A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban számtalan érdekes iskolán kívüli tevékenységet valósítanak meg minden évben, néptánctábort azonban mindeddig soha nem szerveztek. Idén, mivel a járvány miatt egy ideig a néptáncoktatás szünetelt, indokolttá vált egy úgynevezett edzőtábor, amelyben a résztvevők rövid idő alatt intenzív oktatásban részesülnek és bepótolhatják a kieséseket. Így került sor 2021. július 12 – 17 között az első néptánctáborra, amelynek fő kedvezményezettje az iskola Nagyenyedi Fügevirág nevet viselő néptánccsoportja volt.

A néptánccsoportról és a tábor tapasztalatairól Szőcs Ildikó igazgatónő mesélt, akitől megtudtuk: a kollégium egyik tehetségműhelye a Nagyenyedi Fügevirág Néptánccsoport, amelyik hat éve működik csak, de már nagyon szép eredményeket ért el, sok fellépése volt a városban, a környéken és a magyarországi testvérvárosokban, Gyomaendrődön és Soldvadkerten. Az évek folyamán a Csoóri Sándor Alap támogatásával megvarratták a népviseleteket, az oktatást kezdetben Kónya Tibor iskolalelkész, majd a Petőfi-programosok, Hajdara Tamás és Hajdara – Herczeg Hajnalka illetve Komáromi Kristóf és Kádár Kata valósították meg. Mivel a járványhelyzet miatt a Petőfi-programot felfüggesztették, új oktatókat kellett keresni, így esett a választás a Szarkaláb Néptáncegyüttes két tagjára, Pillich Apor Balázsra és Varga Orsolyára, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a néptáncoktatásban, több csoporttal foglalkoznak a környéken. Szerencsére 2021 májusában újra elkezdődhettek a próbák, heti egy alkalommal és az okatók elvállalták az elemistákból álló utánpótlás csoportot is. A Nagyenyedi Fügevirágnál a létszám változó, nagyjából 10 állandó pár alkotja a „keménymagot”. Ezidáig a vajdaszentiványi, széki, mezőségi, szilágysági és kalotaszegi táncrendeket sajátították el.

A tábort kezdetben a néptánccsoport számára gondolták ki, azonban sokan  jelentkeztek más településekről is, akiket természetesen szívesen befogadtak. Olyan távolabbi, például gyulafehérvári és szovátai gyerekek is beiratkoztak, akik csak ősztől lesznek a kollégium diákjai, ezért számukra a tábor kiváló alkalmat nyújt az új társak és a bentlakási élet megismerésére. Jelen voltak a Miriszló Gyöngye és a felvinci Létom tánccsoport tagjai is, akiket már több esztendeje Pillich Balázs és Varga Orsolya oktatnak.

A tánctábor tematikája Kalotaszeg volt, a szervezők igyekeztek minél átfogóbban megismertetni ezt a tájegységet. A kiegészítő programok közül megemlíthetjük a szerdán, Varga Orsolya által rendezett népviselet-bemutatót illetve csütörtökön este Marosán Csaba „Nagyírásos”- írók, költők vallomásai Kalotaszegről című egyéni műsorát. Utóbbi igazi kultúrcsemegének számított, amelyben a közkedvelt színész Kalotaszeg kiemelkedő személyiségeiről mesélt, szavalt, énekelt, sőt még egy matrikulából is felolvasott.

Pillich Balázs így összegezte a tábor jelentőségét: „Egy edzőtábor önmagában is kiváló alkalom a néptánctudás fejlesztésére, de sokat jelent a jövőre nézve is, hiszen az elkövetkező időszakban együtt fogunk dolgozni. Ezekben a napokban összeszoktak, sokat fejlődtek a gyerekek. Már egyre magabiztosabban lépkednek és egymással is összebarátkoztak, így feszültség nélkül táncolnak együtt.” Mindazt, amit a hét folyamán sikerült elsajátítaniuk, pénteken mutatták be közönségnek a dézsi Rezeda Zenekar kíséretében, ez az előadás volt a tábor záró momentuma.

Basa Emese

Főtámogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma – Csoóri Sándor Alap

Nyolc éves múltra tekint vissza a nagyvakáció idején működő foglalkozás Nagyenyeden, idén is azonnal beindult a program, mihelyt az utolsó iskolai  csengőszó szabadjára bocsátotta a diákokat. Az utóbbi években egyre gazdagabb programokkal igyekeznek tartalmassá, a gyerekek számára fejlesztővé és feledhetetlenné tenni a nyarat, idén az úszás és a lovaglás tűnik a legvonzóbbnak

Rengeteg odaadással és önfeláldozó munkával sikerül megvalósítani minden évben az enyedi nyári iskolát, amely megnyugvást jelent azon szülők számára, akik nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét a vakáció idején, ugyanakkor a kicsik számára biztosítja azt a környezetet, ahol értelmesen és unalommentesen tölthetik el a nyarat. A program kiváló lehetőség a vegyes családokból származó gyerekek számára is, hogy gyakorolhassák a magyar nyelvet és ízelítőt kapjanak népi hagyományainkból. Van néhány olyan résztvevő is, aki román iskolába jár vagy külföldről érkezett haza, számukra kiemelten fontos, hogy legalább a nyár folyamán magyarul beszélhetnek. Továbbá, a nyári iskolának „iskolatoborzó” szerepe is van, hiszen a gyerekek szemmel láthatóan nagyon jól érzik magukat és otthon is elmondják, hogy szívesen választanák iskolájuknak a Bethlen-kollégiumot. Összesen 50, bölcsődés és alsó tagozatos gyerek látogatja a nyári iskolát.

A szervezők, a Dr. Brendus Gyula Egyesület illetve a Dr. Szász Pál Egyesület, még a tanév idején végeztek egy előzetes felmérést arra vonatkozóan, hogy hányan igényelnék a programot és ennek alapján írták meg a pályázataikat (előzőt a Bethlen Gábor Alap, utóbbit a Communitas Alapítvány támogatta) és vonták be a tevékenységbe a Bethlen Gábor Kollégium pedagógusait. Mint kiderült, a nagy gyereklétszám miatt délelőtt három oktatóra van szükség. A program egyébként reggel 8 órától délután 4-ig tart és az étkeztetést is biztosítják a résztvevőknek. A pedagógusok (Alexa Mária, Csíki Tímea, Gilyén Izabella, Kis Amália, Mester Ágnes, Prodan Delia, Szabó Katalin, Szakács Ildikó) egy jól beosztott időbeosztás szerint váltják egymást, de mindig közösen egyeztetik a javasolt tevékenységeket, így egységes koncepciója és folyamatossága van a foglalkozásoknak. Ottjártunkkor a heti téma az Örömvárhoz vezető út volt, a gyerekek minden nap egy-egy kedves manócskával (Mosolymanó, Köszönő manócska, Derűlátó manó, Boldogságmanó stb.) ismerkedtek meg, akiktől sok szépet és jót tanulhattak. Feltűnt, hogy a gyerekek nagyon fegyelmezettek voltak, boldogan bekapcsolódtak a tevékenységekbe, a pedagógusoknak nem is kellett egyszer sem felemelni a hangjukat vagy fegyelmezni őket. A titok az érdekes foglalkozásokban rejlik és abban, hogy nem erőltetik a feladatokat, időt hagynak a közös játszásra is, mert ez az, ami a hosszas online oktatás után a legjobban hiányzik nekik- vélték Mester Ágnes és Gilyén Izabella tanítónők. Megtudtuk, hogy minden nap van tanulás is: a Nyári böngészőből oldanak anyanyelvi, román és matematika feladatokat, amelyek játékosak, érdekesek és sokat segítenek abban, hogy a gyerekek a vakáció idején ne zökkenjenek ki a tanulásból.

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban megszervezett nyári iskola egyébként minden reggel tornával kezdődik, minden napra jut egy mese, egy népdal vagy gyerekdal, egy kézműves tevékenység és persze sok játék. Sok mondókát, versikét is tanulnak, amelyek az érzelmi intelligencia fejlesztését célozzák meg. A környezetvédelmi nevelés sem hiányzik, hiszen gyakran készítenek dísztárgyakat, apró ajándékokat újrahasznosítható anyagokból, továbbá a kreatívitásfejlesztő foglalkozások gazdag tárházát is megtalájuk a nyári iskolában, a közösségi szellemre való nevelést csoportjátékokkal valósítják meg, de van bibliaismereti foglalkozás és gyermekjóga is.

Nem utolsósorban pedig létezik egy sor olyan vonzó tevékenység, ami az iskolától eltérővé és feledhetetlenné teszi a 2021-es nagyvakációt, szinte minden napra jut egy-egy különleges élmény. Csoportokra osztva, minden héten úszótanfolyamon vesznek részt Gyulafehérváron, ahol egy szakképzett edző foglalkozik velük, továbbá Lőrincrévére mennek lovagolni, a Hip-Tep Egyesület jóvoltából. Érdekes programajánlónak bizonyul továbbá az intenzív egy hetes kosárlabdázás, az íjászkodás és a néptáncoktatás is, a tervek szerint ellátogatnak a július 18-25 között megrendezésre kerülő magyarlapádi néptánctáborba, fellépnek az Augusztus 20-i ünnepségen és az augusztus 28-án megrendezett Duna Napon is Torockón.

A program kezdeményezője, Lőrincz Helga alpolgármester így nyilatkozott a nagyenyedi nyári iskoláról: „Közösségi tevékenységeim közül, ha valamire nagyon büszke vagyok, az biztosan a délutáni oktatás és a nyári iskola! Évek óta sok száz gyerek mosolya mutatja, mennyire jó nekik nálunk tanulni, játszani, szórakozni…”

Basa Emese

Támogatók: BETHLEN GÁBOR ALAP

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

Harmadik alkalommal szervezte meg, 2021. július 2-4 között, az Aranyosszéki és Alsó –Fehér Vármegyei  Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület és a marosújvári Sóváros Egyesület azt a sokszínű rendezvényt, amely minden korosztályhoz szólt és ahol a legapróbb részletek is hazaszeretetre, nemzetszeretetre nevelték a résztvevőket

Az idei tábor teljesen megújult formában igyekezett megszólítani az érdeklődőket: míg az előző két alkalommal Harasztoson szervezték meg, vadkemping jelleggel, ezúttal a választás a fugadi Bánffy kastély tágas, árnyékos parkjára esett, ahol kényelmesen elfért a jurta és a sátrak, a gyenge térerő pedig nem csábított senkit „telefonközelbe”, így önfeledten adták át magukat a játéknak és a sportnak. Az íjászat népszerűsítése érdekében a szervezők felvállaltak minden költséget, amelyet Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően tudtak fedezni.

A tábor természetesen az íjászatra összpontosított, a szervezők igyekeztek átadni e remek sport minden szépségét és fortélyát. A lövéstechnikák bemutatása mellett ismertetőt tartottak az ősmagyarság íjászatáról, életmódjáról, viseletéről és megmutatták, hogyan kell felállítani a jurtát, amelyben aztán a gyerekek éjszakáztak. A nagyenyedi származású Járai Lóránd lelkipásztor, aki mindvégig részt vett a táborban, nagyban hozzájárult a rendezvény sikeréhez, hiszen olyan élménypedagógiai játékokat valósított meg, amelybe a felnőttek is szívesen bekapcsolódtak. Az egyik anyuka így fogalmazott: „a legnagyobb élmény számomra néhány órára újra gyereknek lenni”. A tábortüzek is hozzájárultak a hangulatteremtéshez, már csak azért is, mert mindkét este egy-egy különleges programot szerveztek köréje. Elsőként a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes lépett fel, amelyik régizenét és népdalfeldolgozásokat adott elő úgy, hogy előzőleg a dalok nyomtatott szövegét kiosztották a résztvevőknek, így mindenki együtt énekelhetett. A második este Regös Sziránszki József lépett fel egy különleges, a táltosok világát idéző produkcióval. Emlékezetes marad mindenki számára az a rendhagyó, fiatalokhoz szóló vasárnapi istentisztelet is, amelyet a szomszédos falu, Magyarlapád lelkésze, Borbándi András tartott a helyszínen, sátorponyva alatt, az ottani református templom teljes külső-belső felújítás alatt lévén.

Mivel az íjásztáborra rászerveztek egy honfoglaló hagyományőrző találkozót is, a 35 táborozó gyerek mellé sok tapasztalt íjász is érkezett, így a létszám egy adott ponton meghaladta a száz főt. Résztvevők érkeztek Nagyvázsonyból, Szászvárosból, Gyulafehérvárról, Torockóról és természetesen jelen voltak a lapádi gyerekek is. Az íjásztalálkozó keretében, amelyet a Communitas Alapítvány támogatott, ún. „örömíjászversenyt” tartottak, amelynek az volt a lényege, hogy elsősorban a hangulatra és nem kimondottan a sportteljesítményre koncentrált és a gyerekek számára is szervezett vetélkedőt.

Ladányi Árpád Csaba főszervezőtől megtudtuk, hogy a találkozón a hagyományőrző egyesületi tagok tanácsot ültek és eldöntötték, hogy ezentúl évente egy honfoglaló hagyományőrző fesztivált szerveznek. Az első lebonyolítását elvállalta a Bihar megyei Pusztai Farkasok Ordas nemzetsége, jövőre pedig  az Aranyosszéki és Alsó –Fehér Vármegyei  Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület lesz a házigazda. A három naposra tervezett fesztivál a nagy, országos szintű íjászversenyeknél is sokkal színesebb eseménynek ígérkezik, hiszen ezen összegyűlnek majd az összes erdélyi honfoglaló hagyományőrző egyesületek, jurtafalut építenek és változatos kulturális programokkal, koncertekkel gazdagítják a programot.

Basa Emese

Támogatók: BETHLEN GÁBOR ALAP

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY

A kezdeményezés a nagyvázsonyi székhelyű Pontes Közhasznú Alapítvány a Fiatalok Társadalmi Szerepvállalásáért ötlete alapján született meg, a kenyérmezői csata közelgő, 542. évfordulója alkalmából. A magyarországi szervezet elsődleges célja, hogy az Európai Unió Ifjúsági Fehér Könyvének mentén segítse az ifjúsági közösségek szerepvállalását, részvételét a döntéshozatali folyamatokban. Az alapítvány Kinizsi Pál emlékének ápolása révén került kapcsolatba az erdélyi településsel, hiszen a híres törökverő vezér sírja Nagyvázsonyban található.

Mint ismeretes, az Alkenyér (Șibot) és Bokajalfalu (Băcăinț) melletti kenyérmezei csatára  1479. október 13-án került sor. A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak hasonló betöréssel. A diadal I. Mátyás magyar király egyik leghíresebb vezérének, Kinizsi Pálnak volt köszönhető, aki állítólag mindkét kezében kardot tartva vívott közelharcot az ellenséggel. A helyszín a Királyföld nyugati oldalán, Fehér és Hunyad megye határánál, a Maros déli partján található. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.

Az alapítvány képviselői a hétvégén átvették a területet, meglátogatták a térség látnivalóit valamint a magyarlapádi Pirospántlikás Zenekar segítségével megünnepelték a dél-erdélyi projekt indulását, amelyről a következő közleményt adták ki: „Alapítványunk nagy fába vágta fejszéjét, hiszen a Bethlen Gábor Alap segítségével, Böjte Csaba ferences szerzetes, Gudor Botond és Zsargó János református esperesek (Botond esetében egy történészdoktor is) segítségével, dr. Ladányi Árpád gyulafehérvári ügyvéd ügyintézése és szervező munkája, Zólya Levente régész közreműködése után Kenyérmező mellett (Dél-Erdély), Bokajalfaluban egy 2000 négyzetméteres területet vásárolt meg. A telek különlegessége az a feltehetően tatárjárás-kor előtti templomrom és kora-középkori templomtorony, amely látta Kinizsi 1479-es diadalát. A magyarok a tatár- és török betörések valamint a Horea- és az Avram Iancu-féle felkelések tömeges mészárlásai miatt szinte elfogytak a Maros-völgyének azon területeiről, ahol a törökverő hadvezér Európában is egyedülálló diadalt aratott a muzulmán betolakodók felett. Alapítványunk célja, hogy ne csak megmentsük a mementóként ott maradt templomromot, hanem olyan emlékparkot, táborozó helyet alakítsunk ki, amely a maroknyi, de élettel teli szórványmagyarság illetve a turisták számára hangulatos találkozóhely valamint a Kenyérmezei csatának méltó emlékpark is lehet.”

Októberben, a csata napján, az alapítvány tagjai ismét ellátogatnak az emlékműhöz, a tervek szerint emléktáblát lepleznek majd le. Ladányi Árpád Csaba ügyvéd kezdeményezésére, a Fehér megyei fiatalok, érdeklődök egy biciklitúra által fognak bekapcsolódni a programba, amely a mintegy 20 kilométerre található Gyulafehérvárról fog indulni.

Basa Emese

Támogató: Bethlen Gábor Alap