Történelmi családok leszármazottai vettek részt az eseményen
„Gróf Bethlen István” nevet viselő Magyar Házat avatott, illetve kopjafát állított az első és második világháborúban elesett hősök emlékére a Fehér megyei Küküllőváron, május elsején, a helyi református egyházközösség a Roy Chowdhury-Mikes Alapítvány támogatásával.
Küküllővár külön fejezetet érdemel Erdély történelmében és jelentős művészettörténeti vonatkozásokkal bír. A település a 11. század végén kialakított Küküllő vármegye székhelye volt. Nevét a Kis-Küküllő folyótól kapta; a küküllő ótörök eredetű szó, jelentése kökényes.
A festői környezet fölé magasló Bethlen-Haller kastély emblematikus a település számára. Mai kései reneszánsz formájú várkastélya a 16. században épült, előzőleg két másik vár létezett. Az első ispáni vár a közeli dombon épült, melyet valószínűleg Szent László királyunk építtetett; az 1241-es tatárjárás során ment tönkre. (A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30.000 idemenekült embert öltek meg itt s bár ez a szám kissé eltúlzott, kétségtelenül az akkori idők egyik legnagyobb veszteségéről van szó Erdélyben. A korszakot idézi a református templomban ma is látható, tatárfejet ábrázoló kőfaragvány, valódi művészettörténeti kuriózum: mint típuskép, a legrégibb tatárkép az egykori magyar templomi festőművészet emlékei között, s Európában egyik legrégibb képe a tatár viseletnek.) A vár újból felépült, 1570 és 1580 közt átépítették. János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, aki sokat tartózkodott itt; majd a királyi kincstárra szállt, ahonnan a Bethlen család kapta meg. 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem öccse, iktári Bethlen István – aki 10 hónapig Erdély fejedelme is volt- építteti a ma álló, négyszögletes, sarkain hengeres saroktornyos kastélyt. 1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé. A Haller család birtokába 1884-ben kerül az épület, amikor a birtokot gróf Haller Jenő kártyán elnyeri Bethlen Márktól. Az idők folyamán a kastély két komoly harc szemtanúja:1849. január 16-án, Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak. Az 1944-es harcokban a kastély falai is megsérültek, de azóta kijavították a kárt. A kommunizmus idején magtárként, irodaházként használták majd a 70-es évektől a Jidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, jelenleg e cég vezetőjének a magántulajdona. A falu központjában álló árpádkori, a mai református templom, jelenlegi formáját a 15. században nyerte el. Ma is álló tornya német források szerint 11. századi, érdekessége, hogy az eredeti két tornyát egybeépítették. Itt található Erdély egyik legrégebbi harangja, 1417- ből. A templomot több ízben átépítették, román, később gótikus stílusban. A torony északi oldalán található a híres 13. századi tatárfej, a templomban pedig 16.századi középkori freskók láthatók, melyeket az 1896-97-es restaurációkor találtak meg. A templom évszázadokon át a Bethlen család támogatását élvezte, tagjai közül a faluért a legtöbbet gróf Bethlen István tett, ezért nevezték el róla most a Magyar Házat. Gróf Bethlen István a XVII század egyik kiemelkedő alakja volt, 1622-ben megújította a küküllővári templom mennyezetét és tetőszerkezetét, ezen munkálatoknak köszönhetően sikerült átvészelnie a következő évszázadokat. A templom jelenleg felújítás alatt van, amely a magyar Kormány támogatása révén valósul meg, a munkálatok befejezése idén őszre várhatóak.
A falu híres személyiségei közül említésre méltó a 1928-ban itt született Könczei Ádám néprajzkutató. Az egykori vármegyeszékhely ma egyszerű falu, 2005 lakosa van, ennek fele román, 450 magyar, és ugyanennyi roma nemzetiségű.
„A szórványvidékek értékeinek megőrzését és azok továbbadását prioritásként kell kezelni. A Kis-Küküllő mente és Küküllővár magában hordozza az elmúlt évszázadok történelmi jegyeit és értékeit, ezekre méltón kell emlékeznünk, megőriznünk és tovább adnunk a következő nemzedéknek, ez a mi feladatunk”- vélekedett Roy Chowdhury-Mikes Gergely az eseményen. Az általa vezetett alapítvány számos közösségépítő, hagyományápoló, kulturális és szabadidős program-sorozatot szervez a Kis-Küküllő menti magyarlakta falvakban. Küküllővár egyike ezen településeknek, ahol idéntől az alapítvány támogatásával és közbenjárásával néptáncoktatás is indult a faluban, Barabási Anna tiszteletes asszony szervezésével, és a profi oktatóknak köszönhetően mindössze két hónap alatt már színpadképes produkciót sajátított el a lelkes csapat.
Az eseményt ünnepi istentisztelet nyitotta meg, melyen Barabási Endre lelkipásztor kihangsúlyozta: „Úgy kell megemlékeznünk, hogy abból erőt, lendületet meríthessünk; úgy kell élnünk mindannyian, hogy emlékünk példaadó legyen egyházunk és közösségünk számára”. Ezt követően került sor a „Gróf Bethlen István” nevet viselő ház, illetve az első és második világháborús hősök emlékére elhelyezett kopjafa avatására, a református gyülekezeti kórus fennkölt hangulatú dalokat adott elő. Legvégül a kultúrotthonban ünnepi műsorra került sor, ahol a helyi gyerek-néptánccsoport remekelt, néhány tanuló pedig szavalatokkal és népdalokkal örvendeztette meg a szép számú közönséget, melynek soraiban voltak péterfalvi, boldogfalvi, dicsőszentmártoni, zabolai és kézdivásárhelyi vendégek is.
Az ünnepségen Roy Chowdhury-Mikes Gergely mellett jelen volt Haller Béla- gróf Haller Jenő, a vár utolsó tulajdonosának a fia-, mindkettejük beszédét nagy érdeklődéssel követte a falu lakossága. Bethlen Miklós, a történelmi Bethlen család leszármazottja, szintén jó kapcsolatokat ápol Küküllővár közösségével, ezúttal azonban nem tehetett eleget a lelkész meghívásának. A Fehér megyei RMDSZ-t Lőrincz Helga elnök és Ladányi Árpád megyei tanácsosjelölt képviselte és jelen volt Comandaru Constantin, a község alpolgármestere is. Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.
BASA EMESE
A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.