Admin bejegyzései

„A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

Közzétéve Szerző:

„A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

 

A nagyenyedi RMDSZ jelölt-rangsoroló gyűlésen Lőrincz Helga alpolgármester beszámolt mandátuma eredményeiről

  1. február 20-án került sor a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban arra a közgyűlésre, amelyet az RMDSZ színeiben induló jelöltek rangsorolása céljából hívtak össze.

Elsőként Ladányi Árpád Csaba, a szervezet Fehér megyei elnöke, megköszönte a tanácsosok munkáját, akik közül Tövisi Antal és Gáspár Sándor röviden be is számoltak tevékenységükről, a városi tanácsban szerzett tapasztalatokról. Ladányi Árpád kiemelte: a megyében összesen 24 önkormányzati képviselője van az RMDSZ-nek, de ez megfelelő mozgósítással növelhető. Az előző helyhatósági választásokon mindössze 700 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a megyei önkormányzatba két embere bejusson a szervezetnek. Nagyenyeden jelenleg hárman képviselik a magyarságot a helyi tanácsban, ezt a számot pedig négyre növelhetné az RMDSZ, hiszen évekkel ezelőtt ennyien szereztek mandátumot a városban.

A jelöltek bemutatkozása után került sor a szavazásra, melynek eredményeképp a következő sorrend alakult ki: Szőcs Ildikó, Tövisi Antal, Kováts Rita, Fülöp Szabolcs. A jelenlevők egy perc néma csenddel adóztak Péter Antal tanácsos emlékének.

A gyűlésen mindenki feszült figyelemmel hallgatta Lőrincz Helga  alpolgármester beszámolóját, amelyből nem csak a megvalósításokról, hanem a jelenleg zajló és a rövidesen beinduló munkálatokról, beruházásokról is „első kézből” kaphattak hírt.

„2016-ban teljesen tapasztalat és politikai pályafutás nélkül, de nagy, friss lendülettel láttunk neki a munkának társaimmal együtt. Én úgy érzem, becsülettel végeztük el a feladatunkat”- vallotta Lőrincz Helga, aki elsőként a magyar vonatkozású megvalósításokat emelte ki. Ezek közül is a Bethlen-utca kiürísítésével kezdte, amelyről annak idején lapunkban is beszámoltunk. Mint ismeretes, a Bethlen-kollégium tőszomszédságában levő egykori tanári sor patinás házaiba a kommunizmus éveiben beköltöztetett lakók teljesen lelakták az épületeket. Ezt a tarthatatlan állapotot sikerült megoldani a református püspökség segítségével. 2017 végére kilakoltatták a törvénytelenül  ott lakó 98 személyt, mindenkinek fedelet biztosítottak.  Ma az építkezési engedélyek egy része már megvan, a többi épületre pedig készülnek a tervek és tavasszal be is indulnak a felújítási munkálatok. A másik jelentős megvalósítás a református vártemplom felújításának elkezdése volt, ahol komoly lobbira volt szükség az uniós projekt  kapcsán. Itt kell megemlíteni azt is, hogy közben a templomot körbevevő  várfalak és a bástyák felújítása sem maradt el. Fontos magyar kezdeményezésnek számított 2017-ben  a Fehér Megyei Magyar Napok megszervezése is, amely tavalytól már tagja az Erdélyi magyar fesztiválok hálózatának.

A település infrastrukturális fejlesztését illetően, Lőrincz Helga kihangsúlyozta: 2019 az első év, amikor a municípiumhoz tartozó minden faluban történtek  befektetések. Itt említhető meg az út és vízhálózat korszerűsítése Alsó-, Közép és Felsőórbon, hídjavítás Alsoórbon. A megyei tanács és a város egyeztetése eredményeként e három település aszfaltos úttal lesz egybekötve, vízhálózat lesz mindhárom településén. Utakat aszfaltoztak  Marosgombáson és Apahidán (Păgida) is, előbbi település nagy része ma már teljesen aszfaltos úthálózattal rendelkezik. Szennyvízhálózat épül Csombordon, Szentkirályon és Felenyeden (vízhálózat kiegészítésével), mindhárom településén minden utcában lesz víz- és szennyvízcsatorna. A munkálat a vízművekkel való együttműködés eredményeként a POS Mediu2 pályázatból zajlik. Vízhálózat készül Muzsnaházán is, amelynek hossza 6733 m. A projekt eredményeként 514 családnak lesz csapvize, a beruházás értéke 2.015.038, 51  lej.

Természetesen a legtöbb beruházás Nagyenyeden valósult meg, ezek közül az utcák aszfaltozása jelentette a prioritást.

A Dózsa György negyed projektjét 2016 -ban vette át a jelenlegi városvezetés. Megvolt a kivitelező, de a munkálat nem volt megkezdve, mivel a gázcsöveket ki kellett cserélni. Három év alatt 2799 m utat modernizáltak itt, korszerű csatornázást alakítottak ki a teljes negyedben, járdákat, zöldövezeteket létesítettek. A munkálat teljes értéke 4.799.259,30 lej volt. Nagy értékű beruházásnak számít a sétatéri feljáró és sétány felújítása (1.068.827,08 lej), a projektnek köszönhetően teljesen megváltozott a város parkjának arculata.

 

Az Ostașilor utca egy hat részre felosztott munkálatot jelent. Ebből 2018-ban sikerült elvégezni két részt: 5306 négyzetméter aszfaltozás, 1458 négyzetméter járda és 829 m csatorna készült el. A következő évben három újabb részen dolgoztak, idén aszfaltozzák le és 7670 négyzetméter aszfaltos út, 2318  négyzetméter járda és 2003 m csatorna kerül használatba. A munkálatok értéke 3.299.642.14 lej.  A hangulatos Meseriașilor(Rózsa u.) utca feljavítása 1600 négyzetméter térköves útszakasz és csatornázás megvalósításából áll, 130.046,89 lej értékben. Itt a járda felújítása egyelőre elmarad, mivel a gázművek nem hajlandó átköltöztetni a csöveket. A Șt. O. Iosif (Kovács Gyula), Teilor, Horea utcák felújítása  869.028,69 lej értékű beruházást jelentett. Egy másik forgalmas utca, a Tribun Tudoran(Hidegkút)  esetében a munkálat 2019 -ben kezdődött a vízvezeték kicserélésével és idén kerül átadásra; itt összesen 9397 négyzetméter aszfaltos útról, 5116 négyzetméter  térköves járdaburkolatról, 5051  négyzetméter zöldövezetről és csatornázásról beszélünk. A munkálat összértéke 2.497.o26,30 lej. A Grădinii (Kert) és Iazului (Vízköz) utcák esetében a munkálat 2019 -ben kezdődött el és jelenleg is folyamatban van.

 

Az utcák korszerűsítése mellett Lőrincz Helga alpolgármester kihangsúlyozta a villanyhálózat föld alá helyezésének megkezdését négy utcában, a CEC Bank előtti tér rendezését, a jelzőlámpák felszerelését, ami addig nem volt soha Enyeden, a Penny áruház előtti körforgalom szabályozását, játszóterek létesítését a Horea utcában és a Micro lakónegyedben. A lakosság értékelte azt is, hogy 2016 júliusától mintegy 250 új parkolóhelyet létesítettek és adtak bérbe a város különböző pontjain. Jó szemmel nézik az elásott szemétgyűjtő helyek létesítését a Sergent Hațegan („Dallas”) negyedben;  jelenleg készül a Dózsa György lakónegyedben egy második ilyen típusú gyűjtőpont és még az idén a városi piacon is felszerelnek egyet. Emellett életbe léptették a lakónegyedekben a szelektív hulladékgyűjtést is. Népszerűnek bizonyultak a városi kórházban megvalósított fejlesztések is, elsősorban a CT (számítógépes tomográf) valamint más kisebb, de szükséges orvosi műszerek megvásárlása illetve néhány részlegen a kórházi termek átalakítása (fürdőszobák minden szobában és modern padlószőnyeg felszerelése). Kevesen tudják viszont, hogy egy korszerű, orvosi ellátásra felkészített kutyamenhely épült, amely 55 kóbor vagy elveszett eb befogadására képes nemsokára. A szolgáltatást szakosodott cég fogja végezni, a  befektetés értéke pedig 510.690,59 lej.

Emellett összesen 22,24 hektár új erdőt telepítettek, patak- és erdőtakarítást szerveztek az önkéntesekkel és nem maradt el a város zöldövezeteinek a karbantartása, virágok ültetése, virágcserepek elhelyezése hidakra és korlátokra és kicserélték a város ünnepi díszítését is. 2016-tól minden télen korcsolyapályát szereltek fel, megtartották a mozgás hetét és ingyenes egészségügyi screeninget tettek lehetővé a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve.

A városvezetés különös figyelmet szentel mindig a kultúra, az oktatás és a sport támogatására: rendszeresen támogatják a csombordi rózsanapokat, a néptánccsoportokat, az Inter-Art Alapítványt, a testvérvárosokkal  Erasmus+ pályázatokat léptettek életbe, testvérvárosi kapcsolatot teremtettek a finnországi Raahe településsel. Növelték az ösztöndíjak értékét, a tantárgyvetélkedők nyerteseinek és felkészítő tanáraiknak díját, az élsportolók díjazását, városi szintű gólyabált szerveznek minden évben. Rangos művészeti események, táborok zajlanak évente Enyeden és mindig megrendezik a nemzetközi folklórfesztivált is. Nem utolsó sorban a magyar kulturális események száma és minősége is gyarapodást mutat. A már említett Fehér Megyei Magyar Napok mellett kiemelhetjük, hogy magyar nyelvű szabadtéri koncert már évente három eseményen is elhangzik Nagyenyeden, a rózsanap és a kézműves vásár is olyan események, ahol magyar nyelvű tevékenységek folynak, koncertek vannak. A városi tanács támogatja a csombordi Pipacs Néptáncegyüttest, a Bethlen-kollégium Fügevirág Néptánccsoportját, a felenyedi és a gombási néptánccsoportokat (amíg működtek), a református és katolikus egyházakat, a Bethlen Gábor Sportegyesületet. Mága Zoltán koncertet szerveztek, több diák verseskötetét kiadták a kulturális igazgatósággal együttműködve, festménykiállításokat, ünnepi műsorokat szerveztek.

A város költségvetésének jelentős része származik uniós forrásokból, ezek két csoportba sorolhatók – tudtuk meg Lőrincz Helgától.  Az ún. POR pályázatok több szálon futnak, ezek jelentik a nagyobb beruházásokat.  Az 5.2. vonalon „Eco agrement Aiud” című pályázatban elhagyatott épületeket és telkeket alakítanak át : skate – park, szabadtéri mozi, bicikli park, sétányok létesülnek helyükbe. A projekt értéke 5.885.135,47 lej, jelenleg a közbeszerzések zajlanak. A 8.3 vonalon az országos Máltai Szeretetszolgálattal közös projekt terve körvonalazódik, amelynek keretében felújítják a Simion Barnuțiu (Alsóporond)  utcai régi óvoda épületét és nappali idősellátó központtá alakítják. A Máltai Szeretetszolgálat épületében szegénykonyha létesül és lesz otthoni öreggondozás is. A beruházás értéke 3.692.022,75 lej,  a közbeszerzések zajlanak. Jelentős a 3.2. vonalon futó  pályázat, melynek keretében összesen 16 elektronikus busz kerül beszerzésre, új buszmegállók épülnek elektronikus kijelzővel, és e-ticketing rendszer, töltőállomás, bicikliutak építése is megvalósul. A projekt értéke 48.238.312,37 lej, jelenleg zajlik a tervezés. A 10.1.-es vonalon Nagyenyed egyik napközis óvodájának a manzárdosítását és korszerű átalakítását célzó projekt közbeszerzési eljárásai zajlanak, a felújítás értéke, 4.014.415,30 lej. A 3.1 C vonalon benyújtott pályázatban az utcai világítás korszerűsítését célozták meg, hálózatbővítéssel és ledes égők felszerelésével. A munkálatok a költségek lényeges csökkentését eredményezik. A pályázat értéke: 11.075.847,49 lej, jelenleg előszerződés alatt áll a pályázat és következik a szerződtetés.  A 10.2 vonal pályázata a volt Alsó-Fehér vármegye székhelyének, a jelenlegi Technikai Líceum épületének a felújítását célozza meg, és tornyának a turisztikai hálózatba való bevezetését,  illetve az iskola felszerelését korszerű taneszközökkel. A pályázat értéke 15.915.858,86 lej, jelenleg előszerződés alatt áll és következik a szerződtetés.  A 2.2. vonal  várakozási listáján található pályázat célja a kórház poliklinikájának a feljavítása, értéke 10.655.591,28 lej.  A 6.1. vonalon levő pályázat a DJ 107I  út felújítására vonatkozik, amelyben a  városi önkormányzat partner a megyei tanáccsal, a cél pedig az Avram Iancu és a Moților utcák (Várszeg/Rákóczi utca) felújítása, bicikliutak létesítése és nyitás az ún. Nyugati Havasok Transzalpina nevű, turisztikai értékű útra. Értéke 187.743.238,12 lej, jelenleg már végrehajtás alatt áll.

A második kategóriába tartozó, ún. POCA pályázatok a humán erőforrások fejlesztését célozzák meg. A 2.2. vonalon egy már végrehajtott pályázaton, a közalkalmazottak eljárásokat készítettek a polgárokkal való kapcsolat biztonságos mivoltával kapcsolatban, értéke 299.750,39 lej. A 2.1. vonalon a helyi tanács minőség menedzsmentjét célzó projekt valósult meg, 421.895,84 lej értékben. A 2.2 vonalon megkezdett projekt célja a polgárokkal való kapcsolattartás és a szolgáltatások korszerűsítése, elektronikus adatbázisok és folyamatok bevezetése, értéke 3.372.190,25 lej.

„ A beszámolóból kiderül, hogy jelentős fejlesztések történtek a városban. Itt van munka, van eredmény, van jövő”- állapította meg Ladányi Árpád RMDSZ elnök, Lőrincz Helga alpolgármester pedig hozzátette: „A munkának folytatódni kell, lendülettel és felelősségtudattal!”

 

 

BASA EMESE

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.MAGYARLAPÁDI TAVASZI NÉPI VIGALOM

Közzétéve Szerző:

XII.MAGYARLAPÁDI TAVASZI NÉPI VIGALOM

Kiváló program magyarországi családok számára (is)

Az Ethnika Kulturális Alapítvány minden évben különleges, kizárólag a népi hagyományokra alapuló majálist szervez, a Tavaszi vigalmat, amelyre az idén április 26 – 29.  között került sor a Magyarlapádi Szórványkollégiumban.

A rendezvény minden évben nagy népszerűségnek örvend, hiszen a szervezők több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a hagyományápolás és közösségszervezés terén. Ezért könnyűszerrel alakítják át a programot a résztvevők igényeinek megfelelően. Így történt ez idén is, amikor kiderült, hogy Magyarországról elsősorban családok jelentkeztek, olyanok , akik a helyi népzenére fogékonyak. Az alapítványnak és az őt segítő Petőfi-programos Hajdara-házaspárnak végül sikerült élménydús, feledhetetlen napokat biztosítani mindenki számára.

A fő attrakció ezúttal is a hagyományos disznótor volt, azaz disznóvágás, ahogy errefelé mondják. Magyarlapádon egyetlen Dezső van, a mindenkori majálisos disznó, ezt áldozzák  és dolgozzák fel nagy vigalom közepette. A Magyarország minden területéről érkező 70-80 vendég számára, akik között sok felnőtt volt, érdekesnek tűnt megtapasztalni és összehasonlítani a különféle „böllérszokásokat”. A lapádi ősi recept nagyon finomnak bizonyult, mert a három nap után egy falatnyi sem maradt belőle.

A programfelelősök arról is gondoskodtak természetesen, hogy a vendégek számára minél gazdagabb és érdekes betekintést nyújtsanak a lapádi emberek hétköznapjaiba, gazdag múltjába és népi hagyományaiba. A néprajzi és helytörténeti ismereteket templomlátogatással egészítették ki és helyi termékek sajt- és borkóstolóján vehettek részt. Mindeközben a vendégek sokat kirándultak a környéket övező dombokon-erdőkön illetve Nagyenyedet, Torockót és Gyulafehérvárt is meglátogatták. Hétfőn a fugadi Bánffy-kastélyban, annak szép pázsitos kertjében bográcsozást rendeztek, persze ez is hagyományos recepttel és muzsikaszóra történt, akárcsak a program minden mozzanata, a kirándulásokat kivéve.

 A három nap legpezsgőbb órái a népzene- és néptánctanuláshoz kapcsolódtak és hangulatilag is felülmúlhatatlanok voltak, hiszen ekkor kapcsolódtak be nagyobb számban a helybeliek is. Szombaton a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport tánc-, ének- és viseletbemutatót tartott, amelyet néptáncoktatás követett, ami olyan jóra sikeredett, hogy a tanoncok vasárnap este már képesek voltak együtt táncolni a helybéliekkel. Kétszer közös táncot is szerveztek, ahova már nagyon sokan betértek, a résztvevők létszáma elérte a háromszázat is ezeken a napokon. A talpalávalót magától értetődően a Pirospántlikás Zenekar húzta, aki kitett magáért a javából, hiszen a napi muzsikálás mellett kétszer hajnalig tartó táncházat is „kiállt”. Az autentikus lapádi népzene egyre ismertebb az anyaországban is, a vendégek között akadt valaki, aki azért jött a rendezvényre, hogy a Pirospántlikástól tanuljon meg muzsikálni.

Sipos Ferenc, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke szerint az ilyen jellegű találkozók kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy a helyi népi kultúrát népszerűsítsék, ugyanakkor lehetőséget teremtenek az anyaországi magyarokkal való kapcsolatok kiépítésére, ami a lapádiakat megerősíti anyanyelvük és nemzeti identitásuk megőrzésében.

BASA EMESE

Támogatok:

 

 

 

 

 

 

HETEDSZER SZERVEZ FALUNAPOKAT MIRISZLÓ MERÉSZ MAGYAR KÖZÖSSÉGE

Közzétéve Szerző:

HETEDSZER SZERVEZ FALUNAPOKAT MIRISZLÓ MERÉSZ MAGYAR KÖZÖSSÉGE

  1. augusztus 17-18 között került sor Nagyenyed környékének egyik legszebb nyári rendezvényére, a VII. Miriszlói Magyar Kulturális Napokra, amely idén is hozta a megszokott magas színvonalat és utánozhatatlan jó hangulatot.

A szőlőtermelésről és jó borairól ismert kis Maros- parti település minden évben tágra nyitja kapuit a népzene- és néptánckedvelők előtt, hiszen a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó fellépőit illetve a környékről is egyre nagyobb létszámú nézőközönséget fogadja nagy-nagy szívélyességgel. Idén legkevesebb 500-550 hazai és külföldi résztvevője volt a rendezvénynek, régóta nem telt meg így a helyszín, a kultúrotthon udvara.

Szabó Csilla óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, már hét esztendeje fáradhatatlan szorgalommal és kitartással szervezi a magyar napokat és irányítja a tánccsoportot. Pár éve kialakult egy jól bevált forgatókönyv és összeállt a miriszlói és marosdécsei önkéntesekből álló remek csapat, amely képes azt  megvalósítani és – nem mellesleg – példamutató összefogásra sarkallni a két kis magyar falut. A program összeállításában a legnagyobb kihívást a minőség megtartása illetve az újdonságok beiktatása jelenti.

Egy teljes nap a gyerekeknek

Szombaton, a kultúrotthon udvarán, a déli óráktól kezdődően, érdekes gyermekprogramok zajlottak, tulajdonképpen ez volt az első alkalom, amikor az egész napot nekik szánta az egyesület. De nemcsak a gyerekek, hanem több környékbeli pedagógus számára is a viszontlátás örömét jelentette az esemény, hiszen ismét bebizonyították, mennyire összetartóak, önzetlenül segítenek egymásnak és sok helyen ők a közösségépítés fáklyavivői.

Az aprónép Magyari Enikő vajasdi, Szabó Enikő kövendi, Székely Beatrix  kolozsvári óvónők illetve Szilágyi-Székely Melinda magyarlapádi és Varga Melinda torockószentgyörgyi tanítónők hívására kézműves foglalkozásokra sereglett össze. Volt tányérfestés, virágcseréptartó készítés bogozással, ujjbáb-és álomfogó-készítés, tulipánvarrás, sikerült is szebbnél szebb darabokat alkotni, volt aki mindeniket kipróbálta. Közben a Máltai játszóház kisbusza is leparkolt a helyszínen, gazdag felszerelésével és az önkéntesek által irányított  jópofa játékokkal pillanatok alatt odacsalogatta a falu legapraját. Ezt követően a kolozsvári Puck Bábszínház  Paprikajancsi kalandjai című bábelőadás kötötte le a figyelmüket, a figyelmesebbek például megtudhatták, hogyan lehet legyőzni az ördögöt. A következő programpont az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület marosújvári tagozata által szervezett íjászat volt, Kiss Sándor és Kinga vezetésével. A nagy precizitást és összpontosítást igénylő tevékenység a miriszlói gyerekek számára nem ismeretlen, már a tavalyi falunapon megismerkedhettek őseink ezen tudásával.

A gyerekeknek szánt program a Folker Együttes gyermektáncház-koncertjével zárult. Az 1991-ben alakult együttes tagjai már több éve foglalkoznak a magyar néphagyomány értékeivel, népzenével, néptánccal, népi énekléssel és oktatással, gyermek- és felnőtt táncházak működtetésével. Az évek során számos rendezvényen, táncházban, erdélyi nyári népzene- és néptánc-táborokban, táncháztalálkozókon léptek fel Erdélyben és külföldön. Több ízben működtek együtt a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvánnyal és a Háromszék Táncegyüttessel, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvánnyal, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel és különböző más intézményekkel, együttesekkel, színházakkal. A miriszlói gyerekeket egy Erdély különböző tájegységeiről összegyűjtött népdalfüzérrel kápráztatták el, hosszú évek óta ez – és a Puck- bábosok előadása – volt egyik legrangosabb gyerekeknek szánt műsor a faluban.

A kiéhezett gyermeksereget a Magyari Attila és Veres Szilárd által készített pörkölttel kínálták meg, amely annyira finomra sikeredett, hogy méltó „vetélytársa” lett az asszonyok által készített vasárnapi kétezer töltött káposztának, amelynek receptjét rendszerint elkérik a külföldi vendégek is.

A szórványközösséget éltető néptánc

A vasárnapi program  ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor prédikációját követően, aki a szeretet erejére hívta fel a hívek figyelmét, a Tordai Magyar Dalkör fellépése következett. A vendégek által előadott kórusműveket a helybéli fiatalok szavallatai fűszerezték. A szokáshoz híven, megtörtént a jubileumukat ünneplők köszöntése, idén csak egy ezüstlakodalmas házaspár volt, akinek átadhatták az ajándékot.

A fő látványosság, a néptánccsoportok díszfelvonulása a falun, az iskolától a kultúrotthonig, mindenkit az utcára csalt, hiszen minden évben ez a vegyes lakosságú Miriszló legnagyobb kulturális eseménye. A fellépőket Sorin Ioan Bumb parlamenti képviselő üdvözölte, aki szerint Fehér megye áldott hely, mert négy nemzetiség igyekszik itt ápolni népi hagyományait, a köztük levő tapasztalatcserék pedig gazdagítják a kultúrát.

A református templom megépítésének 175. évfordulója alkalmából az ünnepségre meghívták Szőcs Ildikót, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatóját, hiszen annak idején a gazdag alma mater miriszlói birtokainak jövedelméből sikerült kivitelezni az építkezést, erre a bejárat fölötti tábla is emlékeztet: „Ezt a templomot építtette a N.Enyedi Ref. Fő Oskola MDCCCXLIII – ban”. Szőcs Ildikó kiemelte: „Egy maroknyi közösség, a néptánccsoport, képes összegyűjteni a falu apraját-nagyját, ráadásul sokan közülük az iskolánk diákjai- ez külön büszkeséggel tölt el bennünket”.

Idén a házigazda Miriszló Gyöngye Néptánccsoport  illetve partnere, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, tíz csoportot láttak vendégül: a Felvidékről a Mórinca Néptáncegyüttest és a diószegi Dió Héj Citerazenekart, a Napkelte Anatoli görög táncegyüttest, a Taksony Táncegyüttest (Taksonyi Dunamenti Fiatal Svábok Egyesülete) és a Csicsörke Néptáncegyüttest Magyarországról illetve szintén az anyaországi, román kulturális örökséget ápoló Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttest. Kárpátalját az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes, Erdélyt a csíkszentmártoni Labdarózsa Néptáncegyüttes képviselte. A legtávolabbi vendég a lengyelországi  Zespol Piesni Tanca Legnica és a görögországi Folk-dance Group of Lagyna voltak. Egyesek közülük visszatérő fellépői a fesztiválnak, Pillich Balázs főszervező szerint ennek az a magyarázata, hogy nagyon szoros barátságok alakultak ki az évek során.

A hálás közönség legnagyobb tapssal természetesen a „saját” néptánccsoportját jutalmazta, persze jól kiérdemelten. A 2018-ban létrejött Apró Miriszló Gyöngye népi gyermekjátékokat, a 2016-ban alakult Kis Miriszló Gyöngye felcsíki táncokat, a 2012-ben alapított Miriszló Gyöngye pedig kalotaszegi táncokat adott elő, utóbbiak színvonalas produkciója a külföldi profi csapatok elismerését is kivívta.

Szabó Csilla Erzsébet egyesületi elnök lapunknak ezt nyilatkozta a rendezvény jelentőségéről: „ A mi kis falunk nagy napjai ezek, amikor ránk irányul a figyelem és a helybeliek büszkék arra, hogy miriszlóiak és magyarok. Az esemény számtalan érdeklődőt vonz a környékről, szinte alig van magyar falu a közelben, ahonnan ne jönnének el az eseményre, ily módon az egyik legnagyobb szórványtalálkozó is megvalósul Nagyenyed környékén. A program igyekszik minden korosztályhoz szólni és a legfontosabb rendezvénye a községnek, amelyet a hagyományok éltetése és az identitástudatunk megőrzése érdekében valósítunk meg.”

Lelkesedésből nincs hiány Miriszlón, a folytatás attól függ, sikerül-e ismét elnyerni a támogatók (Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány valamint a helyi és megyei tanács illetve az Augustin Bena Kulturális Központ) bizalmát, mert ezek hiányában a kis magyar közösség képtelen önerőből megvalósítani egy ekkora méretű és ilyen színvonalas rendezvényt.

BASA EMESE

FŐTÁMOGATÓ: BETHLEN GÁBOR ALAP

TÁMOGATÓK: COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

Miriszló község tanácsa

Fehér megye tanácsa

Augustin Bena Kulturális Központ

IX. Nemzetközi Folklórfesztivál

Közzétéve Szerző:

Nagyenyed ünnepi ruhát öltött és újra kitárta kapuit

Javában zajlik az UNESCO által ajánlott  IX. Nemzetközi folklórfesztivál

Idén is két helyszínen Marosújváron (júl. 31- aug.2) és Nagyenyeden (aug. 4-6.) zajlanak a fellépések, utóbbi helyen a Made in Aiud jelszóval társítják a rendezvényt a város turisztikai potenciáljának növelése érdekében.

Ezekben a napokban, főleg az esti órákban, nagy tömeg árasztja el a nagyenyedi piacot és környékét, amelynek a központ felöli bejáratánál állították fel a színpadot. Az esemény a környéket is a városba vonzza, az elszármazottak közül is sokan ezekre a napokra időzítik a hazautazást.

A hangulatos fesztivál ötlete a helybeli Doina Aiudului néptáncegyüttes nevéhez kötődik. Az 1975-ben Doina Mureșului néven megalapított, majd a 2000-ben átszervezett és jelenlegi nevét viselő együttes sok külföldi meghívást követően jutott arra a következtetésre, hogy saját városukban is rendezhetnének egy nemzetközi fesztivált. Az ötletet felkarolta a városvezetés és 2011-ben megrendezték az első ilyen találkozót, amely azóta is évente elkápráztatja a lakosságot. Mindeddig 28 országból, a világ minden tájáról, érkeztek fellépők, összesen 50 tánccsoport fordult meg az enyedi színpadon. A nagyméretű rendezvény sikeréhez hozzájárul Nagyenyed város polgármesteri hivatala és városi tanácsa, a megyei tanács, a Liviu Rebreanu helyi és az Augustin Bena megyei kulturális központ.

A vendégek bemutatkozása mindig a városházáról induló, és Enyed több utcáját érintő parádéval kezdődik, amikor a hosszú sorban kígyózó menet hangos muzsikaszóval csalja az utcára az érdeklődőket. A pompás népviseletben tündöklő csoportok, amelyek bizonyos forgalmas pontokon megállnak és rövid bemutatót tartanak, mindig gyönyörű látványt nyújtanak. Idén 10 ország képviselői alkotják a néptáncok és népviseletek tarka bokrétáját, amelynek legegzotikusabb egyedei minden bizonnyal a kínai és a kanadai csoportok.

Az ünnepélyes megnyitón minden néptánccsoport ábécé sorrendben a színpadra vonult, ahol az illető országok zászlói díszelegtek. Oana Badea, Nagyenyed polgármestere, a rendezvény jelentőségéről beszélve, megköszönte a város lakosságának, hogy idén is szép számban megjelent az eseményen, hiszen „egyetlen hagyományt sem lehet éltetni anélkül, hogy legalább egyszer egy évben méltóképp meg ne emlékeznénk róla”. Lőrincz Helga alpolgármester kihangsúlyozta: Enyeden a nyár mindenik hónapjában van egy-egy nagy esemény: júniusban a csombordi rózsafesztivál, júliusban a míves sokadalom, augusztusban pedig a folklórfesztivál. „Nagyenyed csodálatos, mert csodálatosak annak lakói” – tette hozzá, majd magyarul is jó szórakozást kívánt mindenkinek. Dumitru Fulea, a megyei tanács alelnöke szerint a folklórfesztivál „egy olyan esemény, amelyről lesz mit mesélni egész nyáron”.

A feledhetetlen hangulatot kivétel nélkül nívós, gazdag szakmai tapasztalattal rendelkező  néptánccsoportok biztosították. A házigazda Doina Aiudului és a megye egyik legjobb magyar néptánccsoportja, a csombordi Pipacs mellett kilenc külföldi együttes villantotta fel az általa őrzött nemzeti hagyományt. Bulgáriát az 1943-ban megalakult Ognenite Néptáncegyüttes képviselte, amely a Szófia közelében fekvő Busmantci Elin Pelin Kulturális Központ keretében működik és a híven őrzi a bolgár néptánchagyományt.

Kanadából a „Nouvelle Époque” nevű együttes érkezett, amelyik a kanadai és az ún. Québécoise hagyományokra építette fel repertoárját, viseletük pedig, apró eltérésekkel, a 17. századi francia hétköznapi falusi öltözet leképezése. Kínát a Sárga-folyó mellett fekvő, az ókori Selyemút egyik fontos központja, Lanzhou képviselte. A Lanzhou City University Gansu nevű csapatának kecses tánca merőben eltért a többi csoport dinamikus előadásmódjától, mindazonáltal sikerült teljes mértékben lekötnie a nézők figyelmét.

Sikeresen mutatkozott be az Észak-Macedóniából, Grandskoból érkező Stobi nevű néptánccsoport, amely csak nevében emlékeztet az azonos nevű, a környéken található római rommezőre. Oroszország harmadik legnépesebb városából, Novoszibirszkből érkezett a Sibirskye Uzory nevű, gazdag múlttal rendelkező csapat. Többszörösen díjazott volt a szerb fővárosból, Belgrádból érkező Lada is, mindkettőt hatalmas tapssal jutalmazta az enyedi közönség. Hasonlóan nívós produkcióval remekelt az 1973 –ban, Zhytomyrban (magyarosan: Zsitomir) megalakult ukrán együttes, a Sonechko Dance, amelynek eredeti koreográfiája tűnt elsősorban érdekesnek.

Nem utolsó sorban a török és a magyar néptáncegyüttesek is felejthetetlen élményt nyújtottak. A három korcsoportra felosztott, 500 tagot számláló Ata Halk Oyunlari Törökország minden régiójára jellemző, egymástól sokban eltérő néptáncot elsajátította; Enyeden  az Artvin, Mardin és Zeybek történelmi tartományok tipikus táncait mutatták be. A gyomaendrődi Körösmenti Táncegyüttes 1967-ben alakult. Az elmúlt több mint 40 év alatt számos hazai és külföldi fesztiválon vett részt. A fesztiválok, versenyek alkalmával az együttes számos elismerést és díjat nyert meg, valamint az évtizedek folyamán megszerzett minden olyan elismerést, mely az amatőr néptánc mozgalomban megszerezhető. Az együttes az évtizedek alatt számos színészt, népzenészt, hivatásos táncost, néptánc pedagógust nevelt ki. Az együttes 2002., 2004., 2006. években kiváló minősítést szerzett. Az együttes állandó kísérő zenekara a Suttyomba Zenekar.

Erdély egyik legrangosabb folklórfesztiváljáról nem is kell ennél többet mondani, talán csak annyit tehetünk hozzá, hogy mindenkinek érdemes legalább egyszer végignéznie azt, például a kedd esti gálaműsort .

BASA EMESE