A 2017 október 22-24. között megrendezésre kerülő emlékünnepség a Fehér megyei pedagógusok konferenciájával zárult „Reformáció, oktatás, szórvány, nemzeti identitás” címmel, melynek a Bethlen Gábor Kollégium díszterme adott helyet. A rendezvény a megye különböző régióinak bemutatkozását tette lehetővé, rámutatva a lelkészek és pedagógusok közötti együttműködés fontosságára, a prezentációk is ezen együttműködés eredményeképpen születtek.

Nagyenyeden 6 esztendeje kerül megszervezésre a megye összes magyar pedagógusait megszólító konferencia, évente egy olyan előre megadott tematikával, amelyik mindig a legaktuálisabb kérdéseket, problémákat, eseményeket elemzi. A reformáció 500. évfordulójára emlékezve, és egyben bekapcsolódva a nagy megyei rendezvénybe, idén egy olyan regionális jellegű, multidiszciplináris konferenciát szerveztek, amelyen részt vettek a lelkészek is, és a magyar iskolák képviselőivel, pedagógusokkal és diákokkal közösen mutatták be az illető közösségek sajátosságait, múltját, jelenét és a jövőbeli elképzeléseiket is.

Egyházi szolgálat és pedagógusi elkötelezettség Fehér megye szórványmagyarságáért

A konferencia célkitűzése elsősorban megemlékezni és bemutatni Nagyenyed kiemelt szerepét az erdélyi reformáció történetében, kihangsúlyozva a vallás és oktatás kapcsolatának lényegét, annak  gyümölcsöző és hosszútávú összhatását az erdélyi kultúrára. Ugyanakkor a találkozó lehetőséget teremtett megismerni a megye magyar közösségeinek vallási és oktatási életét, múltban és jelenben egyaránt, kiemelve azok fontos szerepét a nemzeti identitástudat, anyanyelv és a kultúra ápolásában, különös tekintettel a  szórványközösségekre. 

Az eseményen mintegy 150 oktató és lelkész vett részt.  Ilyen ünnepélyes keretek között került sor az év legfontosabb díjkiosztására Fehér Megyei Tanfelügyelőség képviseletében Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség képviseletében Deák Székely Szilárd Levente megyei elnök és Székely-Bányai Andrea alelnök jelenlétében. A Magyarország Kormánya által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntették ki Bodóczi Anna óvónőt, aki 42 esztendőn át végzett kiváló oktatói tevékenységén túlmenően szerteágazó kulturális és közösségépítő munkát valósított meg a helyi szórványmagyarság megmaradása érdekében. Igazgatói önzetlen szolgálatuknak elismeréseként az RMPSZ díszoklevélben részesítette Szőcs Ildikót, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatóját illetve dr. Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatóját. Ismertették az idei Ezüstgyopár-díjasokat (Ferencz Erzsébet és Ferencz Sándor) valamint a Mákvirág-díjas diákokat is (Gudor Noémi, Bíró Ágota, Szabó Dorottya).

Az est folyamán részletes körkép alakult ki Fehér megye oktatási helyzetéről és fejlődéstörténetéről. Az előadók, akik a környék mintegy 30 településén fejtik ki oktatási tevékenységüket, az egyházi oktatás és településük viszonylatában, 10 szekcióra bontva, fejtették ki a reformációtól eltelt 500 éves tapasztalatot. A prezentációk formája kötetlen volt, az egyetlen kitétel az volt, hogy senkinek sem szabad felolvasni, hanem minél eredetibb módon kell bemutatkozni. Ennek köszönhetően élvezhető, eredeti ötletekben bővelkedő, első ízben a diákoknak is bekapcsolódási lehetőséget kínáló konferencia jött létre.

„Az iskola az egyház jövőt szolgáló virágoskertje”

 Elsőként a Túlélő oktatás Miriszlón és Marosdécsén című munkából kaphattunk adatokban gazdag keresztmetszetet a két gyülekezet egykori felekezeti tanintézményeiről, az államosítás utáni magyar oktatásról, valamint a rendszerváltás után és napjainkban a gyermekekért és általában a magyarságért tett közösségmegtartó tevékenységekről.

Nagyenyed, Felenyed és Csombord közös, Iskola az egyházban elnevezésű, a gyerekek által előadott irodalmi összeállításából kiderült: „Az iskola az egyház jövőt szolgáló virágoskertje”.

Marosújvárról kitűnően dokumentált, a település demográfiai változásait is nyomon követő dolgozat került bemutatásra (Múlt és jelen az egyház és iskola kapcsolatáról Marosújváron).

A konferencia legötletesebb mozzanata a magyarlapádiak bemutatkozása volt, akik az egyház, az iskola és az alapítvány összefogását egy, a gyerekek által előadott színpadi jelenettel érzékeltették, melyben képzeletbeli interjút készítettek a közösség azon vezéregyéniségeivel, akik a szórványkollégiumot létrehozták.

Vajasd, Tövis és Gyulafehérvár körzete Templom és iskola címmel az erdélyi reformáció és oktatás kialakulásának történetét vázolta, majd konkrét példákat mutatott be a két intézmény összefogásának eredményeiről.

A székelykocsárdiak kiváló dokumentumfilmet készítettek a település múltjáról és jelenéről, Szakács Imelda Őszirózsa-díjas tanuló pedig népdalokat adott elő.

Szép példával szolgált Balázsfalva, Magyarpéterfalva és Búzásbocsárd körzete: Együtt a megmaradásért címszó alatt a nehéz körülmények között való helytállás konkrét módozatait mutatták be.

Bethlenszentmiklós és Küküllővár csapata felkutatta a reformáció kialakulását és az oktatás helyzetének alakulását a Kisküküllő vidékén. Ehhez kapcsolták a közelmúlt jelentősebb kulturális eseményeinek bemutatását, sőt egy 6. osztályos kislány Bethlen Miklósról írt versével is megismerkedhettünk.

Torockó és Torockószentgyörgy képviselői az unitárius hit legendás felvételének legendáját és a reformáció hatását Torockón ismertették, majd  ízelítőt nyújtottak Sebes Pál egykori iskolaigazgató Erkölcsi tükréből.

A felvinciek Hű-ha! című bemutatója az idei, mindeddig a legsikeresebbnek tartott bibliahét eseményeit foglalta össze, a néhány tanulóból álló csoport pedig egy megnyerő bibliai témájú jelenetet adott elő.

A rendezvény szervezői –  Dr. Lőrincz Helga alpolgármester, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Szőcs Ildikó igazgató és Deák Székely Szilárd RMPSZ elnök köszönetüket és elismerésüket fejezték ki a példátlan együttműködésért. Dr. Demény Piroska, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára és a rendezvény fővédnőke megköszönte, hogy a Fehér megyei pedagógusok kitartanak e rendezvény mellett, egyre nagyobb számban jelennek meg, színesebb és színvonalasabb  bemutatókkal. Dr. Gudor Botond esperes, akinek köszönhetően a Reformáció 500  rendezvénysorozat létrejöhetett,  Isten iránti háláját fejezte ki az egyházmegye területén szolgáló lelkipásztorok és a helyi pedagógusok együttműködésének áldással teljes eredményeiért. Kiértékelőjében rámutatott: a szórványban az oktatás egy innovatív tényező, ehhez kapcsolódik a keresztény hit és a magyarságtudat. Míg az 1990-es években – a kommunizmus örökségeként- a lelkész és a pedagógus könnyen összeugrasztható volt, mára ez a viszony teljesen átalakult, erről tanuskodott ez a  konferencia is.

A következtetések levonása után Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő ajándékcsomagokat osztott minden vidéki tanintézménynek, majd ünnepi vacsora zárta a rendezvényt.

BASA EMESE

Fotók: Basa Emese

Kétszeresére nőtt a gyulafehérvári gyermeknéptánc-találkozó résztvevőinek  létszáma

A Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány idén is megszervezte az egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő regionális rendezvényét. 2017 október 21-én az Egyetemisták Háza zsúfolásig megtelt népviseletbe öltözött, vidáman dúdorászó gyerekekkel, kísérő pedagógusokkal, érdeklődőkkel. Fehér megye szinte mindenik kezdő –összesen kilenc- néptánccsoportja tett eleget a szervezők felhívásának, tizedikként a díszmeghívott Hajdina lépett a színpadra .

Szilágyi-Győri Lóránd ötletgazda egy meghatóWass Albert-idézettel üdvözölte az egybegyűlteket és kihangsúlyozta, hogy a találkozó céljai továbbra is változatlanok: a gyerekek ismerjék meg a megyében tevékenykedő gyerektánccsoportokat, tanuljanak egymástól és ismerkedjenek a táncházban, a szórványban élőknek kellemes kikapcsolódásban legyen részük az esti táncos mulatság ideje alatt. A lelkes főszervező lapunknak így nyilatkozott a kezdeményezés jelentőségéről: „A harmadik gyulafehérvári szórvány néptánc fesztivál a népzene és néptánc jegyében tovább szeretné ápolni az őseinktől örökölt népdalokat és néptáncokat. Az elmúlt két év meggyőzött arról, hogy fontos a néptánc és népzene a gyerekek számára. Az anyanyelvünk ápolása, az ősi hagyományok megtartása elengedhetetlen a népünk megmaradásában. A harmadik találkozó tovább fejleszti a gyerekek érdeklődését a néphagyományok iránt. Szórványban megmaradni csak egymást kitartó bátorítással lehet.”

A találkozó programjába az előző években városnézést, történelmi ismertetőket és kézműves tevékenységeket is beiktattak, az idén a hangsúlyt a táncprodukciókra helyezték, amelyek teljesen kitöltötték a szombat délutánt és estét. Mindenki izgatottan várta a fellépést, ugyanakkor kíváncsian lesték egymást, ki mennyit fejlődött a tavalytól, kinek sikerült eredeti viseletet beszereznie. A találkozó nem versenyszerűen zajlik,  mindenki egymást lelkesíti, az előadás kezdetén „jó szerencsét” kívántak egymásnak a gyerekek.  A szervezők  mindenkit megdicsértek, a csoportokat oklevéllel tüntették ki, amit mindenik csoport meg is érdemelt, hiszen az idén látni lehetett a fejlődésüket. Nem riadtak vissza attól, hogy nehezebb táncokat válasszanak és a legtöbb csoportban már felfedezhető volt egy-egy tehetséges táncos,  jó táncospár. Egyébként a nagyobbacskák egészen tárgyilagosan fejezték ki előadás közben a produkciókról alkotott véleményüket, benyomásaikat. A rendezvény színvonalát az élő zene is emelte; ez alkalommal is a Vajasdi Margaréta szolgáltatta több csoportnak a zenét, de a torockóiak például a Kolozs megyei zenekarukat is elhozták a fellépésre.

A gálaműsort a 2013-ban alakult házigazda Csűrdöngölő nyitotta meg, kísérte a Margaréta zenekar . Ezt követően  a Miriszló Gyöngye kezdő tánccsoportja széki táncokat adott elő. Őket a torockói és torockószenygyörgyi tagokból álló Szilas tánccsoport követte, akik széki és palatkai táncokkal léptek fel. A székelykocsárdi Zugónak a kezdő és a haladó csoportja is bemutatkozott: előbbiek voltak a mezőny legapróbbai, ők népi gyermekjátékokat és helyi táncokat adtak elő Kis játék, kis tánc címmel. A Zúgó haladó csoportja is csupa gyerek, ők palatkai táncokkal örvendeztették meg a közönséget. A vajasdi Margaréta a szász eredetű helyi táncokkal, a rezgő polkával és a margarétával lépett fel. A népes bethlenszentmiklósi Csillagszemű Néptánccsoport a küküllőmenti táncok szépségét vitte a színpadra. A frissen alakult magyarlapádi Törökbúza hagyományőrző néptánccsoport természetesen a helyi táncokat mutatta be, a környék legismertebb örökségét. A Pipacs Néptánccsoport utánpótlása is saját  otthonába vezette el a hallgatóságot: a nemrég újrafelfedezett csombordi táncokkal lepték meg a közönséget. A táncoktatók nevének felolvasása során kiderült: a megye számos csoportjának a Petőfi-ösztöndíjas Hajdara Tamás és Hajdara-Herczeg Hajnalka egyengeti lépteit.

A szervezők minden évben tartogatnak valami kellemes meglepetést, ezuttal a boncidai és kutasföldi táncokat bemutató Hajdina volt az est fénypontja. A marosludasi néptánccsoport, az erdélyi magyar néptánc méltó fáklyavivője, fergeteges produkciójával elkápráztatta a közönséget, a kicsik számára pedig azonnal követendő példává vált.

A fellépések után mindenki levonult a közeli református egyház gyülekezeti termébe, ahol svédasztalos vacsorával kínálták meg a résztvevőket. Ezután táncház következett, és a szervezők nagy örömére, sokáig kellett húzni a talpalávalót, hiszen a csoportok nem siettek haza, ami a siker legbiztosabb jele.

A 2017-os fesztivál sikeréhez a Csűrdöngölő Néptánccsoport, a GMGK Alapítvány, a táncosok szülei, a református egyháztagok, a helyi és megyei RMDSZ, a Communitas Alapítvány, magáncégek és nem utolsó sorban a Bethlen Gábor Alap járult hozzá.

BASA EMESE

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek itt.