RMDSZ alapszabályzat

ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG

FEHÉR MEGYEI SZERVEZETÉNEK

ALAPSZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

I. MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

 

1. cikkely

A Fehér Megyei RMDSZ (a továbbiakban: Megyei Szövetség), az RMDSZ, bejegyzett jogi személy Megyei szintű szervezete.

A Megyei Szövetség városi és falusi szervezetekből áll, amelyek négy tájegységi körzetet alkotnak: Nagyenyed, Gyulafehérvár, Balázsfalva, Marosújvár.

Központja: Nagyenyed.

A Megyei Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik.

Az önkormányzati elv érvényesítése érdekében az Alapszabályzat egybehangolja a Megyei Szövetséget alkotó tájegységi, illetve helyi szervezetek, a platformok, valamint a társult tagok tevékenységét és meghatározza a döntéshozó, végrehajtó, valamint az ellenőrző testületek hatáskörét.

2. cikkely

A Megyei Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés.

Két küldöttgyűlés között a Megyei Szövetség döntéshozó testülete: a Választmány.

E testületek mandátumának időtartama négy év.

3. cikkely

A Megyei Szövetség végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség, amely végrehajtja a Küldöttgyűlés és a Választmány határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.

A Megyei Szövetség legfelsőbb képviseletét a megyei elnök látja el.

 

4. cikkely

A Megyei Szövetség ellenőrző szervei: a Szabályzat-felügyelő Bizottság (a továbbiakban SZFB), az Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban EB) és az Etikai és Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban EFB).

 

5. cikkely

A Megyei Szövetség tevékenységében aktív szerepet vállaló romániai magyar nőszervezetek képviselői az RMDSZ testületeiben tagságot, tisztséget és képviseleti jogot nyerhetnek.

A Megyei Szövetség választott testületeibe (Küldöttgyűlés és Választmány), a pozitív diszkrimináció elve alapján, kötelező módon nőket és fiatalokat is kell választani.

 

6. cikkely

A Megyei Szövetség testületeinek és tisztségeinek megválasztása a jelen Alapszabályzat szerint történik.

A személyre szóló szavazás titkos.

 

7. cikkely

A Megyei Szövetség választott testületeiben (Küldöttgyűlés vagy Választmány) az ifjúsági szervezetek a jelen szabályzat szerinti képviselettel rendelkeznek.

 

II. A SZÖVETSÉG CÉLJAI

 

8. cikkely

A Megyei Szövetség a Fehér megyében élő magyar nemzeti közösség érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztető társulása, amely a nemzeti identitás védelme, megőrzése és fejlesztése, a gazdasági-szociális esélyegyenlőség kivívása, a szülőföldön maradás érdekében elősegíti a közösség önszerveződését, az anyagi és szellemi létfeltételek javítását, tevékenységét a demokrácia és a pluralizmus jegyében fejti ki.

A Megyei szervezet összehangolja mind a helyi, mind a társult szervezetek tevékenységét.

 

9. cikkely

A Megyei Szövetség céljait a Program tartalmazza.

III. TAGSÁG

 

10. cikkely

(1) A Szövetség egyéni tagja lehet bármely romániai állampolgár, ha belépési szándékát, valamint a Szövetség Programjával és Alapszabályzatával való egyetértését írásban benyújtja a Szövetség valamely helyi szervezetéhez, valamint:

a) nem tagja Romániában pártként bejegyzett szervezetnek és saját felelősségre nyilatkozatot tesz erről;

b) nem tagja olyan társadalmi szervezetnek, amely jelölteket indít a helyhatósági, parlamenti vagy európai parlamenti választásokon;

c) a megfelelő tagfelvételi eljárás során felvételt nyert a Szövetségbe.

(2) Az egyéni tagok kötelesek tiszteletben tartani az RMDSZ Alapszabályzatát és Programját, valamint teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.

(3) A társult szervezetek egyéni RMDSZ-tagságára vonatkozóan a 11. cikkely (1) pontjában szereplő feltételek érvényesek.

(4) A 18. életévüket betöltött egyéni tagok választhatnak és választhatóak a Szövetség minden testületébe.

(5) A tagdíjat 6 hónapig nem fizető tag tagsági viszonya megszűnik kizárási eljárás nélkül, ha bizonyíthatóan a tagdíjbegyűjtő kérése ellenére folyamatosan elutasítja a tagdíj kifizetését.

(6) Tagsága megszűnik annak az RMDSZ-tagnak, aki más szervezet, párt jelöltjeként vagy függetlenként indul európai parlamenti, parlamenti vagy önkormányzati választásokon.

(7) Az, akinek az előző bekezdés értelmében megszűnt a tagsága, a SZÁT jóváhagyásával visszaszerezheti RMDSZ-tagságát, a megyei elnök javaslatára.

11. cikkely

(1) A Megyei Szövetség a következő szinteken szerveződik:

a) falvak és városi körzetek vagy azon városi szervezetek, ahol nincsenek önálló státusszal rendelkező körzetek, a továbbiakban helyi szervezetek;

b) községi, illetve városi szervezetek, ezeket a helyi szervezetek összessége alkotja;

c) területi szervezetek, ezeket a községi, illetve városi szervezetek összessége alkotja;

(2) Megyei szinten a helyi szervezetek, ifjúsági szervezetek és platformok a Választmányban jutnak képviselethez.

(3) Az egyéni tagok helyi szervezetekbe tömörülnek.

 

12. cikkely

(1) A helyi szervezetek, platformok, társult szervezetek, valamint választott vagy kinevezett tisztségviselők kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a Küldöttgyűlés és a Választmány határozatait és nem határolhatják el magukat e testületeknek, valamint a megyei elnöknek e döntések alapján tett állásfoglalásaitól.

(2) A helyi szervezetek, a platformok, valamint a társult szervezetek kötelesek:

a) tiszteletben tartani a Megyei Szövetség Alapszabályzatát és Programját;

b) a helyi szervezetek, platformok kötelesek hozzájárulni a Megyei Szövetség fenntartásához a tagdíjból származó bevételükből;

 (3) A helyi, községi és városi szervezetekre vonatkozó keretszabályokat a megyei szervezet szabályzata tartalmazza.

 

13. cikkely

A Megyei Szövetséggel szemben vállalt kötelezettségeit megszegő platform megszüntethető, a községi, városi és a helyi szervezet esetében pedig tisztújítás írható ki. A társult szervezet esetében a társult szervezeti minőség megszüntethető.

 

IV. A HELYI, A KÖZSÉGI ÉS VÁROSI SZERVEZET

 

14. cikkely

A helyi szervezet működése:

(1) A helyi, a községi és a városi szervezet az RMDSZ alapszintű egységei, melyek a megyei szervezet keretein belül működnek.

(2) Azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy helyi szervezet működik, ez egyben a városi vagy községi szervezet is.

(3) Azokban a közigazgatási egységekben, ahol több helyi szervezet működik, ezek szövetsége alkotja a városi, illetve községi szervezetet.

(4) Ezeket a szövetségeket egy, a helyi szervezetek választmányai által delegált személyekből megalakult küldöttgyűlés (egyeztető tanács) vezeti, melynek élén a tanács tagjai közül megválasztott városi, illetve községi elnök áll. E testület hatáskörébe tartozik mindazon döntések meghozatala, amelyek a közigazgatási egység egészét illetik, az elnök pedig gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek a választási törvények értelmében a városi vagy községi elnök hatáskörébe tartoznak.

(5) A helyi, a községi és a városi szervezetet létrehozó tagok kötelesek meghirdetni az alakuló ülést. Az alakuló ülés helyéről és idejéről kötelesek a megyei elnököt értesíteni. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök vagy az általa megbízott személy hitelesítésével kell az RMDSZ megyei szervezeténél iktatni.

(6) Egy településen csak egy helyi szervezet működhet, kivéve, ha a Választmány másképp nem dönt.

(7) Amennyiben egy közigazgatási egységhez több település tartozik, az egyes települések választások, küldöttek delegálása alkalmával jelölt- és küldöttállítási jogaikat a legutóbbi népszámláláson a magyar lakosság és a legutóbbi választásokon a Szövetség képviselőházi listájára leadott szavazatokkal arányosan gyakorolhatják.

(8) Sikertelen választási szereplés, a tisztújítás időben való lebonyolításának elmulasztása vagy a Szövetség szabályzatának súlyos megszegése, illetve a Szövetség érdekeivel ellentétes cselekedetek esetén a megyei elnök tisztújítást írhat ki. Ennek elmulasztása esetén a tisztújítást a Választmány kezdeményezheti.

 

15. cikkely

A helyi, a községi és a városi szervezet:

a) az Alapszabályzat keretei között önállóan állapítja meg saját belső felépítését, működési szabályait.

b) az Alapszabályzatnak és a Programnak megfelelő helyi jellegű politikai tevékenységet folytat, amelyért a helyi, a községi, a városi szervezet elnöke, illetve vezető testületei vállalják a felelősséget;

c) képviseli a helyi, a községi, illetve a városi szervezetet a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a civil-, egyházi szervezetekkel való kapcsolataiban;

d) kialakítja a helyi, a községi, illetve a városi közélet kérdéseiről a szervezet álláspontját; szervezi a programokat, rendezvényeket;

e) biztosítja a tagsággal és a lakossággal való rendszeres kapcsolattartást, melynek érdekében találkozókat, konzultációkat és lakossági fórumokat szervez;

(f) a helyi szervezet évente legalább egy nagyobb közösségépítő rendezvényt szervez;

g) küldöttei által részt vesz a Szövetség megyei/területi és országos tevékenységében;

h) a községi, illetve a városi szervezet dönt a polgármesterjelölt, alpolgármester-jelölt személyéről, valamint a helyi tanácsosi lista összetételéről az SZKT által elfogadott szabályzat keretei között, a megyei/területi állandó tanács jóváhagyásával, kivéve az urnás előválasztások során kialakult listákat;

i) a községi, illetve a városi tanácsosi listát a községi, illetve a városi RMDSZ szervezetének elnöke vezeti, amennyiben vállalja a jelölést. Ha mandátumot szerez, az elnök a frakcióvezetői tisztséget is ellátja;

j) amennyiben a községi, illetve a városi szervezet elnöke nem indul az önkormányzati választásokon vagy egyéb okból kifolyólag nem vállalja a tisztséget, a frakcióvezető-jelölt személyéről a községi, illetve a városi szervezet dönt;

k) az alpolgármester és a frakcióvezető visszahívásáról a községi, illetve a városi szervezet javaslatára a Megyei Állandó Tanács dönt;

l) az alpolgármester-jelölt és a frakcióvezető-jelölt személyére vonatkozó, valamint az alpolgármester és a frakcióvezető visszahívására vonatkozó Megyei Állandó Tanács által meghozott döntés kötelezi az RMDSZ-listán mandátumot szerzett tanácsosokat;

m) a megválasztott tisztségviselők tevékenységükről évente beszámolnak a községi, illetve városi szervezetnek;

n) gazdálkodik a SZÁT által megállapított elvek és szabályok szerint bevételeivel;

o) dönt az Alapszabályzat által a hatáskörébe utalt kérdésekben.

(2) A helyi, a községi, illetve a városi szervezet megszűnésével a használatában álló vagyontárgyak felett a megyei választmány rendelkezik.

 

16. cikkely

A helyi, a községi, illetve a városi szervezet szervezeti felépítése:

(1) A helyi szervezet legfelsőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés. A helyi szervezet köteles évente legalább egyszer összehívni a közgyűlést. A községi, illetve a városi szervezet köteles legalább évente egyszer összehívni a küldöttgyűlést – a 16. cikkely (3) bekezdése esetében.

(2) Közgyűlésnek a helyi szervezetben tagsági jogaikat gyakorló személyek összességét, küldöttgyűlésnek pedig az elektorok összességét kell tekinteni.

(3) A közgyűlés (a 16. cikkely (3) bekezdése esetében küldöttgyűlés) választja meg az elnököt, a választmányt, valamint az ellenőrző-felügyelő testületeket legtöbb 4 éves mandátumra.

(4) A közgyűlés (a 16. cikkely (3) bekezdése esetében küldöttgyűlés) tagjainak egyharmada kezdeményezheti a helyi, községi, valamint városi szervezet elnökének felfüggesztését. A felfüggesztésről a választmány tagjainak fele plusz egy szavazatával dönt.

(5) A községi és városi szervezet alapszabályzatában meghatározott módon bizonyos kérdésekben átruházhatja a döntési jogosultságot a helyi szervezet vagy a megyei szervezet választmányára vagy elnökségére.

(6) A helyi szervezet elnöke a közgyűlés, a községi és a városi szervezet elnöke a küldöttgyűlés időpontjáról és napirendjéről szóló értesítést, valamint az ülésről készült jegyzőkönyvet köteles elküldeni a megyei elnöknek.

(7) A tisztújító vagy jelölő közgyűlést/küldöttgyűlést a megyei elnök vagy annak megbízottja vezeti. Akadályoztatásuk esetén a tisztújító vagy jelölő közgyűlés/küldöttgyűlés tagjai saját körükből választanak ülésvezetőt.

(8) A közgyűlést/küldöttgyűlést kötelező összehívni, amennyiben a helyi, a községi, illetve a városi szervezet tagjainak vagy elnökségének legalább egyharmada, vagy a választmány, vagy a megyei elnök ezt írásban kéri. A beadványt a helyi, a községi, illetve a városi szervezet elnökéhez kell benyújtani, továbbá iktatni kell a megyei szervezetnél. Az elnök tizenöt napon belül köteles a közgyűlést/küldöttgyűlést összehívni. Amennyiben a helyi, a községi, illetve a városi elnök nem hívja össze a közgyűlést/küldöttgyűlést, akkor ezt a megyei elnök köteles megtenni 15 napon belül.

17. cikkely

(1) A helyi szervezet választmánya (helyi küldöttek tanácsa):

a) Két közgyűlés között a helyi szervezet döntéshozó testülete a választmány, melynek létszámát a közgyűlés határozza meg;

b) A választmány tagjait a közgyűlés választja meg.

(2) A községi és városi szervezet küldöttgyűlésének összetételét az V. fejezet 16. cikkelyének 4. bekezdése tartalmazza:

a) két küldöttgyűlés között a községi, illetve a városi szervezet döntéshozó testülete a választmány;

b) a választmány tagjait a küldöttgyűlés választja meg;

c) a helyi tanácsosok hivatalból tagjai a községi, illetve a városi szervezet választmányának és küldöttgyűlésének;

d) A küldöttgyűlés és a választmány határozatai az önkormányzati képviselőkre nézve kötelezőek.

 

18. cikkely

A helyi, községi, illetve a városi szervezetekre vonatkozó keretszabályokat a megyei szervezet szabályzata tartalmazza.

 

19.cikkely

(1) Polgármesterjelölt, megyeitanácselnök-jelölt azon helyben lakó RMDSZ-tag lehet, aki megszerzi az adott településen/megyében élő magyar lakosság 3%-ával egyező számú, a helységben/megyében állandó lakhellyel és szavazati joggal rendelkező személy ajánlását.

(2) Megyeitanácselnök-jelöltnél feltétel a megye helyi szervezeteinek 15%-a által választmányi döntéssel nyújtott támogatás is, vagy a jelölt kell rendelkezzen a helyi szervezetek 15%-ának, illetve a megyében élő magyar lakosság 3%-ával egyező számú, a megyében állandó lakhellyel és szavazati joggal rendelkező személy ajánlásával.

(3) A polgármester-jelöltre illetve községi/városi tanácsosi listára vonatkozó végső döntést a Megyei Állandó Tanács hozza meg, amely a községi/városi szervezetek döntését kétharmados többséggel módosíthatja.

(4) A municípiumi polgármester-jelölt, illetve a megyei tanácselnök-jelölt személyét a MET előterjesztése alapján az SZE hagyja jóvá.  A SZE a városi/megyei szervezetek döntését kétharmados többséggel módosíthatja.

(5) Egy állampolgár, egy helyi szervezet csak egy polgármesterjelöltnek, illetve egy megyeitanácselnök-jelöltnek nyújthat támogatást a jelöltséghez. A 3%-os arányt az adott településen, illetve a Fehér megyei szervezethez tartozó településeken belül élő, a legutóbbi népszámlálás alapján magukat magyarnak valló román állampolgárok száma alapján kell megállapítani.

 

20. cikkely

A Megyei Szervezet döntéshozó testületei a következők:

a) a legfelsőbb döntéshozó testület a megyei Küldöttgyűlés;

b) két küldöttgyűlés között a döntéshozó testület a Megyei Választmány és a Megyei Állandó Tanács.

 

21. cikkely

A Küldöttgyűlés:

(1) A megyei/területi küldöttgyűlés összlétszámáról a Választmány dönt.

(2) A községi, illetve városi szervezetek a küldötteket a legutóbbi népszámlálás szerinti magyar lakosság arányában és a legutóbbi parlamenti választásokon a Szövetség képviselőházi listájára leadott szavazatoknak megfelelő arányban delegálják.

(3) A községi, illetve városi szervezetek elnökei tagjai a küldöttgyűlésnek.

(4) A területen működő megyei/területi ifjúsági egyeztető tanácsok a küldöttgyűlés létszámának legtöbb 15%-ával egyenlő számú képviselőt küldhetnek.

 

22. cikkely

(1) A küldöttgyűlés hatásköre:

a) határozatokat fogad el, melyek nem mondhatnak ellent a Szövetség Programjának, illetve Alapszabályzatának. Ezek betartása és végrehajtása kötelező érvényű a Választmány tagjaira nézve, valamint a bármilyen szinten megválasztott vagy kinevezett helyi, megyei tisztségviselőkre, illetve a helyi, községi és városi szintű döntéshozó testületek számára;

b) megválasztja a megyei elnököt, illetve dönt ennek megválasztási módjáról;

c) megválasztja az SZKT és a KAT tagokat;

d) megválasztja a Megyei Ellenőrző, a Megyei Szabályzat-felügyelő, valamint a Megyei Etikai és Fegyelmi Bizottságok tagjait;

e) határoz a megyei választmány összetételéről;

f) beszámoltatja a megyei szervezet szintjén választott személyeket és testületeket, meghallgatja és elfogadja azok jelentéseit, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról;

g) meghallgatja és elfogadja a választmány tevékenységéről szóló jelentést, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról.

(2) A küldöttgyűlés által megválasztott Etikai és Fegyelmi, Szabályzat-felügyelő és ellenőrző bizottságok működésére vonatkozóan a megfelelő Szövetségi bizottság működési szabályzata az irányadó.

 

23. cikkely

A Választmány

(1) A Választmány jog szerinti tagjai: az alelnökök, a gyulafehérvári, balázsfalvi, nagyenyedi és marosújvári tájegységi körzetek elnökei;  a választott megyei képviselők; a Szövetség által javasolt dekoncentrált intézményvezetők; a megyei szervezet parlamenti képviselői, szenátorai, a megyei önkor­mán­yzati képviselők; az SZKT tagjai (ha az illető megyei szervezethez tartozó községi, illetve városi szerve­zetek tagjai); a megyei RMDSZ nők szervezetének elnöke, a platformok megyei szintű csoport­jainak egy-egy képviselője, valamint a területen működő megyei ifjúsági egyeztető tanácsok által választott, a Választmány 15%-ával egyenlő számú küldöttei.

(2) A megyei elnök tagja a Választmánynak.

(3) A megyei szintű társult szervezetek és egyházak, valamint a platformok szavazati joggal rendelkező küldötteket delegálhatnak a Választmányba. Összlétszámuk nem haladhatja meg a Választmány 30%-át.

(4) Azok a megyei tanácsosok, akik nem tagjai a Választmánynak, tanácskozási jogkörrel kötelezően részt vesznek a Választmány ülésein. Ellenkező esetben az Alapszabályzat által meghatározott szankció léphet érvénybe.

(5) A Választmány tagjainak száma legkevesebb 15.

 

24. cikkely

A Választmány hatásköre:

a) a Választmány Állandó Bizottságának (elnök, alelnökök, titkárok) megválasztása;

b) határozatok elfogadása a Szövetség megyei működésére vonatkozóan;

c) a megyei szervezet költségvetésének elfogadása;

d) A megyei szervezetet alkotó községi, illetve városi szervezetek tagjaira vonatkozó tagdíjak megállapítása;

e) a belső megyei felosztásról szóló határozatok elfogadása;

f) a megyei szervezet alkalmazottai javadalmazási szintjének megállapítása;

g) a szövetségi határozatok megyei szintű végrehajtására vonatkozó döntések meghozatala;

h) a saját szervezési-működési szabályzata kidolgozása és elfogadása;

i) megyei ügyvezető testület szervezési-működési szabályzatának elfogadása;

j) a megyei ügyvezető elnök megerősítése a megyei elnök javaslatára;

k) a megyei ügyvezető testület tagjai kinevezésének a megerősítése a megyei ügyvezető elnök javaslatára;

l) a parlamenti képviselők, a szenátorok és a megyei önkormányzati tisztségviselők jelölése, az SZKT által elfogadott szabályzat keretei között;

m) dönt a megyei tanácselnök- és alelnökjelölt személyéről, az SZKT által elfogadott szabályzat keretei között;

n) a megyei tanácsosi listát az RMDSZ megyei szervezetének elnöke vezeti, amennyiben vállalja a jelölést. Ha mandátumot szerez, az elnök a frakcióvezetői tisztséget is ellátja.

o) amennyiben a megyei szervezet elnöke nem indul az önkormányzati választásokon vagy nem vállalja a frakció­ve­zető tisztséget, a frakcióvezető-jelölt személyéről a Választmány dönt.

p) a megyei tanács alelnökének és frakcióvezetőjének visszahívásáról a Választmány dönt.

q) a megyei tanács alelnök- és a frakcióvezető-jelölt személyére vonatkozó, valamint a megyei tanács alelnöke és frakcióvezető visszahívására vonatkozó Választmány által meghozott döntés kötelezi az RMDSZ-listán mandátumot szerzett tanácsosokat.

s) beszámoltatja az általa választott személyeket és testületeket, valamint az RMDSZ megyei szintű kormányzati tisztségviselőit, meghallgatja és elfogadja azok jelentéseit, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról.

u) egyéb feladat- és hatáskörök, amelyeket a küldöttgyűlés ruházott át rá.

 

25. cikkely

A Megyei Állandó Tanács (továbbiakban MÁT)

(1) Két Választmány között a megyei szervezet döntéshozó testülete a MÁT.

(2) A MÁT összetétele: megyei elnök, megyei ügyvezető elnök, az alelnökök, a megyei Választmány elnöke, a FÖNT elnöke, a Fehér megyei MIÉRT elnöke, a Fehér Megyei RMDSZ Nők Szervezetének elnöke

(3) A MÁT üléseit a megyei elnök hívja össze.

(4) A MÁT hatáskörei:

a) javaslatot tesz és beszámoltatja a dekoncentrált intézményvezetőket és a kormányzati tisztségviselőket;

b) dönthet a helyi, községi, illetve városi szervezet elnökének felfüggesztéséről, amennyiben azt a megyei elnök javasolja;

c) a 14. cikkely (8) pontja alapján tisztújítást írhat ki a helyi, a községi, illetve városi szervezetben;

d) jóváhagyja a 15. cikkely h) pontja alapján a hozzá benyújtott jelöltlistákat. A községi, városi szervezetek döntését 2/3-os szavazattöbbséggel módosíthatja. A döntés elleni óvást az SZE-hez kell benyújtani a döntés nyilvánosságra hozatalától számított 48 órán belül;

e) egyéb feladat és hatáskörök, melyeket a megyei alapszabályzat ruház rá.

 

26. cikkely

A megyei szervezet elnöksége

(1) A Fehér megyei szervezetnek választott elnöke és hét választott alelnöke van. Nagyenyed körzeti, Marosújvár körzeti, Gyulafehérvár körzeti, Balazsfalva körzeti, Gazdasági és Kulturális, Oktatási, Onkormányzati alelnök

(2) A megyei szervezet elnökét és alelnökeit titkos szavazással, a jelenlévők egyszerű többségével (fele plusz egy) a küldöttgyűlés választja meg, ugyanazzal az eljárással, mint a szövetségi elnököt.

(3) A Választmány tagjainak egyharmada kezdeményezheti a megyei elnök és alelnökök felfüggesztését. A felfüggesztésről a Választmány tagjainak kétharmados többségével dönt. Az esetleges felmentésről a Választmány elnöke által összehívott rendkívüli küldöttgyűlés dönt, 30 napon belül, a küldöttek egyszerű többségével. Amennyiben a Választmány elnöke a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök hívja össze a rendkívüli küldöttgyűlést. Minden esetben a rendkívüli küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek kétharmada jelen van.

 

27. cikkely

A megyei elnök hatásköre:

a) képviseli a megyei szervezetet, irányítja annak munkáját;

b) összehívja a Választmányt, a Megyei Önkor­mányzati Konferenciát, valamint a Megyei Állandó Tanácsot;

c) irányítja, felügyeli a megyei szervezet keretén belül létrehozott testületek munkáját;

d) ellenőrzi a megyei, illetve a szövetségi szintű határozatok végrehajtását, a megyei ügyvezető elnökség, valamint az RMDSZ listáin, megyei szinten megválasztott, kinevezett tisztségviselők munkáját;

e) javaslatot tesz a Választmánynak az ügyvezető elnök személyére;

f) hivatalból részt vesz a Megyei Önkormányzati Konferencia ülésein;

g) tisztújítás elmaradása esetén a Megye Állandó Tanács határozata alapján kiírja és lebonyolítja a tisztújítást a helyi, községi, illetve városi szervezetekben, ennek meghiúsulása esetén megbízott elnököt nevez ki;

h) az országos bejegyzésből származó jogköröket és felelősségeket, amelyek a megyei szervezet működéséhez szükségesek, a szövetségi elnök, illetve a főtitkár megbízólevéllel átruházza a megyei elnökökre a XIII. fejezet 65.q, illetve a XV. fejezet 70.h pontja szerint, valamint a szabályzati előírás megszegése esetén visszavonhatja;

i) szükség szerint összehívja alakuló ülésre a megyei ifjúsági egyeztető tanácsot;

j) a megyei elnöknek beszámolási kötelezettséggel tartoznak az RMDSZ-listán, megyei szinten megválasztott, kinevezett tisztségviselők;

k) indokolt esetben javaslatot tesz a Választmánynak a szövetségi alapszabályzatot megszegő tisztségviselők felmentésére;

l) egyéb feladat- és hatáskörök, amelyeket a küldöttgyűlés ruházott át rá.

m) az alelnökök feladat –és hatáskörét a mindenkori elnök határozza meg

 

28. cikkely

A megyei szervezet ügyvezető elnöksége

(1) A megyei szervezet végrehajtó tevékenységét ügyvezető testület irányítja, amelynek tagjai az ügyvezető elnök és az alelnökök.

(2) A megyei ügyvezető testület a Választmány által elfogadott saját működési szabályzat alapján tevékenykedik és a Választmánynak, a Megyei Állandó Tanácsnak, a megyei elnöknek, illetve a küldöttgyűlésnek van alárendelve.

(3) Az ügyvezető elnök hatásköre:

a) végrehajtja a megyei és a szövetségi szintű határozatokat,

b) személyi javaslatot tesz a Választmánynak az ÜE összetételéről,

c) kérheti a Választmánytól az ÜE tagjainak felmentését,

d) összehangolja az ÜE munkáját,

e) ha hiányzik, vagy nem tudja gyakorolni hatáskörét, átruházza az ÜE egyik tagjára, és erről tájékoztatja az elnököt,

f) tartja a kapcsolatot a helyi elnökökkel,

d) az elnöki tisztség megüresedése esetén, legtöbb egy hónapon belül összehívja a rendkívüli Küldöttgyűlést; ebben az időszakban az ügyvezető elnök ideiglenesen ellátja az elnök hatáskörét.

 

29. cikkely

(1) A Megyei Önkormányzati Tanácsok a Szövetség listáin, megyei szinten megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete.

(2) A Megyei Önkormányzati Tanácsok az Országos Önkormányzati Tanács szabályzata alapján dolgozzák ki a saját működési szabályzatukat.

(3) A MÖT vezető testülete köteles évente beszámolni a Választmánynak tevékenységéről, a következő választások előtt pedig mandátumzáró jelentést tesz a megyei küldöttgyűlésnek.

 

V. PLATFORMOK

 

30. cikkely

A platformok a Szövetségen belüli RMDSZ-tagokból szabadon megalakult belső politikai szerveződések.

 

31. cikkely

 (1) Azok a platformok, amelyek valamely megyében vagy megyei/területi szervezetben legalább 100 taggal rendelkeznek, a Választmányban képviseltethetik magukat.

 (2) Amennyiben a platform választmányi képviseletre tart igényt, benyújtja a Megyei Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz a 100 RMDSZ-tagot tartalmazó listát.

 

VI. TÁRSULT SZERVEZETEK

 

32. cikkely

(1) A Szövetség társult szervezetei szociális, tudományos, művészeti, művelődési, szakmai jellegű országos csoportosulások, valamint rétegszervezetek, amelyek a Szövetséggel való együttműködési szándékukat írásban nyújtják be a Megyei Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz, mellékelve a következő dokumentumokat:

a) a Szövetséggel való együttműködési szándék­nyilat­kozatukat, amely tartalmazza a Szövetség Programjával össze­egyeztethető céljaikat;

b) a szervezet alapdokumentumait;

c) a Szövetséggel szemben vállalt kötelezettségeiket tartalmazó dokumentumot.

(2) A megyei/területi vagy helyi szintű civil társadalmi szerveződések társulásáról a Szövetség megfelelő szintű testülete dönt.

33. cikkely

A társult szervezetek alapszabályzatukban saját tagjaikra nézve kötelezőnek ismerik el a Szövetség Alapszabályzata I. fejezetének 1-es és 3-as cikkelyében, valamint a XXVIII. fejezetének 121-es és 126-os cikkelyében foglaltakat.

 

34. cikkely

A Szövetség szakosodott érdekképviseleti tevékenységét a társult szervezetek az Ügyvezető Elnökséggel közösen fejtik ki.

VII. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETEK KÉPVISELETE AZ RMDSZ TESTÜLETEIBEN

 

35. cikkely

(1) Az RMDSZ-szel társult romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselői az RMDSZ testületeiben tagságot, tisztséget és képviseleti jogot nyerhetnek.

(2) A megyei szervezetek tekintetében az ifjúság képviseletére vonatkozóan a 23. cikkely rendelkezései az irányadók.

VIII. A FEHÉR MEGYEI SZABÁLYZAT-FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

36. cikkely

(1) A megyei szervezet és az azt alkotó községi, illetve városi szervezetek működése szabályosságának felügyeletét a megyei szabályzat-felügyelő bizottság látja el. Létszáma 3, tagjainak többsége a lehetőség szerint jogász.

(2) A megyei szabályzat-felügyelő bizottság hatásköre:

a) ellenőrzi a megyei szervezet döntéshozó testületei által hozott határozatoknak a megyei alapszabályzattal való összeférhetőségét;

b) ellenőrzi a helyi, községi, illetve városi szervezetek döntéshozó testületei által hozott határozatoknak a helyi alapszabályzattal való összeférhetőségét;

c) ellenőrzi a helyi, községi, illetve városi szervezetek és a helyi, községi, illetve városi szinten társult szervezetek programját és szabályzatát, valamint azoknak a megyei szervezet programjával és alapszabályzatával való összeférhetőségét;

d) kizárólagos érvénnyel értelmezi a megyei és helyi szervezetek alapszabályzatát;

e) kivizsgálja a Megyei Etikai és Fegyelmi Bizottság és a helyi etikai és fegyelmi bizottságok tagjai által elkövetett etikai és fegyelmi vétségeket.

IX. A FEHÉR MEGYEI ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

 

37. cikkely

(1) A Megyei Etikai és Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: MEFB) feladata a Megyei Szövetség bármely szintjén felmerülő etikai problémák kivizsgálása és megoldási javaslatok előterjesztése az illetékes döntéshozó szervek számára. Három tagból álló testület, akik közül lehetőség szerint legalább 1 jogász. Küldöttgyűlés választja ötéves mandátummal.

(2) Évente beszámol tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek.

(3) Véleményezést terjeszt elő a tagok kizárásával kapcsolatban.

(4) Bármilyen más etikai és fegyelmi kérdésben illetékes véleményt nyilvánítani.

(5) A MEFB tagjai nem szankcionálhatóak a bizottsági tevékenységük során kifejtett véleményük vagy meghozott döntéseik okán.

 

38. cikkely

(1) Az etikai és fegyelmi bizottságok a Megyei Szövetség etikai és fegyelmi ügyeinek elbírálására hivatott testületek.

(2) Működésükben a következő hierarchia érvényesül:

a) a községi, illetve városi etikai és fegyelmi bizottságok a községi, illetve városi etikai és fegyelmi ügyekben eljáró, kizárólag alapfokú ítélő testületekként működnek.

 

X. A FEHÉR MEGYEI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

39. cikkely

(1) A Küldöttgyűlés választja 5 évre. Tagjai pénzügyi, vagy könyvviteli szakemberek.

(2) A megyei ellenőrző bizottságok feladata a megyei szervezet és a helyi, községi, illetve városi szervezetek pénz- és vagyongazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. A megyei szervezet éves költségvetésének végrehajtásáról a Megyei Ellenőrző Bizottság évente jelentést terjeszt a Küldöttgyűlés elé.

(3) A megyei (községi, illetve városi, megyei) ellenőrző bizottságok szerkezetéről és eljárásáról külön SZKT- határozat rendelkezik.

 

40. cikkely

(1) A tagság a mandátum lejárta előtt lemondással vagy elhalálozással szűnik meg. Amennyiben a MEB bármelyik tagja sorozatos távollétével akadályozza a testület működését, illetve amennyiben az RMDSZ-tagsága bármely okból megszűnik vagy a megválasztásához szükséges feltételeket már nem teljesíti, az illető tag visszahívható, a megyei elnök javaslatára, a Választmány határozata alapján.

(2) Működésképtelenség esetén, a megyei elnök javaslatára, a MEB visszahívható a Választmány ülésén hozott határozatával.

 

XI. A FEHÉR MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI TANÁCS

 

41. cikkely

(1) A Fehér Megyei Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: FÖNT) a Szövetség színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete.

(2) A FÖNT kidolgozza saját működésére vonatkozó szabályzatát.

 

42. cikkely

Hatáskörébe közvetlenül az önkormányzati tevékenységgel, annak szakmai és érdekvédelmi vetületével kapcsolatos kérdések tartoznak.

 

XII. A SZÖVETSÉG VAGYONÁRÓL

 

43. cikkely

A Megyei Szövetség pénzügyi forrásai:

a) tagsági díjak

b) adományok és a pártoló tagok hozzájárulása;

c) kulturális és törvényes gazdasági tevékenységből származó jövedelem;

d) a helyi szervezetek jövedelmének 50%-a;

e) az országos Szövetség normatív támogatása

f) a tisztségviselők hozzájárulása

g) egyéb, törvényes keretek között szerzett bevételek.

44. cikkely

A Megyei Szövetség vagyonát, a tulajdonában található ingó és ingatlan javak képezik.

 

45. cikkely

A Megyei Szövetség vagyonának nyilvántartása, kezelése és átadása/továbbítása az Ügyvezető Elnökség, míg ingatlanok esetében a Választmány jóváhagyásával történik

XIII. TAGSÁGI DÍJAK

 

46. cikkely

(1) Az egyéni tagok tagdíjat fizetnek, amelyről a helyi, községi, illetve városi szervezetek, platformok nyilvántartást vezetnek.

(2) Félévente a helyi, községi, illetve városi szervezetek, platformok. a tagdíjbefizetéssel kapcsolatosan összesítőt készítenek és azt elküldik a megyei ügyvezető elnökségre.

(3) A tagdíj kifizetésének bizonyítéka a tagsági könyv lepecsételése, illetve a tagdíj átvételét igazoló nyugta.

 

47. cikkely

(1) Az RMDSZ révén tisztséget nyert tagok tagdíját a SZÁT szabályozza.

(2) A SZÁT által meghatározott, szövetségi pénzügyi bevételéhez való hozzájárulás elutasítása vagy elmulasztása a XXVIII. fejezet 119. cikkelyének 1. bekezdése, illetve a XXIX. fejezet 121. cikkelye hatálya alá esik.

 

48. cikkely

(1) Adományok alatt értjük azokat a magán- vagy jogi személyek által a törvényes keretek betartásával nyújtott pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat, illetve javakat, amelyek a Szövetség tevékenységét támogatják.

(3) A Szövetség vagyonát a tulajdonát képező, törvényes keretek között szerzett ingó és ingatlan javak képezik.

XIV. A TISZTSÉGVISELŐK KÖTELEZETTSÉGEIRŐL ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KRITÉRIUMAIRÓL

 

49. cikkely

(1) A tisztségviselők kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a Kongresszus, az SZKT, a SZÁT, illetve a SZE határozatait, nem határolhatják el magukat e testületeknek és a szövetségi elnöknek e döntések alapján tett állásfoglalásaitól.

(2) Azok a személyek, akik más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indulnak a helyhatósági, parlamenti, illetve európai parlamenti választásokon, 4 évig nem jelölhetőek, nem választhatóak és nem nevezhetőek ki sem az RMDSZ-en belüli, sem az RMDSZ által jelölt tisztségekbe.

(3) A SZÁT esetenkénti felmentést adhat az előbbi bekezdés előírása alól.

(4) Az RMDSZ listáján mandátumhoz jutó polgármesterek, megyei tanácsi elnökök, alelnökök, községi, városi, illetve megyei tanácsosok kötelesek a helyi, községi, illetve városi megyei/területi, illetve megyei szervezetek működését meghatározó szervezeti és működési szabályokban rögzített módon, de legalább évente egyszer beszámolni tevékenységükről a megyei, helyi, községi, illetve városi RMDSZ-szervezet elnökének, a Választmánynak, illetve a helyi, községi, illetve városi szervezet elnökségének, továbbá e tisztségviselők kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a helyi, községi, illetve városi szervezetek, valamint a Választmány tevékenységüket érintő határozatait.

 

 

50. cikkely

(1) A szövetségi tisztségviselők összeférhetetlenségi kritériumai a következők:

a) a Szabályzat-felügyelő Bizottság, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai, valamint ezek községi, illetve városi szintű testületeinek tagjai nem viselhetnek semmilyen más tisztséget a Szövetség testületeiben;

b) a Szövetségben nem viselhet tisztséget az, aki a Temesvári Nyilatkozat 8. pontjának a hatálya alá esik.

(2) Az összeférhetetlenségek legtöbb 30 napon belül feloldandók.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenség 30 napon belül nem oldódik fel, a Szövetség Alapszabályzatának erre vonatkozó szabályozása érvényesül.

XV. SZANKCIÓK

 

51. cikkely

A Megyei Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegő egyéni taggal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés;

b) nyilvános figyelmeztetés;

c) a politikai bizalom megvonása;

d) a Szövetség testületeiben betöltött tisztségeinek felfüggesztése, illetve megvonása;

e) kizárás.

 

52. cikkely

(1) Az egyéni tagok elleni szankciókról első fokon a községi, illetve városi szervezet, másodfokon a Megyei Állandó Tanács dönt.

(2) Polgármesterek, alpolgármesterek, megyei és községi, illetve városi tanácsosok, megyei koalíciós megállapodás alapján kinevezett igazgatók és aligazgatók, valamint más megyei tisztségekre jelölt személyek, a helyi, községi, illetve városi szervezetek elnökei ellen alkalmazott szankciókról első fokon a Megyei Egyeztető Tanács, másodfokon a SZÁT dönt.

(3) A fellebbezést az első fokon meghozott döntés tudomásul vételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani.

(4) Az a tag, akinek tagsága kizárás folytán szűnik meg, csak a Megyei Állandó Tanács javaslata alapján, a helyi, községi, illetve városi szervezet választmánya legalább kétharmadának támogatásával vehető fel ismét a helyi, községi, illetve városi szervezetbe, legkevesebb 1 év után.

 

53. cikkely

(1) A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegő helyi szervezettel szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés;

b) nyilvános figyelmeztetés;

c) a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;

d) rendkívüli tisztújítás kiírása.

(2) A kötelezettség megszegésének tényét a megyei Szabályzat-felügyelő Bizottság állapítja meg. A szankcióról a Választmány dönt.

 

54. cikkely

(1) A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegő platformmal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés;

b) nyilvános figyelmeztetés;

c) a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;

d) feloszlatás.

(2) A kötelezettség megszegésének tényét a megyei Szabályzat-felügyelő Bizottság állapítja meg. A szankcióról a Választmány dönt.

 

55. cikkely

(1) A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegő társult szervezettel szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés;

b) nyilvános figyelmeztetés;

c) a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;

d) társult szervezeti viszony megszüntetése.

(2) A kötelezettség megszegésének tényét a megyei Szabályzat-felügyelő Bizottság állapítja meg. A szankcióról a Választmány dönt.

 

56. cikkely

A Szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minősül az is, ha egy tag vagy tisztségviselő helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, az RMDSZ jelöltjeinek nem támogatására buzdít, avagy nem választási időszakban a Szövetség támogatásának megvonására buzdítja a magyarságot, valamely társult, vagy nem társult civil, társadalmi vagy politikai szerveződést.

XVI. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSÉRŐL

 

57. cikkely

A Megyei Szövetség megszűnik, ha a Küldöttgyűlés erre a célra összehívott ülése kétharmados többséggel, név szerinti szavazással ilyen értelemben dönt.

 

58. cikkely

Megszűnése vagy felbomlása esetén, a Megyei Szövetség vagyonáról a Küldöttgyűlés javaslata alapján a SZET és az SZKT közösen rendelkezik.

 

59. cikkely

Ha ez nem lehetséges, akkor az országos Alapszabályzat rendelkezései irányadóak.

 

XVII. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

 

60. cikkely

Jelen Alapszabályzatot 2011. június 14-én fogadta el a Küldöttgyűlés. A hatálybalépés időpontja az SZSZFB jóváhagyásának írásban történő közlése a Megyei Szövetséggel.

 

61. cikkely

Az Ügyvezető Elnök köteles egy hónapon belül eljuttatni az SZSZFB által jóváhagyott Alapszabályzatot minden helyi szervezetnek, megyei társult tagnak, platformnak, ifjúsági szervezetnek.

 

62. cikkely

Jelen Alapszabályzat bármely rendelkezése a Szövetségi Alapszabályzattal összhangban alkalmazandó.

63. cikkely

Bármely rendelkezés, amely a Szövetségi Alapszabályzatban megtalálható, s amelyről jelen Alapszabályzat nem tesz említést, szerves részét képezi az utóbbinak.

Elfogadta a Fehér Megyei RMDSZ Küldöttgyűlése

Nagyenyed, 2013. november 4.