Berde Károly

Dr. Berde Károly az öt legjobb magyar dermato-venerológus egyike, jeles orvostudományi és orvostörténeti szakíró, akinek a nevét a néprajz-irodalom is számon tartja.

1891. március 6-án született Nagyenyeden, Berde Sándor teológiai professzor fia, Berde Amál és Berde Mária testvéröccse. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultásán, kitűnő eredménnyel. 1914. augusztus 26-án orvosdoktorrá avatták. Miután végigharcolja az I. világháborút az elsőtől az utolsó napig, feleségül veszi Jeney Erzsébetet, Jeney Elek nagyenyedi ügyvéd leányát. Mint a kolozsvári bőr- és nemikórtan klinika gyakornokát 1919-ben eltávolították a klinikáról és kitiltották Kolozsvárról. Ekkor tér vissza Nagyenyedre, ahol magánorvosi gyakorlatot folytat. Innen kerül Szegedre, az újból felállított Ferenc József Tudományegytemre, amelynek bőrklinikáján tanársegéd. 1924. június 15-én Horthy Miklós, Magyarország kormányzója vitézzé avatja.

A második bécsi döntést követően Kolozsvárra jön és átveszi a Ferenc József Tudományegyetem Bőr-és Nemikórtan Tanszékének vezetését,és az orvosi kar dékánja lesz. 1944-ben Budapestre költözik, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának bőrklinikáján dolgozik. 1947-től Debrecenben él, ahol az „orvostudományok doktorá”-t a kommunista hatalom mellőzi, nyugdíját megvonják, ezért ismét magánorvosi gyakorlatra kényszerül. 1971. jálius 4-én halt meg.

Főbb művei: A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bőr-és Nemikórtani Tanszékének és Klinikájának félévszázados története. 1874-19234., A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Bőrklinikájának beteganyaga és betegforgalma az 1921-1928 években, A magyar nép dermatológiája, Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához.
Józsa Miklós