„A két polgári kisközösségből (Balázsfalva falu és Balázsfalva város) álló Balázsfalva fekszik Alsó fehérvármegyében, a két Küküllő között , azok összefolyásától kelet felé, egy kilométernyire a M.Á.V. Budapest- predeáli fővonala mellett. Székhelye a gyulafehérvár-fogarasi gr. Kath. Érsek-metropolitának van gr. Kath theológiája, tanitóképezdéje, főgymnáziuma elemi fiú- leány és polgári leányiskolája, s így méltán mondható az Erdély-részi görögkatolikus oláhság kulturális központjának. Van azonban hat tanerős, modern berendezésű állami népiskolája is, melyben a tanulóknak több, mint negyven százaléka szintén oláh, s így ez iskola a magyarosítás terén üdvös tevékenységet fejthet ki.
A 25-30 községnek piaca lévén, igen élénk kereskedelmi góczpont, – Két vasúti állomása van (Balázsfalva és Küküllőszög), s van kincstári posta- távírda- és távbeszélő állomása is.-
Hogy mikor alakult itt a református egyházközség, arra nézve nincsenek adataink; valószínű, hogy a 17. században már létezett. Apafy Mihály fejedelem többször tartózkodott itteni kastélyában (most a görög katolikus érseki lak), melynek udvarán volt a reformátusok temploma (most érseki kápolna); de hogy az a templom csak az udvar itt tartózkodása alkalmával, vagy máskor is rendesen használtatott-e, adatok hiányában meg nem állapítható. Az sem tudható, hogy az udvari pap szolgált-e, vagy az egyháznak rendes lelkésze volt, aki az udvarnál is végezte a papi teendőket? Vagy mint fília, valamelyik közeli, népesebb gyülekezethez tartozott.
Az Apafy-család kihalta után a kastély és hozzátartozó birtokok a kincstár tulajdonává lettek. Alig hihető, hogy a kizárólag csak katolikus érdekeket szolgáló és támogató hatalom a birtokok átvétele után megengedte volna híveinknek a templom további használatát, vagy ha megtűrte is, sokáig tartott volna az a boldog állapot. Tény az, hogy Mária Terézia királyné csakhamar trónralépte után szervezte a gyulafehérvár- fogarasi görögkatolikus püspökséget és annak adományozta székhelyül az Apafy-féle kastélyt és birtokait.
A templom is odatartozott, de az egyházat nem kérdezték: akarja-e adni? –egyszerűen elfogadták. – 1749-ben panasz adatott be a templom elfoglalásáért, de eredménytelenül, s így nagyobbára jobbágyokból álló szegény egyházunk templom nélkül maradt. Hol tartották azután istentiszteleteiket? Tudni nem lehet. Valószínű, hogy Mária Terézia idejében új templom építését nem engedélyezték, s csak II. József császár türelmi rendeletének kibocsátása után gondolhattak építésre. A kicsiny, de a hívek akkori számának megfelelő új templom 1786-ban épült fel; a mennyezetére szegzett táblán volt felirat szerint 1787. július 6-án nyílhatott meg; 1787. augusztus 28-án történt benne az első keresztelés. Az építés történetére nézve az 1787-ben kezdődő anyakönyv negyedik lapján a következő feljegyzés olvasható: „Die 28-a Majii (1790) holt meg óvári Ttés Keszei Józsefné, Boér Judit Asszony, 72 esztendős korában, volt 40 esztendős özvegy, ez a kegyes asszony építtette a Balázsfalvi Reformátum Templomot, jobb részén a maga ereje által.”
Hogy aztán azon a kegyes Tábithán kívül többi híveink hozzájárultak az építés költségeihez és mennyi erővel, azt a feljegyző sem tartotta szükségesnek, vagy érdemesnek a megörökítésre. – A templomhely a most Mendl Jakab és Henrik tulajdonát képező (kié volt akkor, nem tudjuk) belső telek északnyugati szegletéből szakíttatott ki. Torony nem volt; a harangok a haranglábban voltak elhelyezve, mely a templom ajtajával szemben állott.
A szalmafedél alatt görnyedő papi és kántori lakások az úgynevezett “Udvar alatti utcza” észak felőli sorának keleti végefelé, a templomtól csaknem egy kilométernyire voltak, hol a Nagyküküllő áradásai sok bajt-szenvedést okoztak az ott lakóknak, míg végre az 1877. évi nagy áradás lakhatatlanná tette a papi házat; a pap bérházba költözött.
Új papi lakás építéséről kellett gondoskodni, s mert a régi telek e czélra alkalmatlannak bizonyult, megfelelő telekről kellett gondoskodni. De az egyház koldus szegény volt, telket venni nem állott módjában. Jó emberek segítettek rajta. Tóth Miklós szolgabíró/most árvaszéki elnök / és Torja Lajos körjegyző /most takarékpénztári igazgató / közbenjárására Balázsfalva-falu községi képviselő testülete ajándékul adta az egyháznak azt, az akkor puszta tért, melyen ma az összes egyházi épületek állnak.
A telek birtokbavétele után következett a paplak építésnek nagy és nehéz munkája, melyből Tóth Miklós szolgabíró ismét kivette a maga –igazán oroszlán részét. Pénzt gyűjtött, munkásokat fizetett, felügyelt az építésre, vezette az építés összes számadásait, s mikor a lakás készen volt, ő félre vonult.
Az új lakásba a lelkész 1880-ban költözött be. A lakás 3 szoba, konyha, kamarából áll; melléképületei: egy nyári konyha, sütőkemencével, egy istálló, szekér színnel és sertés ól.
1882-ben épült a kántortanítói lak és iskola terem. Ennek építéséhez a hívek jelentékeny pénz és munka áldozással járultak. Olyan-amilyen tanítás folyt benne 1889-ig, mikor az E.M.K.E. iskolát állítván –ez megszűnt. 1892-ben Nemes András kántor elhalván, a lakás bérbe adatott; 1894. elején nyug. lelkész /Ágoston Mózes/ költözött belé, s benne lakott 1895. júliusáig; azon év októberétől ismét bérbe van adva, évi 300 koronáért. E lakás áll 3 szoba, konyha, kamarából, egy fáskamra melléképülettel.
Ágoston Mózes lelkész 1892-ben nyugalmaztatván, a balázsfalvi anya,-hosszúaszói leány- s az ideiglenesen hozzájuk csatolt tűri társ-egyházból szerveztetett a balázsfalvi körlelkészség, melynek lelkészévé 1894. június 12-én Cseresznyés Ödön dicsőszentmártoni lelkész neveztetett ki. Az új lelkészre sok teendő várt. A telek birtokbavétele alkalmával hirtelen összetákolt kerítések ki-s bedüledezve, papi és kántori lakások elhanyagolva, fedelükön becsurgott az eső; a papi lak egyetlen melléképülete az istálló-szekér-szín romhalmaz; a temető kerítetlen, stb.-stb.
Az egyháznak 2600 kor. adóssága volt, 900 korona állítólagos adósságáért pereltetett; a tanítói nyugdíj-alap 550 koronát követelt tőle, s mindezek mellett kicsiny temploma összehasadozva várta a javító kezeket.- Jó akarat és buzgóság mindeneket rendbehoztak. Egyházi felsőbb hatóságaink támogatásával, a segélyek és jövedelmek lelkiismeretes kezelése- és felhasználásával az adósság kifizettetett, azonban ez csak úgy volt elérhető, hogy az egyház 1800 forintos regale kötvénye eladatott, amit kikerülni nem lehetett, mert a terhelő adósság kamatai meghaladták a kötvény jövedelmét. A 900 koronás pert az egyház megnyerte; az 550 kor. tanítói nyugdíj –követelést a m.kir. vallás- és közokt.-ügyi miniszter –indokolt felterjesztésre- törölte.- Helyreállíttatnak a kerítések; papi és kántori lakás újra fedetnek, újból építtetnek: a nyári konyha, istálló-szekérszínnel, új kukoricza kas, s mind ezek után, mint egy testet öltött, megvalósult álom, nehéz és hosszas fáradozás megérdemelt koronája: az új templom.
A új templom építése már 1895-ben elhatároztatott, bár -egy fillér kevés- ennyije sem volt e czélra akkor az ehkg-nek, de “akik az Úrban bíznak, azoknak erejük megújul” és “megsokasítja azoknak erejét, kiknek ereje nincsen”.
Az építés szükségleteit részben gyűjtésből fedezi az egyház. Istennek kegyelme legyen a jókedvű adakozókon! A “Balázsfalvi Takarékpénztár Részvénytársaság” több mint ezer koronával segítette az egyházat temploma építésében.
Az építésre, mely a padokkal együtt 21000 koronába került, 32 év alatt törlesztendő 12000 korona kölcsön is vétetett fel. E kölcsön biztositékául az egyház összes ingatlanai leköttettek; törlesztésére az Egyetemes Konvent évi 400 korona tőkesegélyt, egyházkerületünk igazgatótanácsa évi 200 korona államsegélyt szavazott meg; a még szükséges összeg /217 korona/ fedezéséről az egyháznak kell gondoskodnia.
A templom építését Király József tordai építőmester végezte, aki legnagyobb lelkiismeretességgel felelt meg feladatának,- másfelől pedig az egyházzal szemben úgy az építés folyama alatt, mint azután is eléggé meg nem hálálható előzékenységet tanúsított.
Protestáns hitünk és egyben magyar nemzeti érzületünk bástyája megépítve! Hogy a munka teljes legyen, új orgona beállítása és egy nagyobb harang beszerzése /: mire néhai br. Bánffy Jenő 200 kor. adománya szolgál alapul:/ körül fáradoznak a vezetők és hívek együttesen.
Az egyház anyakönyvei 1787-ben kezdődnek. A presbiteri és egyházközségi közgyűlésekről jegyzőkönyvek csak 1895. óta vezettetnek rendesen. Ugyanazon évben veszi kezdetét a levéltár rendes kezelése is.
Összes ingatlan vagyona 25h.1141□ől. Ebből a lelkész használatában van 373□ udvar, 710□ől kert; 12 hold 555 □ől szántó, 6 hold és 891 □ kaszáló; kántori alapot képez : 290 □ől udvar és kert, 4 hold 642 □ szántó; 2 temető= 1h.880 □ől.
Klenodiumok: 1 czinfedelű cserépkanna-borhozásra-felirat nélkül; 2 czinkanna, úrasztali használatra; 1 aranyozott ezüst kehely; 1 kívül ezüstözött, belül aranyozott alpakka-ezüst kehely, Gazsi Mihályné, sz: miskolczi Kovács Róza ajándéka 1896. július; 1 kenyér alá való czintányér, csináltatták Benedek József és Benedek Juliánna 1812. 1 aranyozott ezüst kenyérosztó tányér; 2 abrosz, 6 kehelytakaró.
Kik voltak papjai? Csak azon időtől állapítható meg, mikor az anyakönyvek vezetése kezdetét veszi.
Benedek Sámuel 1787-1818
Benedek Gábor 1819-1848
Posoni Gergely 1848-1858
Ágoston Mózes 1859-1892-ig, mikor aztán fél fizetéssel nyugalmaztatott. 1894-1907. augusztusáig Cseresznyés Ödön áll az egyházközség élén; méltán nevezhető e pusztán talált ehkg. igazi megalkotójának, hisz minden, ami látható, biztos alapra építve az ő kezének munkáját hirdeti. 1902-ik évben Tűr ehkgünk lelkészt kapván, visszanyeri önállóságát; 1907. elején Hosszúaszót Mikeszászához csatolva, Balázsfalva egyedül marad, hogy papja egész erejét neki szentelhesse; mikor nyugodalmasabb napok vártak volna a hű munkásra, az Úr magához szólítván őt, igazi nyugodalmát Ő adja meg.
A Cseresznyés halála után e sorok írója végzi a balázsfalvi ehkgben a lelkészi teendőket.-
Az énekvezérekről még ennyi feljegyzésünk sincs. Egy számadás szerint Vizvári Sándor 1842-ben elhalván 2 veder bor kepe hátralék özvegyének „kifizetődött”
Nemes József énekvezér 1858. aug. 15-én temettetett el; Nemes András 1860-1892. Ez időtől 1906-ig rendes énekvezér nem volt.- 1906. április 1-től énekvezér Lakatos Albert áll. el. isk. tanító.
Kelt. Balázsfalván 1907. Deczember hó 30-án.”
A Balázsfalvi Református Egyházközség története 1907. deczember 31-ig
Írta: Farkas Károly magyarpéterfalvi pap, beszolgáló 1907. deczember hó 30-án.(egyházközségi irattár: D-16/27).
A kastély udvarán levő templomtól kell elindulnunk. „Azon kő Templom, mely a Püspöki Rezidenciának és a kastélynak a Küküllő felől való szegletén vagyon a Dombon azzal egyűvé kerítve-jegyzi fel az 1793-as összeíráskor egy tanú vallomását a korabeli jegyzőkönyv- ennek előtte volt azon Templom a Balázsfalvi Reformata Ekklésiáé és valamelyik Apafi fejedelem építette volt.” Minden bizonyára a Bagdi György által építetett templomot újíttatta fel Apafi fejedelem 1664 után. A templom mellett állt egy harangláb is két haranggal. 1737-ben a fejedelmi birtok a görög katolikusok tulajdonába került, 1738-ban a kastély püspöki rezidencia lett. Ha nem is azonnal, de még az 1740-es években „elfoglalta ezen Templomot elöbbször egy Klain nevű akkori püspök, azon kívül el foglalta volt az Ekklésiának két Harangjait is melyek közül a kisebbiket, mely ma is ezen Reformata Ekkla birtokában vagyon, késő este a Templom mellett lévő Haranglábról némely idevaló Ekklabéli emberek titkon levévén visszavétetett ugyan, de a másik, amely igen szép s nagy Harang mostanig a Püspöki Udvarban a Templom mellé epített Toronyban vagyon …. ezen elfoglaláskor mi tanúk tudjuk, hogy egy Pataki András nevű pap volt ezen Balázsfalvi Reformata Ekklésiába.” Ezután még azt is elmondják :”tudjuk azt is midnyájan bizonyoson mivel értük is, hogy az idevaló Reform Ekklésiának … a régibb Temetője volt az írt Templommal által ellenben Nap Kelet felől és mindjárt az úton túl úgymint a Paróchiális, és az ott tartozó telken felül a Dombon elé éppen a Monostiria helye és kertje előtt a Küküllő menő utczáig, mely Temető helyét ezen Ekklésiénak, viszont azon Klein Püspök foglalta el házhelyekre fölosztván Házak épültek reája” …A paplak a régi templomhoz közel, a Kastély előtt, a Küküllőre vezető utcácska és a déli oldalon húzódó út kereszteződésében, lefelé menve, balkéz felé a sarkon, sajnos ártérben volt. Itt laktak hosszabb-rövidebb ideig azok a balázsfalvi református papok, akik a kastélyhoz tartozó templomban, vagy a templom nélküli időben szolgáltak, és akiknek csak a nevük maradt ránk, vagy még az sem egészen. Ilyen volt :
- Debrezeni István 1717 körül
- Pataki András 1719-1740
- kb. Két éves papnélküliség után egy Gördei nevű pap, akinek idejében vették el a harangot.
- Vinzi István az 1770-es évek körül.
Ezután következnek az első önálló templomunk papjai:
- Benedek Sámuel 1787-1818 között, aki hosszú időn keresztül Egyházmegyénk főjegyzője volt,
- Benedek Gábor 1819-1848
- Posoni Gergely 1848-1858. Sokat betegeskedett és 1874-ben halt meg.
- Ágoston Mózes 1859-1892 ő a nagyidők egyik tevékeny hőse, egyházunknak 33 évig fungens lelkésze, s a nagyszebeni egyházmegyének sokáig esperese, 1914 február 15-én halt meg.
- Cseresznyés Ödön 1895-1902- majd 1907-ig. Az ő idejében épített új, avagy a mai templomunkban.
Az új (mai) templom papjai:
- Cseresznyés Ödön 1902-1907 a templomépítő
- Péter Antal 1908-1928 kinevezett körlelkész
1. Péter Endre 1927 segédlelkész
2. Nemes Dezső 1928 segédlelkész
- Balogh Ferenc 1928-1929 kinevezett helyettes lelkész
- Derzsi Endre 1929-1933 kinevezett körlelkész
- Fazekas Sándor 1933-1939 kinevezett körlelkész
- Nagy József 1939-1949 körlelkész cserével. Nagyenyedi majd Kolozsvári teológiai tanár,
- Karácsonyi István 1949-1972 kinevezett körlelkész
- Jánossy László 1973-2005 33 évi parókus lelkipásztor, 6 évig Nagyenyedi Egyházmegye esperese
- Németh Ferenc 2006-
Az új templom melynek 1902 június 8-án tették le az alapkövét- ideiglenesen áthordták belé a régi templom padjait- november 2-án megtartották benne az első istentiszteletet.
A templom körüli deszka és léc kerítést ugyancsak a templomépítő Király József készíti el, a következő év tavaszán. 1904-ben a bejárati ajtóval szemben, a hátsó karzat alatt, balkézre van egy másfél méteres szabad hely, amit lebetonoznak és oda szerelik be a kályhát. 1905-ben Müller Henrik tordai asztalos készíti a templompadokat, elefántcsont színűre festve azokat. 1912-ben Pécsi Angster József és Fia cégtől megrendelik Orgonánkat. 1913-ban beszerelik.
Felsorolni talán könnyű, de annál nehezebb volt előteremteni azt a több tízezer Koronás kiadássorozatot, amit az egymáskövető években ki kellett fizetni.
Egyházunk a környékbeli egyházakhoz képest szegény. 1887-ben mindössze 22 hold 84 négyszögöl földje volt. Ebből 2 hold 870 négyszögöl kaszáló. A földekből 3 hold 1355 négyszögöl Mesteri fizetés volt. A papi kanonika 18 hold, 359 négyszögöl, de ez is megoszlott fele s fele arányban a nyugdíjas lelkipásztor és a fungens Cseresznyés Ödön között. Mindezt tetőzi az 1890-es évek közepén a Kisküküllő menti vasút építése, ha nem is nagy, de bizonyos terület kisajátítás alá esett, ezt talán kárpótolta- nem a kifizetés, hanem az 1896 őszén lévő határtagosítás, amikor az egyház a régi temető mellé egy darab 800-900 négyszögöles fekvőt szakítanak ki új temetőül. 1895-ben amikor Cseresznyés Ödön megújította a presbitériumot olyanképpen, hogy fele a faluból került ki, fele pedig városi, jórészben az intelligencia vezető személyeiből: Főszolgabíró, Takarékpénztár Igazgató, Királyi Ítélő Táblai Bíró, Királyi Telekkönyvvezető, ezáltal megerősítette az egyházat. Így indult neki a grandiózus terv az új templom megvalósításához. Az évenkénti vizitációs jegyzőkönyvek Segedelem forrásai kérdésnél rendszerint csak a perselypénz van beírva, vagy annyi, hogy „Nincsen”. A templom építés költségeinek java részét országos segélygyűjtésből fedezi. A templomépítő Király József, tordai építőmester, templomépítésünk közben és után is még több munkát végez Balázsfalván, iskolákat és más épületeket. Ezek mindenikénél a balázsfalvi lelkészi kanonika földjéből vettetett téglát az építésekhez. A tégla kitermelést az illető, darab számra fizette meg az egyháznak. Ilyen jövedelmi forrásból számolta el a mester a padok, majd a templom körüli léc és deszkakerítés készítését.1904-ben még egy említésre méltó esemény történt egyházunk életében: a nagyszebeni Egyházmegyéből, melynek a lelkipásztor főjegyzője volt, átcsatolódik a Gyulafehérvári Egyházmegyéhez.
A templomépítő lelkipásztor halála után Péter Antal lép az örökébe s az ő szolgálatának az elején, 1909 május 9-én, Generális Vizitációt kap a gyülekezet, amikor Kenessei Béla püspök felszenteli a felépített s bebútorozott templomunkat. Óriási nagy felhajtással és pompával zajlott a Vizitáció. A küküllőszögi állomáson Böjthe Kálmán járási főszolgabíró, a községben felállított diszkapunál Múzsnai József állomásfőnök, a parókián a presbitérium élén Péter Antal lelkész fogadta és köszöntötte a Magos rangú vendégeket. Rövid ideig tartó villás reggeli után a templomba indulnak, az ajtóban összegyűlt sokaságot köszönti a Püspök, majd jelképesen megnyitja előttük az „új templom” ajtóját s bevonulnak a Méltóságok, 15 palástos pap, valamint különböző vallásfelekezetek képviselői és utánuk a nép közül mindaz aki befért. Az istentisztelet úrvacsoraosztással végződött. Ezután ebéd, délután tisztelgő látogatás az érseknél. Végül estéli ünnepséggel végződött az 1909 május 9-i Generális Vizitáció.
Ezután megindul tovább a szürke hétköznapi élet a maga gondjaival, problémáival, örömeivel, bánataival együtt. 1911-ben a Magyar Kaszinó építésére kérnek és kapnak engedélyt a presbitériumtól tégla termelésre az egyház földjéből.
Új énekeskönyveket vesznek a templomba. A gyülekezet nem ismeri ezeket az énekeket, ezért kérik a kántort, novembertől hetente foglalkozzon a felnőttek énektanításával. Lakatos Albert kántor-tanító vállalja is azt.
A következő évben jő az I. Világháború, de még az év elején –február 15-én meghalt Ágoston Mózes nyugalmazott lelkész, akit az akkori presbiteri jegyzőkönyv úgy méltat, hogy „a nagy idők tevékeny hőse s egyházunknak 33 évig fungens munkás lelkésze s mint ilyen a Nagyszebeni Egyházmegyének sokáig esperese volt ”, majd az 1914-ről szóló lelkészi jelentés arról beszél, hogy a gyülekezet férfi tagjai közül 20-an vonultak be katonának, sőt egy halottja is van a háborúnak, kit a miskolci temetőbe temettek el. A következő évben kilátásba helyezik a harangok elvételét hadi célokra, 1916 november 30-án a nagyharangunkat át is vette a Hadvezetőség, 1917-ben requirálni akarják a következőt is, sőt kilátásba helyezik az új orgona lefoglalását, amire Istennek hála nem került sor. 1922-ben sikerült egy új harangot öntetni a marosvásárhelyi SCHIEB harangöntő cégnél, melynek felszentelésére augusztus hónapban kerül sor.
A háború érezteti hatását egyházunk anyagi élete terén is, 1918-ban szóba kerül a Pepelovicinétól vásárolt 25 hold föld eladása. A háború évei alatt felgyűltek a karbantartási munkálatok is. A templom körüli léckerítésről hullnak le a lécek, betonkerítés kellene. 1919-ben felekezeti iskolánk felállítására érkezik az Igazgató Tanácstól rendelet, mert a magyar iskola szükséges. A kántori lak egyik szobájában nyerne egy felállítandó református iskola elhelyezést, de azután jött az invázió, az eddigi magyar fennhatóságot román váltja fel. A magyar állam vasutas és városi magas beosztású tisztviselőit kiviszi Balázsfalváról. Lélekszámunk lecsökken. A közhangulatot a 6/1919 október 5-i jegyzőkönyve tükrözi abban az egy mondatban, melyben a lelkipásztor felhívja a közgyűlés figyelmét a türelmetlenség okozta ablak károkra, melyek 1984-ben is megismétlődtek, amikor sűrű drótháló kerül a templom ablakokra. Egyébként ebben az időben minden gyűlés tartását be kellett jelenteni a csendőrségnek, és azok megtartását a Kormányzó Tanács kellett engedélyezze. Az EMKE iskola megszűnik, ezért van szükség felekezeti iskolára. Az óvoda helyiségüket átadták egy évre bérmentesen református iskola helyiségnek. Jött a helyi Főszolgabíróság 2160/1919 sz. requirálási rendelete, mely az egész EMKE telket a rajtalevő épületekkel klinikai célra requirálta, utána pedig az Igazgató Tanács a 42/1919 leiratával a református óvoda felállítását, illetve az EMKE óvoda felekezetivé tételét nem engedélyezte. Következő évben elrendeli a felekezeti népiskolák szervezését, presbitérium 19/1920 jegyzőkönyvi határozatával Vesmás Sándort alkalmazza presbitérium kántor tanítónak és Benedek Ödönt iskola szolgának. A római katolikus léányegyház 1.000 lej hozzájárulást jelentett be, presbitérium ezért tőlük két iskola széki tag kiküldetését kéri. 1922-ben a kántori lak új zsindelyfedelezését határozzák el.
Az új agrártörvény által az egyház nevén álló Pepeloviciné féle 25 hold földből, kiegészítve a lelkészi kanonikát 32 holdra, amiből a lelkész visszaenged 4 holdat a kántori javadalom részére. A 6/1920-as jegyzőkönyv szerint a járási Főbíróság a Birtok Reform alapján az egyház nevén álló 25 hold szántóból 20 holdat lefoglalt és csak 5 hold maradt meg az egyháznak. Az egyház nem nyugszik bele és a 23/19922 jegyzőkönyv szerint Dr. Enyedi Lajos javasolja a 18 hold egyházi birtokból 10 holdnak a meglévő 4 hold Kántori kanonikához való csatolását és ezzel a fizetéssel, valamint a lakással szervezzenek egy állandó kántor-tanítói állást. 1928-ban a Lelkészi Díjlevél összeállításakor a 12 hold lelkészi kanonikát egészítik ki 32 holdra belőle.
1921-ben templomunk alaproppanása következtében a déli oldalában végig megrepedt, ezért szakértői vélemény alapján vaskötést alkalmaztak. 1926-ban villany bevezetése a papilakba.
1927-ben Péter Antal lelkipásztor egészségi állapota annyira megromlott, hogy segédlelkészt alkalmaztak. Az első 1927-ben Péter Endre, 1928-ban Nemes Dezső. Péter Antal 1928-ban bekövetkezett halála után Balogh Ferencet nevezi ki a püspök segédlelkésznek.
1928-ban a templom deszkakerítését javítják és a Püspöki Vizitáció előtt Dr. Enyedi Lajos ad kamatmentes kölcsönt a templom belső festésére, majd a kölcsönadott 6.000 lejt ajándékba hagyja az egyháznak.
1929 június 30-án iktatják be az új papot, Derzsi Endrét. 1933-ig szolgál itt, amikor kimegy Magyarországra lelkésznek .- 1933-ban Fazekas Sándor lesz a lelkipásztor. Az ő idejében épül fel az új, a mai papilak. 1930-ban Karácsony János kripta helyet kér és kap díjtalanul a temetőben amiért cserébe egy 150 kg.-os harangot öntet az egyháznak.
Utódai 1934-ben az ígéretét valóra váltják, ez lett a mai Nagyharangunk és az adományozó végrendelkezése szerint „minden évben Halottak napja estéjén harangozzanak vele, megemlékezvén a halottakról.”
1931-ben az új liturgia ellen többen panaszkodnak. Ez évben vezetik be a villanyt a templomba.
1934 újabb földkörüli problémák. Ki akarnak sajátítani 16,5 hold földet. Az Igazgató Tanács véleménye az volt, hogy eladás által is meg kell menteni a földet. Presbitériun 16 hold földjét házhelyek céljára átengedi a városnak, de kérik a Bocsárdi illetve Szancsali határban az állami rezervából való kárpótlást. Végül 1935-ben a Prefektura vette meg 16.500 lejért. Még ebben az évben megveszi az egyház a Székely János féle bírtok testet, kb. 32 hold földet, amiből Székely Jánosné igényt tartott 12 holdra és ebből egy hosszas per lesz. 1935-ben a város fejlesztés a papilak körül folytatódik. Az egyháznak itt is lépni kell, az üres telekre a papi és kántori lak közé üzlethelyiséget, vagy valamit építeni kell, ami biztosabb és gyümölcsözőbb vagyont jelentene a kisajátítás folytonos és örök fenyegetésének kitett földek helyett. Ezért az egyház 1936-ban eladja a Gazdasági Kamarának a papilakot és udvarának egy részét. Ferdinánd kir. úttal párhuzamosan 29 m 15 cm, a Petru Maior útra derékszögben 55 m 510 négyszögöl telek rész 550.000 lejért. A megmaradandó 438 négyszögöl területre az „Arhitectura” Tervezési és Építési Vállalat tervet készít egy papilak és egy bérház építésére. Az új papilak használatba vételével a régit az egyház átadja. 1936 október 20-ára a papilak elkészült, utána a bérház is, melyet Dr. Enyedi Lajos főgondnok havi 1.000 lejes bérrel egy évre bérbe vesz. A bérház jövedelme a mindenkori egyetemes egyházi adók kifizetését biztosítja.
1937-ben Repülőtérnek sajátítanak ki a legelőnkből. A repülőtéri hangárok készítése a „Miska” dűlőben levő földünkből 700 köböl kavics kitermelésére kimérnek 400 m2területet, a kavicsot megfizette a szállító. 1937-ben a reptér építéssel egyidőben folyik a városfejlesztés a templom környékén is. Erre a célra az egyház átenged járdásításra 2m széles területet a telkeiből végig, azzal az egyezséggel, hogy az egyházat mentesítik a járdaépítés költségei alól. A régi papilak eladása után, a város az új papilak háta mögé felépíti a helyi Tűzoltóságot.
Egy pillantást vetve a lélekszámunkra azt láthatjuk, hogy míg 1910-ben a gyülekezet lélekszáma 464 volt, addig 1937 végére lecsökken 390-re.
Az 1937/38-as tanévben 24 tanköteles járt az elemi iskolába, középiskolába a vidékről bejárókkal kb. 40. Vesmás Sándor kántortanító 1938 december 31-ével, túlhaladott korára és egészségügyi állapotának megrendülésére hivatkozva, lemond. Lelkész, gondnok a katolikus lelkésszel egyetértésben lépéseket tettek, hogy a helyi állami iskolába vezessék be a magyarnyelvű oktatást. Az iskola vezetősége nincs ellene a napi egy órában a magyar tanításnak, de először meg kell jöjjön a miniszteri engedély és mert folyó évre nincs költségvetésben a tanító fizetése, ezért azt az egyháznak kell megoldania. 1939 március 5-i presbiteri gyűlés 14. pontja beszél a lelkészi állás-cseréről. Déváról Nagy József jő Balázsfalvára Fazekas Sándor helyett, kinek beiktatása 1939 március 10-én megtörtént. Május 30-án tárgyalnak a Fecákon levő 25 hold föld eladásáról, hogy belőle új papi lakást, egy kántori lakást és egy gyülekezeti otthont építsenek. Közben 1941 őszétől Nagy József, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Teológia tanára lett, ott is lakott, de nem adta fel a balázsfalvi lelkészi állást sem. Egyébként dúl a II. Világháború. 1944 őszén a Balázsfalvát ért német bombatámadás alkalmával, úgy a templomunk mint más egyházi épületeink ablakai mind betörtek. Az őszi orosz előrenyomulás alkalmával egyházunk levéltára teljesen széthányatott, a gondnok és lelkésznek sikerült a klenódiumokat megmenteni a széthányt levéltári anyagokból egy keveset összegyűjteni. A háború vége felé 1994 augusztus 26-án a lelkipásztort letartóztatták, elébb Gyulafehérvárra, majd Tg. Jiuba szállították. A lágerből 1945 június 23-án került haza és hazaköltözik Balázsfalvára. 1945 augusztus 18-án a rettenetes háború befejezésének napján presbiteri gyűlésen számolt be a lelkipásztor arról a tényről, hogy ember életben is esett kár: Oroszországban esett el Kömíves Kiss István, majd másodikként Magyarországon utcai harcokban esett el Karácsony György presbiter, ők ketten voltak gyülekezetünk hősi halottjai a II. Világháborúban. A hívek száma a menekültek miatt 228, ami a közeljövőben még fájdalmasan apadni fog. Az apadás miatt a búza és kukorica megváltható papi és kántori kepén kívül minimálisan 500 lei egyházi adóra van szükség, az egyházfi eljár minden családot, hogy ki mennyivel tud többet adni ennél. Sikerült békés megegyezéssel a Székely Jánosné féle bírtok pernek a végére jutni.
A Világháború végeztével új világ van kibontakozóban. 15/1945 szeptember 16-i presbiteri jegyzőkönyvi pontja szerint lelkész előadja, hogy a Magyar Népi Szövetség megyei és Kolozsvár központi szerveivel folytatott tanácskozás alapján Balázsfalva végre magyar elemi iskolához jut. Az állammal folytatott tanácskozás alapján ugyanis mindenütt ahol 20 tanköteles magyar gyermek van, magyar nyelvű állami iskolát állítanak fel. Mivel itt a katolikus testvéreinkkel együtt közel 50 tanköteles gyermekünk van és iskolahelyiség városunkban bőven van, remélhető a magyar iskola felállítása.
12/1946 presbiteri jegyzőkönyv jelzi, hogy már 1940-ben is kérték, most újra kérik a Balázsfalvi egyház Missziói egyházközségjellegének megszűnését és Anya Egyházközséggé nyilvánítását. „Egyházunknak anyaszentegyházzá tétele mellett szól az a hősi küzdelme, mellyel itt a román görög katolikusság ősi fészkében már az 1700-as évek vége óta meg tudta állni helyét és megalkuvás nélkül hordozója volt a magyar kálvinizmus szent ügyének” Válasz nincs a kérésre.
Lelkész örömmel jelenti, hogy végre a helyi kultúrpalotában is elhangzott az első magyar szó 1947 augusztus 9-én, amikor ifjaink Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című színművét adták elő. A hatalmas termet zsúfoltságig megtöltő helyi és vidékről bejövő közönség gyönyörködhetett benne, ebben a nőszövetséget, egyházunkat és református ifjúságunkat dicsérő kultúreseményben.
1948-ban a hívek összeírása megtörtént, 260 lelket számlál a balázsfalvi gyülekezet, a monorai szórvánnyal együtt. Bevezetik a havonkénti adózási rendszert. Presbiterek gyűjtik be a havi 50 lejt. Azért, hogy a fűtést Karácsonykor a templomban megkezdhessék a hívektől Szancsali János presbiter és Takács János egyháztag szekerükkel gyűjtik a fát. Az egyház nagyon súlyos anyagi helyzetben van: 36.000 lej adóssága van, ami az 1947-es stabilizáció után igen nagy összeg. 1948-ban a templom mögötti területet akarják eladni, hogy az adósságtól megszabaduljanak. A föld nem hoz szinte semmi jövedelmet. Vetési tervet kaptak, miből mennyit és mikor kell vetni, ezután számítják a beadandó kvótákat is, a tulajdonosnak semmi, vagy csak nagyon kevés marad. Tárgyalnak a földek Gazdasági Kamarának való átadásáról. Végül 1949-ben Igazgatói Tanács 1992/1949. II. Számú rendelkezése alapján hivatalosan át kell adni az egyházi földeket az államnak.
1949 április 25-i presbiteri gyűlésén a lelkipásztor bejelenti, hogy kinevezték Kolozsvárra rendes teológiai tanárnak. Utódjául a falu egyik szülöttjét, Karácsonyi István, kézdivásárhelyi segédlelkészt jelöli meg, akit a Püspök 200/1949 sz. alatt ki is nevez. Karácsonyi András, az új lelkész édesapja, gondnokságról lemond, helyette Karácsonyi Györgyöt választják gondnoknak. Nagy József 1949 június 2-án átadja az egyházközséget, majd 5-én, Pünkösd I. napján kibúcsúzik. 1980 Húsvét Ünnepén mint nyugdíjas teológiai tanár, fiatalos lendülettel szolgált utoljára gyülekezetünkben.
Nem könnyű dolga lesz az új lelkésznek. Az 1952 január 27-i stabilizáció után is a jegyzőkönyvek tanulsága szerint az egyházközség súlyos anyagi nehézségekkel küzd, nem tudja az állami adókat fizetni, ezért a bérház és kántori lak államosítását határozza a presbitérium kérni. Mivel az I.L.L. államosító hivatal csak tehermentesen veszi át a házakat, vagyis az adót ki kell fizetni, ezért a közgyűlés nem szavazza meg a presbitérium államosítás kérését. 1953-ban, templomjavításra készülnek. 1954 június 21-én Esperesi Vizitáció, utána 1954 szeptember 25-én Püspöki Vizitáció, ez is óriási felhajtással, fél ötkor a város minden templomában megkondulnak a harangok és öt órakor megkezdődött az istentisztelet. A lelkipásztor köszönti ft. Vásárhelyi János püspök urat, majd istentisztelet, ahol Dávid Gyula prédikál a Jelen. Könyve 3:7-12 alapján, utána az Úrasztalától a Püspök Galata 4:14és Fil. 2:1-5 alapján hirdeti az Igét, imádkozik és áldást mond. Ezután köszöntések: gondnok, a román ortodox egyház nevében a katedrális papja Teodorescu Adrian (ugyanis a görögkatolikus vallás betiltása után az ortodox vallás lett az államvallás és ő lett a katedrális vezető lelkésze). A római katolikus egyház nevében Simonffy József türi pébános, a szász evangélikus egyház nevében Aunner György monorai lelkész, az izraeli hitközség nevében Dr. Márk Sándor, a magyarbényei egyház nevében Pataki János lelkipásztor köszöntő szavai hangzanak el. A püspök válaszolt a köszöntő szavakra külön-külön mindenkinek. Szavaival rámutat, hogy a balázsfalvi eklézsia ezelőtt 15 évvel 381 lelket számlált, ma 264 lelket számlál. A gyülekezetet jórészt nyugdíjasok alkotják. A gyülekezet fogy, utánpótlás nincs.
1955-ben templom meszelés, 1956-ban temető kerítés javítás. 1960-ban földgáz bevezetése a templomba. A templom külső javítása sürgető, a temető kerítést is javítani kell, a templom kerítését is el kell készíteni, de nincs miből. Karácsony György javasolja a kántori ház mögötti kertből 520 m2 nagyságú belterület eladását 15.000 lejért. 1961-ben kerül sor a templom körüli betonkerítés készítésére. 1962-ben villámhárítót szerel a toronyra Bumbi Vasile villanyszerelő. 1963-ban befejeződik a templomkerítés munkája. Az 1970-es nagy árvizek után, 1971-ben a temetőkerítés munkáit készítik elő. A munkálatok egy részét fedezte a beltelek ára, azután újra gondot okoz minden munkálat. Állandó küzdés, harc volt a lelkipásztor élete. Lassan az egészsége is felőrlődött, majd 1972 szeptember 19-én meghalt.
1963-ban az Igazgató Tanács 6704/1962. I.sz. alatt elrendeli az egyházközség Kategóriákba való besorolását. A közgyűlés a Balázsfalvi egyház III. Kategóriába való besorolását kéri és kapja meg. Ezzel valóra vált régi álma, a missziói jellege megszűnt, ezután lelkipásztorait maga választhatta. Így választotta meg a lelkészi állása megüresedése után a magyarbényei gyülekezet lelkipásztorát, Jánossy Lászlót, aki 1973 január 1-től 33 éven keresztül volt a gyülekezet lelkipásztora 2005 december 31-ig. Ezalatt az idő alatt is rengeteg tennivaló, munka volt.
1973-ban közel egy éves harc eredményeként sikerült a papilakást 2 házbéres családjától megüresíteni, belülről rendbe tenni és beleköltözni. A temető rendbetételére sikerült Temetői Szabályzatot készíteni, úgyszintén a félbemaradt temetőkerítés munkáit végezték be. 1974-ben a vasrámák és a drótháló is elkészült. Ugyanakkor a templomtető javítása és a belső festési munkálatok is elkészültek, a villanyhálózat is kicserélődött, csillár és fali lámpák világítottak ezután. Borbély György adományából, Mesnyi János orgonaépítő javítja orgonánkat és villanyfújtatásra szereli át. 1975-ben bevezetik a vizet a parókiára.
1976-ban Bocskor Lajos presbiter kamatmentes kölcsönével megkezdtük a templom külső javítását amit a hívek 400 lejes adományából el is végeztünk. 1977 szeptember 18-án – templomunk építésének 75 éves évfordulóján a javítások után templomszentelési ünnepélyt tartottunk. Nagy Gyula püspök hirdette az Igét a zsúfoltságig megtelt templomban, ahol az Egyházmegye vezetősége, a gyülekezet egykori lelkipásztorai, ortodox, szász evangélikus, római katolikus egyház képviselői, szomszéd falvak lelkipásztorai feleségükkel vettek részt a templomi ünnepségünkön, mely a keresztség sákramentumának kiszolgáltatásával végződött, a Püspök megkeresztelte Szász Kálmán és Vinci Regina, Regina Mária nevű lányát. Ezután következnek a köszöntések, a templom és javításának rövid ismertetése után köszöntötte a püspököt Bréda Ferenc esperes, Borbély György gondnok, Lőrincz Mózes magyarpéterfatvi lelkipásztor, Balogh Ferenc- a gyülekezet egykori segédlelkésze, Fazekas Sándor-egykori lelkész, Teodorescu Adrian a katedrális vezető lelkésze, ortodox címzetes esperes, Tamás József türi plébános, Karl Waedl monorai szász evangélikus lelkész, kerületi főgondnok. Végül Nagy Gyula püspök úr válaszol mindenkinek, majd a 244-1 ének eléneklése után az esperes a szószékről áldást mond.
Két év a pihenés után kezdődnek a parókia, a bérház és a kántori lak külső javításai, léckerítések készítése. Tervezgettünk egy ravatalozó kápolna építését is, de csak terv maradt, mert a rendszer jóvoltából egyre nagyobb nyomás nehezedett az egyházra. Eközben a lelkipásztor a Gyulafehérvár-Hunyadi Egyházmegyében a levéltárosságtól, számvevő és aljegyzői tisztségeket töltött be az újabb rendszerváltozás után (1989) a Nagyenyedi Egyházmegyének főjegyzője, majd 1994-2000-ig esperese lett. Már a Gyulafehérvári egyházmegye közgyűlése egyházközségünket történelmi múltjára való tekintettel minősített egyházak sorába emelte, amit a Kerületi közgyűlés is jóváhagyott, 6 év múlva a Nagyenyedi Egyházmegye közgyűlése is meghagyta ezt a megtisztelő minősítést. A rendszerváltozás után 1991-ben Generális Vizitáció volt a gyülekezetünkben néhai Dr. Csiha Kálmán püspök vezetésével. Ezután az ezredfordulóra és templomunk fennállásának 100-ik évfordulójára készülve újabb nagyméretű javításba kezdtünk, amit sikerült is végbevinni jórészt külföldi támogatással és a gyülekezet jelentős hozzájárulásával. 1999 a torony bádogfedelének teljes kicserélése, annak lefestése Hermann Sándor bádogos mester munkája. A templom külső és belső javítását, bútorzat festését Budasca Petrica vállalkozó és csapata végezte. 2001 június 17-én sor kerül a templom szentelésére. Ez alkalomból a templom szentelési ünnepségünkön Dr. Pap Géza püspök hirdette az Igét d.e. Balázsfalván, , d.u. Türben, ahol szintén templomjavítást végzett a türi kicsi gyülekezet erején felüli költséggel, külföldi segítséggel.
2005 december 31-én a lelkipásztor nyugdíjba vonult, 2006 január 1-ével kibúcsúzott a gyülekezetből, január 6-án átadta az egyházat beszolgálásra, majd 2006 tavaszán Németh Ferenc magyarpalatkai fiatal lelkipásztort választotta meg a gyülekezet új lelkipásztorául, hogy ő folytassa az ezután jövő munkákat gyülekezetépítés, szépítés terén.
Forás: http://www.szulofoldunkert.ro/
Kőműves Kelemen balladája a felenyedi templomban