Lassan nyolc éve annak, hogy magyarországi partnerek kezdeményezésére Erdélyben elindult a Mária út spirituális turistaút kiépítése. A Kelet-közép-európai Összekötő Útnak, melyet a Kiengesztelődés útjának is neveznek, a keleti végpontja Hargita megye, itt hat útvonalon közelíthető meg a Mária út egyik végpontjaként jegyzett csíksomlyói kegyhely, ezeknek a karbantartásáról és gondozásáról, zarándoklatról az Erdélyi Mária Út Egyesület elnökét, erdélyi koordinátorát, Molnár Sándort kérdeztük.

Írta: Pál Bíborka

 – A Mária út nem csupán zarándokút, hanem hét országot összekötő hálózat, amely Ausztrián, Magyarországon, Románián, Szlovákián és Lengyelországon keresztül térképezi fel a Mária-kegyhelyeket. Ilyen értelemben tehát nemcsak vallási szempontból, hanem a különböző nemzetiségű közösségek kulturális és történelmi értékeinek a gondozásában, megismerésében tesz fontos szolgálatot.

 – Ez így van. Vallásra való tekintet nélkül bárki számára lehetőséget jelent a Mária út, hogy végigjárja Kelet-Közép-Európa Mária-kegyhelyeit. Olyan biztonságos zarándokútvonal-hálózatot jelent, ami hasonló elvekre épül, mint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő El Camino.

A Mária út híre ugyanakkor egyre erősebb a gyalogos, kerékpáros turistaútvonalakat kedvelők körében, hozzáteszem, ez a fajta túrázás a fizikai megmérettetésen túl komoly lelki folyamatokat indít el az emberben, nem véletlen tehát, hogy a nyugati kultúra által diktált fogyasztói társadalom tagjai egyre inkább igénylik ezt a típusú, természetjárással egybekötött lelki feltöltődést, megújulást.

– Mi teremti meg ezt a folyamatot?

– Az egész napos vagy többnapos gyaloglás, a természetközeliség és a csend. Én például, amikor zarándokvezetőként elindulok egy csoporttal valamelyik túraútvonalon, három szakaszra építem fel a napunkat. Elsőként párbeszédet kezdeményezek, amit a csoport összetétele határoz meg, de főként személyiségfejlesztő és önismereti témákról beszélgetünk. Ezt követi a csendszakasz, amikor mindenkinek lehetőséget teremtek arra, hogy elcsendesedjen, magára figyeljen, végül pedig imádkozunk, természetesen mindenki a saját vallásának megfelelően. Ha vallást nem gyakorló közösséggel vagyok, énekelünk például. Ez az egyik típusa a zarándoklatnak, de gondoljunk bele abba, hogy az, aki egy egyhetes, hónapos gyalogtúrára, zarándoklatra indul el, mindenképpen kilép a hétköznapok kötelékéből, ugyanakkor a biztonságot nyújtó komfortzónájából is. Lehet, hogy valaki egy vagy több napot gyalogol egyedül, csendben, de ha baráti társasággal megyünk, akkor a fizikai megterhelés miatt előbb-utóbb mindenki eléri azt az állapotot, amikor csak magára összpontosít, magára marad a természettel. Ez az állapot mindenképpen meditatív. Erre az önismeretet nyújtó természetjárásra pedig egyre nagyobb az embereknek az igényük, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Nem véletlenül van ez így, én azt szoktam mondani, hogy az egzisztenciális jóllét és biztonság nem egyenlő a boldog, kiegyensúlyozott élettel.

– Hargita megyében 550 km hosszú a Mária út, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a legtöbben az M05-ös, tehát a Sóvárad–Énlaka–Szentegyháza–Csíksomlyó útvonalat ismerik és használják. Kik segítenek a zarándokút gondozásában?

– Annak idején, amikor a magyarországi Mária utasok erdélyi partnereket kerestek az itteni útvonalak kijelölésére és karbantartására, a római katolikus egyház képviselői mellett a Gyulafehérvári Caritas, az Erdélyi Kárpát-Egyesületben és a Romániai Magyar Cserkészszövetségben, illetve más civilszervezetekben találtak segítőkre. Időközben aztán partnerkapcsolat alakult ki Hargita Megye Tanácsával, Csíkszereda és más települések önkormányzataival, jelenleg pedig azt szeretnénk elérni, ha az útvonalak közelében fekvő vagy áthaladó települések önkormányzatai vállalnák a Mária út karbantartását. Az út ellenőrzése folyamatos kell hogy legyen, mivel annak idején főként a régiek által ismert búcsújáró hegyi ösvényeken, mezőkön kijárt útvonalakra építettük ki, a rongálások állandók: az erdőkitermelés miatt eltűnnek az útvonalat jelző festések, de ahol faoszlopot állítottunk, ott is előfordult, hogy azt is kidöntötték, kivágták. Ha már az útvonalakról beszélünk, azt is szeretném elmondani, hogy Hargita Megye Tanácsának többszöri támogatásával többnyelvű, térképpel és nyomvonallal ellátott információs táblákat helyezünk el a M05-ös útvonalon, illetve gondolkodunk azon is, hogy a már megjelentetett tájékoztatófüzetek mellett telefonos alkalmazást hozzunk létre.

– Ön tapasztalt túra- és zarándokvezető, a Hargita megyei útvonalakat többször végigjárta. Milyen gyakorlati tanácsot osztana meg azokkal, akik először indulnak el a Mária úr valamelyik erdélyi szakaszán?

– Az első és legfontosabb, hogy mindvégig a fehér alapra festett M útjelzést kövessék, ezt az út mentén fákra, kövekre vagy más tereptárgyakra felfestve, néhol táblákon, útjelző oszlopokon láthatják meg. A jelzéseket kötelezően olyan távolságokban festettük, hogy egyiktől a másikig belátható legyen, az útkereszteződésekben pedig több táblát helyeztünk ki, hogy segítsük a tájékozódást. Bár az útjelzéseket rendszeresen frissítjük, ellenőrizzük, előfordulhat, hogy hiányossá válnak. Ha elveszítjük a jelzést, térjünk vissza az utolsó jelhez, és induljunk újra, ha van nálunk térkép, esetleg próbáljunk meg eljutni a legközelebbi településre. Azt javaslom tehát az útra készülőknek, hogy érdemes előzetesen tájékozódni az útvonalakról, beszerezni a Hargita megyei térképes zarándokkalauzt. Nagyon fontos a megfelelő öltözet, túracipő, zokni, túranadrág, pulóver, szélanorák, esőkabát, világos színű fejvédő. Legyen nálunk egy minimális egészségügyi felszerelés fertőtlenítővel, gézzel, alapvető gyógyszerekkel, mint fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, illetve kulacs, kanál, zsebkés, gyufa vagy gyújtó és mobiltelefon, hiszen komolyabb veszély, sérülés esetén hívnunk kell a nemzetközi vészhívószámot, a 112-t vagy a SALVAMONT hegyi-mentőszolgálatot. Megkérünk ugyanakkor minden zarándoklatra indulót, hogy az útvonal biztonságos bejárása érdekében vegye fel a kapcsolatot a helyi embereinkkel az Erdélyi Mária Út Egyesület honlapján, a www.mariaut.ro oldalon.

– Jelenleg milyen a Mária út állapota?

– Amint már említettük, a legnépszerűbb, évente több száz ember által használt útvonal az M05-ös, tehát a Marosvásárhely–Sóvárad–Énlaka–Szentegyháza–Csíksomlyó szakasz, ezt szeretnénk jövő év pünkösdig tökéletesíteni a már említett információs táblák kihelyezésével és a meglévő útjelzések frissítésével. Nagyon nagy előrelépésnek gondolom, hogy egyre több külföldi érdeklődik a Mária út iránt, ez Székelyföld fejlesztése szempontjából is kiugró lehetőség. Vannak ugyanakkor olyan, az El Caminót már végigjárt személyek, nevezzük őket önkénteseknek, akik sokat segítenek a meglévő útvonalak tökéletesítésében. Jelenleg hat erdélyi útvonal érinti Hargita megyét a már említetten kívül: a M01-es – Máriazell–Máriapocs–Kolozsvár–Marosvásárhely–Parajd–Csíkszereda –, az M03-as – Máriazell–Arad–Gyulafehérvár–Segesvár–Csíkszereda –, az M12-es – Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Maroshévíz–Vátradorna –, az M28-as – Kóstelek–Csíkszereda–Kézdivásárhely–Sepsiszentgyörgy – és az M29-es – Miklósvár–Barót–Szentimrei Büdösfürdő–Csíkszereda.

A Nőileg magazin is segíteni szeretné a Mária út fejlesztését, ezért a 2017 decemberében kötött egyéves előfizetésekből egy lapszám árát erre a célra ajánljuk fel.