Kiskonferencia a dél-erdélyi szórványmegyék óvodapedagógusai részére
Soha nem látott méretű támogatásban részesülnek a magyar óvodák
Nagyenyeden, 2018. október 19-én szervezett a Fehér megyei RMPSZ a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról széles körű tájékoztatót a Bethlen Gábor Kollégiumban. A hangulatos Apafi-teremben, egy-két kivétellel, Fehér megye minden óvónője jelen volt, de érkeztek érdeklődők Szeben megyéből is, így a már jól összeszokott csapat új információkkal bővíthette szakmai tapasztalatát.
A vendégeket sorra köszöntötték a Fehér megyei magyar nyelvű oktatás élenjárói, elsőként Deák-Székely Szilárd Levente, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Fehér Megyei Szervezetének elnöke, a rendezvény szervezője.
Szőcs Ildikó, a Bethlen- kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája kiemelte: az óvónőkre – akik szerencsés helyzetben vannak, mert még őszinte lelkeket kapnak formálásra- nagyon fontos feladat hárul, mert ők a személyiségformálás elő szakavatott mesterei. Nekik kell nap mint nap eldönteniük, hogyan lehet szárnyakat bontogatni úgy, hogy azt később, egy egész életen át hasznosíthassák. A továbbképzések, konferenciák – amelyekből bőven részesülhettek az óvónők az elmúlt időszakban-, kiváló keretet biztosítanak a jó gyakorlatok átadására, arra, hogy megismerhessék és kipróbálhassák egymás „sikereit”.
Nagy Tímea, a Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnő a beiskolázási program fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy egyetlen kisgyereket sem szabad elveszítenünk a magyar tagozatról.
Székely-Bányai Andrea magyarlapádi óvónő, szakmódszertanos, Fröbel nyomán, megszívlelendő szavakat intézett kartársnőihez: „ A gyerekek olyanok, mint a virágok. Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad. Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen virágzik… Ha mindenikkel ugyanúgy bánsz, az egyik kivirul, a másik elszárad…Mindenik gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.”
Deák-Székely Szilárd megyei RMPSZ elnök a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Fehér megyei vonatkozásait részletezte. A magyar állam egyik legnagyobb beruházása 38,5 milliárd forint, melyet 2020-ig két ütemben lehet felhasználni. Erdélyben 54 óvoda épül, 50 óvodát újítanak fel, 200 játszóteret alakítanak ki, ezen kívül értékes taneszközökkel segítik a pedagógusok munkáját és akkreditált továbbképzéseket szerveznek folyamatosan. Fehér megyében 2017 decemberében mind a 19 óvoda kapott magyar sarkot és ugyanezeknek osztottak ki módszertani csomagokat ezen a kiskonferencián. Játszóteret Magyarlapádon, Marosújváron, Székelykocsárdon és Torockón alakítanak majd ki. Eszközbeszerzésre 9 település pályázott sikerrel, ezek között például laptopok, óvodai bútorzat és egyéb értékes tárgyak szerepeltek. A második ütemben Magyarpéterfalván épül új óvoda, Magyarlapád 5 millió forint támogatásban részesül és felmerült a Tövis-Vajasd útvonalon történő óvodai gyermekingáztatás költségtérítésének lehetősége is. Fehér megye a két ütemben összesen 175.800.000 forint támogatásban részesül; ez az összeg az RMPSZ általi folyósításra vonatkozik csak, nem tartalmazza azokat a pénzalapokat, amelyeket szintén óvodafejlesztésre szántak, de amelyek az egyházak közreműködésével kerülnek beruházásra.
A kiskonferencia második részében dr. Demény Piroska egyetemi docens,a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet tanára tartott érdekfeszítő előadást Óvodapedagógusok kreatív szabadságának lehetőségei címmel. A kiválasztott téma az új 2017-es, egyelőre az ország csak néhány megyéjében kísérleti jelleggel bevezetett tantervét vette górcső alá. Dr. Demény Piroska feltette a kérdést: hogyan néz ki a jövő óvodája, ha az gyermekcentrikus intézménnyé akar válni? Ehhez szerinte elsősorban az óvónők szemléletváltására van szükség, ezt kell a 21. század gyermekéhez igazítani. Kétségtelenül a korszerű elektronikus didaktikai eszközök behatolnak majd az óvodákba is, arra viszont ügyelni kell, hogy a tevékenységek alapja a szabad játékok legyenek, mert ezek biztosítják az önállóan gondolkodó és cselekvő, kreatív magatartást. Akkor beszélhetünk igazán „befogadó óvodáról”, ha abban van individuális fejlesztés, alkalmaznak hátránycsökkentő programokat, és mindezt úgy, hogy évről-évre nő a beilleszkedési nehézségekkel küzdő és nehezen kezelhető gyerekek száma.
Dr. Demény Piroska összevetette a régi, 2008-as és az új, 2017-es tanterv pozitívumait és hiányosságait. Felhívta a figyelmet az új curriculum terminológiai változásaira is, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a bölcsődék a munkaügyi minisztérium hatásköréből átkerültek a tanügyminisztériuméba, így a fő célkitűzés az oktatás-nevelés helyett a gondozás-nevelés lesz. Az új tanterv legnagyobb érdeme, hogy a kompetenciafejlesztésre összpontosít és az óvónők mozgástere nem annyira korlátolt, szabadon választhatják meg témáikat, módszereiket. Megszünteti viszont annak lehetőségét, hogy külső szakember tartsa az opcionális tevékenységeket, így sok helyen kérdésessé válhat például a néptánc, a számítógépes ismeretek, az idegen nyelvek oktatása az óvodában.
Dr. Demény Piroska szakmai előadását pódiumbeszélgetés követte, melynek moderátora Székely-Bányai Andrea szakmódszertanos óvónő volt. Ezután került sor A külhoni magyar óvodák éve program keretében beszerzett módszertani csomagok átadására. A Fehér és Szeben megyei óvónők boldogan lapozgatták az értékes könyveket, majd a szomszédos Dolce Vita étteremben folytatták az eszmecserét egy finom vacsora mellett.
BASA EMESE
