AZ RMDSZ KIÉRTÉKELTE AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKAT NAGYENYEDEN

57%-KAL FEHÉR MEGYE AZ ELSŐ A MAGYARSÁG RÉSZVÉTELI ARÁNYA TEKINTETÉBEN

Kedden, július 2-án a megye önkormányzati képviselői a választási eredmények hivatalos beszámolójára gyűltek össze Enyeden. Az eseményen részt vett Kovács Péter, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, aki személyesen megköszönte a jelenlevő képviselők, önkormányzati vezetők kitartó munkáját, amely 2016-ban meghozta gyümölcsét: a Fehér megyei magyarság ment el a legnagyobb arányban szavazni és 57%-os részvételével első helyen áll Erdélyben. Ez egy nagyon szép teljesítmény egy szórványvidéktől, ha figyelembe vesszük azt, hogy csak egy másik megyében, Szatmáron, haladja meg a mutató az 50 %-ot (52%), máshol mindenütt ennél kevesebb, meglepő módon a székely megyék a sereghajtók. Kovács Péter külön gratulált két hölgynek, Lőrincz Helgának és Csegezi Zsuzsának, akik az idéntől Nagyenyeden alpolgármesteri illetve Székelykocsárdon polgármesteri tisztséget töltenek be. „Utóbbi eset jó példa a tömbmagyarság számára is, hiszen több éves kitartó munkával, közösségépítő projektek megvalósításával, no meg a magyarság összetartásával olyan településeken is választást nyerhetünk, ahol a magyarság számaránya alig haladja meg a 25%-ot” – hangsúlyozta Kovács Péter.

Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke is elégedett az eredménnyel, annak ellenére, hogy vannak „fájó pontok” a megyében (e tekintetben Magyarlapád a legrelevánsabb, ahol egy több mint másfél évtizeddel ezelőtt végbement széthúzás most is eredménytelenséghez vezetett a magyar többségű községben. „Az idei választás bebizonyította, hogy összefogással, közösen sokat tehetünk magyarságunkért. Igaz, hogy kevesen vagyunk, de többet érdemelünk – ez a gondolat kell vezérelje cselekedeteinket!”- emelte ki Lőrincz Helga.

Kerekes Hajnal ügyvezető összesítő táblázatban mutatta be a párt választási eredményeit, melyből kiderült, hogy a megyében nőtt a polgármesterek száma (ezt a tisztséget Székelykocsárdon és Torockón sikerült megnyerni), alpolgármesteri tisztséget pedig Nagyenyeden (Lőrincz Helga), Búzásbocsárdon (Gábor Árpád), Marosnagylakon (Szilágyi Árpád), Miriszlón (Csép Tamás) és Torockón (Botár György Alpár) értek el. A megyében összesen 32 tanácsos indul a szövetség színeiben, eggyel kevesebben, mint 2012-ben, viszont a magyarság számarányának csökkenését tekintve ez nem könyvelhető el veszteségnek. Most sem sikerült viszont megyei tanácsosi mandátumot megszerezni, ehhez mindössze 947 szavazat hiányzott. A részvételi arány hét olyan településen nött (Alsógáld, Búzásbocsárd, Küküllővár, Magyarforró, Marosnagylak, Marosújvár, Székelykocsárd), amelyek szinte kivétel nélkül mélyszórványnak tekinthető. A mócvidéken is sikerült előrelépni az ottani magyarság érdekképviselete tekintetében: Kopenecz Lóránd „független” tanácsosjelöltként szerzett mandátumot. A magyarság összefogása példaértékű volt és megyeszinten meghozta a várt eredményt. Az RMDSZ-nek csak Torockón volt kihívója az EMNP részéről, ahol 2 tanácsosi tisztséget szerzett.

BASA EMESE

font_01 font_02 font_03 font_04 font_05

MEGALAKULT A „HÁMOR” KÉZMŰVES EGYESÜLET

Nagyenyed, Torda és Marosludas környékéről toborozzák a mestereket

Rendkívül fontos és időszerű kezdeményezésnek adott otthont nemrég a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház : a környék kézműveseinek alakuló ülését tartották. Az ötletgazda Albert Ferencet sokan ismerik a vidéken, hiszen gyönyörűen farag, isteni kürtös kalácsot készít, melyet szülőfalujában, Székelykocsárdon árusít (és nem akárhogyan, hanem favázas biciklin kínálgatja a portékát,

bicikli

pedálozás közben pedig a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat jól ismert dallamát sugározza egy kis készülék); őt választották az alapítvány elnökévé.

hamor 001

Az érdeklődők egytől-egyik a kézművesség valamelyik szakterületét képviselték és örömmel karolták fel a nemes ügyet. Az egyesület legfőbb -21 tételből álló-célkitűzéseinek a kézműves hagyományok felelevenítését, ápolását, szélesebb körben való megismertetését, az ifjúság szakoktatását, kézműves happeningek, táborok, kiállítások és vásárok megszervezését valamint a kézműves termékek piacképességének növelését jelölték meg. A gyűlés röviddel a bevezetőt követően igazi szakmai tanácskozássá, hasznos eszmecserévé alakult át és egymás után röppentek fel a jobbnál jobb ötletek. Így például Balázs Ilona keramikus a torockói és torockószentgyörgyi népművészetre, az abban rejlő konkrét lehetőségekre irányította a figyelmet és bemutatta az általa kezdeményezett torockószentgyörgyi képzőművészeti tábor illetve a kolozsvári Waldorf-iskola néhány aspektusát. Szóba került a híres tordai és járai kerámia, utóbbinak fennmaradt egy égetőkemencéje, melyet adott körülmények között újra lehetne üzemeltetni. Lőrincz Konrád református lelkipásztor a híres egykori felenyedi papírmalom vonzásában él és a víznyomásos technika újratanulására, alkalmazására keresi a megoldásokat. Szabó Dániel magyarlapádi tanár a szomszédos, kihalófélben levő falu, Vadverem fokozatos kézműves faluvá történő átalakításának lehetőségét vetette fel, hiszen van már néhány sikeres példa erre Erdélyben, ugyanakkor az egyesület web-áruházának tervezetét is bemutatta. Bugán László címfestő, cégtáblafestő az enyedi lehetőségeket vette bonckés alá és az egyesület logójának elkészítését vállalta el. Lőrincz Zoltán fotóművész a hatékony vállalkozásfejlesztésre hívta fel a figyelmet, hiszen ő már tagja volt egy hasonló szakmai kezdeményezésnek. Albert Ferenc a kézműves termékek turisztikai körforgalomba való bekapcsolását boncolgatta: rámutatott a torockói piac mellett a gyulafehérvári várban való kirakodás lehetőségére, a környékbeli panziókban történő reklámozásra. Nem utolsó sorban a hasonló jellegű szakmai szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartást, tapasztalatcserét hangsúlyozta és a pályázati források kiaknázásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az egyesületnek bárki tagja lehet, célokról, programokról a következő elérhetőségeken lehet érdeklődni: Albert Ferenc, korozsa@gmail.com, tel.: 0756-514688.

BASA EMESE

SEPSISZENTGYÖRGYI DIÁKOK NAGYENYEDEN

A júniusi Áprily-estek vendége volt a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola diákjainak egy csoportja, osztályfőnökük, matematika tanáruk vezetésével, hogy bemutassák Nagyenyeden a Katona az én életem című történelmi témájú, énekes-verses műsorukat.

A Szabó Sándor, egykori enyedi diák összeállította montázs néhány évszázad magyar történelmén vezette át a hallgatóságot, hogy érzékeltesse: a nép dalai mennyire pontosan és hűségesen követik-tükrözik a történelem nagy csatározásait. A Rákóczi Ferenc-vetette szabadságharc korától a XX. század elejéig végigvonuló események rendkívül szemléletes, célirányos szövegben jelentek meg a hallgatók előtt, amelyeket egy csoport XII-es diáklány dalai kísértek, érzékeltetve, hogy a nép lelkén miként csapódtak le az évszázadok folyamán, a leggyakrabban tragikus kimenetelű események. Ezt jól egészítették ki IX-X-es diáklányok bemutatta versek és prózai szövegek, amelyek mintegy aláhúzáták, kiemelték a nép ajkán keletkezett dalok-kísérte történelmi eseményeket.

Az érdekfeszítő, tanulságos összeállításban elhangzott szebbnél-szebb népdalokat, amelyeket az öt végzős lány mély átéléssel adott elő, Szabó Sándor szülőfaluja, Magyarlapád, Oniga András prímás vezette népi zenekara az alkalomhoz illő lelkesedéssel kísérte.

A tartalmas, emlékezetes műsor végén, Szakács Ida nyugdíjas volt magyarlapádi tanítónő kérésére az előadó spontán módon egy helyi pontozót táncolt el, majd hegedűjét letéve az egyik zenész is követte példáját.

Köszönjük ezt a tanulságos délutánt a sepsiszentgyörgyi szaklíceum diákjainak és a Bethlen Kollégium egykori kiváló diákjának, aki ezúttal is bebizonyította, hogy ha térben el is távolodott szülőföldjétől, iskolavárosától, lélekben mindig köztünk van. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hallgatóság jelentős része a közeli szülőfaluból jött Enyedre, hogy meghallgathassa falustársuk, rokonuk, barátjuk enyedi bemutatkozását.

Nagyenyed, 2016. június 6.

Józsa Miklós

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek itt.