A kincses város néptánctalálkozójának teljes pompája megmutatkozott a Miriszló Gyöngye Egyesület ragyogó rendezvényén

Évről-évre egyre nagyobb érdeklődés övezi a miriszlói magyar napokat: nem csak a falu apraja-nagyja van kint ilyenkor az utcán, hanem Nagyenyed környékéről is rengetegen ellátogatnak a mindössze 7 kilométerre fekvő településre. Igaz ugyan, hogy a Szent István-napi néptánctalálkozó résztvevőinek fellépése valódi csemege bárkinek, de a szervezők vendégszeretete is nagyban hozzájárul a pótolhatatlan élményhez.

Idén is augusztus 20-21-e volt a legnagyobb ünnepnap a vegyes lakosságú Miriszlón, hiszen ekkor telik meg igazán élettel a szőlőtermeléséről, egykori jó borairól ismertté vált település. A sikeres szervezés frontembere, Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, már hónapokkal előtte készülődik az eseményre és ez a legapróbb részletekig érzékelhető, hiszen táncosok, vendégek, határon innen és túl, meglepetéssel tapasztalják az itteni kedves fogadtatást. Emberszeretet, a népi táncok és a népi kultúra iránti elkötelezettség, a más vidékek táncai iránti érdeklődés és tisztelet – no meg a bőséges finom falatok és „kontyalávalók” a vendégszeretet kulcselemei, ezek  teszik kellemessé, feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A tavalyi sikeres rendezvény után, amikor kiemelt esemény volt az akkoriban rekonstruált helyi népviselet bemutatása, mindenki számára kérdés volt, hogyan lehet ezt fokozni 2016-ban?

…Nos, a nem mindennapi fogadtatás és a tavalyinál több külföldi néptáncegyüttes jelenléte idén is rendkívülivé tette az eseményt, ugyanakkor az elmúlt évhez viszonyítva kibővült a gyermekprogramok kínálata is. Szombaton, augusztus 20-án, kézműves tevékenységekkel, többek között nemezeléssel, gyöngyfűzéssel, ostorfonással indult a program, ezt követően a kicsik gyermektáncházba siethettek, ahol a környező települések résztvevőivel is barátkozhattak. Ez után következett a színpad, melyen a csombordi Pipacs, a nagyenyedi Fügevirág, a székelykocsárdi  Zúgó és a Miriszló Gyöngye(a kezdők) mutatkozott be, ezt zsíroskenyér party, majd közös buli követte.

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten megtelt az 1843-ban a Bethlen Gábor Kollégium által építtetett, majd a 2008-ban a jelenlegi RMDSZ-es miriszlói alpolgármester, Csép Tamás adományából felújított bensőséges hangulatú református templom. Igehirdetésében Kóródi Kiss Ibolya lelkésznő a maroknyi kis közösség kitartására, identitásának megőrzésére, értékeinek ápolására buzdította híveit. A megható prédikációt az Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskórus fellépése tette emelkedettebbé.

Délután 3 órától kezdődött a néptánccsoportok látványos felvonulása a falu utcáin, majd 5 órától a színpadon való fellépésük. Egy- két kivétellel a 18. Szent István-napi Néptánctalálkozó összes kolozsvári résztvevője megtisztelte a miriszlói rendezvényt is, itt tartották a zárógálát. Magyarországról a Villányi Német Nemzetiségi Együttes, a Leőway Táncegyüttes és a Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Ukrajnából a Ritmus Néptáncegyüttes, Szerbiából a Maroknyi Tánccsoport és Vegyeskórus illetve Szlovákiából a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes lépett fel, volt lengyel, görög és olasz csoport is, az erdélyi néptáncmozgalmat pedig három kiváló fellépő képviselte, a kolozsvári Szarkaláb , a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és természetesen a helyi Miriszló Gyöngye Néptánccsoport.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök, aki beszédében további kitartásra és odaadásra ösztönözte a miriszlóiakat, valamint Ion Dumitrel a Fehér Megyei Tanács elnöke, utóbbi a nemzetiségek hagyományainak ápolását hangsúlyozta.

Sebesi Karen Attila moderátor kiemelte: a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közös szervezésében megvalósuló 18. Szent István-napi Néptánctalálkozó nem csupán a kalendárium szerint ünnepli „nagykorúsítását”, hanem minden kétséget kizáróan régiónk legrangosabb rendezvényei közé nőtt fel. És valóban, a rendezvény egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik Erdélyben, ugyanakkor az európai kisebbségi és regionális kultúrák számontartott találkozóhelyévé vált. Az elismeréshez az már csak külön ráadás, hogy egy gyöngyszemnyi kis faluban, mint amilyen Miriszló, olyan mértékű összefogás és szervezőerő tapasztalható, amely lehetővé teszi egy ilyen kaliberű kulturális program kifogástalan lebonyolítását.

BASA EMESE

Támogatók: Miriszlói faluközösség, Miriszlói Helyi Tanács, BATSON CONSTRUCT, GYERMELYI.

Kiemelt támogatók: Fehér Megyei Tanács, AUGUSTIN BENA Kulturális Központ,

Communitas Alapítvány

Főtámogató: Bethlen Gábor Alapítvány

Fotók: Basa Emese

A rangos fesztivált hatodik alkalommal szervezték meg augusztus 6-a és 12-e között; az elmúlt években népszerűnek bizonyult, itthon és külföldön egyaránt elismert rendezvénysorozatra ezúttal tíz országból érkeztek együttesek: Románia és Magyarország mellett Argentínából, Bulgáriából, Ciprusról, Costa Ricából, Mexikóból, Oroszországból, Szerbiából és Törökországból. A helyi néptáncegyüttesek közül a csombordi Pipacs, az enyedi Fügevirág és a Doina Aiudului léptek fel, utóbbi a házigazda szerepét töltötte be. Vasárnap a színes népviseletben a város utcáin felvonuló, a templomok előtt és a piactereken rövid táncbemutatóra megálló díszes menet illetve az esténkénti, nagyjából 20 perces bemutatójukkal színpadra lépő csoportok egzotikus látványt nyújtottak és a lakosság nagy részét az utcára csalogatták, de sokan voltak olyanok is, akik csak az esemény kedvéért utaztak haza, akár külföldről is. A meghívott előadók is szemmel láthatóan jól érezték magukat Enyeden, egytől- egyig készségesen ezt nyilatkozták lapunknak. Legtöbbjük először jár az országban, a szép természeti környezet és az itteniek vendégszeretete lenyűgözték őket. Legbeszédesebbnek a mexikóiak tűntek, akiket a városban látott „stíluskeverék”, a régi épületek közé beékelt tömbházak leptek meg a legjobban. A dél-amerikai tánccsoportok minden évben egzotikus színfoltját képezik az eseménynek, ugyanígy a törökök is. A legfiatalabb csapat a bolgároké volt, a legbájosabb az oroszoké, a ciprusiak és a szerbek esetében a tapasztalt táncosok tűntek ki. A gyomaendrődiek megköszönték a meghívást és abban reménykedtek, hogy előadásukkal sikerül a közönség bizalmába és szívébe férkőzniök.

Az enyediek körében oly nagy népszerűségnek örvendő, a városháza és a kultúrotthon közösen megvalósított népzenei rendezvénye idén nem maradt alul semmiben az előző évekhez képest sem a szervezés, sem pedig az előadások minősége tekintetében, sőt néhány fontos újítást is bevezettek. Módosult a fesztivál logója: a piros-fehér-fekete színű, stilizált spirálra és virágra egyaránt emlékeztető alakzat egyaránt utal magyar és román népi motívumokra, a város multikulturális jellegére. A fesztivál keretében mutatták be a Made in Aiud mozgalmat és címkét és alakították ki az első ilyen nevű standot. A kezdeményezés célja a helyi értékeket, hagyományokat, termékeket ápoló és gyártó kézművesek és kisiparosok előnyben részesítése a tömegáruval szemben. A védjegy jó üzleti ötletnek bizonyult, hiszen már az első nap végén egyes termelők, például a Felenyedi Levendulamező nevű cég, arról számoltak be nagy örömmel, hogy szinte a teljes kínálatuk elfogyott. Nagy érdeklődés övezte a csombordi rózsalekvárt is és általában az enyedi termékeket. A lakosok az új címkét is elfogadták; nem tiltakoztak a református templomtornyot (illetve az alatta ujjlenyomatot és kézírással jelölt Made in Aiud jelszót) ábrázoló szimbólum ellen, a helyi magyar közösség a város múltjához és jelenéhez méltónak találta azt.

Másik újdonság az, hogy jövőre a túl költséges fesztivál időtartamát csökkenteni szándékoznak, hiszen az utóbbi évtizedben elszegényedett városban van bőven mire költenie a helyi tanácsnak, a helybéliek pedig ezt a kezdeményezést is helyeselték.

Csütörtökön, a rendezvény zárónapján, két másik esemény is zajlott a városban. Az Áprily-estek keretében Józsa Miklós ny. tanár az iskola felújításának alkalmából  A Bethlen Kollégium, a múzsák hajléka címmel tartott előadást, melyben az ősi alma mater jeles személyiségeit méltatta. Mint az kiderült, az enyedi tanintézmény szolgáltatta Erdélyben messzemenően a legtöbb kimagasló egyéniséget a tudomány és a művészet minden területén.

Az eseménnyel szinte egyidőben a városháza dísztermében a XXI. Nemzetközi Inter-Art alkotótábor ünnepélyes megnyitójára került sor. Idén 38 művész jelentkezett 21 országból, az általuk készített munkákat  az augusztus 24-én délután 18 órától kezdődő kiállításon láthatja a közönség az Inter-Art galériában.

BASA EMESE

Fotók: Basa Emese

A „falunap” kifejezés teljes mértékben ráillik a lapádira, hiszen ez a környék „legrusztikusabb” hangulatú és tematikájú rendezvénye, amelynek megvalósításába nagyon sokan bekapcsolódnak.

A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet elnöke, Szabó Dániel tanár, aki ötletgazda is egyben, évről-évre tudja, kire számíthat a szervezésben, már van egy pár éve jól bevált forgatókönyve és azt is tudni véli, kik a tevékenység-felelősök. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a helybéliek igényeit figyelembe véve alkotják meg közösen a programot, ezért a falu apraja-nagyja mindig nagy számban megjelenik a réten, azaz a programok helyszínén, de a környékbeli településekről és Nagyenyedről is sok érdeklődő érkezik. A lapádi falunapokon nincsenek tudományos előadások, hiszen itt a népzenén és a néptáncon van a hangsúly és az elszármazottak találkozóját sem kell beiktatni, hiszen a lakosságra nem jellemző az elvándorlás.  Sokkal fontosabb az, hogy a rendezvény egy egész hétvégét kitöltsön, péntektől vasárnapig (idén augusztus 12-14 között került megvalósításra), mert így jut idő többféle tevékenységre.

Az ünnepség mindig a sikátor aljából induló nagyon látványos szekeres felvonulással kezdődik. A fiatalok feldíszítik a szekereket, sokan a lovakat is majd népviseletbe öltöznek és énekelve, szép muzsikaszóval vonulnak végig a falu minden utcáján, a nagyobb tereken pedig megállnak és táncolnak egy kört. Ezután elkezdődik a réti party, falubeli lemezlovasokkal, idén DJ Zsombi hozta meg a jó hangulatot. A szombat mindig a sporté, közben állandó jelleggel működik gyereksátor, este pedig koncertekre kerül sor: este 8-tól a lapádi Szabó Zoltán, 10-től pedig a Bojtorján lépett színpadra. A vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött, melynek keretében az arany- és ezüstlakodalmasokat köszöntötték, ezt követően közös ebédre hívták meg őket. Két órakor startolt a gulyásfőző verseny, közben erő- és ügyességi próbákra lehetett benevezni, melyek közül a söröshordó hajítás és a malacfogás voltak a leglátványosabbak. Mivel a faluban sok a tehetséges muzsikus, a réten szinte állandó jelleggel szólt a népzene, színpadra a torockószentgyörgyi, a marosgombási és a lapádi tánccsoportok léptek. A rendezvény Király L. Norbi koncertjével, tábortűz körüli gitáresttel és tűzijátékkal ért véget.

BASA EMESE

Fotók: Magyarlapádi Falunapok (www.facebook.com)