A Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot Magyar Zoltánnak, a budapesti székhelyű Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának közel kétezer oldal terjedelmű, négy kötetes műve Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus címmel.
Az eddig nem kevesebb, mint 92 könyvet kiadott folklórkutató neve bizonyára nem ismeretlen az erdélyi olvasók számára, hiszen számos, az erdélyi folklórt megörökítő mese- és mondakötete jelent meg az utóbbi másfél évtizedben (például Népmondák a Kis-Küküllő mentén, 2005; Népmondák Erdély szívében, 2008; Hunyad megyei népmondák, 2009; Csinódi népköltészet, 2009; Erdővidéki népmondák, 2011; Mezőségi népmondák, 2012). Magyar Zoltán fáradhatatlan kutatóként és gyűjtőként bejárta Erdély és a Partium magyarlakta vidékeinek majd minden szegletét, és ama „utolsó órában” még olyan mennyiségű és minőségű népköltészeti hagyományanyagot sikerült feljegyeznie, amely csak Kriza János és gyűjtőkörének teljesítményével, vagy Kallós Zoltán munkásságával vethető össze, de párhuzamot vonhatunk Orbán Balázs kitartó honismereti gyűjtőútjaival is. A szerző többéves terepmunkájának tudományos hozadéka és végcélja az a küllemében is rendkívül szép és elegáns lexikonszerű négy kötet, amely remélhetőleg hamarosan a főbb romániai magyar könyvtárakba is eljut.
E könyvsorozat a maga nemében világszínvonalú tudományos mű, mindazonáltal rendkívül olvasmányos is, hiszen a lapjain ezerszámra sorakoznak típus- és motívumindex formájában az erdélyi magyar szájhagyományban élő vagy valaha létezett különleges történetek.
Az első kötetben a halál és a halottak témakörének mondái, a túlvilágjárásról szóló mondaszövegek, a különféle természetfeletti lények (kísértet, ördög, lidérc, betegségdémon, vadleány, óriás, tündér, szépasszony, bányaszellem).
A második kötetet teljes egészében a természetfeletti, mágikus erővel és képességgel bíró emberekről (boszorkány, táltos, garabonciás, néző, román pap stb.) szóló mondák rendszerezett tartalmi kivonatai töltik meg, míg a harmadik kötetet olyan egyéb folklórtémák, melyek szintén jellegzetes részei az erdélyi magyar folklórkincsnek (prikulics, mitikus állatok és növények, rontás és csinálmány, UFO, igézet). A kézikönyvsorozat utolsó kötetében a szerző a mondákban szereplő motívumokat mutatja be, valamint élvezetes, gördülékeny stílusú tanulmányban az általa bemutatott, megörökített hagyományokat tekinti át ismeretterjesztő jelleggel. E kötetet az erdélyi magyar hiedelemmondák eddigi legteljesebb bibliográfiája zárja.
Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus sok tekintetben folytatása a szerző három évvel korábbi, tizenkét kötetes kézikönyvsorozatának, A magyar történeti mondák katalógusának, amelyben a magyar népi történelmi emlékezet világát foglalta össze enciklopédikus igénnyel. Erdélyi magyar népmondák, köztük nagy számban kincsmondák, számottevő részét képezték már annak a műnek is, a most megjelent kézikönyv azonban kizárólag az erdélyi kulturális örökséget mutatja be. Érdemes fellapozni, hiszen alig van olyan erdélyi magyarlakta község, amely ne szerepelne nevesítetten is a négy kötet valamelyikében.
Tudományos jellege ellenére is szórakoztató olvasmány, hon- és népismereti haszna pedig szinte felbecsülhetetlen. Az első kötet borítójának hátoldalán levő ismertető kiválóan summázza a mű jelentőségét: „Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika
eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex
formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának ezen szegmensét. A kézikönyv négy kötete a magyar népi kultúra archaikus rétegét képviselő Erdély sok tekintetben unikálisnak számító kulturális öröksége. Egyesíti magában sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, azt a hiedelemrendszert, amely narratív formába szerveződve számos esetben népköltészeti alkotássá lényegült. Olyan kézikönyv, amely átfogó igénnyel az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést”.
(Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. Típus- és motívumindex I–IV. Budapest, Kairosz Kiadó, 2021. 1995 oldal: I. A természetfeletti világ. 629 oldal; II. Természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek. 496 oldal; III. Egyéb mondák és bibliográfia. 394 oldal; IV. Index, konkordancia, tanulmányok. 476 oldal.)
Basa Emese