Jeles nap volt 2018. szeptember 29-e Csombord történetében, hiszen Boros Erzsébet református tiszteletes asszony, a Pipacs Néptánccsoport vezetője kezdeményezésére, felelevenítették az egykori szüreti mulatságok hagyományát. Az eseményre több néptánccsoport is ellátogatott, a budapesti Arató népi zenekar pedig a bálban húzta a talpalávalót. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap támogatta 

„Lesz-e még erdélyi karikásról csüngő,/ szűz szőlőemlők víg szürete,/ lesz-e még barátság borát termő Erdély?” kérdezte Pohárköszöntő éjfél után című versében Csávossy György költő, borász, Csombord leghíresebb személyisége. A szombati esemény pedig egyfajta válasz a 3 éve elhunyt költő elmélkedésére, hiszen abban a faluban, ahol élete javát leélte, továbbra is virágzik a szőlőtermelés, ma is minőségi bort készítenek, ugyanakkor gondosan őrzik népi kultúrájuk, magyar identitásuk.

Veszendőben levő népszokások nyomdokain

A szüreti mulatságot a régiek mintájára igyekeztek rekonstruálni, ennek folyamatát Boros Erzsébet főszervező mesélte el lapunknak: „ A Csombordon élő öreg embereket kifaggatva megtudtuk, hogy itt régen nagyon szépen élt a szüreti népszokás. Tudniillik Csombord Nagyenyedtől 4 km-re a Maros bal partján terül el, és a szőlő hegyeiről, boráról nagyon híres vidék. Az államosítás következtében, a kommunizmus beálltával tilos lett a magyar szokások gyakorlása. A népszokás gyakorlásának hosszútávú kimaradása feledésbe juttatta ezt a gyönyörű népszokást. A csombordi Pipacs Néptánccsoport ifjainak kezdeményezésére szeretnénk visszaállítani, rehabilitálni ezt a népszokást, annál is inkább, mert határozott igény van rá. A csombordi ifjaink példaértékű módon mind a mai napig szüleik és nagyszüleik nyomdokába lépve ápolják és gyakorolják a szőlőművészet és bortermelés fortélyait és titkait. Fontosnak tartjuk, hogy mindaddig, amíg más településeken arról hallunk panaszkodó szülőket, hogy gyermekeik költöznek külföldre a jobb megélhetőség reménységében, addig Csombordon fiataljaink a szőlőművészet és bortermelés területén kimagaslóan helytállnak biztosítva itthon maradásukat, illetve jövendőjüket. Ami pedig a rendezvényt illeti: hagyományt szeretnénk teremteni, amellyel a helyi közösség is teljes mértékben azonosul. Teljes mértékben szeretnénk bevonni a falu közösségét, azt szeretnénk, hogy mindenki odaálljon a fiatalok mellé a szervezésben, legyen ez egy Ünnep a közösség számára.”

Hagyományápolás borászokkal és fiatal néptáncosokkal

 A szürethez kapcsolódó népszokások felelevenítését a leghíresebb szakemberek bevonásával igyekeztek megvalósítani, ugyanis a településen borászegyesület működik. Néhai Csávossy György szellemisége átöröklődött a jelenlegi borászokra ugyanúgy, mint az egykori nagyhírű csombordi borászati iskola tanáregyéniségei, például Mezei István, Bartók Árpád, Fülöp István borászok által átadott tudás. Napjainkban meghatározó Sallai József széki származású borász minőségi szakértelme, neki köszönhető – többek között-  Csombord jelenlegi szőlőültetvényeinek telepítése, de az ő nevéhez kapcsolódik idén decemberben budapesti borversenyen szerzett száraz olaszrizling arany fokozatú minősítése. A mai legtapasztaltabb csombordi borászok között említhető – a teljesség igénye nélkül – Köble Tibor, Vass Attila, Molnár Márton, Csíki Márton, Bakk János, akik a projekt során, szintén bekapcsolódtak a tapasztalatok átadásába .

A szüreti népszokás visszaállításában a 2009-ben alakult Pipacs Néptánccsoport vállalta a munka oroszlánrészét, hiszen ők képezik a csombordi fiatalságot. A szórvány körülményeihez képest sokan vannak, a legfiatalabb 6, a legidősebb 23 éves, így három csoportban folyik a néptáncoktatás heti rendszerességgel. A jó csapatszellemet, az összetartozás élményének szellemét táplálják és őrzik. Csombordon – a kulturális különbségek ellenére – a magyar fél nyertes, mert a vegyes házasságból származó gyerekek itt találják meg magyar nemzetük iránti identitásukat.

A néptáncosok kis csoportokat alakítva kutatták fel a régi szüreti népszokásokat:  ellátogattak a falu időseihez, az adatokat hangfelvételen rögzítették és egy kis nyomtatott füzetecske formában tervezik népszerűsíteni az értékes gyűjtést. Összeválogatták a régi fényképeket (a legrégebbiek az 1930-40-es évekből származnak), felnagyított másolataikból kiállítást szerveztek a kultúrotthonban. Ugyanakkor összegyűjtötték a szüretelés régi, használaton kívüli, de működőképes tárgyemlékeit, amelyekből hangulatos kiállítást szerveztek a színpadra, a báltermet pedig szőlőfüzérekkel, gyümölcsöskosarakkal díszítették ki.

Az esős idő átalakította a programot

A legaprólékosabb tervezést utolsó pillanatban , sajnos, átírta a hideg őszi eső. A szüreti mulatságon lovaskocsikkal, népviseletbe felöltözve, zenekarral, csombordi népdalokat énekelve szerettek volna felvonulni, és nemcsak Csombordon, hanem a szomszéd falvakban is, hívogatva őket a falu ünnepére. Közben meg-megálltak volna táncolni, az éppen szüretelő házaknál besegíteni a szedésbe vagy a sajtolásba, betérni egy-egy jónevű szőlősgazda borpincéjébe, ahol a felvonulóknak elmesélik a bortermelés titkait. Sajnos, mindez elmaradt, de a fiatalok kedvét mégsem szegte, hiszen ami késik, nem múlik, majd jövőben jó lesz az idő… A mulatozás előtt jóllaktak a finom töltött káposztával, amelyet a szorgos csombordi menyecskék készítettek nekik, hogy sokáig bírják a táncot. Az idősebbeknek helyi gazdák  által adományozott  must és bor is dukált, és mindenkit megkínáltak kaláccsal és zamatos szőlővel is.

A bál kezdete előtt már megtelt a kultúrotthon, mintegy háromszázan vettek részt a hangulatos estén. A résztvevőket Boros Erzsébet házigazda köszöntötte, aki elmesélte az első csombordi szüreti mulatság szervezésének körülményeit. Az eseményen jelen volt Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, aki örömmel állapította meg, mennyire aktívak a csombordi fiatalok, ami egy életerős közösségre vall. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere jó hírekkel érkezett: jövőre sikerül felújítani az óvodát, létrehozni a játszóteret, a református egyháznak pedig rendelkezésére állhat majd a régi épülete, ahol közösségi házat alakíthat ki.

 A táncmulatság előtt néptáncbemutató hozta meg a táncházi hangulatot. A budapesti Arató zenekar tehetséges muzsikusai szolgáltatták a zenét: kísérték a néptánccsoportokat és játszottak báli muzsikát. Felléptek a bálványosváraljai Árvalányhaj, a ludasi Hajdina, a nagyenyedi Fügevirág és a házigazda Pipacs.

 …Aki tehát igazi szüreti mulatságra vágyik, ellátogathat a Fehér megyei Csombordra, az ottani bálnak ajtaja jövőre is nyitva áll mindenki számára.

BASA EMESE,

FŐTÁMOGATÓ: 

Ezelőtt négy esztendővel, a Magyarlapádon szervezett hangulatos falunapok hatására, néhány lelkes marosújvári fiatal elhatározta, hogy saját házuk táján is megszervezik a magyar közösséget megmozgató rendezvényt. Azóta eltelt néhány esztendő, a fiatalok lelkesedése azonban nem csökkent, így 2018. szeptember 29-én ismét megszervezték a gulyásfőző versenyt.

Oroszhegyi Csongor, Nagy Oroszhegyi Tünde, Kiss Andrea , Mazinger Zsolt és Pap István aktív tagjai a Marosújvári Magyar Ifjak nevű egyesületnek, ők az esemény ötletgazdái és lebonyolítói. Felhívásuknak sokan eleget tettek, mintegy 300 résztvevője gyűlt össze a kis Fehér megyei magyar közösségnek. A helyieket gyulafehérvári, kolozsvári, nagyenyedi, magyarlapádi, székelykocsárdi és vajasdi vendégek erősítették jelenlétükkel, de voltak résztvevők a magyar fővárosból illetve egy kis szórványtelepülésről, Hariból is. A gulyást pedig mindenki a saját jól bevált receptje szerint készítette, kora délutánra finomabbnál- finomabb falatok készültek el, a régi református iskola udvarán egymással vetekedtek a 13 üstből felszálló kellemes illatok. 

A szervezők idén nem sokat változtattak a rendezvény jól bevált forgatókönyvén. A gulyásfőzést palacsintasütés kísérte, a délután folyamán pedig beer- pong versenyre, este pedig „gulyás-karaoké partira” is sor került. A szervezők, az eddigi évekhez hasonlóan, arról is gondoskodtak, hogy az udvart széppé varázsolják: a sátrak vasállványait kukoricalevelekkel takarták el, a virágok mellett hangulatos terméskosarak idézték a közeledő ősz hangulatát, két rusztikus szalmabábu pedig a szorgos újvári gazdákat jelképezte. A díjakat idén is egyedivé tették: Oroszhegyi Tünde saját kézi festésű, népies motívumokkal díszített emléktálakkal és fakanalakkal kedveskedett, emellett a verseny első három díjazottja egy-egy nagyobb üstöt is kapott jutalomba.

A ,,Gulyásfeszten” a résztvevők 2 nagy  kategóriában próbálhatták ki tehetségüket.

Gulyásfőzés: 1 díj: Kurucok csapata, 2. díj: Mesterhármas csapat, 3. díj: Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet csapata.

Beer-pong: 1 díj: Csak vicceltem lánycsapat, 2. díj:  Tesók fiúcsapat, 3. díj. Egy tarisznya mókus csapata.

A jó hangulatról a közkedvelt magyarlapádi Pirospántlikás és az egyre ismertebbé váló Vajasdi Margaréta népi zenekarok  gondoskodtak.

Oroszhegyi Csongor főszervező örömmel nyugtázta, hogy a nyomasztó esős idő ellenére a hangulat nem romlott el, így sikerrel nyugtázhatják a napot. Megemlítette, hogy szerencséjükre, mindig támaszkodhatnak az idősebb generáció ( elsősorban Oroszhegyi Csaba helyi RMDSZ tanácsos –szerk.megj.) segítségére, akik a szervezésben és a szponzorkeresésben is jó tippekkel szolgáltak ezúttal is. „Kevesen vagyunk, de az ilyen rendezvények segítségével szorosabb kapcsolatok alakulnak ki, nem csak a fiatalok, hanem a különböző generációk illetve más magyar települések között is”- hangsúlyozta.

Kiss Kinga, a helyi RMDSZ frissen megválasztott elnöke is mindenben támogatásáról biztosította a fiatalokat. „ Nagy szükség van a frissítésre. Egy eléggé  magára hagyott közösséget kell összeszedni, feléleszteni a közösségi érzést, megtanítani az összetartozást- ez a legfontosabb itt, hogy magyarokként megmaradhassunk”- vallotta.

…És valóban, az egykori sóbányászatáról híres, fejlett mezőváros mai magyar, egyre apadó lakossága csak akkor tud fennmaradni, ha egységes lelkülettel emeli tekintetét a jövő felé. 

BASA EMESE

    A fiatalos lendület mellett szavaztak a Bánca alatti RMDSZ tagok 2018. szeptember 21-én. A volt református iskolában szép számban jelentek meg a tagok a tisztújító közgyűlésen, régóta nem volt ekkora érdeklődés a helyi szervezetben.

    A gyűlésen jelen volt Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, aki kihangsúlyozta: mindenki szavazhat, aki tagja a szervezetnek, hiszen csak az bír  szavazati joggal.

    Két jelölt jelentkezett a tisztségre: Kiss Kinga tanári végzettséggel rendelkező magánvállalkozó és Oroszhegyi Csaba agronómus, jelenlegi RMDSZ helyi tanácsos. Annak ellenére, hogy utóbbi hosszú évekig odaadóan szolgálta a helyi közösséget, a jelenlevő 40 szavazati joggal bíró személy 25/15 arányban Kiss Kinga javára voksolt. Az elöregedőben levő marosújvári közösség számára- vélték- fiatalos lendület, dinamizmus, a kihívások vállalása szükséges, ezért döntöttek a negyvenes éveiben járó hölgy javára.

    Figyelemreméltó, hogy a jelöltek nem ellenségként távoztak, hanem a közösség „színe előtt” vállalták a további jó együttműködést a helyi magyarság érdekében. A választások lejárta után máris nekiláttak a gulyásfőző verseny terendőinek megbeszéléséhez, amelyre 2018. szeptember 29-én kerül sor. …Követendő példa a mélyszórványból, mindenki számára.

Két kivételes alkalom is adódott múlt héten az irodalomkedvelők számára: hétfőn Toldi Évával Kányádi Sándorra emlékeztek, csütörtökön pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival író-olvasó találkozóra került sor, Wagner Péter Tavasz című grafikai kiállításának kíséretében

Vannak vidékek legbelül…

… ezt a szuggesztív címet adta előadásának Toldi Éva veszprémi tanár, újságíró, aki 2018. szeptember 17-én tette látogatását a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, az Áprily-estek szervezésének szokásos színhelyén. A magyarországi meghívott nem először járt Nagyenyeden, 2008-ban Szent Imre emlékkönyv- bemutatóval, 2012-ben pedig egy Jékelyi Zoltánról szóló előadással mutatkozott be.

Toldi Éva 2004 óta tart előadásokat, főként Veszprém megyében, de Magyarország különböző pontjain, de Erdélyben és a Felvidéken is többször megfordult már. Jelenleg egy erdélyi körúton vesz részt, Nagyenyeden kívül Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyímesfelsőlokon tart különböző témájú előadásokat.

Az Áprily-estek szervezői fontosnak tartották, hogy Toldi Éva kínálatából a Kányádi Sándor emlékére összeállított műsort válasszák, így az új évadot a neves erdélyi költőre való megemlékezéssel kezdjék.

Toldi Éva közvetlen hangneme,  a vetítettképes előadás Kányádi megzenésített verseinek hangfelvételeivel való fűszerezése maradandó élményt nyújtott a jelenlevők számára. A nagyszámú, főleg fiatalokból álló nézőközönség aktív résztvevője volt az eseménynek: Fodor Katalin magyar szakos tanárnő tanítványai szavalatokkal tették színesebbé, feledhetetlenné a délutánt.

Találkozás a kortárs magyar irodalom nagyjaival

2018 szeptember 20-án az Áprily-estek egyik legemlékezetesebb rendezvényére, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának felolvasóestjére, illetve Wagner Péter Tavasz című grafikai kiállítására került sor.

Ágh István (eredeti nevén Nagy István) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, egy olyan életmű létrehozója, amely a magyar irodalom csaknem minden műfaját tartalmazza. Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, Nagyenyeden saját lírájának néhány gyöngyszemét mutatta be.

Kiss Anna  a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas(1975, 1992)  költő, drámaíró, író, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. A találkozón gyermekirodalmi műveiből mutatott be remek szemelvényeket, kisprózákat.

Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító, irodalomszervezői munkássága is jelentős. Kezdeményezte az Írók Szakszervezete létrehozását, tagja az Írószövetség elnökségének. 1990 óta az Írók Alapítványa és a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője. 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012-ben megválasztották az MMA Irodalmi Tagozata vezetőjének. A találkozón néhány megható lírai költeménnyel képviselte a műfajt.

Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, újságíró, irodalomtörténész, pedagógus, többek között a Magyar Nemzet kulturális újságírója volt. Írói álnevei: Kutassy Máté, Korsós György és Barna Zoltán. Egy 2008-ban megtett erdélyi útja során keletkezett versekkel örvendeztette meg hallgatóságát.

Temesi Ferenc Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró. Legsikeresebb regénye az 1986–1987-ben megjelent kétkötetes Por című, emblematikus mozaikregény Szegedről. E művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon.  A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Enyeden a Bartókról szóló regényéből adott elő egy, a népzenei gyűjtőmunkáról szóló paródiát.

Vári Fábián László  József Attila-díjas kárpátaljai költő, kritikus, a beregszászi egyetem volt oktatója. Néprajzi és műfordítói tevékenysége is számottevő, a felső-magyarországi balladák fáradhatatlan gyűjtője. A találkozón felhívta a figyelmet arra, hogy történelmünk összeköt, és elszavalta Útban Törökország felé című versét.

Szabó Zsolt kiemelte: a művészeti akadémia irodalmi és művészeti tagozatának gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően, a nagyenyediek megcsodálhatják Wagner Péter jeles budapesti építész, képzőművész Tavasz című kiállítását is, amely optimizmust hoz az év ezen időszakába. Az erdélyi táj szépségének hűséges ecsetelőjének ez a negyedik kiállítása Nagyenyeden, a tárlat október 26-ig látható a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház galériájában.

BASA EMESE