A rangos fesztivált hatodik alkalommal szervezték meg augusztus 6-a és 12-e között; az elmúlt években népszerűnek bizonyult, itthon és külföldön egyaránt elismert rendezvénysorozatra ezúttal tíz országból érkeztek együttesek: Románia és Magyarország mellett Argentínából, Bulgáriából, Ciprusról, Costa Ricából, Mexikóból, Oroszországból, Szerbiából és Törökországból. A helyi néptáncegyüttesek közül a csombordi Pipacs, az enyedi Fügevirág és a Doina Aiudului léptek fel, utóbbi a házigazda szerepét töltötte be. Vasárnap a színes népviseletben a város utcáin felvonuló, a templomok előtt és a piactereken rövid táncbemutatóra megálló díszes menet illetve az esténkénti, nagyjából 20 perces bemutatójukkal színpadra lépő csoportok egzotikus látványt nyújtottak és a lakosság nagy részét az utcára csalogatták, de sokan voltak olyanok is, akik csak az esemény kedvéért utaztak haza, akár külföldről is. A meghívott előadók is szemmel láthatóan jól érezték magukat Enyeden, egytől- egyig készségesen ezt nyilatkozták lapunknak. Legtöbbjük először jár az országban, a szép természeti környezet és az itteniek vendégszeretete lenyűgözték őket. Legbeszédesebbnek a mexikóiak tűntek, akiket a városban látott „stíluskeverék”, a régi épületek közé beékelt tömbházak leptek meg a legjobban. A dél-amerikai tánccsoportok minden évben egzotikus színfoltját képezik az eseménynek, ugyanígy a törökök is. A legfiatalabb csapat a bolgároké volt, a legbájosabb az oroszoké, a ciprusiak és a szerbek esetében a tapasztalt táncosok tűntek ki. A gyomaendrődiek megköszönték a meghívást és abban reménykedtek, hogy előadásukkal sikerül a közönség bizalmába és szívébe férkőzniök.

Az enyediek körében oly nagy népszerűségnek örvendő, a városháza és a kultúrotthon közösen megvalósított népzenei rendezvénye idén nem maradt alul semmiben az előző évekhez képest sem a szervezés, sem pedig az előadások minősége tekintetében, sőt néhány fontos újítást is bevezettek. Módosult a fesztivál logója: a piros-fehér-fekete színű, stilizált spirálra és virágra egyaránt emlékeztető alakzat egyaránt utal magyar és román népi motívumokra, a város multikulturális jellegére. A fesztivál keretében mutatták be a Made in Aiud mozgalmat és címkét és alakították ki az első ilyen nevű standot. A kezdeményezés célja a helyi értékeket, hagyományokat, termékeket ápoló és gyártó kézművesek és kisiparosok előnyben részesítése a tömegáruval szemben. A védjegy jó üzleti ötletnek bizonyult, hiszen már az első nap végén egyes termelők, például a Felenyedi Levendulamező nevű cég, arról számoltak be nagy örömmel, hogy szinte a teljes kínálatuk elfogyott. Nagy érdeklődés övezte a csombordi rózsalekvárt is és általában az enyedi termékeket. A lakosok az új címkét is elfogadták; nem tiltakoztak a református templomtornyot (illetve az alatta ujjlenyomatot és kézírással jelölt Made in Aiud jelszót) ábrázoló szimbólum ellen, a helyi magyar közösség a város múltjához és jelenéhez méltónak találta azt.

Másik újdonság az, hogy jövőre a túl költséges fesztivál időtartamát csökkenteni szándékoznak, hiszen az utóbbi évtizedben elszegényedett városban van bőven mire költenie a helyi tanácsnak, a helybéliek pedig ezt a kezdeményezést is helyeselték.

Csütörtökön, a rendezvény zárónapján, két másik esemény is zajlott a városban. Az Áprily-estek keretében Józsa Miklós ny. tanár az iskola felújításának alkalmából  A Bethlen Kollégium, a múzsák hajléka címmel tartott előadást, melyben az ősi alma mater jeles személyiségeit méltatta. Mint az kiderült, az enyedi tanintézmény szolgáltatta Erdélyben messzemenően a legtöbb kimagasló egyéniséget a tudomány és a művészet minden területén.

Az eseménnyel szinte egyidőben a városháza dísztermében a XXI. Nemzetközi Inter-Art alkotótábor ünnepélyes megnyitójára került sor. Idén 38 művész jelentkezett 21 országból, az általuk készített munkákat  az augusztus 24-én délután 18 órától kezdődő kiállításon láthatja a közönség az Inter-Art galériában.

BASA EMESE

Fotók: Basa Emese

A „falunap” kifejezés teljes mértékben ráillik a lapádira, hiszen ez a környék „legrusztikusabb” hangulatú és tematikájú rendezvénye, amelynek megvalósításába nagyon sokan bekapcsolódnak.

A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet elnöke, Szabó Dániel tanár, aki ötletgazda is egyben, évről-évre tudja, kire számíthat a szervezésben, már van egy pár éve jól bevált forgatókönyve és azt is tudni véli, kik a tevékenység-felelősök. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a helybéliek igényeit figyelembe véve alkotják meg közösen a programot, ezért a falu apraja-nagyja mindig nagy számban megjelenik a réten, azaz a programok helyszínén, de a környékbeli településekről és Nagyenyedről is sok érdeklődő érkezik. A lapádi falunapokon nincsenek tudományos előadások, hiszen itt a népzenén és a néptáncon van a hangsúly és az elszármazottak találkozóját sem kell beiktatni, hiszen a lakosságra nem jellemző az elvándorlás.  Sokkal fontosabb az, hogy a rendezvény egy egész hétvégét kitöltsön, péntektől vasárnapig (idén augusztus 12-14 között került megvalósításra), mert így jut idő többféle tevékenységre.

Az ünnepség mindig a sikátor aljából induló nagyon látványos szekeres felvonulással kezdődik. A fiatalok feldíszítik a szekereket, sokan a lovakat is majd népviseletbe öltöznek és énekelve, szép muzsikaszóval vonulnak végig a falu minden utcáján, a nagyobb tereken pedig megállnak és táncolnak egy kört. Ezután elkezdődik a réti party, falubeli lemezlovasokkal, idén DJ Zsombi hozta meg a jó hangulatot. A szombat mindig a sporté, közben állandó jelleggel működik gyereksátor, este pedig koncertekre kerül sor: este 8-tól a lapádi Szabó Zoltán, 10-től pedig a Bojtorján lépett színpadra. A vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött, melynek keretében az arany- és ezüstlakodalmasokat köszöntötték, ezt követően közös ebédre hívták meg őket. Két órakor startolt a gulyásfőző verseny, közben erő- és ügyességi próbákra lehetett benevezni, melyek közül a söröshordó hajítás és a malacfogás voltak a leglátványosabbak. Mivel a faluban sok a tehetséges muzsikus, a réten szinte állandó jelleggel szólt a népzene, színpadra a torockószentgyörgyi, a marosgombási és a lapádi tánccsoportok léptek. A rendezvény Király L. Norbi koncertjével, tábortűz körüli gitáresttel és tűzijátékkal ért véget.

BASA EMESE

Fotók: Magyarlapádi Falunapok (www.facebook.com)

Tizenegyedik alkalommal szerveztek Felvinc Napokat augusztus 6–7-én, ezúttal az értékek, a település történetének és hagyatékának megismertetése volt a cél. A szervező Felvinc Egyesület szerint minden egyes alkalommal „nemcsak a kultúra ápolása, a tematikus előadások sora kíséri végig rendezvényünk, hanem ösztönzi a haza látogatást, közösségkovácsoló szerepet vállalva fel. A Felvinc Napok elsődleges célja összegyűjteni a felvinci, a felvincről elszármazott és nem utolsó sorban a szomszédos települések magyarságát”. Ehhez mindenekelőtt évről-évre változó és gazdag programkínálat szükséges. És valóban, a három napos rendezvény során a szervezők igyekeztek minden korosztálynak megfelelő programot biztosítani.

Szombaton a gyülekezeti házban a felvinci és marosújvári gyerekek Szeretsz-e engem? című előadása nyitotta meg a programot, majd kézműves foglalkozásokon az írásos öltés (Szegedi Mária, Nagy Erzsébet), a horgolás (Nagy Ilonka) és a gombvarrás (Timár Melinda) kulisszatitkai kerültek terítékre és kiderült, hogy az alapfogásokat helyben el lehet sajátítani. Winchtől …. Unireáig címmel Szacsvai Kinga tartott vetítéssel egybekötött nagyon érdekes ismeretterjesztő előadást, majd a polgármesteri hivatalba, Felvinc volt börtönébe, a Vigadóba, a római katolikus és a református templomba kalauzolták az érdeklődőket, bepillantást nyújtva ezáltal az egykori városi rangú település gazdag múltjába.

Délután további kulturális –tudományos előadásokra került sor. A Felvinc képekben elnevezésű kiállításon a faluból összegyűjtött régi képek mellé Henning Mária 12. osztályos tanuló elkészítette azok mai „párját”, érdekes összevetéseket biztosítva ezáltal. Ezt követően Büszke vagyok, hogy Felvincen születtem címmel Turzai Melán, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium magyar szakos tanárnője közvetített megragadó gondolatokat. Nagy érdeklődés övezte a Tasnádi Emma és Muncus-Nagy Kinga (Biounivers Egyesület) A miriszlói Molyhos Tölgy illetve a Tamásné Szabó Csilla (Erdélyi Múzeum Egyesület) Erdélyi magyar digitális helynévtár kialakítása című előadásokat.

Vasárnap az ökumenikus istentiszteletet követően az ezüst- és aranylakodalmasok köszöntésére és a Borzavári Asszonykórus műsorára került sor, délután pedig bográcsfőző versenyt tartottak. Nagy népszerűségnek örvendett a Régi receptek nyomában- nagyanyáink így sütötték elnevezésű bemutató, melyen sütemény kiállításra és kóstolásra került sor. A boldog békeidők receptjeit otthon készítették el és hozták mustrára a szorgos asszonyok. A sütemények magukon hordozták az egykori polgári konyha kifinomult aromáit, természetesen nem hiányoztak a hagyományos paraszti konyha telt ízei sem. A régi receptes füzetek valóságos gasztrótörténeti kuriózumoknak számítottak, akadt egy-két 19. század végi példány is köztük.

A jól sikerült falunapokat a marosgombási, a vajasdi Margaréta és a Felvinc-Felenyed néptánccsoportok fellépései zárták.

BASA EMESE