400 – ÉVES TRADICIÓ


 
A Bethlen Kollégium címere,(a szerző grafikája, 1991)

Erdélyben komoly iskolarendszer alakult ki az idők folyamán, és úgy Kolozsváron, mint Vásárhelyen, Gyulafehérváron, Váradon vagy Nagyenyeden jól szervezett iskolák működtek a XV-XVI.- századokban. Írásos emlékek tanúsítják -„Nagyenyeden működött Erdély egyik legkiválóbb iskolája, neves tanítója Károlyi György volt 1574-ig.” Erdélyben ezekre az iskolákra alapozva a XVII.- században fejlődtek ki a főiskola szintű református kollégiumok, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyulafehérváron. A Bethlen Kollégium a Gyulafehérváron Geleji K. István rektorsága alatt működő neves iskola akadémiai rangra emelése révén jött létre – „perpetuum statutuum” azaz örök időkre szóló határozat értelmében (F.1622), majd későbben a tatár betörések miatt költöztették át Nagyenyedre.
Nagyenyeden jól szervezett, komoly társadalmi élet létezett, jól fejlett kézművesség, mesterségek működtek céhrendszerbe tömörülve, a peremen mezőgazdaság, szőlészet, gyümölcstermesztés, borászat stb. működött. Erre a társadalmilag jól szervezett városra épült rá és fejlődött ki a Kollégium, a magyar tanügy és tudományművelés kegyhelye, ahol igényes oktató-nevelő munka folyt és tapasztalat halmozódott fel ezen a területen négy évszázadon keresztül, leküzdve a történelem kíméletlen erodáló hatását, sok esetben a szó szórós értelmében vett – a lángok martalékából éledt újra hamvaiból. Íme létezik ma is, szolgálva az egyetemes tudományok, az episztemológia oltárát, fenntartva e lángot mindig, minden helyzetben – az adott lehetőségek függvényében és e láng, ha csak senyvedett is néha parázsként, soha nem aludt ki. Ez az örök szent tűz. Itt az igényesség, pontosság, fegyelem, kezdeményező szellem, küzdelem és az újrakezdés mindig jelen voltak az évszázadok folyamán. Mindig akadtak úttörő egyéniségek, akik tovább építették a haladás szellemét.
A Bethlen Kollégium alapítója, a tudománypártoló Fejedelem Bethlen Gábor, majd Apaffi Mihály jövőbe látó szelleme megalapozta anyagiakkal is kollégiumát és önellátó intézményként indította útjára négyszáz évvel ezelőtt, a mai követelményeknek is megfelelő módon, és ha jól átgondoljuk a dolgokat, négy évszázad után ma híres egyetemi státusa lehetne, – ha,…ha politikai, anyagi és szellemi támogatásai megmaradtak volna, amint induláskor ezek meg is voltak, ha hagyták volna fejlődni, – mint azt a nyugati országokban tették és teszik ma is. Erdély huzamos gyarmati státusa fékezte a fejlődést. Az idők sohasem voltak kegyesek Enyeddel és Kollégiumával, Damoklész kardja lebegett és lebeg fölöttük, s csak a ködösítés miatt nem látszik esetleg. A Kollégium évszázadokon keresztül szolgálta a magyar nyelv ápolását, az oktatást és nevelést. Kialakította magának tanári karát, módszereit, szertárait, nevelte diákjait, tette mindezeket igényességgel. Ebből az intézetből indult útjára a magyar nyelvű színjátszás. Itt írták az első magyar nyelvű ásványtan sz