ORGONAAVATÓ ÜNNEPSÉG MAGYARLAPÁDON
2018 július 1-én, d.u. 5 órakor, ünnepi istentisztelet keretében kerül sor a Magyarlapádi református templomban a közelmúltban restaurált orgona avató ünnepségére. Igét hirdet dr. Gudor Kund Botond esperes, fellép a Magyarlapádi egyházközség kórusa, koncertezik Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonaművész , továbbá a falu ifjúsági kórusa is énekszóval köszönti az Urat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően, a lapádiaknak sikerült megvalósítani egy régi álmunk: a 13. századi, B kategóriás műemléktemplomuk orgonájának restaurálását.
Borbándi András lelkipásztor elmesélte, hogy amikor a munkálatnak nekifogtak, annyit tudtak, hogy a templomnak volt egy 1700-as években épült orgonája, de azt a II. világháborúban széttörte a román hadsereg. Felmérés során bizonyosságot nyert, hogy a fennmaradt orgonaszekrény eredeti, a stilisztikai jegyek alapján pedig a szakember azt állította, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy építője Erdély egyik legkiválóbb orgonaépítő mestere, Johannes Hahn (1712-1783) lehetett. A munkálat során ez a feltevés 100 %-ban bebizonyosodott, hiszen a az orgona belsejében, a fúvók tisztításakor, a restaurátor rátalált a belső szigeteléshez használt korabeli levelekre, amelyeken több dátum is jól kivehető: 1771, 1773, 1774.
A munkálatokat egy kiváló szakemberre, Kovács Tiborra bízták, aki a szakmai tudás mellett hatalmas lelkesedéssel végezte el a nemes feladatot. A szakember szétszedte, a műhelyében feljavította, majd azt visszaszállítva a településre elvégezte a beszereléseket, majd az orgona hangolását. A vállalkozó által megvalósított munkálat pedig igencsak összetett volt: az orgonabútor leszerelése, festésének felkutatása, hiányzó részek pótlása, festés restaurálása, fúvók bőrözése, szélláda javítása és hiányzó alkatrészek készítése, fémsípok készítése, síptőkék, raszterek és fasípok készítése, díszek restaurálása.
A restaurátor nagyon ügyelt az autentikusságra a munkafolyamat minden egyes lépésénél. A műemlék orgona javításához csak korhű anyagokat használt, például a ragasztáshoz nem műanyag eredetűt, hanem természetes anyagból készült ragasztót. A restaurálást a lehető legtöbb eredeti anyag megőrzésével végezte el, s ami nem volt megmenthető, azokat ki kellett cserélni, de itt is ügyelve arra, hogy az eredeti anyagok, összetevők alkossák a hangszer darabjait.
Miközben Erdély-szerte rengeteg műemlékorgona sorsa kérdéses, Magyarlapádon sikerült egy felbecsülhetetlen értéket megmenteni és átadni az utókornak.
BASA EMESE
Főtámogató:
Emberi Erőforrások Minisztériuma/Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
