VÉGLEGESEN A REFORMÁTUSOKÉ A VÁRUDVARI KISTEMPLOM NAGYENYEDEN

A mindössze 241 négyzetméteres kis templom szerényen húzódik meg az impozáns református vártemplom mellett, ámbár figyelemreméltó építészeti értékekkel rendelkező, A-besorolású műemlék.

 

Nagyenyed központját a Bethlen Gábor Kollégium illetve a vele szemben levő vár látképe uralja, benne a két, a református és az evangélikus-lutheránus templommal.

A vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, melyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve, a nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől. A IV. Béla által behívott szász telepesek Enyeden is megvetették a lábukat, akik elhatározták, hogy saját templomot építenek a vártemplom mellé, mely 1333-ban készült el. A reformációig mindkét templom római-katolikus volt, Nagyenyed lakossága 1551-ben tért át a reformált vallásra. Az 1564-es nagyenyedi zsinaton különválik a lutheránus evangélista egyház és a kálvinista református egyház (a magyarok a kálvini, a szászok a lutheri irány követői lesznek).

A mai kis evangélikus templom helyén egy kis román kori erődtemplom állott, emeletes őrtoronnyal, amelyről egy ábrázolás is fennmaradt. Ez a templom lehetett a település névadója, Szent Egyed védőszentje révén. Mivel Szent Egyed a bencések kedvelt szentje volt, a bencéseknek tulajdonítják a templom építését is. A korabeli feljegyzések szerint alatta kripta volt. 1866-ban az  evangélikus templomot megfontolatlanul visszabontották, majd  újjáépítették, erről egy kis emléktábla maradt fenn. A lebontáskor régi falfestmények nyomai kerültek felszínre, többek között Szent Tamás apostol életnagyságú képe, de teljesen megsemmisültek. Korabeli forrásokból az is kiderül, hogy a parochiális épület falán 1866-ig egy Agnus Dei domborművet őriztek, amelyet később a Kollégium régiségtárában helyeztek el. Az orgonát  az elmúlt években ajándékozták el a gyulafehérvári templomnak. Arról is tudunk, hogy a középkorban még négy kápolna is volt Boldogasszony, Szt. Ilona, Szt. Erzsébet és Nepomuki Szt. János tiszteletére.

A szász lakosság fogyatkozása a 18. században vált szembetűnővé, a későbbiekben pedig megállíthatatlanná vált, ezt a folyamatot az 1945 januárjában zajló oroszországi deportálások, majd a Ceaușescu-féle eladásos kitelepítések tetőzték. A nagyenyedi lutheránus – evangélikus egyház kb. 1947-ig rendelkezett önálló lelkésszel (a régi evangélikus parókia a vártemplomban, a fal mellett volt), később a szászsebesi majd a gyulafehérvári lelkész szolgált a megcsappant lélekszámú gyülekezetben.  Amikor a tavaly az evangélikus esperes meghozta a döntését a templom eladásáról, már csak hat híve volt a városban, azok közül sem beszél már mindenki  németül. 2016-ban volt utoljára igehirdetés a kistemplomban, azóta Gyulafehérvárra utaztatják kisbusszal istentiszteletre a híveket. 2017-ben az evangélikusok a városban levő ingatlanjukat is eladták.

A nagyenyedi református közösség, élén Tóth Tibor lelkipásztorral, hálásan  örvend annak, hogy sikerült megvásárolni a kistemplomot, hiszen így lehetővé válik hosszú távon megtartani a vár református jellegét, az újonnan szerzett ingatlan pedig kiválóan alkalmas lehet különböző egyházi és kulturális jellegű tevékenységek megvalósítására. Jelen pillanatban eredeti funkcióját tölti be, hiszen legkevesebb három évig a nagytemplom teljes külső-belső felújítás alatt áll. A járvány okozta kijárási tilalom idején is a kistemplomból közvetítették az online istentiszteleteket.

A megvásárlás örömével ugyanakkor újabb feladat vár az egyházközségre, hiszen szinte azonnal felvetődik az ingatlan felújításának kérdése: az 50 ezer eurós vételárhoz további 130 ezer euró helyreállítási költség szükséges. Ha ezt sikerül beszerezni, akkor minden esély meglesz arra, hogy a helyiek egy rendezett városközponttal büszkélkedhessenek:  a felújított kollégiummal, a restaurált várfalakkal és a bennük levő történelmi-építészeti műremekekkel, amelyek egyben Erdély kiemelkedő kultúrkincsei is.

Basa Emese

Főtámogató: BETHLEN GÁBOR ALAP

 

 

Gyermekbarát programok Fehér megyében

Retrospektív: gyermekközpontú programok a Fehér megyei szórványban

A koronavírus okozta szigorítások a civil szervezetek életét is megnehezítette, hiszen nemcsak a programjaikat kellett felfüggeszteniük vagy elhalasztaniuk, hanem a jövőbeli támogatások mértéke is egyelőre kérdéses. Több egyesületi és alapítványi elnök, a szokásos találkozók, megbeszélések helyett telefonon egyeztetett az elmúlt hétvégén

Fehér megyében az egyesületek nem egymásnak vetélytársai, hanem őszintén támogatják egymást, ha kell, jó szóval, ötletekkel, információkkal, ha kell, tettekkel, hiszen mindannyiuk számára világos: a szórványban csak egymást támogatva lehet segíteni közösségeinken, a gyerekek oktatása pedig mindenütt elsőbbséget élvez.

2019-ben a magyar kormány hathatósán támogatta a gyermekközpontú tevékenységeket, ennek jótékony hatásai Fehér megyében is érezhetőek voltak, hiszen több helyen is csak ezek által sikerült megteremteni például a délutáni oktatásban résztvevő gyerekek étkeztetéséhez vagy a néptáncoktatáshoz hiányzó forrásokat.

Gyermekbarát programok a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Támogatásban részesült például a nagyenyedi Dr. Brendus Gyula Egyesület, amelyik Míves gyermekek sokadalma címmel 2019-ben kézműves foglalkozás-sorozatot tartott a gyerekeknek és bekapcsolódott a Nagyenyeden júliusban megrendezett nemzetközi Míves emberek sokadalmába is. Céljuk egy alternatív szórakozás biztosítása volt, lehetőséget kínálni a résztvevők számára, hogy megismerjék és megszeressék a régi népi mesterségeket, fejleszthessék szépérzéküket, kézügyességüket, önbizalmukat erősíthessék. A gyerekeknek esélyük volt találkozni rangos alkotókkal, közelről megismerhették azok munkáját, együtt dolgozhatnak velük, megkóstolhatták a kézműves kirakodóvásár utánozhatatlan hangulatát, olyan is volt köztük, aki egy életre megszerette a kézműveskedést. Az eseményt követően a gyerekek gyakran kérték, hogy a délutáni oktatásban, a leckék befejeztével is „alkothassanak”,  míg értük jönnek a szülők.

Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány szervezett igen komplex gyermekbarát programot, amelyben – többek között-  az „Ősszel érik, babám, a fekete szőlő” megyei gyermeknéptánc fesztiválra, a szülő-gyerek kapcsolat javítását elősegítő pszichológiai szaktanácsadásokra valamint a  Csűrdöngölő Néptánccsoport hatéves születésnapjának megünneplésére is sor került.

A székelykocsárdi Cserevár Egyesület is a délutáni oktatásra összpontosított, a pályázatból az ingázó diákok útiköltségeit pótolta, sőt sikerült több népszerű gyermekbarát programot is megvalósítani, amelyek közül a legnagyobb népszerűségnek a téli vakációra időzített marosludasi úszótábor illetve a déli határvidékre, Szebenbe és Segesvárra szervezett honismereti kirándulás örvendett. Az egyesület tagjai minden évben szerveznek legalább egy nagyobb kirándulást, amely során megismertetik a gyerekekkel Erdély nagyobb városait, vidékeit, bemutatva a magyar vonatkozásokat.

A Miriszló Gyöngye Egyesület a három korcsoportra osztott néptánccsoportja számára fedezte a néptáncoktatáshoz szükséges pénzügyi források egy részét, emellett több kisrégiós tevékenységet is szervezett a gyerekek számára 2019-ben. Ilyen volt a IV.„Kör, kör, ki játszik?,  Fehér megye óvodásainak népi gyermekjátékok és versmondó vetélkedője, amelyet eddig négyszer rendezték meg, melyből kettőt Miriszlón.  Az egyesület három éve foglalkozik a szomszédos falu, Marosdécse gyerekeivel is, számukra minden évben rendeznek egy találkozót egy székelyföldi néptánccsoporttal, ez nagyon fontos a szórványban élő gyerekek számára, tavaly a csíkszeredai Borsika Néptánccsoportot látták vendégül. Sikeres volt továbbá a IV. Miriszló Gyöngye fesztivál is, a tánccsoport „születésnapi” ünnepe, amikor a szülők számba vehették a gyerekek fejlődését és együtt táncolhattak velük este a táncházban.  A miriszlói táncosok egy kolozsvári néptánc edzőtáborban is fejleszthették tudásukat, ahol a Szarkaláb Néptáncegyüttes oktatói foglalkoztak intenzíven velük.

A Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület is számtalan gyermek- és családsegítő programot valósított meg az elmúlt időszakban, a tagok elmondása szerint egyik legpezsgőbb évük volt a tavalyi. Többször is szerveztek gyereknapi foglalkozásokat népi gyermekjátékokkal, kézműveskedéssel, sportolással, tánccal, a felnőttek pedig több hagyományőrző bált, még  hagyományos disznótort is rendeztek. A tartalmas kirándulásokból is bőven volt részük a vajasdiaknak, hiszen meglátogatták a magyarországi testvértelepüléseket, itthon pedig felléptek a Komollói falunapokon, felmentek a Nyergestetőre, a hajdú gyökereik után kutatva kétszer is meglátogatták származási helyüket, Lippát, ahol kulturális műsorokon vettek részt. Sőt, a támogatásnak köszönhetően, sikerült Szlovákiába is eljutniuk, a XV. Alsószeli Jurtanapokra, ahol íjászszenvedélyüknek hódolhattak.

A szórványban folyó oktatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta

Közismerten, a civil szervezeteknek több támogatóhoz is pályázatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy fedezni tudják költségeiket. A Fehér megyei egyesületek sem képeznek kivételt ezalól, sőt az elmúlt években, más szórványvidékekhez mérten, nagyon aktívaknak bizonyultak. Sikeresen pályáztak az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt néhány pályázatra is, tudomásunk van arról , hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel- illetve a Márton Áron Szakkollégiummal együtt meghirdetett program is fontos oktatási feladatok ellátását tette lehetővé több helyen is a megyében.

Nagyenyeden a délutáni oktatás folyamatosságát biztosították a támogatásnak köszönhetően, Magyarlapádon, Székelykocsárdon és Vajasdon pedig a délutáni oktatást végző pedagógusok számára sikerült megoldani a bérköltségek résztámogatását.

Fent említett forrásból szervezi az Ethnika Kulturális Alapítvány minden év első heteiben a Beszélj magyarul, tanulj magyarul! nevű anyanyelvápoló táborát, amelynek célja a magyarlapádi szórványkollégiumba beiratkozásra készülő vagy frissen bekerült gyerekek magyar nyelven történő kommunikációjának fejlesztése és a helyi gyerekekkel való összeszoktatása. A gyakorlást érdekes csoportos játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, népdal-és néptánctanulással egészítik ki, így az együtt töltött napok felejthetetlen élményt jelentenek a résztvevők számára.

A főbb támogatók közé tartozik a Csoóri Sándor Alap is, amelyik hathatós támogatást nyújt a népi hagyományok ápolására. A pár éve beindult program jól ismert már Erdélyben, Fehér megyében is több egyesület, néptánccsoport támogatásban részesült a 2019-2020-as időszakban. A koronavírus megfékezése végett bevezetett szigorítások kihirdetését követően, a kiíró elsők között jelentette be a pályázati futamidő meghosszabbítását, így a támogatottak még nem hozták nyilvánosságra idei megvalósításaikat.

BASA EMESE

Támogatók:

BETHLEN GÁBOR ALAP

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Eötvös Loránd Tudományegyetem – Márton Áron Szakkollégium

Csegezi Zsuzsa, Székelykocsárd polgármestere: „Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor befejezted a munkádat!”

Csegezi Zsuzsa, Székelykocsárd polgármestere: „Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor befejezted a munkádat!”

 

    Az első mandátuma vége felé közeledve, Csegezi Zsuzsa fenti, Henry Fordtól kölcsönzött jelmondata sokat elmond önmagáról, terveiről, lelkiállapotáról. A becsületes munkára törekvő, korrekt polgármester, háromgyermekes családanya, csak némi latolgatás után vállalta el, hogy versenybe száll a tisztsége megtartásáért.

Csegezi Zsuzsát minden tekintetben rátermettnek tartják ismerősei, megvalósításai pedig önmagukért beszélnek, csakhogy egy 25%-nyi magyarságot kitevő vegyes lakosságú településen, ráadásul nőként, ezt nem könnyű mindenkivel elismertetni. 2016-ban, mire a község egy része a választásokat követően felocsúdott, már meg is volt az első projekt, amit sok más követett azóta.

A legnagyobb értékű beruházások a Fejlesztési Minisztériumtól lehívott két  pályázatból kerültek Székelykocsárdra. A legfontosabb és amelyik egyben a legtöbb fejtörést is okozta, az a mintegy 6 kilométernyi községi út leaszfaltozását célozza meg, értéke 5.548.000  lej. A gondot a kivitelező cég hozzáállása jelenti, amelyik a tavaly nyár óta félbehagyta a megkezdett munkálatokat, ezzel nagyon sok kellemetlenséget okozva mindenkinek (az ezelőtt néhány nappal elhangzott  ígéretek szerint két héten belül folytatják a 2018-ban megkezdett munkálatokat). A másik fejlesztési projekt a székelykocsárdi orvosi rendelő felújítására és korszerű orvosi eszközökkel való ellátására vonatkozik. Az elnyert 674.800 lejből  ultrahangkészüléket (ekográfot), elektrokardiográfot (EKG) és fogorvosi széket is vesznek, így a székelykocsárdi lesz az egyik legjobban felszerelt vidéki orvosi rendelő a környéken.

Két vissza nem térítendő európai uniós pályázatot is sikerült lehívni és megvalósítani. Az első egy éjjeli megvilágítású, Fifa 2-es minőségű műfüves foci- és teniszpálya megépítése volt 100.000 euró értékben, átadásáról lapunkban is beszámoltunk annak idején. A második projekt a helyi kulturális örökség népszerűsítéséről szólt, amelynek keretében közel 30.000 euró értékben vásároltak népviseleteket és a néptáncoktatáshoz szükséges felszereléseket.

A helyi költségvetést sem pazarolta el felelőtlenül Csegezi Zsuzsa és csapata, hanem észszerűen, valós problémák megoldására fordították azt. Sikerült a főút menti járdákat kijavítani és új szakaszokkal kibővíteni, ami nagyon fontos a járókelők biztonsága érdekében az egyre forgalmasabb úton, de hasonló munkálatokat végeztek a Nagy utca, Állomás utca és Kis utcában is. A falu központja is sokkal rendezettebb, vízlefolyókat, hidakat építettek és modern térkővel varázsolták szebbé. A polgármesteri hivatal udvarát járdakövekkel rakták le, új játszóteret hoztak létre és egy új Dacia Logan gépkocsit vásároltak az önkormányzat számára. Rekord idő alatt újították fel a kultúrotthont, erről a tavalyi Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű megyei néptáncfesztiválon győződhettünk meg.  Nem feledkeztek meg az iskolákról sem: korszerűsítették a helyi általános iskola fűtésrendszerét, hőálló ajtókat szereltek fel és kijavították a járdázatot, az elemi iskolában pedig faljavításokra, meszelésre, belső illemhelyek építésére került sor és bevezették a központi fűtést.

 A közvilágítás problémája is prioritást jelentett Csegezi Zsuzsa számára: 2019-ben felszereltek 100 darab ledes égőt, idén márciusban pedig további 130 kerül az oszlopokra, ez pedig a falu teljes egészét lefedi. Ez egy fontos lépést jelentett a közbiztonság szempontjából, ahogyan a térfigyelő kamerák kihelyezése is, hiszen Székelykocsárdon vannak kevésbé biztonságos falurészek is. Rendbehozták a határutakat is, a községhez tartozó Vajdaszegen és az ún.  Szőlők alján pedig közel 2 kilométeres szakaszon a vízhálózatot javították és 300 darabbal egészítették ki a vízhordók számát.

Csegezi Zsuzsa már mandátuma elején komoly hiányosságokat tapasztalt a közvagyonban: a telekkönyvek rendezetlensége miatt lehetetlen volt uniós és hazai fejlesztési pályázatokat beadni, így ez a munka is rá hárult. Sikerült telekkönyvezni a kocsárdi és a vajdaszegi kultúrotthonokat, a községi legelőket, a sportpályát, a községi utakat, a vízszolgáltató telephelyét a vízforrásokkal, az orvosi rendelőt, újratelekelni az általános iskolát. „Gyakorlatilag a polgármesteri hivatal épületén kívül egyetlen köztulajdonban levő épület telekkönyve sem volt rendben”– hangsúlyozta Csegezi Zsuzsa. „Ezeket mind a helyi költségvetésből finanszíroztuk. Az idén, az uniós POR projekt nyerteseként, ingyenesen telekelhetjük a falu összes kül- és belterületi ingatlanját, így óriási pénzösszeget spóroltunk meg, Fehér megyében csak három településnek volt szerencséje ehhez.”

A polgármester asszony, egykori enyedi tanítóképzős növendékként és diákkori amatőr sportolóként,  minden tőle telhetőt megtesz az oktatás és a sport támogatásáért. Nagyon büszke arra, hogy a helyi iskola diákjai kiváló eredményeket érnek el a hivatalos vizsgákon és a különböző regionális és országos versenyeken, a fociban pedig megyei szinten az elsők között vannak, így hathatósan támogatja az oktatást és a sportot. A fent említett infrastrukturális beruházásokon kívül sikerült növeli az ösztöndíjak értékét, finanszírozni a diákok és a tanárok ingázását, különböző tematikus eseményeket, kirándulásokat és falunapokat szervezni és nem utolsósorban egy 18.000 lej értékű pályázatot életbeültetni, amely az iskolaelhagyás megakadályozásáról szólt. Hasonlóképp támogatásáról biztosítja az egyházakat és az egyesületeket is.

Természetesen Csegezi Zsuzsának szívügye a kocsárdi magyarság sorsa, a Cserevár Egyesület egykori elnökeként már számos projektet megvalósított lelkes csapatával. Neve szorosan kapcsolódik a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház megalapításához és felszereléséhez, két, a református egyház tulajdonában levő épület felújításához szórványkollégium létrehozása céljából, a helyi magyar tagozatot megmentő délutáni oktatás beindításához, az ingáztatáshoz szükséges két kisbusz beszerzéséhez és a lista korántsem teljes.

„Soha nem féltem se a munkától, se a kritikáktól. 2016-ban, amikor polgármesterré választottak, nagyon hamar kialakítottam magam körül egy olyan munkacsapatot, amelyik felvállalta, hogy minden tőle telhetőt megtesz Székelykocsárd felvirágoztatásáért. Úgy érzem, ez sikerült is, annak ellenére, hogy a három és fél év kemény munkájának az eredménye csak most kezd  látszani, több projekt  pedig közép- és hosszú távon fejti ki hatását. Kell még idő, hogy befejezzem az elkezdett feladatokat, ezért állok újból elébe a megmérettetésnek” – vallotta Csegezi Zsuzsa.

Székelykocsárd kitartó polgármesterének erőfeszítése pedig nem hiábavaló, hiszen az elmúlt 30 esztendő alatt senkinek sem sikerült ekkora mértékű fejlesztési összegeket megpályázni. Beruházások, közösségfejlesztés tekintetében jó úton halad tehát Székelykocsárd, a kérdés csupán az, hogy hányan hajlandók érzékeli, netán szavazatukkal is elismerni ezt.

BASA EMESE

Baráti hangulat a 4. Fehér megyei magyar teremfoci bajnokságon

 

Baráti hangulat a 4. Fehér megyei magyar teremfoci bajnokságon

 

A magyarlapádiak egyik társuk gyógyulásáért szurkoltak

 

Közösségépítés nincs sport nélkül – ezt jól tudja a Fehér megyei RMDSZ is, ezért a Dr. Brendus Gyula Egyesülettel karöltve idén is megszervezték az izgalmas rangadót a nagyenyedi Agro sportcsarnokban. Az esemény költségeit a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően sikerül fedeznie az egyesületnek.

  1. február 15-én tizenegy csapat tett eleget Tövisi Antal főszervező és Vincze András társszervező felhívásának, az egyik bejelentkező utolsó pillanatban, objektív okok miatt, sajnos visszalépett. Jelen voltak és szépen teljesítettek Csombord, Felvinc, Marosgombás, Miriszló, Torockó és Vajasd játékosai. Először lépett pályára a turné történetében a torockószentgyörgyi Szilas focicsapat, amelynek lendületét mindenki értékelte. Nagyenyedről két csapat jelentkezett, éspedig a fiatalokból, 14-16 éves srácokból álló csapat illetve az idősebb korosztály képviselete, amelynek sorait lapádi barátok egészítették ki. Magyarlapád is két csapattal nevezett be, idén ugyan első ízben nem lépett a dobogó legfelső fokára egyik sem közülük, az általános elismerést viszont azzal vívták ki, hogy egyik jó barátjuk és pályatársuk egészségéért küzdöttek jelképesen, egy nagy fehér molinóra pedig piros és zöld betűkkel ráfestették: „Kitartást, Z.GY.!”

Az idei futball-rangadó változásokat hozott az előző évek teljesítményeihez képest. Az első helyezett Marosgombás csapata lett, a másodikon Vajasd csapata, a dobogó harmadik helyén pedig Magyarlapád I. foglalt helyet. Az idei gólkirály a magyarlapádi Kiss Péter lett, a legjobb kapus címet pedig a marosgombási Molnár Levente kapta. Minden csapatnak egy-egy oklevelet adtak ajándékba, a díjazottakat kupákkal és érmekkel jutalmazták meg.

Az egynapos erőpróba végén a mintegy 120 résztvevő levonult a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba, ahol finom falatokkal és jó borral pótolhatták a leadott kalóriákat. A hagyományos pörköltöt idén is a miriszlói alpolgármester, Csép Tamás és csapata, a közkedvelt Mesterhármas készítette el. A vacsora alatt, mint az ilyenkor lenni szokott, a résztvevők kiértékelték a nap eseményeit, és mindnyájan egyetértettek azzal, hogy ilyen zökkenőmentesen egyik találkozó sem valósult meg ezidáig.

Tövisi Antal főszervező lapunknak elmondta: rendkívül örvend annak, hogy a rangadón a sportszerűség és a baráti hangulat uralkodott, hiszen ez a legfőbb célja a rendezvénynek. A Fehér megyei magyar teremfoci bajnokság híre már eljutott más vidékekre is, idén például első ízben Kolozs és Maros megyei csapatok is jelentkeztek, akiket azonban a szervezés bonyolultsága miatt  nem fogadhattak, jövőre viszont kétnaposra tervezik a találkozót és akkor szívesen várják a régió jelentkezőit.

BASA EMESE