Kápolnabúcsú és orgonaavatás

Idén rendhagyó módon a szentmise keretében orgonaszentelést végeztek, amit ünnepi orgonakoncert követett. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, aki példázatában Krisztus, a jó pásztor és a béres magatartását állította középpontba. Elmondta: a jó pásztor hűséges őrzője nyájának, míg a béres elszalad, ha jön a farkas. A Kisszeminárium tanulóinak az itt eltöltött négy év alatt azt kell eldönteniük, vállalják-e a jó pásztorságot, meghallják-e a belső hívó szót, hallgatnak-e rá.
Az ünnepi szentmisén résztvett a Kisszeminárium teljes tantestülete, a meghívott nyugdíjas tanárok, a kispapok és a teljes diákság. Kiemelkedő mozzanata volt az ünnepségnek, amikor az érsek felszentelte a kápolna régi-új orgonáját. Geréd Vilmos, a székesegyház karnagya foglalta össze az orgona történetét, amely visszanyúlik a 17. századba. A hangszer Aranyosgyéresről került Gyulafehérvárra, de farészei időközben tönkrementek. A megújított orgonában az egyszerű ornamentikájú orgonatokban már csak mintegy 30 orgonasíp található a régiek közül. A nehéz szakmai munkát Pap Zoltán udvarhelyi orgonaépítő mester végezte el, nagy hozzáértéssel.
Az ünnepi eseményhez hosszú út vezetett, amelyben jelentős szerepet vállalt Korom Imre, a Kisszeminárium lelki vezető pap-tanára. Szavaiból idézünk: „Rég dédelgetett álmunk valósult meg a mai napon, amikor itt, a kápolnában először szólalt meg ünnepélyesen a hangszerek királynője: az orgona.” Ezek után a lelkész köszönetet mondott mindenkinek, akik valamilyen formában elősegítették az ünnepnap sikerét. Többek között 15 egyházmegyei pap, a ferences rend, valamint iskolánk volt diákjainak a nemes célért adakozó kedve tette lehetővé a sikert.
Az iskola kórusa Rancov Boris zenetanár vezetésével kórusszámokat adott elő. Rövid orgonakoncert következett Józsa Domokos karnagy jóvoltából, aki jelenleg a nagyváradi egyházmegyében működik. A 2001-ben végzett szemináriumi tanuló középkori egyházi zenét tartalmazó előadását a jelenlévők nagy tapssal jutalmazták.
Egy kis iskola közössége, egy sziget a tengerben, amely ezen a novemberi napon a legszebb hangján szólalt meg, és elvitte az örömhírt mindenhová, ahol értik és értékelik a zene nyelvét.

Szabadság, 2009. november 14.