Felújítják a miriszlói magyar közösségi ház tetőzetét

Egy infrastukturális beruházás bármelyik közösségben nagy eseménynek számít, főleg vidéken. ĺgy van ez a Fehér megyei Miriszlón is, ahol 2020 decemberében a református egyházközségnek sikerült megvásárolnia, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a magyar közösségi ház tetőzetéhez szükséges új cserepeket.

A miriszlóiak régi álma egy olyan közösségi ház kialakítása, amely helyet biztosíthat a különböző tevékenységeknek: a délutáni oktatás, néptáncoktatás, magyar kulturális napok, vakációs bibliahét, nőszövetségi, ifjúsági rendezvények számára megfelelő körülményekre lenne szükség. A legmegfelelőbb ingatlannak a régi kultúrotthon bizonyult, ez viszont alapos felújítást igényel.

2007-ben a Miriszlói egyházközség visszakapta a román állam által 1948-ban elvett épületét, amely a magyar családok összefogásaként épült fel Trianon után, amikor a magyar osztályt kipakolták az állami iskolából. 1961-ben a román ovódai csoportot beköltözették az épületbe, majd pár év múlva az akkori rezsim kultúrotthonná alakította át az épületet.

A visszaszolgáltatást követően a presbitérium úgy határozott, hogy bérbe adja az épületet a polgármesteri hivatalnak, amely továbbra is kultúrotthonként működtette 2018-ig, ezalatt az idő alatt kisebb javításokat is végeztek. 2018-ban a Miriszlói egyházközség felbontotta a szerződést a polgármesteri hivatallal, amelyik már amúgy sem tartott igényt rá és nem akart tovább bért fizetni érte, majd telekeltette a területet az épülettel együtt. Felmerült az ötlet, hogy az épületet magyar közösségi házként működtessék , így az ingatlant a legváltozatosabb tevékenységekre használhatja fel a 350 fős miriszlói magyar közösség, de nagyobb, regionális jellegű rendezvények esetén ez a szám akár megkétszereződhet.

A miriszlóiak azt remélik, hogy fokozatosan sikerül majd több forrásból megszerezni a felújításhoz szükséges pénzösszeget. A cserepek megvásárlása az első lépést jelenti ugyan, de a közösség bizakodó, hiszen jó példát a saját múltjából meríthet.

Basa Emese

Főtámogató: Bethlen Gábor Alap

 

Letölthető logók – bgazrt.hu

Alpolgármester-választás Nagyenyeden: Lőrincz Helga megtartja tisztségét

Más településekhez viszonyítva elég későn, csupán 2020. november 27-én került sor az alpolgármester megválasztására Nagyenyeden, bizonyos procedurális lépések miatt.

A pénteki tanácsgyűlésen beteljesült a Fehér megyei magyar közösség azon reménye és elvárása, hogy Lőrincz Helgát lássa ebben a tisztségben, immár másodjára. A határozott, hatalmas munkabírású alpolgármester asszony nem csak a magyar közösség ügyét vitte előre az elmúlt négy esztendőben, hanem vállvetve dolgozott a városvezető csapattal Enyed javáért. Azt, hogy előző mandátumában becsülettel teljesítette feladatát, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az önkormányzat egyetlen alpolgármester jelöltet javasolt és elsöprő többséggel bizalmat szavazott Lőrincz Helgának. Egyébként a magyarság aránya alig haladja meg a tíz százalékot a településen;  a 19 városi tanácsos közül hárman képviselik az RMDSZ-t.

„Nagyenyeden teljesen magától értetődő, hogy a többség és a kisebbség békésen összefog és a közösség javára dolgozik. Hálásan köszönöm Iulia Adriana Oana Badea polgármester asszonynak és Liviu Florea város manager-nek az elmúlt négy évet és örömmel fogadom a következő négyet társaságukban! Köszönöm tanácsostársaiknak a megelőlegezett bizalmat, reményeim szerint a várost szebbé, élhetőbbé varázsoljuk az elkövetkező időszakban!”- nyilatkozta Lőrincz Helga.

A legutóbbi helyhatósági választásokon egyébként elég jó eredményt ért el az RMDSZ Fehér megyében: megtartott két polgármesteri tisztséget és  három alpolgármester képviseli a szövetséget. Mindkét polgármester elsöprő többséggel,  fejenként 200 szavazattal előzte meg vetélytársait. Torockó élére új polgármester került Deák – Szélkely Szilárd Levente személyében, a 25 %- ot kitevő magyarságnak Székelykocsárdon pedig sikerült soraiból javasolnia és elfogadtatnia a község élére Csegezi Edit Zsuzsannát, aki az előző, első mandátumában bebizonyította, hogy jó ötletekkel, szívós munkával és korrekt együttműködéssel a legnagyobb kihívásokat is le lehet küzdeni.

Basa Emese

Lehel kürtje online íjászvetélkedő

Először szerveztek fiataloknak szóló íjászversenyt Fehér megyében

Az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület a legtevékenyebb szervezetek közé tartozik, amelynek hatásköre és kapcsolatrendszere messze meghaladja a megye határait. Szűk két év alatt sikerült a hozzánk, magyarokhoz oly közelálló sportot, az íjászatot meghonosítani és széles körben népszerűsíteni, hiszen megalakulásuk óta húsznál több településen szerveztek bemutatókat és részt vettek a Kárpát-medence legnagyobb íjásztalálkozóin is

A hagyományos  íjászat nem csupán egy sportot, hanem egy olyan életformát és életszemléletet is jelent, amelyik kortól és nemtől függetlenül igen vonzó módon segít megismerni honfoglaló őseink történelmét, kultúráját, szokásait. Közösségépítő szerepe is vitathatatlan, ezért az egyesület tagjai fontosnak tartották a fiatal korosztály minél nagyobb létszámban történő bevonását a mozgalomba, így született meg a számukra szervezett verseny ötlete.

Sajnos, a járványügyi korlátozások miatt, nem lehetett élőben megszervezni a versenyt, ezért Lehel kürtje egy rendhagyó, online csatározásra hívta az érdeklődőket. A versenykiírásra november elején került sor az egyesület honlapján és Facebook oldalán, a szabályzat világos meghatározásával. A versenyzők otthon, bármely íjászpályán vagy a szervezők által kialakított íjászpályákon, az egyesület által kijelölt lőlapra, a megszabott távolságról, meghatározott számú veszőt kellett kilőjenek. Négy  településen(Gyulafehérváráron, Nagyenyeden, Marosújváron és Vajasdon) a szervezők ki is állították a céltáblákat és leszögezték, hogy az íjászpályákon egyidőben hatnál több személy nem tartózkodhat. Akik otthonról kapcsolódtak be, azok számára elérhetővé tettek egy letölthető google drive-ot, ahonnan kinyomtathatták a lőlapokat, ezekre kellett leadni a megszabott számú, a szervezők által meghatározott távolságról a lövéseket és ugyanonnan tölthették le az eredmény nyilvántartási lapokat. Nevezési díj nem volt, a versenyt a következő ifjúsági korcsoportoknak rendezték: gyermek (14 évig), ifi (15-17 évesek), fiatal felnőtt: (18-35 évesek), ugyanakkor benevezhettek az idősebb korosztályhoz tartozó íjászok is, azonban az általuk elért pontszámot nem listázták. Azoknak, akik a vetélkedőn részt szerettek volna venni, de nem rendelkeztek íjjal és vesszővel, a felsorolt településeken az egyesület kölcsönzött felszerelést a rendelkezésre álló készletből.

A lövéseket 2020. november 21-én és 22-én kellett elvégezni és az eredmény nyilvántartási lapokat lefényképezve vagy beszkennelve, legkésőbb november 23-ig voltak kötelesek a versenyzők az egyesület email címére elküldeni vagy az esemény Facebook oldalára feltölteni, fotókkal együtt. Az eredményhirdetésre 2020. november 24-én került sor a http://hagyomanyorzo.ro/ oldalon. A közel 40 résztvevő nagyon szép eredményeket ért el, a legsikeresebbeket oklevéllel tüntettek ki.

Ladányi Árpád Csaba, az egyesület alelnöke, lapunknak elmondta: “ Kezdetben nagyon sajnáltuk, hogy kénytelenek vagyunk online-ra átállni, azonban kiderült, hogy ez bizonyos előnyökkel is jár, például az Őrvidékről, a Délvidékről és Magyarországról is csatlakoztak a versenyhez. Ugyanakkor rájöttünk, mennyire nem függ ez a sport a gyakorlási tereptől, hiszen nem csak tágas kertes házakból, hanem tömbházlakásból és raktárhelyiségből készült fotókat is kaptunk. Sajnáljuk viszont, hogy kevésbé lehetett bevonni azokat, akik eddig nem vettek részt íjásztevékenységeken, őket effektív be kell hozni az íjászpályára, kezükbe adni az íjat, hogy megtapasztalhassák ezt a rendkívüli élményt.”

A rendezvényt, melyből az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület hagyományt szeretne teremteni, a Communitas Alapítvány támogatta.

BASA EMESE

Jó barátságban a nyelvvel és egymással

Online térben ünnepelték Fehér megyében a magyar nyelv és a szórvány napját

Az őszi időszak két legfontosabb ünnepét, a magyar nyelv napját és a magyar szórvány napját minden évben a fiatalok bevonásával szokták megszervezni. Az idén nagyrendezvényekre nem kerülhetett sor, zárt körben viszont két Bethlen-kollégiumi diák kötetét mutatták be, élő közvetítéssel

A magyar nyelv napja a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban került megszervezésre 2020. november 13-án. A házigazda szerepét az Rmdsz országos nőszervezetének az alelnöke, Lőrincz Helga vállalta, aki kihangsúlyozta: bátran használja mindenki anyanyelvét, hiszen senki sem állíthat meg, hogy szabadon használjuk azt. „Anyanyelvünk megtartónk, támaszunk, legdrágább kincsünk. Kötelességünk szeretni, magunkénak tekinteni, fejleszteni” – mondta.

Az eseményen jelen volt Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei Rmdsz elnöke, aki az anyanyelvhasználat fontosságát hangsúlyozta. Ioan Hădărig, a nagyenyedi Liviu Rebreanu Kulturális Központ igazgatója, az elmúlt időszakban az intézmény által kiadott magyar nyelvű könyveket mutatta be, de arra is reflektált, hogyan jelent meg az enyedi vonatkozású magyar kiadványokban a román kultúra.

A rendezvény fénypontja két kollégiumi diáklány, a hetedikes Kürti Lilla és a tizenegyedik osztályos Szőcs Noémi köteteinek bemutatója volt.

Kürti Lilla Cicák itt-ott, mindenütt című könyvét Lőrincz Ildikó tanárnő mutatta be, aki szakmai segítséget nyújtott a „kis boldog örömteli könyv”  összeállításában és műfaji meghatározásában(képregény). Szerinte Lilla abban a szerencsés helyzetben volt, hogy gyermeki kíváncsiságához, élénk fantáziájához olyan tehetség is társult, amelyet szülei megfelelőképp támogattak, sőt alkotását a kulturális központ kiadásra érdemesnek minősítette, majd Balogh Zoltán szakmai tanácsokkal látta el a grafikai rész megszerkesztésében. A mindössze tizenkét éves szerző Isten és emberek iránti hálával mutatta be könyvét, amelyet gyerekeknek és macskakedvelőknek egyaránt ajánlott. A gyönyörű színes grafikákkal ékesített könyv öt mesét, kalandot tartalmaz, kezdetben a rajzok születtek meg, a legelsők már hatéves korában, ezekhez írt később szöveget Lilla, aki az alkotási folyamat történetébe is bepillantást engedett. Elmondta például, hogy a főszereplő, Ica cica, a tanító nénije nevét viseli, a negatív szereplő, egy rakoncátlan kandúr alakját pedig egy volt osztálytársáról mintázta, aki sokat bosszantotta őt. A fiatal szerző lapunknak elmondta, hogy már több gyereken is „letesztelte” művét, és megelégedéssel tapasztalta, hogy kis hallgatói élvezték azt, az izgalmas kalandok lekötötték figyelmüket, a humoros részeknél pedig jóízűen nevettek.

Szőcs Noémi verseskötete, a Rügyek, már a tinikor belső, lelki vívódásokkal teli világának a lenyomata, amelyben az önmagát kereső énnek arra is van  bátorsága és tapasztalata, hogy bizonyos társadalmi problémákat, fonákságokat is kipellengérezzen vagy egyenesen fellázadjon ellenük. „ Szinte el sem hittem, hogy a verseim egyszer nyilvánosságra kerülnek, hiszen először terápiás céllal kezdtem el írni füzetek hátára…Aztán ez kinőtte magát és egyszer csak eldöntöttem, hogy író vagy költő szeretnék lenni. Mindenkit arra biztatok, hogy merjen bátran alkotni, soha nem lehet tudni, mi lesz az illető sorok sorsa”- mondta Noémi, akinek szárnybontogatását Nagy Egon magyar szakos tanár egyengette, kötetét pedig Balogh István, az Inter-Art Alapítvány elnöke illusztrálta. A Rügyek-et a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ez év októberében Kós Károly- díjjal tüntette ki.

A magyar nyelvnek a szórványban betöltött jelentőségét Nagy Egon, a Bethlen Gábor Kollégium magyar szakos tanára méltatta. Szerinte nem a Parnasszus magaslatáról kell a magyar nyelvre tekinteni, hanem egyszerűen legyen a miénk, abban a szellemben, ahogyan azt Esterházy Péter A szavak csodálatos életéből című írásában megfogalmazta: „Én személy szerint jó barátságban vagyok a nyelvvel – nyelven a magyart értem –, illetve ő van velem barátságban, megengedi ezt a barátságot, mert az még igaz lehet, hogy a kolléga volt az úr, a vers csak cifra szolga, ám végül is a nyelv az úr.”

Vasárnap Nagyenyed is bekapcsolódott az Rmdsz által kezdeményezett, a magyar szórvány napja tiszteletére rendezett online körkapcsolásba. Lőrincz Helga kihangsúlyozta: „November 15-én, 2020-ban arra emlékszünk, hogy 440 éve született és 391 éve halt meg Bethlen Gábor fejedelmünk. Tíz éve ezen a napon ünnepeljük Erdélyben a magyar szórvány napját. Kötelességünk emlékezni és kötelességünk megtenni mindent amit lehet, a fejedelem szavaival élve. Mi hazát kaptunk, iskolát és tudást! Ez óriási felelősség, kihívás és persze lehetőség. Ma azt számoltam, Bethlen Gábor annyi idős volt mint én most, amikor meghalt. Ilyenkor rájön az ember, milyen keveset tett és mások mekkorát alkottak ugyanannyi idő alatt. Ez mindenképpen arra késztet, hogy többet, jobbat kell és lehet tenni”.

A zoom találkozó után minden szórvénymegye beküldött egy kisfilmet, amit az Rmdsz Facebook oldalán közvetítettek.„Bethlen Gábor fejedelem születésének és halálának évfordulóján bátran jelenthetjük, hogy a fundamentum áll és van még legmagasabb és legmesszebbi cél is! És sok-sok munka…” – áll Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatónőjének ünnepi üzenetében.

Basa Emese

Támogatók:                               Bethlen Gábor Alap

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány