NAGYENYEDI DIÁKOK BRÜSSZELBEN

NAGYENYEDI DIÁKOK BRÜSSZELBEN

Az Európai Parlamentben is bemutatkoztak az Örökségünk Őrei verseny díjazottjai

Az RMDSZ egyik legsikeresebb kulturális programja

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya által szervezett Örökségünk Őrei program negyvenöt erdélyi fiatalja fogadta örökbe az Európai Parlamentet, ahol bemutatót tartottak Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök jelenlétében.

Az Örökségünk Őrei 2017 – 2018-as vetélkedőjének nyertesei, idén is egy tanulmányi kiránduláson vettek részt, meglátogatták az Európai Parlamentet és Brüsszel nevezetességeit. A marosvásárhelyi Telekiek unokái, a szamosújvári szentbenedeki Kornis kastély őrei és a nagyenyedi vár őrei a Brüsszelben töltött két nap alatt megismerkedtek a várossal, a helyi jellegzetességekkel és az épített és kulturális örökséggel.

“Nekünk az a feladatunk, hogy itt az Európai Parlamentben is tudatosítsuk azt, hogy az erdélyi magyarság egy erős értékteremtő közösség, aki a szülőföldjén akar gyarapodni, es vigyük haza mindazt a szaktudást és anyagi forrást amivel Erdélyt fejleszteni tudjuk‟ – mondta Hegedüs Csilla, az Örökségünk Őrei program kitalálója, valamint megköszönte a diákoknak azt, hogy megmutatták Brüsszelbe is épített örökségünk, amelyet az elmúlt esztendőben oly sok fantáziával védtek és népszerűsítettek.

Winkler Gyula EP-képviselő, az esemény házigazdája elismerését fejezte ki és elmondta, örömmel látja, hogy Európa-szinten ismert mozgalommá nőtte ki magát a vetélkedő. “A kezdetektől lelkes támogatója vagyok az Örökségünk Őrei mozgalomnak, meggyőződésem, hogy aki ismeri, értékeli és megőrzi épített örökségünket a jövő generációja számára, az nemcsak Erdélynek, hanem Európának is fontos, jó szolgálatot tesz. Még fontosabb mindez idén, 2018-ban, a kulturális örökség európai évében. Az erdélyi magyar közösség legszebb hozzájárulása a tematikus évhez az Örökségünk Őrei erdélyi mozgalom megerősödése, bővülése. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb csapat, 45 fiatal és kísérő tanáraik, igazi nagykövetekként mutatták be az örökbefogadott műemlékeket, bizonyították újra kreativitásukat, leleményességüket, felkészültségüket. Az alkalom fontosságát és súlyát is jól jelzi, hogy Navracsics Tibor, az EB tagja is részt vett a bemutatón, tartalmas párbeszédet folytatva a jelenlevőkkel‟ – hangsúlyozta az EP képviselő.

Az Örökségünk Őrei az egyik kiemelkedő programsorozata a 2018-as Kulturális Örökség Európai Évének. Példaértékű, ahogy a fiatalok új közösségeket építve fedezik fel saját és környezetük kultúráját, és az, ahogyan őrzik mindannyiunk, azaz Európa kulturális örökségét. Hiszen ez a legfőbb célja az Évnek: megismerni a közvetlen környezetünk kultúráját, erősíteni a helyi identitástudatunkat, mert csak erős és büszke helyi identitással lehet erős és büszke európai identitásunk is – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, az esemény fővédnöke.

A nagyenyedi várvédők életreszóló élménye

Épp egy fárasztó szakmai gyakorlat után találkoztunk a Bethlen Gábor Kollégium pedagógia szakos XI. osztályos növendékeivel, akik lelkesen nyilatkoztak brüsszeli jutalomkirándulásukról.

Az Európai Unió fővárosába tett látogatás első izgalmas pillanata a repülőgéppel való utazás volt, hiszen a 14 diák közül sokan először jutottak fel a felhők fölé. Kísérőjük, Fodor Katalin magyar szakos tanárnő bátran vállalta értük a felelősséget, hiszen komoly, megbízható fiatalok alkotják az osztályát.

A rövid kiruccanás alatt, melyre 2018. szeptember 24 és 26. között került sor,  sok átütő élményben volt részük, melyek közül elsőként az Európai Parlamentben tett látogatást említették. Beülhettek a képviselők nagy karosszékeibe és megadatott számukra a lehetőség, hogy egy angol nyelvű vetítettképes bemutatóval ismertessék a verseny alatt végzett kutatómunka minden egyes lépését. Egyébként sok diák örült a lehetőségnek, hogy angol és francia nyelvtudását „élesben” is kipróbálhatta. Nagyon élvezték a Parlamentáriumot, az EP látogatóközpontját, ahol interaktív multimédiás eszközök segítenek megismerni Európa történelmét, a parlament felépítését és működését, a döntések születését.  A plenáris ülések helyszínét a program támogatója és első számú házigazdája, Winkler Gyula képviselő mutatta be, aki „saját zsebéből” állta a kirándulási költségeket.

Természetesen nem kerülte el a figyelmüket, hogy egy sor biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük. Körbejárták az intézmény különböző szárnyait, és a képviselői irodák mellett betekinthettek a parlament saját tévé- és rádióstúdiójába, és együtt kávézhattak a politikusokkal. Winkler Gyula bemutatta saját irodáját is, amelyet a gyerekek túl kicsinek tartottak, de rögtön kiszúrtak a falon egy nagyenyedi vonatkozású festményt, egy oklevelet Böjte Csabától a gyermekbarát programokért valamint egy miniatűr székelykaput.

A városlátogatásra a harmadik nap került sor: meglátogatták Brüsszel műemlékeit, köztük a Szent Katalin- templomot és a Szent Gudula- székesegyházat, a pisilő kisfiút, a Grand Place-t. A város hangulatából vett ízelítőt a belga specialitásokkal, például a csokival, sörrel, kagylóval, rákkal,  sörben sült marhapörkölttel egészítették ki.

Biztos, hogy a tanév sokkal unalmasabb lett volna a verseny nélkül, amely a helytörténeti ismereteik gyarapítása mellett számtalan élménnyel színezte be a hétköznapokat. A másfél évig tartó komplex feladat kiváló összerázónak bizonyult: egy olyan osztályközösség kovácsolódott össze, amely megtapasztalhatta az együttalkotás sikerét…talán ez volt a verseny legfontosabb hozadéka- emelték ki következtetésként. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy sorra mondták el véleményüket, de mindannyian a csapat nevében beszéltek, senki sem akarta, hogy külön megemlítsük nevét a lapban.

BASA EMESE

FEHÉR FARKAS A TOROCKÓSZENTGYÖRGYI VÁRBAN

FEHÉR FARKAS A TOROCKÓSZENTGYÖRGYI VÁRBAN

2018.október 6-án a torockószentgyörgyi vár közelében zajlott a Torockói Íjász Szer (TISZ) által rendezett hagyományőrző és megemlékező esemény. Az íjászversenyen kiprobálhattuk az őseink által használt eszközöket és megcsodálhattuk Mónus József, a Fehér Farkasnak nevezett távlövő világbajnok mutatványát.

 

Időutazás a honfoglaló magyarság korába

 

Az esemény alkalmából nem csak a Fehér megyei magyarok gyűltek össze hagyományaink felidézésére, hanem az ország különböző tájairól és Magyarországról is érkeztek látogatók, sőt, még amerikai vendégek is voltak. A hagyományőrzők honfoglaló ruházatban jelentek meg a látogatók előtt, bemutatva nekik a történelmi hátteret és ősi hagyományaikat.

Az esemény nyitóbeszédét Bárdos Zoltán, a TISZ alelnöke tartotta, akitől megtudhattuk, hogy az eseményt a tizenhárom aradi vértanú emlékére szervezték, akik életüket adták a magyar szabadságharcért. A  lövőtérre felvezető úton láthattuk a vértanúk emlékére felállított tizenhárom táblát, amelyen a vértanúk arcképe és utolsó mondataik voltak megjelenítve.

Az alelnök kürthanggal jelezte a verseny kezdetét, ahol a különböző életkorú versenyzők kategóriákba osztva mutathatták be ügyességüket, az első három győztes meg, minden kategóriából, egy oklevéllel és érmekkel megajándékozva távozott.

 A verseny végeztével, a vendégek kipróbálhatták a magyar kürt, dob és ostor használatát.

 

Mónus József, a Fehér Farkas

 

A résztvevők között ott volt a világbajnok íjász, Mónus József, aki rendkívüli távlövő képességei által vált ismertté. Első különleges teljesítménye 2010-ben volt, egy Budapesten tartott íjászversenyen, ahol távlövésben megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot egy 508,74 méteres lövéssel.

Az esemény alkalmával is bemutatta a közösségnek távlövéseit a torockói vár ormáról és sikeresen eltalálta a több mint 300 méter távolságon levő célterületet.

„Torockó vára egy fantasztikus múlt várja…több száz év után eljöttünk ide emlékezni és azt gondolom, hogy a múltat széppé tehetjük az emlékekkel, a hitünk erejével…és ezt a hitet meg kell őriznünk és át kell adjuk a gyermekeinknek is!”- mondta Fehér Farkas.

Ladányi Evelin

„ÉDESANYÁM LÁNYA VAGYOK” Boros Erzsébet lemezbemutató

„ÉDESANYÁM LÁNYA VAGYOK”

…címmel jelentette meg Boros Erzsébet Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjas népdalénekes negyedik hanghordozóját, melynek alcíme: Szülőföldem Mezőség. A lemez ősbemutatójára a csombordi kultúrotthonban került sor 2018. október 7-én, a Tokos Zenekar kíséretében. Boros Erzsébet pályafutását és legújabb lemezét Hajdara-Herczeg Hajnalka Petőfi-ösztöndíjas méltatta. A választékos gyűjtés búzai, vicei, szépkenyerűszentmártoni, ördöngösfüzesi és visai népdalokat tartalmaz

Boros Erzsébet népdalénekes, kézművességet oktató népművész, óvónő, közösségépítő. Óvódás kora óta énekel, édesanyja, nagymamája voltak az első mesterei. Tőlük tanulta meg az első népdalokat, egyházi énekeket. Az első népdalversenyen 1995-ben vett részt Szamosújváron, ahol első díjat nyert és röviddel ezután a Kaláka néptáncegyüttes énekese lett. A rangos elismerések pedig pár éven belül egymást követték.

2001 és 2002-ben Szatmárnémetiben, a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei Népdalversenyen első díját nyerte, 2002-ben az első díj mellé Arany Páva díjban is részesült. 2006-ban Dabason  részt vett a Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek által szervezett versenyen, ahol  Arany Páva Nagydíjat kapott.

2007-ben napvilágot látott „Mostan kinyílt egy gyönyörű virág” címmel karácsonyi népi kántákat tartalmazó lemeze. Ezen a hanghordozón, a nyugati Sopron megyétől, a legkeletibb moldvai csángó vidékig, szerepelnek karácsonyi népi kánták. Köztük Észak–Mezőségen, több Beszterce–Naszód megyei településen, általa gyűjtött, úgynevezett egyházi népénekek keltek életre Boros Erzsébet erőteljes, szép hangján.

2011 márciusában a XX. Hajnal Akar Lenni népdaléneklési versenyen már nem, mint versenyző vett részt, hanem a zsűri tagja lehetett. Nagy öröm volt ez számára, hogy tíz év után a zsűri székében ülhetett, és azóta folyamatosan a zsűri tagja, a legrangosabb Kárpát-medencei népdalversenyen.

2011 júniusában Mezőtúron a KÓTA 16. Országos Népzenei Gála Minősítésén, a legmagasabb minősítési fokozatot érdemelte ki, Arany Páva Nagydíjat kapott.

2011 augusztusától a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc tábor népdal-oktatója. Itt volt alkalma Holecz Margittól rimóci népdalokat tanulni, Pál Pista bácsival együtt énekelni tereskei pásztor- és dudanótákat. Tehát az addigi bő paletta még szélesebbre bővült.

De nemcsak ők a mesterek Boros Erzsébet életében, akiktől gyűjtött és tanult. Örödöngösfüzesen Higed Annától, Magyarlapádon Vak Maris nénitől,  Vicében Szőllősi Ida, Szőllősi Anna, Kádár Juliánna, Bálint Anna stb.

A legnagyobb mestere azonban, a nagyapja volt Lőrincz János, aki 1916. augusztus 10-én született Szépkenyerűszentmártonban. Tanult tőle helyi népdalokat. A nagyapa mégsem az énekével kápráztatta el az őt látogató, tanulni vágyó fiatal gyűjtőket, hanem az egyedi férfi táncával.  Ahogy meghallotta a muzsikát, máris valami új figura, új lépés kelt életre általa. 2006-ban megkapta a Népművészet Mestere címet, amit 90 évesen személyesen vett át Budapesten. Persze, hogy meghatározó élmény és példa volt mindez Erzsébet számára.

  1. novemberében, a „Mostan kinyílt egy gyönyörű virág” című karácsonyi népi kántákat tartalmazó lemezének bővített változata jelent meg, „Örvendezzünk…” címmel.
  2. január 25-én mutatta be Búzásbocsárdon az „Erdélyország közepében” című erdélyi népdalokat tartalmazó lemezét, ami a kolozsvári Harmadik zenekar közreműködésével látott napvilágot. Birinyi József népzenekutató a következőket írta a CD ajánlójában: „Boros Erzsikét az Isten jókedvében teremtette a Szamos partján virágzó mandulafa tövébe! Az énekhez adott neki tiszta, erős, csengő hangot, a szeretethez szívet, a kisugárzáshoz őszinte arcot, önmagához igaz hitet.”

Jelenleg Csombordon él férjével és három gyermekükkel. Férje a helyi református gyülekezet lelkipásztora. Erzsébet is, mint református lelkészfeleség, és mint csombordi kántor felelősségének és kötelességének érzi, a rábízott jövő generáció, a magyar nemzet jövőjének építését. Teszi ezt legszebb népdalainkkal, megszólítva a fiatalokat és gyermekeket általuk, hogy soha ne adják fel a magyar kultúra kincseinek megőrzését. Vezetője a helyi  Pipacs Néptánccsoportnak illetve egyesületnek, amellyel sok szép sikert ért el mindeddig. Sok gyerekkel, fiatallal szerettette meg a népzenét, a hagyományokat, tanítványai közül kikerültek Felszállott a páva, Hajnal akar lenni győztesek is. A népdal szeretete a családban (gyermekei is kiváló énekesek), a helyi közösségben és szerte a magyarság körében magával ragadó, közösségteremtő, generációkat összekötő. A Csutorás Táborokban általa tanított dalok ízzel zengnek a Kárpát-medencében és távolabb is. Mostani lemezbemutatóján jelen volt egyik tehetséges tanítványa, a szatmárnémeti Mészáros Amanda Blanka, akivel közösen is énekeltek.

Nemcsak gyönyörű hangot és néptánc tudást kapott az élettől, hanem különleges kézügyességet is, amellyel Erdély különböző tájegységeinek kézimunkáit, és a festett bútorok készítését is megtanítja az általa vezetett csoportoknak.

Boros Erzsébet 2017 januárjában a Magyar Állam által felajánlott Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjat kapott eddigi munkássága érdeméül.

Új lemeze, az Édesanyám lánya vagyok, a Mezőségen végzett gyűjtésének gyöngyszemeit tartalmazza, melyről Dr. Gerzanics Magdolna így nyilatkozik: „…ezer szál füzi a romantikusan szép, ám mégis sok  szempontból hátrányos helyzetű Mezőséghez. Erzsébet az édesanyjának ajánlja a lemezt, de mindannyian gazdagabbak lettünk általa, hiszen múltunk értékeinek megmaradásához Boros Erzsébet, igen értékes darabbal járul hozzá, hogy a jövő nemzedéke is gyönyörködhessen benne.”

A szép hangzáshoz hozzájárul a Tokos Zenekar hiteles, nagyszerű játéka, akik nem kisebb  sikert tudhatnak magukénak, mint a 2014-es Fölszállott a Páva c. televíziós műsor győztesei.

BASA EMESE

Kallós Zoltán Alapítvány felhívása

Kedves Barátunk!

 

Alapítványunkat Prima Primissima Díjra jelölték 2018-ban Magyar közművelődés és népművészet kategóriában Kiss János balettművész és a Vujicsics együttes mellett. A díj tíz kategóriájának harminc jelöltjéből pedig SMS szavazással dől el, hogy ki az az egy, aki Közönségdíjban részesül.

Kérjük támogasson minket SMS szavazatával!

A szavazás szeptember 30-tól december 5-ig tart.

 

Szavazni SMS-ben a +36 70 707 7000-es telefonszámon lehetséges a jelölt kódjának elküldésével. A Kallós Zoltán Alapítvány kódja: 25

Az SMS költsége alapdíjas szolgáltatás. Egy készülékről óránként megismételheti szavazatát.

 

Munkásságunkról itt nézhet egy rövid összefoglalót: https://www.youtube.com/watch?v=OUZPgEyKM68

 

A díjról és a jelöltekről az alábbi oldalon tájékozódhat: http://www.primaprimissima.hu/

A Közönségdíj Szavazás Szabályzata itt található: https://bit.ly/2zF7wtf

 

Köszönjük, hogy szavazatával elismeri munkánkat! 

 

Köszönettel,

 

   a Kallós Zoltán Alapítvány apraja és nagyja