Az RMDSZ legutóbbi nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és közülük leginkább a szórványban élők veszélyeztetettek, ezért különös odafigyelésre van szükség. A Magyar Országgyűlés 2015. november 3-án november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánították, ekkortól az egész Kárpát-medencében programokkal, ünnepségekkel, konferenciákkal hívják fel a figyelmet a szórványban élő magyarságra.
Idén november 11-én, szombaton Nagybányán gyűltek össze a szórványmegyék képviselői a magyar szórvány napja alkalmából. Az esemény a 2024-es évre összpontosított, a panelbeszélgetéseken szó esett a szórványcselekvési tervekről a jövő évi választási évben, valamint a szórványban tevékenykedő közösségi vezetők már működő jó gyakorlatokat mutattak be.
A program elején köszöntőbeszédet mondott Pintér Zsolt, a máramarosi RMDSZ-szervezet elnöke, Kelemen Hunor szövetségi elnök, Brendus Réka, a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság vezetője és Winker Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.
A magyar szórvány napja alkalmából tartandó ünnepségen adták át a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Máramaros megyei szervezetének díjait, a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket. A beszélgetések között felléptek a nagybányai Talpalat és Kistalpalat néptánccsoportok. Végül ezt követte Győri Sánta Kinga nagybányai festőművész “A pitypang meséje” című performansza.
