IX. Fehér Megyei Magyar Napok

A megye legnagyobb magyar rendezvényére június 18. és 22. között került sor, fő helyszíne ezúttal is a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt. Idén először szerveztek pénzbeli gyűjtést is, amelyet a székelyföldi árvíz, illetve a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak ajánlanak fel.

Az ötnapos rendezvény célja a környékbeli magyarság nemzeti öntudatának megerősítése egy felejthetetlen közösségi élmény által. A program évente igyekszik minden korosztályt megszólítani és a legkülönbözőbb tematikájú területeket megjeleníteni.

A sokoldalú, színvonalas fesztivál hivatalos megnyitójára szerdán, június 18-án került sor a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében. Előtte a kollégium folyosóin Harácsek Zoltán Lehel nagyenyedi fotóművész lenyűgöző tájfotóit tárta a nagyközönség elé. Valamint „Természetfotók a nagyvilágban” címmel a budapesti, de Enyedhez szorosan kötődő Czinder János hét országban lencsevégre kapott fényképeit csodálhatták meg az érdeklődők. A megnyítón Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesének rövid igehirdetését követően Simon István Előd magyar konzul is köszöntötte az ünneplő egybegyűlteket. Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere, elismerően szólt a fesztiválról, Fülöp Szabolcs alpolgármester pedig kihangsúlyozta: évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt a magyar nap, mára ez viszont már hagyomány. Vincze András alprefektus kiemelte: „a szórvány élni akarásának egyik legszebb bizonyítéka ez a fesztivál”. Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta és kiemelte.

A rendezvényen jelen volt két anyaországi testvértelepülés, Gyomaendrőd és Soltvadkert képviselete is, élükön a települések polgármestereivel. A rendezvény főszervezője, Lőrincz Helga, a Dr. Brendus Gyula Egyesület elnöke, Apáczai Csere Jánost idézve ecsetelte a magyar napok célkitűzéseit, kihangsúlyozva az oktatás fontosságát.

A hivatalos megnyitót két kiváló előadás kísérte. Elsőként a kollégium Gyertyaláng nevű, keresztény zenét játszó együttese lépett fel. Előadásuk nagy sikert aratott a megnyitón, akárcsak a közelmúltban Erdély több színpadán. A másik fellépő, a Gyimesvölgye Férfikórus, Antal Tibor népdaltanár, egykori enyedi diák, vezetésével énekelt a kollégium színpadán, produkciójukat szintén vastapssal jutalmazta a közönség.

 Csütörtökön folytatodott az eseménysorozat. Erdély legrégebbi tornavizsgája minden tanév végén nagyszámú nézőközönséget vonz a kollégium tornakertjébe, ahol diákok szülők, nagyszülők, meghívottak, véndiákok és érdeklődök csodálják a kollégium diákjai által bemutatott közös gyakorlatokat. Az eseményen, a szokásnak megfelelően, díjazták a legsikeresebb sportolókat. Az elmúlt időszakban nagyon sok diák ért el kiváló eredményeket a megyei, országos és magyarországi vetélkedőkön.  A tornavizsga után sor került a Smici Rock Band koncertre, amelyen a kollégium diákjai első sorban állva végig énekelték és bulizták a koncertet.

            A pénteki nap idén is a néptáncnak és néphagyománynak volt szentelve.  Színpadra álltak a megye magyar néptánccsoportjai, ezt követően Ábrahám Judit és barátai mutatkoztak be. Az előadás díszmeghívottja a Kossuth- és Liszt-díjas Dresch Mihály volt. A fellépők egy estére elhozták Gyimes, Moldva és Radzsasztán népzenéjét, hagyományos és újragondolt hangszerelésben.

Az est sztárvendége a 40 éves jubileumát ünneplő Pirospántlikás volt, amely számára a szervezők egy hegedű alakú tortával kedveskedtek. A magyarlapádi népi zenekarról tudni kell, hogy Erdély legrégebbi magyar hagyományőrző zenekara. A klasszikus zene kedvelői számára idén is az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplomban a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara szimfonikus koncertje kínált alternatívát. Idén először szerveztek kvíz-estet is, amelyre hat fiatalokból álló csapat nevezett be. 

Szombat reggel elstartólt a gulyásfőző verseny, amelyre 10 csapat nevezett. A szombati nap nem csak a főzésről és bulizásról szólt hanem megemlékezésről is.

Megemlékeztek a magyar napokon a neves író, költő és borász Csávossy Györgyre, születésének 100. és halálának 10. évfordulójáról. A nagyenyedi Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus templomban tartott megemlékezésen Szász János plébános elmondta: „Akik itt jelen vagyunk, tudjuk, ki volt Gyurka bácsi”, majd elmesélte egy meghatározó személyes élményét vele kapcsolatban, amely során fény derült igazi emberségére, nyíltságára, jó humorérzékére. A mise után megkoszorúzták a plébániatemplom kertjében található Csávossy György-kopjafát. Fellépett a Bethlenszentmiklósi Fúvószenekar, amelyik a megemlékezést követően, a városon muzsikaszóval vonult végig az RMDSZ székházába, ahol enyedi borok kóstolóját szervezték meg Gyurka bácsi emlékére.

A Fehér Megyei Magyar Napok szervezői idén három fiatal művész, Kónya Sarolta, Kiss Ajna és Kürti Lilla számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. A tehetséges lányokban közös az, hogy mindhárman Enyedről indultak és jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium diákjai. A református esperesi hivatal kiállítótermében megrendezett tárlatmegnyitón jelen volt Bantta Annamária, a lányok tanárnője, aki részletesen beavatta a jelenlevőket az alkotók és a művészeti alkotás sajátos világába.

Különleges művészeti élményt jelentett Horhát Kund Lehel lőrincrévei származású, Csíkszeredában élő festőművész tárlata, aki első alkalommal állított ki Enyeden. Művészetét egykori magyartanára, Fodor Katalin méltatta, kiemelve az alkotó sajátos stílusjegyeit.

Az idei programból sem hiányzott a Fehér megyei diákok rajz- és fotókiállítása, amelyek ezúttal a Jókai 200 tematikára készültek.

A kollégiumi színjátszókörök előadásai a magyar napok nagy érdeklődésnek örvendő eseményei voltak. Pénteken a líceumi színjátszók köre, a Fordított Patkó előadása vonzott nagyszámú érdeklődőt a kollégium dísztermébe. A Fodor Katalin magyar szakos tanárnő vezette csapat Szymon Jachimek: Jeremi összekapja magát. LOL című művét vitte színre Imecs-Magdó Levente rendezésében. A darab, amelyben egy fiatal srác, Jeremi, próbál boldogulni a digitális világon túl is, miközben küzd a felnövés kihívásaival, egy humorral, empátiával és szeretettel teli történet barátságát ismertette meg a közönséggel elfogadásról, saját határaink kereséséről. Szombaton a Kalamajka, a gimnazisták színjátszó körének Charlie és a Csokigyár című előadása kínált kedves színházi élményt. A csapat mentorálását Fincziski Andrea színésznő biztosítja, vezetője pedig Fodor Brigitta magyartanár.

A könyvbemutatók iránt is nagy volt az érdeklődés. Családias hangulatú, Áprily-emlékkiállítással egybekötött író-olvasó találkozóra került sor szombaton, a kollégium udvarán, amelyet megtisztelt jelenlétével Demeter Katalin magyar konzul is. A Nagyenyedről elkerült Szász István Tas, a kiállítás kezdeményezője, több kötetét is elhozta az eseményre, illetve értékes könyvadományokban részesítette a kollégiumot és a Gyulafehérvári Református Egyházközséget.

Szintén szombaton Gordán Edina, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár vezetője mutatott be egy hiánypótló, általa szerkesztett helytörténeti kiadványt (Bakó Árpád: A testgyakorlás története Nagyenyeden. Sajtó alá rendezte Gordán Edina, Kolozsvár, MEGA Kiadó, 2024.). A szerkesztő elmondta: Bakó Árpád maga adományozta gépelt kéziratát 1986-ban a dokumentációs könyvtárnak, ám a kézirat megjelentetése korábban több ízben is meghiúsult. Először a szerző fia, ifj. Bakó Árpád kívánta a nyilvánosság elé tárni édesapja hagyatékát, majd néhai Lőrincz László muzeológus szerette volna kiadni a kéziratot, kiegészítve azt az 1946 és 1989 közötti adatokkal. A kézirat végül Fehér Megye Tanácsa könyvkiadási támogatásának köszönhetően 2024-ben jelent meg.

A sztárfellépő idén a Mobilmánia és Vikidál Gyula volt, előzenekarként pedig a tehetséges szászrégeni fiatalok alkotta Dreamflow lépett fel. A nagykoncert után sorsolták ki a tombola fődíját, amely idén egy elektromos roller volt.

A program továbbá számos gyermek- és kézműves foglalkozást tartalmazott: volt kincsvadászat, Csíki Tímea pedagógus jóvoltából pedig baba-mama program is.

Vasárnap ünnepi istentiszteleteket tartottak, illetve lazító programot kínáltak a szervezők: a tompaházi tónál szervezték meg a hagyományos horgász- és halászléfőző- valamint íjászversenyt.

A komplex eseménysorozat jogi lebonyolítója a Dr. Brendus Gyula Egyesület volt, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetével karöltve, főtámogatók pedig Magyarország Kormánya, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány.

 

Székelykocsárd adott otthont az idén megrendezett “Tavaszi szél Vizet áraszt” neptáncfesztiválnak.

A március 15-i rendezvénysorozat a nagyenyedi vártemplom udvarán vette kezdetét.

Az ünnepség résztvevőit Tóth Tibor református lelkipásztor köszöntötte az ige szavaival, majd ismertette az 1848-as szabadságharc kitörésének enyedi vonatkozásait.

Vincze András, a Fehér megyei RMDSZ elnöke őseink hősiességét, bátorságát, helytállását hozta fel példaképül és állította párhuzamba a mai idők kihívásaival, amikor erős képviselettel harcolhatunk a magyar ügyért.

Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere kiemelte: „Megtisztelő számomra, hogy részt vehetek annak a magyar közösségnek az ünnepén, amelyik annyi mindent adott a városnak! Az én jelenlétem egyben annak az elköteleződésnek a garanciája is, hogy közösen fogunk dolgozni Nagyenyedért”. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, immár sokadik alkalommal ünnepelte a Fehér megyei magyarság körében március tizenötödikét. A politikus kihangsúlyozta: „A szabadság akkor kezdődik, amikor dönthetünk saját életünkről, jövőnkről, dolgainkról. És akkor érhet véget, amikor nem élünk ezzel a lehetőséggel vagy rosszul döntünk. A szabadság a felelősségvállalás által nyer valódi értelmet”.

Koncsag Eszter, a Bethlen Gábor Kollégium végzős diákja, elszavalta Kovács András Ferenc Erdélyi töredék című versét. Ezt követően került sor a koszorúzásra a református parókia homlokzatán található, Széchenyi István és Hermányi Diénes József emléktábláknál, közreműködtek a 121. Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai. A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

A Fehér megyei magyarság márciusi központi ünnepsége Székelykocsárdon folytatódott. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel, ahol Lukács György beszolgáló református lelkipásztor János evangéliumának sorait idézve beszélt a szabadságról és egyben utalásokat tett a szórványban élő magyarság helyzetére is. Bíró Károly római katolikus plébános rámutatott: „Itt, Székelykocsárdon, az 1848-as vérrel öntözött földből, a remény nőtt ki, hiszen itt vannak a gyerekek, akik majd folytatják a szabadságért vívott küzdelmet”.

A templomból az ünneplő gyülekezet, a rendezvény zászlójával, a helyi kultúrotthonba vonult át, ahol Csegezi Zsuzsa polgármester köszöntötte az összegyűlt közönséget. Az egybegyűlteket továbbá Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök és Vincze András, Fehér megye alispánja köszöntötték.

Az évenként váltakozó helyszínen megrendezett, ezúttal tizedik kiadásához ért Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál ismét elkápráztatta a nézőközönséget. A fellépők mindenike színvonalas produkcióval állt a színpadra, a fesztivál betekintést nyújtott Erdély szinte mindenik néprajzi tájegységének táncába. Fellépett a Kis és Nagy Zúgó Néptáncegyüttes (Székelykocsárd), a Csillagszeműek Néptánccsoport (Bethlenszentmiklós), a Kis Miriszló Gyöngye Néptánccsoport (Miriszló), a Zálogos Néptánccsoport (Vajasd), a Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág Néptáncegyüttese (Nagyenyed), a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes gyerek csoportja (Magyarlapád), a Hanga Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Magyarpéterfalva), a Létom Néptánccsoport (Felvinc). A legnépesebb csapattal a Csombordiak érkeztek, akik két énekegyüttessel (a Rózsabimbóval és a Borozó által kísért Rózsafával), illetve három néptánccsoporttal, a Pipacs apró-, kis- és haladó tagozatával álltak színpadra.

A produkciók után az egymást már jól ismerő csoportok nem siettek haza, hanem tovább ropták a táncot az esti táncházban. A szeretetvendégséget a szépen felújított Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házban szervezték meg.

 

 

 

 

Köszönetnyilvánítás

Az Ethnika Kulturális Alapítvány ezúton szeretné megköszönni a Communitas Alapítványnak, hogy 2024-ben támogatta a Magyarlapádi Szórványkollégiumot a konyha üzemeltetéséhez szükséges butángáz finanszírozása által a téli hónapokban.

 

Communitas Alapítvány

Tompaházai református templom felújítása

 
A tompaházai református egyházközség 2024 decemberének közepén vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Örökségvédelmi Intézettől a Múemlékek Bélyegeilletéke program „Restaurálás II.” alprogramjában. A támogatás célja a műemlék épület rehabilitációja, történelmi és képzőművészeti tartozékainak restaurálására, valamint a használati komfort és biztonságos használat feltételeinek javítása.
A tompaházai református templom a Maros folyó menti falvak és kisebb települések román kori építészetének egyik legjelentősebb emléke. Megőrzött több részletet 12–13. századi eredeti megjelenéséből: a szentély kivételével fennmaradtak a falai, a nyugati karzat, a torony román kori oszlopfői és lábazatai stb. Az épület különlegességének tekinthető, hogy eredetileg két nyugati toronnyal épült. Fontosságát tovább növeli a falak építéséhez használt római építőanyagok (sírkövek, oszlopok, nagy méretű római tegulák), valamint az újabb időszakok (17–19. század) értékes részletei, mint például a kazettás mennyezet, festett fa karzatok, kőszószék és szószékkoronája.
A település 1912-ben a Tompaháza és Újfalu nevű szomszédos falvak egyesítésével jött létre, majd 1920 körül a helyi származású Demetriu Radu görögkatolikus püspök emlékére kapta románul a Rădești nevet. A református templom az egykori Újfalu központjában helyezkedik el.
A templom alaprajza egy nyújtott téglalap alakú hajóból áll, amely nyugati oldalán egy falazott karzattal és központi toronnyal rendelkezik, valamint egy félköríves záródású szentéllyel, amelyet négy, látszólag véletlenszerűen elhelyezett támpillér támaszt. A nyugati karzat oldalfalai eltérnek a hajó homlokzati síkjától, mivel itt a fal vastagabb. A templom térfogatának legjellemzőbb eleme a nyugati torony, amely két szinttel a hajó tetőszerkezete fölé emelkedik.
A belső tér legkülönlegesebb eleme a nyugati karzat, amely az épület első építési szakaszából származik. A karzat földszinti és emeleti szintje egyaránt három félköríves árkádot tartalmaz, a középső nagyobb, míg a szélsők kisebb nyitásúak.
A hajó és a szentély közötti átmenetet egy félköríves diadalív határolja, amely egyszerű profilú kő oszlopfőkre támaszkodik. A templom padlásán és a torony belsejében a különböző építési fázisok fontos részletei figyelhetők meg.
A projekt célja a templom veszélyeztetett állapotának megszüntetése, valamint a műemlék helyreállítása, konzerválása és értékeinek bemutatása. A projekt megvalósítása során a közösség bevonása és a helyi közösség ismereteinek bővítése is a kitűzött célok között szerepel, a karbantartási munkálatok biztosítása érdekében.
Tervezett munkálatok:
• A templom körüli eredeti járószint helyreállítása.
• A nyugati torony és a karzat tartószerkezeti megerősítése.
• Elektromos hálózatok cseréje.
• A falak vakolása és meszelése, a különböző építési szakaszok bemutatásával.
Az elnyert támogatás értéke 1.625.154 lej, amit a tompaházai református egyházközség 180.573 lej hozzájárulással bővít ki.
A tervezett munkálatok elvégézésére legfeljebb három év áll rendelkezésre, 2027 december 31-ig bezárólag.