.

Idén a házigazda Miriszló Gyöngye Néptánccsoport  illetve partnere, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, tíz csoportot láttak vendégül: a Felvidékről a Mórinca Néptáncegyüttest és a diószegi Dió Héj Citerazenekart, a Napkelte Anatoli görög táncegyüttest, a Taksony Táncegyüttest (Taksonyi Dunamenti Fiatal Svábok Egyesülete) és a Csicsörke Néptáncegyüttest Magyarországról illetve szintén az anyaországi, román kulturális örökséget ápoló Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttest. Kárpátalját az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes, Erdélyt a csíkszentmártoni Labdarózsa Néptáncegyüttes képviselte. A legtávolabbi vendég a lengyelországi  Zespol Piesni Tanca Legnica és a görögországi Folk-dance Group of Lagyna voltak. Egyesek közülük visszatérő fellépői a fesztiválnak, Pillich Balázs főszervező szerint ennek az a magyarázata, hogy nagyon szoros barátságok alakultak ki az évek során.

A hálás közönség legnagyobb tapssal természetesen a „saját” néptánccsoportját jutalmazta, persze jól kiérdemelten. A 2018-ban létrejött Apró Miriszló Gyöngye népi gyermekjátékokat, a 2016-ban alakult Kis Miriszló Gyöngye felcsíki táncokat, a 2012-ben alapított Miriszló Gyöngye pedig kalotaszegi táncokat adott elő, utóbbiak színvonalas produkciója a külföldi profi csapatok elismerését is kivívta.

Szabó Csilla Erzsébet egyesületi elnök lapunknak ezt nyilatkozta a rendezvény jelentőségéről: „ A mi kis falunk nagy napjai ezek, amikor ránk irányul a figyelem és a helybeliek büszkék arra, hogy miriszlóiak és magyarok. Az esemény számtalan érdeklődőt vonz a környékről, szinte alig van magyar falu a közelben, ahonnan ne jönnének el az eseményre, ily módon az egyik legnagyobb szórványtalálkozó is megvalósul Nagyenyed környékén. A program igyekszik minden korosztályhoz szólni és a legfontosabb rendezvénye a községnek, amelyet a hagyományok éltetése és az identitástudatunk megőrzése érdekében valósítunk meg.”

Lelkesedésből nincs hiány Miriszlón, a folytatás attól függ, sikerül-e ismét elnyerni a támogatók (Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány valamint a helyi és megyei tanács illetve az Augustin Bena Kulturális Központ) bizalmát, mert ezek hiányában a kis magyar közösség képtelen önerőből megvalósítani egy ekkora méretű és ilyen színvonalas rendezvényt.

BASA EMESE

FŐTÁMOGATÓ: BETHLEN GÁBOR ALAP

TÁMOGATÓK: COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

Miriszló község tanácsa

Fehér megye tanácsa

Augustin Bena Kulturális Központ

IX. Nemzetközi Folklórfesztivál

Nagyenyed ünnepi ruhát öltött és újra kitárta kapuit

Javában zajlik az UNESCO által ajánlott  IX. Nemzetközi folklórfesztivál

Idén is két helyszínen Marosújváron (júl. 31- aug.2) és Nagyenyeden (aug. 4-6.) zajlanak a fellépések, utóbbi helyen a Made in Aiud jelszóval társítják a rendezvényt a város turisztikai potenciáljának növelése érdekében.

Ezekben a napokban, főleg az esti órákban, nagy tömeg árasztja el a nagyenyedi piacot és környékét, amelynek a központ felöli bejáratánál állították fel a színpadot. Az esemény a környéket is a városba vonzza, az elszármazottak közül is sokan ezekre a napokra időzítik a hazautazást.

A hangulatos fesztivál ötlete a helybeli Doina Aiudului néptáncegyüttes nevéhez kötődik. Az 1975-ben Doina Mureșului néven megalapított, majd a 2000-ben átszervezett és jelenlegi nevét viselő együttes sok külföldi meghívást követően jutott arra a következtetésre, hogy saját városukban is rendezhetnének egy nemzetközi fesztivált. Az ötletet felkarolta a városvezetés és 2011-ben megrendezték az első ilyen találkozót, amely azóta is évente elkápráztatja a lakosságot. Mindeddig 28 országból, a világ minden tájáról, érkeztek fellépők, összesen 50 tánccsoport fordult meg az enyedi színpadon. A nagyméretű rendezvény sikeréhez hozzájárul Nagyenyed város polgármesteri hivatala és városi tanácsa, a megyei tanács, a Liviu Rebreanu helyi és az Augustin Bena megyei kulturális központ.

A vendégek bemutatkozása mindig a városházáról induló, és Enyed több utcáját érintő parádéval kezdődik, amikor a hosszú sorban kígyózó menet hangos muzsikaszóval csalja az utcára az érdeklődőket. A pompás népviseletben tündöklő csoportok, amelyek bizonyos forgalmas pontokon megállnak és rövid bemutatót tartanak, mindig gyönyörű látványt nyújtanak. Idén 10 ország képviselői alkotják a néptáncok és népviseletek tarka bokrétáját, amelynek legegzotikusabb egyedei minden bizonnyal a kínai és a kanadai csoportok.

Az ünnepélyes megnyitón minden néptánccsoport ábécé sorrendben a színpadra vonult, ahol az illető országok zászlói díszelegtek. Oana Badea, Nagyenyed polgármestere, a rendezvény jelentőségéről beszélve, megköszönte a város lakosságának, hogy idén is szép számban megjelent az eseményen, hiszen „egyetlen hagyományt sem lehet éltetni anélkül, hogy legalább egyszer egy évben méltóképp meg ne emlékeznénk róla”. Lőrincz Helga alpolgármester kihangsúlyozta: Enyeden a nyár mindenik hónapjában van egy-egy nagy esemény: júniusban a csombordi rózsafesztivál, júliusban a míves sokadalom, augusztusban pedig a folklórfesztivál. „Nagyenyed csodálatos, mert csodálatosak annak lakói” – tette hozzá, majd magyarul is jó szórakozást kívánt mindenkinek. Dumitru Fulea, a megyei tanács alelnöke szerint a folklórfesztivál „egy olyan esemény, amelyről lesz mit mesélni egész nyáron”.

A feledhetetlen hangulatot kivétel nélkül nívós, gazdag szakmai tapasztalattal rendelkező  néptánccsoportok biztosították. A házigazda Doina Aiudului és a megye egyik legjobb magyar néptánccsoportja, a csombordi Pipacs mellett kilenc külföldi együttes villantotta fel az általa őrzött nemzeti hagyományt. Bulgáriát az 1943-ban megalakult Ognenite Néptáncegyüttes képviselte, amely a Szófia közelében fekvő Busmantci Elin Pelin Kulturális Központ keretében működik és a híven őrzi a bolgár néptánchagyományt.

Kanadából a „Nouvelle Époque” nevű együttes érkezett, amelyik a kanadai és az ún. Québécoise hagyományokra építette fel repertoárját, viseletük pedig, apró eltérésekkel, a 17. századi francia hétköznapi falusi öltözet leképezése. Kínát a Sárga-folyó mellett fekvő, az ókori Selyemút egyik fontos központja, Lanzhou képviselte. A Lanzhou City University Gansu nevű csapatának kecses tánca merőben eltért a többi csoport dinamikus előadásmódjától, mindazonáltal sikerült teljes mértékben lekötnie a nézők figyelmét.

Sikeresen mutatkozott be az Észak-Macedóniából, Grandskoból érkező Stobi nevű néptánccsoport, amely csak nevében emlékeztet az azonos nevű, a környéken található római rommezőre. Oroszország harmadik legnépesebb városából, Novoszibirszkből érkezett a Sibirskye Uzory nevű, gazdag múlttal rendelkező csapat. Többszörösen díjazott volt a szerb fővárosból, Belgrádból érkező Lada is, mindkettőt hatalmas tapssal jutalmazta az enyedi közönség. Hasonlóan nívós produkcióval remekelt az 1973 –ban, Zhytomyrban (magyarosan: Zsitomir) megalakult ukrán együttes, a Sonechko Dance, amelynek eredeti koreográfiája tűnt elsősorban érdekesnek.

Nem utolsó sorban a török és a magyar néptáncegyüttesek is felejthetetlen élményt nyújtottak. A három korcsoportra felosztott, 500 tagot számláló Ata Halk Oyunlari Törökország minden régiójára jellemző, egymástól sokban eltérő néptáncot elsajátította; Enyeden  az Artvin, Mardin és Zeybek történelmi tartományok tipikus táncait mutatták be. A gyomaendrődi Körösmenti Táncegyüttes 1967-ben alakult. Az elmúlt több mint 40 év alatt számos hazai és külföldi fesztiválon vett részt. A fesztiválok, versenyek alkalmával az együttes számos elismerést és díjat nyert meg, valamint az évtizedek folyamán megszerzett minden olyan elismerést, mely az amatőr néptánc mozgalomban megszerezhető. Az együttes az évtizedek alatt számos színészt, népzenészt, hivatásos táncost, néptánc pedagógust nevelt ki. Az együttes 2002., 2004., 2006. években kiváló minősítést szerzett. Az együttes állandó kísérő zenekara a Suttyomba Zenekar.

Erdély egyik legrangosabb folklórfesztiváljáról nem is kell ennél többet mondani, talán csak annyit tehetünk hozzá, hogy mindenkinek érdemes legalább egyszer végignéznie azt, például a kedd esti gálaműsort .

BASA EMESE

„ Van itt minden, mint a jó vásárban…” Míves Emberek Sokadalma Nagyenyeden

„ Van itt minden, mint a jó vásárban…”

Míves Emberek Sokadalma Nagyenyeden

 

  1. július 26-28 között rendezték meg első ízben Nagyenyeden a Míves Emberek Sokadalmát, azt a nemzetközi és interetnikus, a kézműves kultúrát népszerűsítő eseményt, amely a valós értékek népszerűsítésével igyekszik hozzájárulni a város turisztikai vonzerejének növeléséhez.

 „Vegytisztán” kapjuk kézhez a népi kultúrát        

A Míves Emberek Sokadalmának (MES) célja, hogy úgy ápolja az erdélyi népművészet és a sajátos mesterségek hagyományait, hogy kézműves partnereit egymás mellé tereli és  közösségformálásra ösztönzi, talán ezzel emelkedik ki a vidék nyári fesztiválkínálatából. Jó alkalom ez mindannyiunk számára, hogy pár napig „vegytisztán” kapjuk kézhez a saját kultúránkat.  A MES a globalizáció egyenlősítő hatása ellen a lokalitás értékeinek bemutatásával, a lokalitás egyediségével küzd, nevelő, ízlésformáló hatást érve el.

Az Artera Alapítvány és az Aranyosszéki és Alsó -Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület ( HHHE), mint  főszervezők,  megpróbálták közelebb hozni a székely kézműveseket a szórványban élőkkel. A rendezvényen elhangzott előadások népszerűsítették elődeink értékeit, érintették a  népművészeti alkotások készítésében alkalmazott technikákat, továbbá a hagyományos mesterségek bemutatásával és új tehetségek felkutatásával biztosították a folytonosságot a hagyományőrzésben.

A turizmus és a helyi kézművesség is fejlődhet

Különböző okok miatt idén a rendezvény már nem Udvarhelyen került  megszervezésre.  Mivel a nagyenyedi önkormányzat  felvállalta, hogy minden évben biztosítja a szükséges infrastruktúrát, e történelmi légkörű kisváros adott otthont ezúttal a MES-nek. A nagyenyedi kapcsolat kiépítésében jelentős szerepe volt Benedek Zakariásnak, az RMDSZ parlamenti képviselőjének, aki a szórvány mellett Udvarhelyszéket is képviseli a Parlamentben.

Az esemény megszervezése nagy kihívás volt a partnerek számára. Lőrincz Zsuzsánna és Czirjék Katalin, a MES frontemberei, összegyűjtötték a kézműveseket, Ladányi Árpád HHHE alelnök pedig oroszlánrészt vállalt a terepmunkálatokban és a pályázatok megírásában.  Lőrincz Helga alpolgármester segítségével a helyi és megyei tanács, továbbá a helyi és megyei kulturális központok is partnerré szegődtek, a szervezésből pedig az Inter- Art Alapítvány és a Dr. Szász Pál Egyesület is kivette a részét.  A csapathoz szép számban csatlakoztak fiatal önkéntesek is, akik példásan bírták a három napi strapát. A megvalósításhoz szükséges  pénzforrásokat az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától és a Bethlen Gábor Alaptól sikerült megpályázni.

Az új helyszín kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy Nagyenyed környékén az utóbbi években fellendült a népi kézművesség iránti érdeklődés, létrejött a kézműveseket tömörítő Palmetta Egyesület, amelyik már több nyilvános kézműves foglalkozást és kézműves tábort szervezett a  környékbeli gyerekeknek, tehát létezik olyan emberi erőforrás a környéken, amelyik garantálja a minőségi kézműves-oktatást és szolgáltatásokat. A MES-re bejelentkező művészek számára, még akkor is, ha nehezebben vették fel a versenyt székelyföldi társaikkal, kiváló alkalom adódott megismertetni termékeiket az erdélyi és külföldi látogatókkal. Kínálatuk egyik legeredetibb eleme az egyik bástyában tartott merített papír előállítása volt, ezt a technikát használták a Bethlen-kollégium egykori papírmalmában a nyomtatáshoz szükséges alapanyag előállítására.

A kezdeményezéstől Nagyenyed önkormányzata a turizmus fellendítését reméli, közleményükben ez áll: „Kezdettől fogva egy olyan sokoldalú turisztikai terméket céloztunk meg, amelyik a történelmi városközpont látványosságainak, az egykori céhek által működtetett bástyáknak a kihangsúlyozásával, a kialakulóban levő turisztikai útvonalnak, a Nyugati Havasok Transzalpinájának a kiindulópontja is lehet”.

„Erdély üde színfoltja”

A MES rendkívül gazdag és igényes programajánlattal csalogatta az érdeklődőket.

A megnyitón Lőrincz Zsuzsánna, Czirjék Katalin és Ioan Hădărig kultúrigazgató köszöntötték a vendégeket, utóbbi a rendezvény interetnikus jellegét hangsúlyozta.

A rendezvényt Böjte Csaba ferences szerzetes nyitotta meg, áldást kívánva a kezdeményezésre. „ Nagyon megrendültek a generációk közötti kapcsolatok, mert kevés olyan tudomány van a mai gyerekekben, amely az ősöktől szerzett tudást felhasználja és ez a mai világ gyengeségét mutatja” – mondta a szerzetes, hozzátéve, hogy a népművészet, a népi mesterségek ezt az űrt pótolhatják.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul köszöntötte az egybegyűlteket és kihangsúlyozta: „Erdély népei mindig is büszkék voltak arra, hogy olyan szavak társultak hozzájuk, mint tolerancia, együttműködés, vallásszabadság. Egy prosperáló országban szabadság és kreativitás van” – majd hozzátette: „ Az erős, kultúrájához ragaszkodó magyarság Erdély üde színfoltja”.

Ezt követően Veress Emese Gyöngyvér erdélyi magyar néprajzi szakíró a barcasági csángó népviseletről, az azt ért nemzetiségi kölcsönhatásokról tartott egy információkban gazdag, nagyon érdekes előadást, régi népviseletekkel példázva magyarázatát. Simó Márton újságíró tavaly – magyar és román nyelven – megjelent kötetét, a Mi, székelyek és román barátaink című interjúkötetét mutatta be.

Egy másik érdekes könyvbemutatóra szombaton került sor: Szűcsné Novák Mária Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története című terjedelmes munkáját az általa készített, páratlan szépségű tűzzománc alkotások kiállításán ismertette a Bethlen-kollégiumban.

Amit nem láttak még Enyeden

A három nap alatt párhuzamosan futottak a minden korosztályhoz szóló programok. A hangsúly természetesen a kézműves termékek tarka kirakodóvásárán és a kézműves bemutatókon volt. Népművészeti alkotások gazdag kínálatából lehetett válogatni, Erdély minden részéből érkeztek kiállítók, így a a Székelyföld mellett Kalotaszeg, Szék, Szatmár és a környék is képviselte magyar és román  hagyományait. Sokan népviseletben pompázva kínálták portékájukat, de rendeztek például viselet-divatbemutatót is. Természetesen lehetett kapni házi készítésű termékeket, például lekvárokat, szörpöket, gombaőrleményeket, különleges összetételű házi csokoládékat és a környék egyik legjobb fagyiját illetve saját pörkölésű kávét is, a gasztróstandokról nem is beszélve. A híres enyedi borok mellet a Délvidékről,  Bácskossuthfalváról származó  Móricz Árpád is bemutatta ízletes termékeit.

A helyi Inter-Art is jelen volt az eseményen: Balog István és Andrei Bakó utcai karikatúra- kiállítást szervezett,  az alapítvány gyűjteményének néhány példányát pedig a Bethlen- kollégium folyosóin tették közszemlére.

A színes vásári forgatagban a gyerekek is nagyon jól érezték magukat,  íjászat, pónilovaglás és folyamatosan működő gyereksátor csalta a helyszínre őket, ahol a fejlesztő ügyességi játékok mellett a mesterségbemutatókon az alkotás örömét is megízlelhették és próbálkozásaik eredményét haza is vihették.

A hangulatot néptáncelőadások, gitárestek, kamara- , citera- és fúvószenekarok koncertjei, humoros mesemondás és természetesen a nagyszínpadi koncertek biztosították, amelyek közül kiemelhetjük Marius Moga, Daniel Avram és a Gyulafehérvári Folkiskola,  Silva Stîncel és Ozana Barabancea zenés bemutatkozásait valamint Vízi Imre,  Cari Tibor Sculpting Sounds és Cari Tibor The Tango Orchestra &Koszika különleges produkcióit. A legnagyobb érdeklődésnek a Transylmania- koncert örvendett, amely azzal írta be magát Enyed történetébe, hogy ez volt az első magyar nyelvű koncert kinn a városban, és ezzel nagyon  meghatotta a helyi magyar közösséget.

Rendkívül népszerűnek bizonyult a gyulafehérvári római légió hagyományait felelevenítő bemutató illetve a székelyudvarhelyi  Arany Griff Rend harcművészeti mutatványai és reneszánsz táncbemutatója. Ha ezekhez hozzátesszük a miskolci Vaga Banda gólyalábasok  vásári komédia utcaszínház performanszát vagy a temesvári artisták éjjeli, roppant látványos tűzzsonglőr- előadását, akkor biztosra vehetjük, hogy nem látott még ilyet a város népe.

A nívós programmal természetesen a lakosság csak egy bizonyos részét sikerült megszólítani, azonban a kínálatból mindenki részesülhetett valamilyen élményben. A ma embere számára is példaértékű lehet a hagyományőrző íjászok precizitása, a római katonák virtusa, a reneszánsz táncosok kecsessége, a népi hímzésekben rejlő türelmes, szép és pontos munka, amiből oly nagy a hiány manapság. Legyen úgy, mint régen volt!…

BASA EMESE

 

Főtámogatók:

Departamentul Pentru Relații Interetnice

 (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala)  

 

Nemzeti Kulturális Alap

Bethlen Gábor Alap

 

 

Főszervezők:

Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület

 

Artera Alapítvány

 

 

 

Partnerek:

Nagyenyed város Polgármesteri Hivatala és Tanácsa

 

„Liviu Rebreanu” Kulturális Központ

 

Fehér Megye Önkormányzata és az „Augustin Bena” Kulturális Központ

 

 

Inter – Art Alapítvány

 

Dr. Szász Pál Egyesület

 

 

A Fehér megyei kézműveseket tömörítő Palmetta Egyesület támogatója a

Communitas Alapítvány