Mutass jó példát!:

Szeptemberben Brassó, Szeben, Fehér és Hunyad megyékben keressük a példaképeket

 

A Mutass jó példát! program immár hatodik fordulóját kezdi meg szeptember 11-én. Ezúttal négy összevont megyében, azaz Brassó, Szeben, Fehér és Hunyad megyékben keressük a példaképeket, olyan személyeket, akikre büszkék lehetünk, és akikre felnézhetünk értékes tevékenységüknek, példamutató életüknek köszönhetően. A Mutass jó példát! versenyre olyan személyek jelölését várjuk, akik nem közéleti szereplésükkel vagy alkotói tevékenységükkel érdemelnek figyelmet, hanem hétköznapi helytállásukkal. A Brassó, Szeben, Fehér és Hunyad megyei jelölés szeptember 11–24. között zajlik.

 

A JELÖLÉS FELTÉTELEI

A jelölés a jelölési űrlap kitöltésével történik, amelyet elektronikusan kell elküldeni szeptember 24-ig. A jelölőlap itt érhető el:

https://docs.google.com/forms/d/1Hg7dQTUeQfhPqEJatTmSe0vO7QC2zGcrXQpQWjSJWdo/edit

Jelölt lehet bármely Erdélyben élő, bármely nemzetiséghez, felekezethez tartozó, aktív, fiatalos nő és férfi, akinek a tettei közvetlen környezetét érintik, akinek az életmódja figyelmet érdemel. A jelöléskor megadott adatokat a szervezők bizalmasan kezelik.

 

A ZSŰRI

A zsűri tagjai:

Bereczki Kinga igazgató, Háromszéki Közösségi Alapítvány, Sepsiszentgyörgy

Dimény Levente színművész, Szigligeti Társulat; igazgató, Nagyvárad Táncegyüttes, Nagyvárad

Gergely Orsolya szociológus, egyetemi adjunktus, Sapientia ‒ EMTE, Csíkszereda

Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus, Babeş‒Bolyai Tudományegyetem, Marosvásárhely

Rácz Éva elnök, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár ‒ Marosvásárhely

 

ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTOK

A zsűri a határidő után beérkezett jelöléseket nem veszi figyelembe.

A szervezők fenntartják maguknak a jogot arra, hogy azokat a jelöléseket, amelyek obszcén tartalmúak, vagy a verseny feltételeinek nem felelnek meg, érvénytelennek tekintsék, és ne közöljék.

Bármilyen további kérdéssel kapcsolatban keressenek minket a noilegmagazin@gmail.com e-mail-címen, illetve a +40 745/274 525 telefonszámon.

 

A VERSENY MENETE – általános bemutató

A verseny 2017 áprilisától 2018 áprilisáig tart.

A jelölés 2017. április 3-tól kezdődően folyamatos, minden hónapban az adott erdélyi megyé(k)ben zajlik, és az ott élőkre vonatkozik: Hargita (2017. április), Kovászna (május), Bihar (június), Maros (július), Kolozs (augusztus), Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad (szeptember), Arad‒Temes (október), Szatmár (november), Szilágy, Máramaros, Beszterce (2018. január). Az erre vonatkozó tudnivalókat, határidőket a Nőileg kommunikációs csatornáin (lap, honlap, Facebook), valamint a sajtóban közöljük.

A jelölés magyar nyelven történik.

Az elbírálás eredményét a Nőileg magazinban és a sajtóban közöljük.

A zsűri által a hónap jelöltjének választott személy a Nőileg magazin címlaposa lesz, a további két jelölttel készített interjúkat itt, a honlapunkon, valamint a Facebook-oldalankon (https://www.facebook.com/noilegmagazin/) jelentetjük meg. Emellett a verseny alkalmával szervezett Nőileg-közönségtalálkozókon több jelöltet is bemutatunk.

A hónap hőse emellett két főre szóló utazást nyer.

A jelölők között minden hónapban három darab féléves előfizetést sorsolunk ki. A program zárásaként a kezdeményezők gálaműsor szervezését tervezik, amelyen átadják Az Év Büszkesége-díjat.

IX.MAGYARLAPÁDI FALUNAPOK: CÉLKERESZTBEN AZ IFJÚSÁG

Magyarlapád az elsők között volt Fehér megyében, ahol falunapot szerveztek, idén augusztus 26- 27 között került sor az eseményre. A a környék „legrusztikusabb” falunapján idén a huszárbemutató és Marosán Csaba előadása nyerte el leginkább a közönség tetszését.

A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet minden évben nagy izgalmak közepette lát hozzá a falunapi program összeállításához, hiszen kizárólag az anyagiaktól függ , mennyire lehet változatossá tenni a kínálatot, milyen előadókat tudnak kifizetni és hasonlók. Tulajdonképpen Fehér megyében Magyarlapád a legnépesebb magyarlakta település, mégis ez kap a legkevesebb pénzt kulturális programjaira. Az, hogy egyáltalán bevállalják az anyagilag kockázatos megvalósítást, a sikeres pályázásoktól függ, idén a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány mentették meg a rendezvényt. A pályázás az egyetlen kapaszkodó, ehhez járul hozzá menet közben néhány helyi cég, elsősorban a Biomilk támogatása is.

Pedig a rendezvény általában nagy érdeklődésre számít, a falu apraja-nagyja mindig nagy számban megjelenik a réten, azaz a programok helyszínén, de a környékbeli településekről és Nagyenyedről is sok érdeklődő érkezik.

A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet elnöke, Szabó Dániel tanár, ötletgazda kiemelte: idén nagy hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, egész évben, így a falunapokon is. Idén szerveztek már megyei gyermekszínjátszó-találkozót, Föld-napot, megünnepelték Március 15-ét, és ezen a hétvégén is igyekeztek minél több foglalkozást kitalálni számukra. Abszolút újdonságnak számított, hogy a 10 gulyásfőző versenyre benevezők között idén első alkalommal állítottak fel külön üstöt a fiatalok. A cserkészek mindenkinek be akarták mutatni „újdonsült” főzőtudományukat, amelyet a tíznapos kőközi cserkésztáborban sajátítottak el, főzőgetés közben is ízletesen mesélték a magas sziklák között szerzett élményeiket.

Szintén az ifjúság körében keltett nagy érdeklődést a szombat esti lovasbemutató. A magyarországi meghívottak érdekeseket meséltek a huszárok szerepéről, bemutatták az egyenruhát majd a bravúros bemutatón többek között a tökvágós,

karika-elkapós számokkal, vágtázással kápráztatták el a nézőket. Ez volt egyik legkedveltebb, a falunapokon első ízben szereplő programpont.

Lapádon nagy hagyománya van a focinak, az itteni csapatok általában minden évben megnyerik a megyei magyar focibajnokságot, így természetes volt, hogy a falunapokról ez sem hiányozhatott. Két kategóriában volt megmérettetés, 14 év alatt és fölött, összesen 8 csapat nevezett be, a legjobbakat pedig a marosvásárhelyi Smart Soft cég jóvoltából díjazhatták. Más sporttevékenységek, így az egyperces játékok, a szekértoló- és a kötélhúzó verseny valamint a beerpong is közkedveltnek bizonyult.

A lapádi gyerekek nagyon szeretnek kézimunkázni, ezért idén is volt kézműves sátor, ahol a kőfestést, papírhajtogatást, sógyurmázást gyakorolhatták.

A népzene- és néptánc egyik erdélyi fellegvárában magától értetődő, hogy központi szerepet szánnak ezeknek a falunapokon. A színpadon a helyi táncegyüttes mellett a Vajasdi Margaréta Néptánccsoport és Zenekar, a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport és a magyarpéterfalvi Hanga Néptánccsoport mutatkozott be, a szünetekben pedig népdalok csendültek fel. Jelen volt a környék leghíresebb népdalénekese, Boros Erzsébet Csombordról, aki mezőségi és kalotaszegi népdalokat adott elő, a fiatalságot Szilágyi-Székely Zsófia képviselte, aki válaszúti népdalokat tolmácsolt, az idősebb korosztály részéről pedig Simon Imre magyarlapádi nótacsokorral kedveskedett a közönségnek.

Három éve került a falunapok listájára a prímástalálkozó, melyből az idén zenésztalálkozó lett. Kevés falu van Erdélyben, ahol annyi muzsikust találhatunk egy településen, Magyarlapádon közel harmincra tehető a számuk, közös produkciójuk egészen különleges és lenyűgöző, legutóbb a szórványkollégium avatóján vonták magukra a magyar sajtó figyelmét.

A vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött, melynek keretében 3 aranylakodalmas és 7 ezüstlakodalmas párt köszöntötték, ezt követően közös ebédre hívták meg őket. A gyülekezet a templomból kijövet az ETNO-ART tábor marosvásárhelyi diákjai által rendezett kiállítását tekinthette meg, mely annyira

látványos volt, hogy néhányan meg is könnyezték a falu értékeivel való másfajta, művészi szembesülést.

A kétnapos rendezvény jó hangulata Marosán Csaba előadásán érte el a tetőfokot: a kolozsvári színész a paraszti kultúra házassági és udvarlási szokásairól tartott rendhagyó humorestet, fellépése végén pedig – komolyra fordítva a szót- felsorolta a 2017-es év jubileumait is.

A falunapon természetesen koncertek is voltak: a szűkös anyagi keretek miatt nem sikerült meghívni egyetlen közismertebb előadót sem, így két helybéli zenés produkciót tűztek műsorra: szombaton Szabó Zoltán, vasárnap este pedig a HóHányók koncertjére került sor. A falu becsületére legyen mondva, hogy – még ezt is, mint annyi minden mást – sikerült önerőből összehozni, és nem is akárhogy!

Szilágyi Péter rendezvényről készített színvonalas fotódokumentációja a www.magyarlapad.ro honlapon tekinthető meg.

BASA EMESE

Főtámogató: Bethlen Gábor Alapítvány 
 
Támogató:   Communitas Alapítvány 

 

ETNO-ART STÍLUS: A POSZTMODERN PARTTALAN REALIZMUS EGYÉNI MITOLÓGIÁI

15 év után ismét Magyarlapádon a művészeti mozgalom

2017 augusztus 21. és 27. között került sor a Magyarlapádi Szórványkollégiumban a helyi néphagyományokból ihletődő művésztáborra, az Ethnika Kulturális Alapítvány és a Magyarlapádi Református Egyházközség szervezésében. A Bantta Annamária képzőművész, rajztanár irányításával alkotó marosvásárhelyi művészetis diákok legszebb munkáikat a bentlakásnak adományozták.

Az ETNO-ART táborok ötlete Molnár Dénes marosvásárhelyi grafikusművész nevéhez kötődik, kezdeményezése mára már igazi mozgalommá nőtte ki magát. Először Makkfalván szerveztek ilyen táborokat a 2000-es évek elején, napjainkban – a művész emlékére- rendszeresen szerveznek a Mezőségen (például Mezőpaniton, Mezőbergenyén, Mezőmadarason) és Erdély más vidékein, sőt Magyarországon is. Általában az egyházak segítenek a szervezésben, Fehér megyébe Borbándi Erika magyarlapádi lelkésznő által került a mozgalom.

Egyéni jelleg a népi formavilágból

Az ETNO-ART táborok célja a művészet segítségével megörökíteni a népi hagyományokat és a helyi értékeket tanulmányozva, azokból ihletődve, posztmodern, etno-art sílusú alkotásokat létrehozni. Mostanában minden táborfogadó faluból begyűjtik az alkotásokat és Marosvásárhelyen kiállítást szerveznek, így próbálják felhívni a közönség figyelmét a népművészeti értékekre, a művészeket pedig a „csak tiszta forrásból” való merítésre ösztönözni. Az ETNO-ART mozgalom másik fontos célkitűzése a fiatal képzőművészek támogatása, lehetővé tenni számukra, hogy különböző tájegységek népi kultúrájával ismerkedjenek meg, az erdélyi népművészetben való elmélyülés pedig jelenjen meg saját alkotásaikban is, legyen ebből egyéni mitológia.

Magyarlapádon egyszer rendeztek ilyen tábort, 2002-ben, akkor a helyi művelődési otthon fogadta a kiállítást. Idén a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum 11. osztályos diákjai látogattak el a népzenéjéről, néptáncairól és szőlőtermeléséről híres faluba, ahol a helyi közösség tárt karokkal várta őket. A vendégek is boldogan soraik közé fogadták a helybeli gyerekeket, ami hiánypótló jellegű, Magyarlapádon teljesen hiányzik az iskolán kívüli képzőművészeti nevelés. Boldogan fedezték fel együtt a környéket, a helyi népviseletet, gasztronómiát, szövés-fonást, az épitészeti stílusjegyeket.

Van benne valami „igazi lapádi”

Egy – Lapádon szokatlanul csendes- tábor mindennapjaiba nyerhettünk bepillantást az elmúlt héten. A népzenétől, néptánctól hangos falu ezúttal mély  nyugodtságot sugárzott, míg a fiatalok alkotásai készültek, az idő maga is mintha kitágult volna.

„ Nagyon sok időt szánunk arra, hogy a diákok ráhangolódjanak a falura, megtalálják a számukra legkedvesebb témát, hiszen a művészet időigényes. Kilátogatunk olyan helyekre is, ahova az átlagos turista nem megy el”- mesélte lelkesen Bantta Annamária táborvezető. Többször is terepszemlét tartottak, elsétáltak a rózsaföldekre és a szőlőlugasokba, a kilátóhoz és meglátogatták a fugadi Bánffy-kastélyt. A helyi Pirospántlikás Zenekar táncházat szervezett számukra, ahol a lányok gyorsan meg is tanulták a lapádi körtáncot.

Mindezen benyomások lenyomatait a gyerekek munkáiban is felfedezhettük. Ottjártunkkor például a csoport egy része A lapádi hegytetőn…kezdetű népdalt rajzolgatta, egy textil-design szakos lány a helyi női népviseletet mai, a mindennapokban hordható ruhává alakította át rajzpapíron, a pontozó pedig egy domborműben jelent meg. Tájképek, csendéletek, grafikák, dekoratív- és figurális kompozíciók, szobrok, fafaragások…mindenikben ott volt valami „igazi lapádi”.

A szép alkotásokat a szórványkollégium csűrjében állították ki, a vasárnapi istentisztelet után bemutatták őket az érdeklődőknek. A kedves fogadtatásért cserébe, minden diák egy alkotást a szórványkollégiumnak adományozott. Jóvoltukból az épületbelső otthonosabbá, esztétikusabbá vált és ez nagy lelki elégtételt jelentett számukra. A fiatal művészek kitűnően érezték magukat Lapádon, jövőre újból eljönnének, többedmagukkal.

BASA EMESE