IV. MAROSÚJVÁRI GULYÁSFŐZŐ VERSENY

Ezelőtt négy esztendővel, a Magyarlapádon szervezett hangulatos falunapok hatására, néhány lelkes marosújvári fiatal elhatározta, hogy saját házuk táján is megszervezik a magyar közösséget megmozgató rendezvényt. Azóta eltelt néhány esztendő, a fiatalok lelkesedése azonban nem csökkent, így 2018. szeptember 29-én ismét megszervezték a gulyásfőző versenyt.

Oroszhegyi Csongor, Nagy Oroszhegyi Tünde, Kiss Andrea , Mazinger Zsolt és Pap István aktív tagjai a Marosújvári Magyar Ifjak nevű egyesületnek, ők az esemény ötletgazdái és lebonyolítói. Felhívásuknak sokan eleget tettek, mintegy 300 résztvevője gyűlt össze a kis Fehér megyei magyar közösségnek. A helyieket gyulafehérvári, kolozsvári, nagyenyedi, magyarlapádi, székelykocsárdi és vajasdi vendégek erősítették jelenlétükkel, de voltak résztvevők a magyar fővárosból illetve egy kis szórványtelepülésről, Hariból is. A gulyást pedig mindenki a saját jól bevált receptje szerint készítette, kora délutánra finomabbnál- finomabb falatok készültek el, a régi református iskola udvarán egymással vetekedtek a 13 üstből felszálló kellemes illatok. 

A szervezők idén nem sokat változtattak a rendezvény jól bevált forgatókönyvén. A gulyásfőzést palacsintasütés kísérte, a délután folyamán pedig beer- pong versenyre, este pedig „gulyás-karaoké partira” is sor került. A szervezők, az eddigi évekhez hasonlóan, arról is gondoskodtak, hogy az udvart széppé varázsolják: a sátrak vasállványait kukoricalevelekkel takarták el, a virágok mellett hangulatos terméskosarak idézték a közeledő ősz hangulatát, két rusztikus szalmabábu pedig a szorgos újvári gazdákat jelképezte. A díjakat idén is egyedivé tették: Oroszhegyi Tünde saját kézi festésű, népies motívumokkal díszített emléktálakkal és fakanalakkal kedveskedett, emellett a verseny első három díjazottja egy-egy nagyobb üstöt is kapott jutalomba.

A ,,Gulyásfeszten” a résztvevők 2 nagy  kategóriában próbálhatták ki tehetségüket.

Gulyásfőzés: 1 díj: Kurucok csapata, 2. díj: Mesterhármas csapat, 3. díj: Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet csapata.

Beer-pong: 1 díj: Csak vicceltem lánycsapat, 2. díj:  Tesók fiúcsapat, 3. díj. Egy tarisznya mókus csapata.

A jó hangulatról a közkedvelt magyarlapádi Pirospántlikás és az egyre ismertebbé váló Vajasdi Margaréta népi zenekarok  gondoskodtak.

Oroszhegyi Csongor főszervező örömmel nyugtázta, hogy a nyomasztó esős idő ellenére a hangulat nem romlott el, így sikerrel nyugtázhatják a napot. Megemlítette, hogy szerencséjükre, mindig támaszkodhatnak az idősebb generáció ( elsősorban Oroszhegyi Csaba helyi RMDSZ tanácsos –szerk.megj.) segítségére, akik a szervezésben és a szponzorkeresésben is jó tippekkel szolgáltak ezúttal is. „Kevesen vagyunk, de az ilyen rendezvények segítségével szorosabb kapcsolatok alakulnak ki, nem csak a fiatalok, hanem a különböző generációk illetve más magyar települések között is”- hangsúlyozta.

Kiss Kinga, a helyi RMDSZ frissen megválasztott elnöke is mindenben támogatásáról biztosította a fiatalokat. „ Nagy szükség van a frissítésre. Egy eléggé  magára hagyott közösséget kell összeszedni, feléleszteni a közösségi érzést, megtanítani az összetartozást- ez a legfontosabb itt, hogy magyarokként megmaradhassunk”- vallotta.

…És valóban, az egykori sóbányászatáról híres, fejlett mezőváros mai magyar, egyre apadó lakossága csak akkor tud fennmaradni, ha egységes lelkülettel emeli tekintetét a jövő felé. 

BASA EMESE

ÚJ RMDSZ ELNÖK MAROSÚJVÁRON

    A fiatalos lendület mellett szavaztak a Bánca alatti RMDSZ tagok 2018. szeptember 21-én. A volt református iskolában szép számban jelentek meg a tagok a tisztújító közgyűlésen, régóta nem volt ekkora érdeklődés a helyi szervezetben.

    A gyűlésen jelen volt Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, aki kihangsúlyozta: mindenki szavazhat, aki tagja a szervezetnek, hiszen csak az bír  szavazati joggal.

    Két jelölt jelentkezett a tisztségre: Kiss Kinga tanári végzettséggel rendelkező magánvállalkozó és Oroszhegyi Csaba agronómus, jelenlegi RMDSZ helyi tanácsos. Annak ellenére, hogy utóbbi hosszú évekig odaadóan szolgálta a helyi közösséget, a jelenlevő 40 szavazati joggal bíró személy 25/15 arányban Kiss Kinga javára voksolt. Az elöregedőben levő marosújvári közösség számára- vélték- fiatalos lendület, dinamizmus, a kihívások vállalása szükséges, ezért döntöttek a negyvenes éveiben járó hölgy javára.

    Figyelemreméltó, hogy a jelöltek nem ellenségként távoztak, hanem a közösség „színe előtt” vállalták a további jó együttműködést a helyi magyarság érdekében. A választások lejárta után máris nekiláttak a gulyásfőző verseny terendőinek megbeszéléséhez, amelyre 2018. szeptember 29-én kerül sor. …Követendő példa a mélyszórványból, mindenki számára.

ÉVADNYITÓ ÁPRILY-ESTEK NAGYENYEDEN

Két kivételes alkalom is adódott múlt héten az irodalomkedvelők számára: hétfőn Toldi Évával Kányádi Sándorra emlékeztek, csütörtökön pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival író-olvasó találkozóra került sor, Wagner Péter Tavasz című grafikai kiállításának kíséretében

Vannak vidékek legbelül…

… ezt a szuggesztív címet adta előadásának Toldi Éva veszprémi tanár, újságíró, aki 2018. szeptember 17-én tette látogatását a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, az Áprily-estek szervezésének szokásos színhelyén. A magyarországi meghívott nem először járt Nagyenyeden, 2008-ban Szent Imre emlékkönyv- bemutatóval, 2012-ben pedig egy Jékelyi Zoltánról szóló előadással mutatkozott be.

Toldi Éva 2004 óta tart előadásokat, főként Veszprém megyében, de Magyarország különböző pontjain, de Erdélyben és a Felvidéken is többször megfordult már. Jelenleg egy erdélyi körúton vesz részt, Nagyenyeden kívül Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyímesfelsőlokon tart különböző témájú előadásokat.

Az Áprily-estek szervezői fontosnak tartották, hogy Toldi Éva kínálatából a Kányádi Sándor emlékére összeállított műsort válasszák, így az új évadot a neves erdélyi költőre való megemlékezéssel kezdjék.

Toldi Éva közvetlen hangneme,  a vetítettképes előadás Kányádi megzenésített verseinek hangfelvételeivel való fűszerezése maradandó élményt nyújtott a jelenlevők számára. A nagyszámú, főleg fiatalokból álló nézőközönség aktív résztvevője volt az eseménynek: Fodor Katalin magyar szakos tanárnő tanítványai szavalatokkal tették színesebbé, feledhetetlenné a délutánt.

Találkozás a kortárs magyar irodalom nagyjaival

2018 szeptember 20-án az Áprily-estek egyik legemlékezetesebb rendezvényére, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának felolvasóestjére, illetve Wagner Péter Tavasz című grafikai kiállítására került sor.

Ágh István (eredeti nevén Nagy István) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, egy olyan életmű létrehozója, amely a magyar irodalom csaknem minden műfaját tartalmazza. Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, Nagyenyeden saját lírájának néhány gyöngyszemét mutatta be.

Kiss Anna  a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas(1975, 1992)  költő, drámaíró, író, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. A találkozón gyermekirodalmi műveiből mutatott be remek szemelvényeket, kisprózákat.

Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító, irodalomszervezői munkássága is jelentős. Kezdeményezte az Írók Szakszervezete létrehozását, tagja az Írószövetség elnökségének. 1990 óta az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője. 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012-ben megválasztották az MMA Irodalmi Tagozata vezetőjének. A találkozón néhány megható lírai költeménnyel képviselte a műfajt.

Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, újságíró, irodalomtörténész, pedagógus, többek között a Magyar Nemzet kulturális újságírója volt. Írói álnevei: Kutassy Máté, Korsós György és Barna Zoltán. Egy 2008-ban megtett erdélyi útja során keletkezett versekkel örvendeztette meg hallgatóságát.

Temesi Ferenc Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró. Legsikeresebb regénye az 1986–1987-ben megjelent kétkötetes Por című, emblematikus mozaikregény Szegedről. E művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon.  A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Enyeden a Bartókról szóló regényéből adott elő egy, a népzenei gyűjtőmunkáról szóló paródiát.

Vári Fábián László  József Attila-díjas kárpátaljai költő, kritikus, a beregszászi egyetem volt oktatója. Néprajzi és műfordítói tevékenysége is számottevő, a felső-magyarországi balladák fáradhatatlan gyűjtője. A találkozón felhívta a figyelmet arra, hogy történelmünk összeköt, és elszavalta Útban Törökország felé című versét.

Szabó Zsolt kiemelte: a művészeti akadémia irodalmi és művészeti tagozatának gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően, a nagyenyediek megcsodálhatják Wagner Péter jeles budapesti építész, képzőművész Tavasz című kiállítását is, amely optimizmust hoz az év ezen időszakába. Az erdélyi táj szépségének hűséges ecsetelőjének ez a negyedik kiállítása Nagyenyeden, a tárlat október 26-ig látható a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház galériájában.

BASA EMESE

BEINDULT A DÉLUTÁNI OKTATÁS SZÉKELYKOCSÁRDON

BEINDULT A DÉLUTÁNI OKTATÁS SZÉKELYKOCSÁRDON

Az utolsó száz méteren sikerült meggyőzni a szülőket

A székelykocsárdi magyar pedagógusok a Cserevár Egyesület által már két éve küzdenek egy szórványkollégium  létrehozásán, amely hosszú távon is biztosíthatja a helyi magyar tagozat fennmaradását, ugyanakkor lehetőséget teremt anyanyelvükön tanulni azoknak, akiknek erre nincs lehetőségük. A délutáni oktatás beindítása ennek első szakaszát jelenti : 9 iskolás jelentkezett a szeptember 10-i névsorolvasáson, jövő héttől pedig további 3 óvódás jön át egy olyan óvodából, ahol a szülők csak tanévkezdés előtt pár nappal tudták meg, hogy beszüntetik a magyar tagozatot.

A kezdeményezés sikere a helybeli lelkes pedagógusokat és természetesen Csegezi Zsuzsa polgármester asszonyt dicséri, aki a Simion Lazăr Általános Iskola megnyitóján magyarul is üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a meghatódott új diákokat és a hálás szülőket, akik számára nagy megnyugvást jelent, hogy gyermekeik anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. Természetesen a kocsárdi lelkész és a presbitérium, a harasztosi, a gerendi és a hadrévi lelkészek is felpártolták az ügyet, hasonlóképp a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkésze is.

Jó stratégia – jó eredmények

A szórványkollégium létrehozása nem légből kapott ötlet, Székelykocsárdon az 1950-1960-as években is működött már bentlakás, ezért a kezdeményezés nem volt idegen sem a helybeliek, sem a környékbeliek számára. Azt is jól tudják, hogy a kocsárdi iskolából  mindig nagyon jól felkészült diákok kerültek ki, ezt az utóbbi évek képességvizsga-eredményei vagy az országos versenyeken elért jó eredmények is megerősítik.

A gyermeklétszám folyamatos apadását a helybeli pedagógusok nem nézték karbatett kézzel, hanem kidolgoztak egy életképes stratégiát a helyzet orvoslására. A Cserevár Egyesület tagjaiként  közösségépítő programokat valósítottak meg. Kiépítették a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házat, amely a vele szemközti épülettel együtt kiválóan alkalmas a szórványkollégium működtetésére is. A helyi református egyházközség tulajdonában levő épületek  felújítási munkálatainak költségét – annak mintegy háromnegyed részét – a református püspökség támogatja. Már megjavították a fedélzetet, központi fűtést szereltek be, kicserélték a nyílászárókat. Jelenleg is zajlanak a munkálatok, körülbelül két hónap múlva ér véget a külső-belső felújítás. Felszerelésére és működtetésére a Bethlen Gábor Alaptól és a Communitas Alapítványtól nyertek pályázati pénzeket és a támogatók között szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetpolitikai Államtitkárság is. A cserevár egyesület a támogatásokat egy irányba tereli, nem véletlenül van ilyen sok ezekből.

Az idei januári és márciusi pedagógusi tanácskozáson – amelyeken részt vettek a megyei pedagógusai, lelkészei illetve azok vezetői, sőt Kató Béla református püspök is megtisztelte jelenlétével az eseményt-, a kocsárdiak bemutatták elképzelésüket, amelyet egyértelműen támogattak és bekerült a Fehér megyei magyar oktatás stratégiájába. Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója is örvend a kezdeményezésnek, hiszen ezek a diákok majd kilencedik osztálytól az enyedi iskolába iratkoznának.

Ahol a pedagógusok nem vakációznak…

A székelykocsárdi oktatók jól tudták, mire vállalkoztak és azzal is tisztában voltak, hogy nem elég a szóbeli meggyőzés, hanem be kell mutatni kínálatukat, kiemelni a helyi óvoda és iskola által nyújtott előnyöket. A pedagógusok mellett 20 önkéntes is segített a komplex munkában.  Volt aki az építkezésben segített, mások a gyerekprogramoknál felügyeltek, főztek, egy anyuka pedig elvállalta, hogy naponta saját autójával szállít az iskolába három gyereket.

Az elmúlt két esztendőben számtalan kirándulást, tábort, szabadidős programot szerveztek, hogy a kiszemelt gyerekeket összeszoktassák a kocsárdiakkal. Voltak már egyhetes úszótáborban, meglátogatták Erdély történelmi nevezetességeit, nyelvfejlesztő- és kézműves táborokat szerveztek, és persze ott volt a foci is… Tapasztalatcserére ellátogattak a Magyarlapádi Szórványkollégiumba is, hiszen Fehér megyében a magyar egyesületek példamutatóan segítik egymást mindenben.

A rendelkezésre álló vakációs napokat pedig a szülőlátogatásokra,  meggyőzőmunkára fordították. Volt olyan település, ahova négyszer-ötször is vissza kellett térni, a szülők általában attól tartanak, hogy hosszú távon nem fog működni a kezdeményezés.

A kezdetben kiszemelt 15 fős csoportból végül 12 gyereket sikerült meggyőzni, más hasonló kollégiumok kiépítését figyelembe véve, ez egy ígéretes, reális  létszám. Fontos kihangsúlyozni, hogy  egyetlen gyereket sem hoztak el szülőfalujából – Gerendről, Hadrévről, Harasztosról, Maroskoppándról- a helyi magyar tagozat kárára. Kizárólag olyan gyerekekről van szó, akik román iskolába iratkoztak volna. A listán szerepel ugyan egy magyar tagozatra járó harasztosi gyerek is, de ez nem befolyásolja az ottani helyzetet. Van olyan diák is, aki már kijárt egy gimnáziumi évet a román tagozaton, de most átiratkozik a magyarra. Van olyan eset is, hogy a család elköltözött Marosújvárra illetve Veresmartra, de a gyerekek továbbra is a kocsárdi iskolához ragaszkodnak, vállalva a napi 15 kilométeres ingázást is.

A gyerekeknek ingyen biztosítják a szállítást, étkeztetést és a délutáni oktatást. Ez az after school-os rendszer pillanatnyilag megoldja a magyar tagozat stabilitását, és költséghatékonyabbnak bizonyul, hosszabb távon viszont szükséges lesz a bentlakás beindítása, elsősorban a nagy távolságok miatt. Természetesen ez a finanszírozásoktól függ, remélhetőleg az egyesület megkapja majd a beígért összegeket és magánszemélyek is felsorakoznak a támogatók közé. Végső soron a magyarság megtartására tett erőfeszítések – amivel a szomszéd falvaknak is segíteni akarnak – kiemelt célja a projektnek,  szerencsés hozama a dolognak, hogy közben erősödik a kocsárdi iskola is.

BASA EMESE

TÁMOGATOK:

BETHLEN GÁBOR ALAP

 

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

COMMUNITAS ALAPITVÁNY