Huszár –íjász hagyományokkal a nemzetért

   2018. november 4-én Nagyenyeden tartották az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület alakuló gyűlését. Az egyesület 24 alapítótagot számlál, akik Fehér- és Kolozs megyéből érkeztek.

   Az egyesület létrehozásának célja a magyarok nemzeti identitásának megőrzése és megerősítése. Ennek megvalósítása érdekében a tagok szeretnék a honfoglaló magyarok és a huszárok öltözetének bemutatását és megvarratását, az íjászat megszerettetését minél több gyerekkel, hiszen ezek nagyon hatásos és hatékony közösségformáló tevékenységek.

   Ugyanakkor a kezdeményezésnek fontos erkölcsi oldala is van: az alapítótagok becsületet mutatnak, szavaikkal és cselekedeteikkel méltón képviselik  a huszárok vitézségét és virtusát!

Ladányi Evelin

Új óvodát adtak át Felenyeden

Új óvodát adtak át Felenyeden

Felújított és kibővített épület várja a felenyedi gyerekeket óvodába, hogy magyar nyelven tanulhassanak, játszhassanak. Az intézményért vasárnap, október 28-án adtak hálát a helyi református templomban tartott istentiszteleten, majd a látogatók előtt is megnyitották az épületet, saját kisfilmmel és a Ravasz László püspök életét bemutató kiállítással várva az érdeklődőket.

Létszámbeli gyarapodást várnak a felenyediek, miután az egykori kántori lakást, majd iskolaként és óvodaként is működő leromlott épületet teljesen felújították, és új szárnnyal bővítették, korszerű körülményeket biztosítva a magyar óvoda működésére. Jelenleg, a megfelelő körülmények hiányában, a felenyedi szülők többsége Nagyenyedre adja iskolába, óvodába gyerekeit, a rendbe tett épület, a korszerű környezet azonban változtathat ezen. A helyi egyházközség azt is vállalja, hogy délutánonként a vegyes házasságokból vagy román szülőktől származó iskolásokat magyarul tanítsa. Sokan csodaként említették, hogy a munkálatokat a nyár elejétől, mindössze néhány hónap alatt sikerült befejezni a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében.

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a Józs 24,14–15 alapján. A püspök szerint egy új óvoda, a gyermekek látványa mindig reménységet ad a közösségnek, az átadási ünnepség pedig alkalmat ad arra, hogy odafigyeljünk a hétköznapokban elvesző, elvegyülő jelentős kérdésekre. „Az, hogy Józsué ki tud állni családjával Isten mellett, számunkra is fontos üzenet a család évében” – hangsúlyozta a püspök, majd rámutatott: Józsué egyértelművé teszi hitét, fel meri vállalni álláspontját egy olyan helyzetben, amikor a nép, a korszellem ellene van. Így kell a mi közösségeinknek is bizonyságot tenni hűségükről, hiszen Isten azt szeretné, hogy családjaink példamutatóan tudjanak élni. Józsué bizonyságtételének válasza is lett: a nép megváltozott, követte a prófétát. „A hitben erős családoknak, közösségeknek még a világ összevisszaságában is van megtartó erejük. Ha családunkban tovább tudjuk adni a hitet és szolgálatot, van jövő” – szögezte le az igehirdetés során Kató Béla.

Az istentiszteletet követően Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese szólt az ünneplőkhöz a sareptai özvegy története alapján. Az esperes szerint közösségeinkben is, akárcsak a történetben szereplő özvegyasszony házában, szükségállapot van. Azonban a mi felelősségünk kevesünket a fazékba és korsóba helyezni, amely majd Isten segítségével és hozzájárulásával színültig telik.

Az új óvoda megnyitása előtt Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos köszöntőbeszédében elmondta: a program keretében már több mint száz intézményt adtak át, a felenyedi óvodának azonban rendkívüli jelentősége van, hiszen a tőszomszédságában levő Nagyenyeddel együtt a Fehér megyei szórvány központja. „A szórvány mintát és példát ad a tömbmagyarságnak kiállásból, megmaradásból, hitünk megtartásából” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Az ünnepségen részt vett Nagyenyed polgármestere, Oana Badea is, aki elmondta, pedagógusként különösen értékeli a felenyedi kezdeményezést, hiszen „amilyen ma az iskola, olyan holnap az ország, a gyerekekre, oktatásra fordított energia pedig a legbiztosabb befektetés.” Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester, aki aktívan hozzájárult az óvodaépítéshez, köszöntőjében rámutatott: a támogatások ellenére az intézmény rendbetétele nem jöhetett volna létre a Felenyeden élő maroknyi magyar ember lelkesedése és hozzáállása nélkül. A leányfalui testvérgyülekezetet Szlávik Róbert gondnok képviselte. Elmondta, a felenyediek több éves harca nem volt hiábavaló, hiszen csodát élhetnek át az elkészült óvoda átadásakor, az ünneplésben, építkezésben azonban továbbra is a gyerekeknek kell a figyelem középpontjában maradniuk.

Az ünnepségen az óvodás és vallásórás gyerekek műsorát hallgathatták meg az egybegyűltek, majd Tegzes Orsolya, Ravasz László dédunokája nyitotta meg az óvoda nagytermében a püspök tartalmas életét és munkásságát bemutató kiállítást.

Berekméri Gabriella, www.református.ro

Kiskonferencia a dél-erdélyi szórványmegyék óvodapedagógusai részére

Kiskonferencia a dél-erdélyi szórványmegyék óvodapedagógusai részére

Soha nem látott méretű támogatásban részesülnek a magyar óvodák

Nagyenyeden, 2018. október 19-én szervezett a Fehér megyei RMPSZ  a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról széles körű tájékoztatót a Bethlen Gábor Kollégiumban. A hangulatos Apafi-teremben, egy-két kivétellel, Fehér megye minden óvónője jelen volt, de érkeztek érdeklődők Szeben megyéből is, így a már jól összeszokott csapat új információkkal bővíthette szakmai tapasztalatát.

A vendégeket sorra köszöntötték a Fehér megyei magyar nyelvű oktatás élenjárói, elsőként Deák-Székely Szilárd Levente, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Fehér Megyei Szervezetének elnöke, a rendezvény szervezője.

Szőcs Ildikó, a Bethlen- kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája kiemelte: az óvónőkre – akik szerencsés helyzetben vannak, mert még őszinte lelkeket kapnak formálásra- nagyon fontos feladat hárul, mert ők a személyiségformálás elő szakavatott mesterei. Nekik kell nap mint nap eldönteniük, hogyan lehet szárnyakat bontogatni úgy, hogy azt később, egy egész életen át hasznosíthassák. A továbbképzések, konferenciák – amelyekből bőven részesülhettek az óvónők az elmúlt időszakban-, kiváló keretet biztosítanak a jó gyakorlatok átadására, arra, hogy megismerhessék és kipróbálhassák egymás „sikereit”.

Nagy Tímea, a Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnő a beiskolázási program fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy egyetlen kisgyereket sem szabad elveszítenünk a magyar tagozatról.

Székely-Bányai Andrea magyarlapádi óvónő, szakmódszertanos, Fröbel nyomán, megszívlelendő szavakat intézett kartársnőihez: „ A gyerekek olyanok, mint a virágok. Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad. Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen virágzik… Ha mindenikkel ugyanúgy bánsz, az egyik kivirul, a másik elszárad…Mindenik gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.”

Deák-Székely Szilárd megyei RMPSZ elnök a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Fehér megyei vonatkozásait részletezte. A magyar állam egyik legnagyobb beruházása 38,5 milliárd forint, melyet 2020-ig két ütemben lehet felhasználni.  Erdélyben 54 óvoda épül, 50 óvodát újítanak fel, 200 játszóteret alakítanak ki, ezen kívül értékes taneszközökkel segítik a pedagógusok munkáját és akkreditált továbbképzéseket szerveznek folyamatosan. Fehér megyében 2017 decemberében mind a 19 óvoda kapott magyar sarkot és ugyanezeknek osztottak ki módszertani csomagokat ezen a kiskonferencián. Játszóteret Magyarlapádon, Marosújváron, Székelykocsárdon és Torockón alakítanak majd ki. Eszközbeszerzésre 9 település pályázott sikerrel, ezek között például laptopok, óvodai bútorzat és egyéb értékes tárgyak szerepeltek. A második ütemben Magyarpéterfalván épül új óvoda, Magyarlapád 5 millió forint támogatásban részesül és felmerült a Tövis-Vajasd útvonalon történő óvodai gyermekingáztatás költségtérítésének lehetősége is. Fehér megye a két ütemben összesen 175.800.000 forint támogatásban részesül; ez az összeg az RMPSZ általi folyósításra vonatkozik csak, nem tartalmazza azokat a pénzalapokat, amelyeket szintén óvodafejlesztésre szántak, de amelyek az egyházak közreműködésével kerülnek beruházásra.

A kiskonferencia második részében dr. Demény Piroska egyetemi docens,a  BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet tanára tartott érdekfeszítő előadást Óvodapedagógusok kreatív szabadságának lehetőségei címmel. A kiválasztott téma az új 2017-es, egyelőre az ország csak néhány megyéjében kísérleti jelleggel bevezetett tantervét vette górcső alá. Dr. Demény Piroska feltette a kérdést: hogyan néz ki a jövő óvodája, ha az gyermekcentrikus intézménnyé akar válni?  Ehhez szerinte elsősorban az óvónők szemléletváltására van szükség, ezt kell a 21. század gyermekéhez igazítani. Kétségtelenül a korszerű elektronikus didaktikai eszközök behatolnak majd az óvodákba is, arra viszont ügyelni kell, hogy a tevékenységek alapja a szabad játékok legyenek, mert ezek biztosítják az önállóan gondolkodó és cselekvő, kreatív magatartást. Akkor beszélhetünk igazán „befogadó óvodáról”, ha abban van individuális fejlesztés, alkalmaznak hátránycsökkentő programokat, és mindezt úgy, hogy évről-évre nő a beilleszkedési nehézségekkel küzdő és nehezen kezelhető gyerekek száma.

Dr. Demény Piroska összevetette a régi, 2008-as és az új, 2017-es tanterv pozitívumait és hiányosságait. Felhívta a figyelmet az új curriculum terminológiai változásaira is, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a bölcsődék a munkaügyi minisztérium hatásköréből átkerültek a tanügyminisztériuméba, így a fő célkitűzés az oktatás-nevelés helyett a gondozás-nevelés lesz. Az új tanterv legnagyobb érdeme, hogy a kompetenciafejlesztésre összpontosít és az óvónők mozgástere nem annyira korlátolt, szabadon választhatják meg témáikat, módszereiket. Megszünteti viszont annak lehetőségét, hogy külső szakember tartsa az opcionális tevékenységeket, így sok helyen kérdésessé válhat például a néptánc, a számítógépes ismeretek, az idegen nyelvek oktatása az óvodában.

Dr. Demény Piroska szakmai előadását pódiumbeszélgetés követte, melynek  moderátora Székely-Bányai Andrea szakmódszertanos óvónő volt. Ezután került sor A külhoni magyar óvodák éve program keretében beszerzett módszertani csomagok átadására. A Fehér és Szeben megyei óvónők boldogan lapozgatták az értékes könyveket, majd a szomszédos Dolce Vita étteremben folytatták az eszmecserét egy finom vacsora mellett.

BASA EMESE 

  

 

Gyermeknéptánc-találkozó és szüreti bál Gyulafehérváron

Gyermeknéptánc-találkozó és szüreti bál Gyulafehérváron

A maroknyi magyar gyulafehérvári közösség igyekszik megőrizni hagyományait, nemzeti identitását, ezért színvonalas programokkal, rendezvényekkel igyekszik összefogni a nagyvárosban szétszóródott közösséget. Az elmúlt hétvégi kulturális kínálatuk több Fehér megyei magyar közösséget az egykori fejedelmi központba csalogatott.

„Helyet-helyet nekünk is, ha kicsinyek vagyunk is!”

Idén, 2018. október 13-án rendezték meg az Ősszel érik, babám, a fekete szőlő címet viselő  IV. Gyulafehérvári Gyermek Szórvány Néptáncfesztivált, amely hiánypóló jellegű a megyében és annak szomszédos részein, hiszen az apróknak is bemutatkozási és kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. Az ötletgazda, Szilágyi-Győri Loránd és családja, fáradságot nem ismerve, minden évben megszervezi ezt az alkalmat, ahol a gyermekek színpadi élményt kaphatnak, barátságos fellépői és nézői körben. Dicséret jár továbbá, a Csűrdöngölő Néptánccsoportnak, a Gróf Majláth Gusztáv Károly  Alapítványnak (ők a fesztivál szervezői), a  gyulafehérvári szülői közösségnek, a református egyháztagoknak, akik egy emberként fogtak össze a sikeres szervezés érdekében.

A fesztivál programja kézműves tevékenységeket és a gálaműsort tartalmazta, legvégül pedig egy kiadós vacsora után a táncházban szórakozhattak együtt a kicsik, amelyet Herczeg-Hajdara Hajnalka Petőfi-programos néptáncoktató szervezett. Zenélt a Vajasdi Margaréta és a magyarlapádi Bésegítő zenekar.

A szervezők minden évben meghívnak egy távolabbi néptánccsoportot is, amelyik szakmai tudásával ösztönzőleg hat a helybeli gyerekekre.Az idei fesztiválon részt vett a Kézdiszentlélekről jött Perkő Néptáncegyüttes, akiket hatalmas tapssal jutalmazott a közönség. A Kovászna megyei tánccsoport két napot vendégeskedett Gyulafehérváron.

A kicsik is „alakulnak”

A fesztiválon összesen mintegy 100 gyerek vett részt. Voltak visszatérő vendégek és olyanok is, akik csak az elmúlt esztendőben kóstoltak bele a néptáncba. A házigazda Csűrdöngölő Néptáncegyüttes és az Apró/ Kis-Miriszló Gyöngye mellett fellépett a Hajdara Tamás és a Herczeg-Hajdara Hajnalka által  tanított nagyenyedi Kis-Fügevirág Néptáncegyüttes és a magyarlapádi Törökbúza Néptáncegyüttes valamint a vajasdi óvodások csoportja, a Zálogos. Mivel utóbbiak számítanak az újonnan alakult csoportoknak, róluk bővebben szólunk.

A Kis-Fügevirág Táncegyüttes Mesterségem címere című koreográfiájában gyermekjátékokon keresztül mutatta be a különböző mesterségeket – így lett többek között a csősz játéka a Lopom, lopom szőlődet, a kofa játéka a Hogy a csibe, hogy?, és – egy kis humorral fűszerezve – a nőcsábász játéka az Elvesztettem zsebkendőmet.

A magyarlapádi Törökbúza Táncegyüttes Természetesen, lapádiasan című műsorában magyarlapádi táncokkal kedveskedett a nézőknek:  eljárta a fiúk által oly nagyon kedvelt lassú és gyors pontozót a lányok “kátazása”, azaz csujogatása közben, ezután megmutatta páros táncaikat, a csárdást és szaporát.

A 15 főt számláló vajasdi Zálogos frissen született tánccsoport, csupán a tanév kezdete óta készülnek erre a komoly eseményre. A Margaréta Egyesület védnöksége alatt alakult, és sokak szerint a Margaréta Néptáncegyüttes méltó folytatásává cseperedik.  A tánccsoport a nevét a falu alatt levő legelőről és folyócskává dagadt patakról kapta, ugyanis a dokumentumok említést tesznek egy kőhídról, és annak használati zálogáról. „Nem véletlen az elnevezés a jövőre nézve sem, mivel kaptunk-úgymond zálogba- lehetőséget énekre, tánctudásra, jókedvre, együttlétre, és ez kötelez bennünket a továbbadásra, egymás megörvendeztetésére, optimizmusra, hitre és cselekedetekre”- vallották a csoport vezetői, Boros Anna Imola tanítónő és Magyari Enikő óvónő.

Népzene a szüreti bálon is          

A kicsik helyénvaló néptáncprodukciói meghozták a felnőttek jó hangulatát is, így az RMDSZ Fehér megyei szervezete által rendezett bál, amely a Parc Hotel szálloda elegáns éttermében került megtartásra, percek alatt önfeledt szórakozássá vált.

Az eseményt Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei elnöke, dr. Gudor Kund Botond református esperes , Pleșa Gabriel Codru, Gyulafehérvár  alpolgármestere és Ion Dumitrel, a megyei önkormányzat elnöke nyitották meg.

A vendégeket Málingér Anita és Kovács Gergő anyaországi énekes pár szórakoztatták; repertoárjukban elsősorban slágerdalok szerepeltek. Ezt követően a Csürdöngölő Néptáncegyüttes zenekara húzta a talpalávalót.

A szüreti bál, amelyik a gyulafehérvári és környékbeli magyarság kulturális és magyar közösségi élet iránti igényét próbálta kielégíteni, nagyon jóra sikeredett a résztvevők szerint, akik kihangsúlyozták: már előkészítették a jó hangulatot a jövő évi mulatságra is.

Basa Emese, Ladányi Evelin

A NÉPTÁNCFESZTIVÁL TÁMOGATÓI:

BETHLEN GÁBOR ALAP

 

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA, CSOÓRI SÁNDOR PROGRAM

SZPONZOROK:

GYULAFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

BIOMILK, SMICI DESIGN, TÓTH CSABA, TAJTI ZOLTÁN

 

 

A fotókat készítették: Hajdara-Herczeg Hajnalka és Ladányi Evelin

A fotókat készítették: Hajdara-Herczeg Hajnalka és Ladányi Evelin