Két Magyar Házat újítottak fel Fehér megyében a járvány idején

Ünnepélyes átadásra várnak a patinás ingatlanok  Székelykocsárdon és Vajasdon

Mindkét település abban a szerencsés helyzetben van, hogy létrejöttek olyan tevékeny egyesületek, amelyek már több éve kitartóan dolgoznak a helyi magyar közösségekért és hosszú távú projekteket, nagyobb beruházásokat is felvállalnak. Ugyanakkor Székelykocsárdon és Vajasdon egyaránt a helyi református egyházközségek rendelkeznek két-két olyan ingatlannal, amelyek alkalmasak közösségi terek kialakítására és a jó együttműködésnek köszönhetően, sikerült megállapodást kötni a használatról.

Székelykocsárd: volt bentlakás, lesz szórványkollégium

Székelykocsárd alig 25 százalékot kitevő magyarsága jelenleg szerencsés helyzetben van az RMDSZ színeiben újraválasztott magyar polgármesterének, Csegezi Zsuzsának köszönhetően is, aki összefogja az itteni magyarságot és komoly fejlesztéseket kezdeményez a településen. A községgel együtt látványosan fejlődik a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház is, amely tulajdonképpen egy közös udvarban levő két épületből áll: az egyik a már ezelőtt három éve átadott közösségi ház (amelyben a régi óvoda működött), a másik pedig a frissen elkészült bentlakás, amely a tervek szerint, szórványkollégiumként szolgálja majd az Aranyosszék legkeletibb csücskének területén szétszóródott magyarságot.

A tavaly felújított, eredeti formáját megőrző tornácos épület egyre otthonosabban hat, nemhiába működött itt a környék egyik legkedveltebb magyar bentlakása a múlt század derekán. A helyi református egyház tulajdonát képező ingatlan az államosítás után a magyar alsó tagozatnak nyújtott fedezéket, majd amikor azt átköltöztették az új iskolaépületbe, az önkormányzat lemondott karbantartásáról, egy ideig ide száműzte a falu könyvtárát. Amikor az egyház visszakapta tulajdonát, megpróbálta helyreállítani a károkat, forráshiány miatt azonban csak apró lépésekkel haladhatott. Egy termet sikerült rendbetenni, ahol a fiatalok színjátszó csoportja, majd a református kórus gyakorolt.

Közös megegyezéssel, néhány évvel ezelőtt, mindkét épület használatát a Cserevár Egyesület kapta meg, amelyiknek minden évben sikerült javításokat elvégeznie. A bentlakás felújítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki hivatala támogatásával kezdődött el, 2020-ban pedig a Bethlen Gábor Alap finanszírozta a belső javításokat és felszereléseket , a fürdőszobák pedig a Communitas Alapítványnak köszönhetően készültek el.

A beruházások pedig Székelykocsárdon teljes mértékben indokoltak, nem csupán az értékes ingatlanok állagának megóvása miatt, hanem azért is, mert itt számos olyan tevékenység zajlik, amelyeknek megvalósítására megfelelő körülményekre van szükség. A Cserevár Egyesület egyik legnagyobb megvalósítása a délutáni oktatás beindítása volt 2018-ban, amely megmentette a helyi magyar tagozatot. A foglalkozások a magyar házban zajlanak, ahol ízlésesen berendezett termek, korszerűen  felszerelt konyha és mosdók vannak. Jelenleg az egyesület kisbuszaival ingáztatják a gyerekeket, a bentlakás épületének berendezésével azonban távolabbi gyerekeket is fogadhatnak. Az egyesület egyébként kiemelt figyelmet fordít az oktatásra is, minden évben különböző foglalkozásokat, táborokat szervez, idén januárban pedig 17 új táblagép átadásával próbált segíteni az online oktatás miatt nehéz helyzetbe került diákokon. A járványügyi korlátozások miatt 2020-ban nem sikerült megszervezni a szokásos hangulatos gyermeknapot, de az egyesület tagjai 300 székelykocsárdi és vajdaszegi óvodás és iskolás számára szállítottak házról-házra ajándékcsomagokat.

Az egyesület néptánccsoportot is működtet, a helyi patakról elnevezett Kis és Nagy Zúgót, amelynek szakmai oktatását a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósítja meg, sajnos jelenleg a járványhelyzet miatt szünetel a tevékenység. Mivel a kocsárdiak közismert sportkedvelők, a Cservár Egyesület ezt a tevékenységet is támogatja: az elmúlt esztendőben úszótábort, fociversenyt és egy feledhetetlen sporttábort szervezett a Fekete-tengeren illetve a Duna-deltában.

Vajasdon az íjászat hódít teret látványosan

A Gyulafehérvár szomszédságában fekvő településen a Magyar Házat a régi kántortanítói lakban hozták létre. A tornácos, hagyományos formáját szinte teljes egészében megőrző épület nemsokára Vajasd egyik legvonzóbb pontjává válhat.

A kommunizmus idején az épületben sokáig óvoda működött, a visszaszolgáltatást követően pedig, a 2010-es évek elején csak két évig volt használaton kívül, tehát nem egy sokáig elhanyagolt épületről van szó, mégis sok tennivaló akadt a felújításkor. Amikor a református egyházközség újra birtokba vehette az épületét, rövid időn belül át is adta hosszú távú használatra a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesületnek, amelyik folyamatosan próbált beruházásokat kezdeményezni. Szórványtelepülésről lévén szó, a komolyabb munkálatokat lehetetlen volt önerőből megvalósítani, ezért csakis pályázatokkal sikerült előteremteni  a szükséges anyagi forrásokat. A  Communitas Alapítvány a fűtésberendezést és a bútorzat megvásárlását támogatta, de hozzájárult a járvány miatt szűkebb körben, szeptember 20-án megrendezett  IV. vajasdi magyar falunap megrendezéséhez is. A Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Márton Áron Szakkollégium), akárcsak Kocsárdon, a délutáni oktatás fenntartását teszi lehetővé ebben a kihívásokkal teli tanévben.

A Magyar Ház kapujának megnyitása számos egyházi és egyesületi tevékenység megvalósítását teszi lehetővé. A felújítás során két kisebb termet egybevontak, így elegendő hely lesz a néptáncpróbák és a délutáni oktatás számára is, de a kisebb rendezvények is teret kaphatnak majd itt. Az udvaron egy kezdetleges színpad található, a kiterjedt füves rész pedig táborozásokra is alkalmas. Jelenleg az íjászat örvend nagy népszerűségnek Vajasdon, az elmúlt időszakban több megyei szintű rendezvényt is fogadott a Magyar Ház. 2020. október 24-én került megrendezésre a II. Fehér megyei honfoglaló hagyományőrző találkozó. A rendezvényt az udvaron tartott közgyűléssel nyitotta az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület, amelyhez az egyesületi tagoknak online is volt lehetőségük csatlakozni, délután pedig egy meghitt, baráti hangulatú íjászversenyen mérhették össze ügyességüket az íjászok. A falu gyerekei illetve a kezdők számára egy hónappal később, november 23-án tartottak íjászvetélkedőt.

Természetesen a felújítások egyik településen sem bejeződtek be, hiszen az udvarok szépítése és a hiányzó felszerelések póitlása következik, de mindkét egyesület bizakodóan tekint a jövőbe.

BASA EMESE

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

COMMUNITAS ALAPĺTVÁNY

Communitas Alapítvány logó

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

MÁRTON ÁRON SZAKKOLLÉGIUM

FIXME:token.header.jump_to_home

CSOÓRI SÁNDOR ALAP

Pál István “Szalonna” és Bandája koncerttel ünnepelték meg Fehér megyében a magyar kultúra napját

  1. január 21-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium díszterméből sugározták, online közvetítéssel, a Magyar Örökség díjas zenekar előadását, amely a Fehér megyei RMDSZ és a Fehér Megyei Magyar Napok Facebook oldalain volt követhető. Mivel a szervezők, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Brendus Gyula Egyesület meghívták a koncertre a megye néptánccsoportjainak képviselőit is, így közönsége is került az előadásnak, és közel egy éve ez volt az első “igazi” nagyobb rendezvény a környéken. A programot a Bethlen Gábor Alap támogatta.

“Az együttes  kiválasztása nem volt véletlenszerű, Pál István “Szalonna” és Bandája, Magyar Örökség díjas zenekar, melynek feltett szándéka a kultúra ápolása és továbbadása”- mondta Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, aki kiemelte: “Ez a nap, a himnuszunk napja, arra emlékeztet és kötelez mindannyiunkat, hogy őrizzük, ápoljuk és adjuk tovább felbecsülhetetlen kincsünket, a kutúránkat, amely egyedivé tesz bennünket.”

Turzai Melán, a Bethlen-kollégium igazgatóhelyettese, megosztotta ünnepi gondolatait a közönséggel, kiemelve a magyar kultúra fő jellegzetességeit , majd  röviden utalt a Himnusz keletkezéstörténetére is. “Egy nemzet kultúrájának kialakulásában, megőrzésében, tovább örökítésében lenniük kell jelképeknek, összetartó erőnek. A legfontosabb összetartó erő a magyar kultúra teremtésében és átörökítésében: a magyar nyelv. A jelképek között pedig a Szent korona és a Himnusz (…) amely az egyetemes magyarság nemzeti imádságává vált, mert a magyarok közmegegyezése tette azzá”. Az előadó hozzátette:  az sem véletlen, hogy pontosan Kölcsey Ferenc volt az a költő, író, aki a nemzeti ébredés hajnalán megfogalmazta, hogy a nemzeti kultúrának a nemzeti gyökereken, a népi kultúra gyökerein kell megújulnia. “Azóta számos alkalommal kellett megvívni azt a harcot, hogy a magyar kultúra megőrizhesse sajátos varázsát, kincseit, amellyel az egyetemes kultúrát gazdagítja. Gondoljunk csak az ötvenes években a „szocialista kultúra” ránk kényszerítésére, a néptánc, a népviselet univerzálissá, semmitmondó baletté alakításának kísérletére. De jött a táncház mozgalom, amely kivetette magából, amit idegennek, művinek érzett, és visszatért a tiszta forráshoz.”

Az ünnepségen Lőrincz Helga A magyar identitásőrzés és hagyományápolás nagymestere díjat adott át Boros Erzsébetnek, köszönetet mondva fáradhatatlan és önzetlen munkájáért. A kitüntetett köszönő szavaiban egy igéret csendült fel: “Amíg Isten megengedi, és tudom, hogy megengedi, a magyar népi kultúrát Boros Erzsébet módra, önzetlenül és tiszta szívemből, minden tudásommal a legmagasabb szinten fogom hirdetni és tovább adni.”

A zenekar, amely hivatásként választotta a Kárpát-medence kultúrájának megőrzését és átörökítését , nem csak népzenét, hanem népművészetet, történelmet, hazaszeretetet is átadott a felejthetetlen koncerten, hiszen az együttes alapítója, Pál István “Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, érdekes, információkban gazdag szövegeket fűzött minden egyes zenei részhez. A műsor reprezentatív székelyföldi és kalotaszegi válogatásokat, kuruc kori dallamokat és kárpátaljai katonadalokat tartalmazott, a zárómuzsika pedig – nem véletlenül- Szatmárcseke környékéről származott, hiszen itt tisztázta le Kölcsey a Himnuszt. A ráadásban a közismert A csitári hegyek alatt hangzott fel.

A zenekar tagjai (Pál Eszter- ének, Karocs Gyula- brácsa, Doór Róbert- nagybögő, Ürmös Sándor Ferenc- cimbalom, Gera Attila – fúvós- és ütőhangszerek, Gombai Tamás hegedű) számára is nagy élményt jelentett a nagyenyedi előadás, hiszen saját bevallásuk szerint, hat hónap óta most először hallottak élőben tapsot, ami természetesen már nagyon hiányzott nekik, a népviseletbe öltözött ifjak látványa pedig tovább fokozta az élményt. Búcsúzóul Pál István “Szalonna”, tréfásan azzal „fenyegette” meg a közönséget, hogy – amennyiben a járványhelyzet megengedi -, viszontláthatjuk őt az októberi Fehér Megyei Magyar Napokon is.

BASA EMESE

Fotó: Lőrincz Kinga

Főámogató:

BETHLEN GÁBOR ALAP

Letölthető logók – bgazrt.hu

Felújítják a miriszlói magyar közösségi ház tetőzetét

Egy infrastukturális beruházás bármelyik közösségben nagy eseménynek számít, főleg vidéken. ĺgy van ez a Fehér megyei Miriszlón is, ahol 2020 decemberében a református egyházközségnek sikerült megvásárolnia, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a magyar közösségi ház tetőzetéhez szükséges új cserepeket.

A miriszlóiak régi álma egy olyan közösségi ház kialakítása, amely helyet biztosíthat a különböző tevékenységeknek: a délutáni oktatás, néptáncoktatás, magyar kulturális napok, vakációs bibliahét, nőszövetségi, ifjúsági rendezvények számára megfelelő körülményekre lenne szükség. A legmegfelelőbb ingatlannak a régi kultúrotthon bizonyult, ez viszont alapos felújítást igényel.

2007-ben a Miriszlói egyházközség visszakapta a román állam által 1948-ban elvett épületét, amely a magyar családok összefogásaként épült fel Trianon után, amikor a magyar osztályt kipakolták az állami iskolából. 1961-ben a román ovódai csoportot beköltözették az épületbe, majd pár év múlva az akkori rezsim kultúrotthonná alakította át az épületet.

A visszaszolgáltatást követően a presbitérium úgy határozott, hogy bérbe adja az épületet a polgármesteri hivatalnak, amely továbbra is kultúrotthonként működtette 2018-ig, ezalatt az idő alatt kisebb javításokat is végeztek. 2018-ban a Miriszlói egyházközség felbontotta a szerződést a polgármesteri hivatallal, amelyik már amúgy sem tartott igényt rá és nem akart tovább bért fizetni érte, majd telekeltette a területet az épülettel együtt. Felmerült az ötlet, hogy az épületet magyar közösségi házként működtessék , így az ingatlant a legváltozatosabb tevékenységekre használhatja fel a 350 fős miriszlói magyar közösség, de nagyobb, regionális jellegű rendezvények esetén ez a szám akár megkétszereződhet.

A miriszlóiak azt remélik, hogy fokozatosan sikerül majd több forrásból megszerezni a felújításhoz szükséges pénzösszeget. A cserepek megvásárlása az első lépést jelenti ugyan, de a közösség bizakodó, hiszen jó példát a saját múltjából meríthet.

Basa Emese

Főtámogató: Bethlen Gábor Alap

 

Letölthető logók – bgazrt.hu

Alpolgármester-választás Nagyenyeden: Lőrincz Helga megtartja tisztségét

Más településekhez viszonyítva elég későn, csupán 2020. november 27-én került sor az alpolgármester megválasztására Nagyenyeden, bizonyos procedurális lépések miatt.

A pénteki tanácsgyűlésen beteljesült a Fehér megyei magyar közösség azon reménye és elvárása, hogy Lőrincz Helgát lássa ebben a tisztségben, immár másodjára. A határozott, hatalmas munkabírású alpolgármester asszony nem csak a magyar közösség ügyét vitte előre az elmúlt négy esztendőben, hanem vállvetve dolgozott a városvezető csapattal Enyed javáért. Azt, hogy előző mandátumában becsülettel teljesítette feladatát, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az önkormányzat egyetlen alpolgármester jelöltet javasolt és elsöprő többséggel bizalmat szavazott Lőrincz Helgának. Egyébként a magyarság aránya alig haladja meg a tíz százalékot a településen;  a 19 városi tanácsos közül hárman képviselik az RMDSZ-t.

„Nagyenyeden teljesen magától értetődő, hogy a többség és a kisebbség békésen összefog és a közösség javára dolgozik. Hálásan köszönöm Iulia Adriana Oana Badea polgármester asszonynak és Liviu Florea város manager-nek az elmúlt négy évet és örömmel fogadom a következő négyet társaságukban! Köszönöm tanácsostársaiknak a megelőlegezett bizalmat, reményeim szerint a várost szebbé, élhetőbbé varázsoljuk az elkövetkező időszakban!”- nyilatkozta Lőrincz Helga.

A legutóbbi helyhatósági választásokon egyébként elég jó eredményt ért el az RMDSZ Fehér megyében: megtartott két polgármesteri tisztséget és  három alpolgármester képviseli a szövetséget. Mindkét polgármester elsöprő többséggel,  fejenként 200 szavazattal előzte meg vetélytársait. Torockó élére új polgármester került Deák – Szélkely Szilárd Levente személyében, a 25 %- ot kitevő magyarságnak Székelykocsárdon pedig sikerült soraiból javasolnia és elfogadtatnia a község élére Csegezi Edit Zsuzsannát, aki az előző, első mandátumában bebizonyította, hogy jó ötletekkel, szívós munkával és korrekt együttműködéssel a legnagyobb kihívásokat is le lehet küzdeni.

Basa Emese