Lehel kürtje online íjászvetélkedő

Először szerveztek fiataloknak szóló íjászversenyt Fehér megyében

Az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület a legtevékenyebb szervezetek közé tartozik, amelynek hatásköre és kapcsolatrendszere messze meghaladja a megye határait. Szűk két év alatt sikerült a hozzánk, magyarokhoz oly közelálló sportot, az íjászatot meghonosítani és széles körben népszerűsíteni, hiszen megalakulásuk óta húsznál több településen szerveztek bemutatókat és részt vettek a Kárpát-medence legnagyobb íjásztalálkozóin is

A hagyományos  íjászat nem csupán egy sportot, hanem egy olyan életformát és életszemléletet is jelent, amelyik kortól és nemtől függetlenül igen vonzó módon segít megismerni honfoglaló őseink történelmét, kultúráját, szokásait. Közösségépítő szerepe is vitathatatlan, ezért az egyesület tagjai fontosnak tartották a fiatal korosztály minél nagyobb létszámban történő bevonását a mozgalomba, így született meg a számukra szervezett verseny ötlete.

Sajnos, a járványügyi korlátozások miatt, nem lehetett élőben megszervezni a versenyt, ezért Lehel kürtje egy rendhagyó, online csatározásra hívta az érdeklődőket. A versenykiírásra november elején került sor az egyesület honlapján és Facebook oldalán, a szabályzat világos meghatározásával. A versenyzők otthon, bármely íjászpályán vagy a szervezők által kialakított íjászpályákon, az egyesület által kijelölt lőlapra, a megszabott távolságról, meghatározott számú veszőt kellett kilőjenek. Négy  településen(Gyulafehérváráron, Nagyenyeden, Marosújváron és Vajasdon) a szervezők ki is állították a céltáblákat és leszögezték, hogy az íjászpályákon egyidőben hatnál több személy nem tartózkodhat. Akik otthonról kapcsolódtak be, azok számára elérhetővé tettek egy letölthető google drive-ot, ahonnan kinyomtathatták a lőlapokat, ezekre kellett leadni a megszabott számú, a szervezők által meghatározott távolságról a lövéseket és ugyanonnan tölthették le az eredmény nyilvántartási lapokat. Nevezési díj nem volt, a versenyt a következő ifjúsági korcsoportoknak rendezték: gyermek (14 évig), ifi (15-17 évesek), fiatal felnőtt: (18-35 évesek), ugyanakkor benevezhettek az idősebb korosztályhoz tartozó íjászok is, azonban az általuk elért pontszámot nem listázták. Azoknak, akik a vetélkedőn részt szerettek volna venni, de nem rendelkeztek íjjal és vesszővel, a felsorolt településeken az egyesület kölcsönzött felszerelést a rendelkezésre álló készletből.

A lövéseket 2020. november 21-én és 22-én kellett elvégezni és az eredmény nyilvántartási lapokat lefényképezve vagy beszkennelve, legkésőbb november 23-ig voltak kötelesek a versenyzők az egyesület email címére elküldeni vagy az esemény Facebook oldalára feltölteni, fotókkal együtt. Az eredményhirdetésre 2020. november 24-én került sor a http://hagyomanyorzo.ro/ oldalon. A közel 40 résztvevő nagyon szép eredményeket ért el, a legsikeresebbeket oklevéllel tüntettek ki.

Ladányi Árpád Csaba, az egyesület alelnöke, lapunknak elmondta: “ Kezdetben nagyon sajnáltuk, hogy kénytelenek vagyunk online-ra átállni, azonban kiderült, hogy ez bizonyos előnyökkel is jár, például az Őrvidékről, a Délvidékről és Magyarországról is csatlakoztak a versenyhez. Ugyanakkor rájöttünk, mennyire nem függ ez a sport a gyakorlási tereptől, hiszen nem csak tágas kertes házakból, hanem tömbházlakásból és raktárhelyiségből készült fotókat is kaptunk. Sajnáljuk viszont, hogy kevésbé lehetett bevonni azokat, akik eddig nem vettek részt íjásztevékenységeken, őket effektív be kell hozni az íjászpályára, kezükbe adni az íjat, hogy megtapasztalhassák ezt a rendkívüli élményt.”

A rendezvényt, melyből az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület hagyományt szeretne teremteni, a Communitas Alapítvány támogatta.

BASA EMESE

Jó barátságban a nyelvvel és egymással

Online térben ünnepelték Fehér megyében a magyar nyelv és a szórvány napját

Az őszi időszak két legfontosabb ünnepét, a magyar nyelv napját és a magyar szórvány napját minden évben a fiatalok bevonásával szokták megszervezni. Az idén nagyrendezvényekre nem kerülhetett sor, zárt körben viszont két Bethlen-kollégiumi diák kötetét mutatták be, élő közvetítéssel

A magyar nyelv napja a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban került megszervezésre 2020. november 13-án. A házigazda szerepét az Rmdsz országos nőszervezetének az alelnöke, Lőrincz Helga vállalta, aki kihangsúlyozta: bátran használja mindenki anyanyelvét, hiszen senki sem állíthat meg, hogy szabadon használjuk azt. „Anyanyelvünk megtartónk, támaszunk, legdrágább kincsünk. Kötelességünk szeretni, magunkénak tekinteni, fejleszteni” – mondta.

Az eseményen jelen volt Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei Rmdsz elnöke, aki az anyanyelvhasználat fontosságát hangsúlyozta. Ioan Hădărig, a nagyenyedi Liviu Rebreanu Kulturális Központ igazgatója, az elmúlt időszakban az intézmény által kiadott magyar nyelvű könyveket mutatta be, de arra is reflektált, hogyan jelent meg az enyedi vonatkozású magyar kiadványokban a román kultúra.

A rendezvény fénypontja két kollégiumi diáklány, a hetedikes Kürti Lilla és a tizenegyedik osztályos Szőcs Noémi köteteinek bemutatója volt.

Kürti Lilla Cicák itt-ott, mindenütt című könyvét Lőrincz Ildikó tanárnő mutatta be, aki szakmai segítséget nyújtott a „kis boldog örömteli könyv”  összeállításában és műfaji meghatározásában(képregény). Szerinte Lilla abban a szerencsés helyzetben volt, hogy gyermeki kíváncsiságához, élénk fantáziájához olyan tehetség is társult, amelyet szülei megfelelőképp támogattak, sőt alkotását a kulturális központ kiadásra érdemesnek minősítette, majd Balogh Zoltán szakmai tanácsokkal látta el a grafikai rész megszerkesztésében. A mindössze tizenkét éves szerző Isten és emberek iránti hálával mutatta be könyvét, amelyet gyerekeknek és macskakedvelőknek egyaránt ajánlott. A gyönyörű színes grafikákkal ékesített könyv öt mesét, kalandot tartalmaz, kezdetben a rajzok születtek meg, a legelsők már hatéves korában, ezekhez írt később szöveget Lilla, aki az alkotási folyamat történetébe is bepillantást engedett. Elmondta például, hogy a főszereplő, Ica cica, a tanító nénije nevét viseli, a negatív szereplő, egy rakoncátlan kandúr alakját pedig egy volt osztálytársáról mintázta, aki sokat bosszantotta őt. A fiatal szerző lapunknak elmondta, hogy már több gyereken is „letesztelte” művét, és megelégedéssel tapasztalta, hogy kis hallgatói élvezték azt, az izgalmas kalandok lekötötték figyelmüket, a humoros részeknél pedig jóízűen nevettek.

Szőcs Noémi verseskötete, a Rügyek, már a tinikor belső, lelki vívódásokkal teli világának a lenyomata, amelyben az önmagát kereső énnek arra is van  bátorsága és tapasztalata, hogy bizonyos társadalmi problémákat, fonákságokat is kipellengérezzen vagy egyenesen fellázadjon ellenük. „ Szinte el sem hittem, hogy a verseim egyszer nyilvánosságra kerülnek, hiszen először terápiás céllal kezdtem el írni füzetek hátára…Aztán ez kinőtte magát és egyszer csak eldöntöttem, hogy író vagy költő szeretnék lenni. Mindenkit arra biztatok, hogy merjen bátran alkotni, soha nem lehet tudni, mi lesz az illető sorok sorsa”- mondta Noémi, akinek szárnybontogatását Nagy Egon magyar szakos tanár egyengette, kötetét pedig Balogh István, az Inter-Art Alapítvány elnöke illusztrálta. A Rügyek-et a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ez év októberében Kós Károly- díjjal tüntette ki.

A magyar nyelvnek a szórványban betöltött jelentőségét Nagy Egon, a Bethlen Gábor Kollégium magyar szakos tanára méltatta. Szerinte nem a Parnasszus magaslatáról kell a magyar nyelvre tekinteni, hanem egyszerűen legyen a miénk, abban a szellemben, ahogyan azt Esterházy Péter A szavak csodálatos életéből című írásában megfogalmazta: „Én személy szerint jó barátságban vagyok a nyelvvel – nyelven a magyart értem –, illetve ő van velem barátságban, megengedi ezt a barátságot, mert az még igaz lehet, hogy a kolléga volt az úr, a vers csak cifra szolga, ám végül is a nyelv az úr.”

Vasárnap Nagyenyed is bekapcsolódott az Rmdsz által kezdeményezett, a magyar szórvány napja tiszteletére rendezett online körkapcsolásba. Lőrincz Helga kihangsúlyozta: „November 15-én, 2020-ban arra emlékszünk, hogy 440 éve született és 391 éve halt meg Bethlen Gábor fejedelmünk. Tíz éve ezen a napon ünnepeljük Erdélyben a magyar szórvány napját. Kötelességünk emlékezni és kötelességünk megtenni mindent amit lehet, a fejedelem szavaival élve. Mi hazát kaptunk, iskolát és tudást! Ez óriási felelősség, kihívás és persze lehetőség. Ma azt számoltam, Bethlen Gábor annyi idős volt mint én most, amikor meghalt. Ilyenkor rájön az ember, milyen keveset tett és mások mekkorát alkottak ugyanannyi idő alatt. Ez mindenképpen arra késztet, hogy többet, jobbat kell és lehet tenni”.

A zoom találkozó után minden szórvénymegye beküldött egy kisfilmet, amit az Rmdsz Facebook oldalán közvetítettek.„Bethlen Gábor fejedelem születésének és halálának évfordulóján bátran jelenthetjük, hogy a fundamentum áll és van még legmagasabb és legmesszebbi cél is! És sok-sok munka…” – áll Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatónőjének ünnepi üzenetében.

Basa Emese

Támogatók:                               Bethlen Gábor Alap

Letölthető logók – bgazrt.hu

Communitas Alapítvány

 

Csoóri Sándor Alap támogatásai: oxigén a néphagyományok ápolóinak

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben indította útjára sikeres programját a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására.  A pályázat célja az anyaországi  magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, valamint a közösségek megerősítése. A programban idén kizárólag olyan csoportok vehetnek részt, amelyek két éve folyamatosan és rendszeresen működnek, és jogi személyiségi háttérrel rendelkeznek. A támogatásra szánt keretösszeget 2,6 milliárd forintban állapították meg.

Erdélyi szervezetek is szép számban részesültek a támogatásban. Fehér megyében hét egyesület került fel a listára: a Bethlen Gábor Alapítvány (Nagyenyed), a Csombordi Pipacs Néptánccsoport, az Ethnika Kulturális Alapítvány illetve az általa működtetett Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Felvinc Létom Egyesület, a Magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánc Egyesület, a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport és a székelykocsárdi Zúgó Néptánccsoport. Ezek azok a szervezetek, amelyet az előző években is részesültek a programban, a támogatást pedig általában népviseletek és kiegészítőik beszerzésére, kiszállások költségeinek fedezésére, a néptáncoktatók bérének kifizetésére, kisértékű hangtechnikai eszközök megvásárlására használták fel. A sorozatos  támogatásoknak köszönhetően, néhány 2019-ben nyertes szervezet, például a torockószentgyörgyi Szilas Egyesület, idén már nem is pályázott, hiszen már beszerezte a szükséges viseletkészletet, és természetesen olyanok is akadtak, akik a járványhelyzet miatt nem vállalták a program megvalósítását. Általában a néptánccsoportok vezetői leleményesen megtalálták a módját annak, hogyan alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz és tovább folytassák az elkezdett munkát annak érdekében, hogy ne bomoljanak fel a tánccsoportok és a már megtanult táncokat ne felejtsék el a tagok.

A program keretében figyelemre méltó kezdeményezés  valósul meg Magyarlapádon, ahol az Ethnika Kulturális Alapítvány a 2019-es támogatásokból a néptánc- és hangszeroktatás mellett színpaddal ellátott csűrt és sütőkemencét épít, az idei nyertes pályázatának újdonsága pedig a fafaragó- és bútorfestő tanfolyam beindítása.

Hagyományőrző néptánccsoportról lévén szó, a magyarlapádiak saját táncainkat mívelik elsősorban és több órás műsorszámot tudnak összeállítani a négy generációt képviselő táncosokkal. Ugyanakkor összegyűjtötték és megtanulták a környék táncait is (Magyarbece, Lőrincréve, Marosgombás, Nagymedvés, Magyarszentbenedek, Sülye, Nagymedvés, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós).  „Célunk, hogy továbbadjuk egyedülálló népi örökségünk, ezért hetente népzene- és néptáncoktatást szervezünk, eleget teszünk minden felkérésnek, legyen az egy kis szórványtelepülés falunapja vagy a legrangosabb erdélyi esemény. Különféle oktatóprogramokat, szakmai tanácsokat nyújtunk a megye másik kisebb néptánccsoportjainak” – hangsúlyozta Sipos Ferenc, az alapítvány elnöke. Minden gyereket és ifjút a faluból szeretnének megtanítani a saját táncainkra, mint ahogyan régen is mindenki tudta “járni a lapádit”. Továbbá szorgalmazzák azt, hogy a megye néptánccsoportjai is először ismerkedjenek meg a lapádi tánccal, hiszen ez a környék legreprezentatívabb tánca, s majd csak ezt követően sajátítsák el más tájegységek táncait. Az utánpótlás kinevelésével párhuzamosan szorgalmasan népszerűsítik hagyatékuk a környéken, Erdélyben és a határon túl is.

Mindamellett, hogy Magyarlapád elsősorban népzenéjéről és népi táncairól híres, más figyelemreméltó népművészeti örökséggel is rendelkezik, az alapítvány pedig ezeket is igyekszik felpártolni, népszerűsíteni.  Az új csűr felállításával  lehetőség adódik a népművészeti foglalkozások kibővítésére, hiszen itt ki lehet alakítani olyan kistereket, ahol különféle népi mesterségbemutatókat, például fafaragást, kovácsolást, szalmafonást, nemezelést lehet gyakorolni. Elsőként a fafaragás hagyományát szeretnék megismertetni és átadni, mert ez önálló megélhetési forrást is biztosíthat azoknak, akik ebből szeretnének megélni. Ezzel párhuzamosan a népi bútorfestést is meg akarják  ismertetni a helyiekkel, sajnos ez a mesterség már kihalt, de feltérképezték a régi mintákat és el is kezdték megtanítani ezeket. Tervük, hogy Kós Károly leírásaira alapozva, újra felfedeztessék a közösségben az eredeti magyarlapádi mintákat, hiszen ezek amellett, hogy gyönyörűek és értékesek, azok számára, akik ezzel foglalkoznának, akár jövedelem-kiegészítést vagy teljes megélhetést is biztosíthatnának. Így az Ethnika Kulturális Alapítvány nem csupán a hagyományápolásban vállalhatna fontos szerepet, hanem a szülőföldön való megmaradást is elősegíthetné.

BASA EMESE

Főtámogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Csoóri Sándor Alap

 

 

Hangulatos közösségi hétvégék Felvincen

Aranyosszék egykori központja, a Fehér megyében található Felvinc, többek között, színvonalas magyar kulturális életéről és közösségi eseményeiről volt mindig híres a környéken, például a környéken elsők között hoztak létre népes olvasóegyletet, színjátszóköröket, dalárdát.

Az egykori, 1901-ig városi ranggal bíró település lakói napjainkban is igyekeznek megtartani a kulturális élet minőségét: színvonalas falunapokat szerveznek, újabban évente megemlékeznek világháborús áldozataikról, különféle hitéleti tevékenységeket valósítanak meg, a fiatal korosztály néptánccsoportot működtet és a sportélet (elsősorban a foci) is népes rajongótáborral bír. Mindezek a kezdeményezések kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy a falubeliek, sőt a Vincről elszármazottak is találkozhassanak, megtapasztalhassák az együttlét örömét, erősítsék az összetartozást.

Legutóbb, 2020. november 7-8. között, Vincze András, a Felvinc Létom Egyesület elnöke próbált egy jó hangulatú, tartalmas hétvégét szervezni a felvincieknek, természetesen ügyelve az egészségügyi előírásokra. Szombaton a református gyülekezeti ház udvarán hagyományos disznóvágásra került sor, amely –tegyük hozzá- egyre népszerűbb program a környéken, például Magyarlapádon és Fugadon, illetve Vajasdon is évente szerveznek hasonló falusi disznótorokat, Felvincen az idei az első ilyen jellegű rendezvény. A reggeli az elmaradhatatlan pálinkával való áldomásozással járt együtt, és azonnal olyan remek hangulat kerekedett, ami a disznótoros ebédig, sőt még azontúl is kitartott. A résztvevők, mintegy száz fő, talán a szokásosnál is jobban örvendtek az eseménynek, mindenkinek már nagyon hiányzott a közösségi élet, a sok szép rendezvény, amely minden évben összehozta a falu apraját-nagyját és amelyek az idén elmaradtak a járvány miatt. A főszervező, Vincze András szerint az esemény olyan sikeres volt, hogy már most megbeszélték a jövő évi disznótor részleteit…

Következő nap egy merőben más jellegű eseményre, a Communitas Alapítvány által támogatott online rajz- és fotópályázat nyilvános kiértékelésére került sor, amelyet Felvinc ősszel címen hirdetett meg az egyesület még a lombhullatás kezdetén. Szintén vasárnap, az ünnepi istentisztelet keretében, köszöntötték az idei ezüst- és aranylakodalmas párokat. Említett alapítványnak köszönhetően, a jövő hétvége is mozgalmasnak ígérkezik: a Felvinc Létom Egyesület november 14-ére, szombatra szabadtéri asztalitenisz- és sakkbajnokságot hirdetett, ifjú és felnőtt kategóriában egyaránt, így remélhetőleg, újra sikerül összehozni a társas életre vágyakozó, sportkedvelő felvincieket.

Basa Emese 

Támogató: Communitas Alapítvány

Communitas Alapítvány logó