Üdvözlet !

Közzétéve 2013-03-27 Szerző: Admin

Áldott Húsvéti Ünnepeket kíván a Fehér megyei RMDSZ nevében,

Kováts Krisztián

elnök

Álom a Vár alatt – Áprily élete képekben

Közzétéve 2013-03-23 Szerző: Admin

Az Áprily-esteken sokszor és sokféleképpen esett szó a névadó költőről: hol érintőlegesen, hol versekben. A csütörtök este ezúttal teljességében Áprilynak, életútjának szólt: Nagyenyeden is bemutatták az Álom a Vár alatt címmel tavaly megjelent fényképalbumot, amely fotókon követi kedvelt költőnk életútját Brassótól Parajdon, Kolozsváron, Nagyenyeden, Budapesten át Szentgyörgypusztáig. A veszprémi szerzőpárosnak ez a 35. Erdély-Székelyföld kötete, a következőt Nyírő Józsefről készítik.

A SZERZŐ FELVÉTELE

A veszprémi szerzőpáros – a nagyváradi születésű Váradi Péter Pál és hitvese, a szovátai születésű Lőwey Lilla – különös figyelemmel és érzékenységgel helyszíneli a költő életének fontosabb állomásait. A szépen megformált szöveg és a gyönyörű képek a brassói születés után Parajdon kezdődnek. Dávid Gyula, átfogó előszavában, a titkokat rejtő Kisküküllő menti tájat idézi fel: „Újra hallgatlak, gyönyörű Küküllő / gyermekéveim suhanó zenéje (Áprily Lajos: Ének a Küküllőhöz). Kolozsvár, majd Nagyenyed, a tizenhét évi tanárság és alkotómunka, a „diákvándorlás apostolaként” három ismerős képpel (lakóház, város, kollégium) és két szintén ismerős verssel (Enyedi csend és a Fejedelemhez). Újból Kolozsvár, majd Budapest és végül a Dunakanyar, Szentgyörgypuszta, a végső állomáshely. A hosszú életutat „költői képek és képköltemények” teszik egyre vonzóbbá a lapozgató olvasó számára.

Az album szerzőit a marosvásárhelyi Népújság munkatársa, a nagyenyedi születésű Nagy Miklós Kund író faggatta. A sorozat első kötete 1989-ben jelent meg, a 35 albumban mintegy hatezer kép látott napvilágot, de ez csak töredéke annak a több tízezernek, amit több autót elnyűve, Erdélyt bejárva készítettek. A Magyar Örökség- és Pro Hungarica-díjas Váradi Péter Pál fotóművészként tevékenykedik, Erdélyben mindig otthon érzi magát. Lőwey Lilla vetített képes előadásában ismertette a fotóalbumot, mesélt Áprilyról, aki ugyan Brassóban született, de sohasem feledte Parajdot, ahol Rapsonné sziklája alatt tanulta meg a természet szeretetét és tiszteletét. Mint a szerző mondta, ezért lett az album címe Álom a Vár alatt. A költő Nagyenyeden alapított családot, Kolozsváron kiteljesedett a költészete. Amikor elhatározta, hogy Budapestre költözik, egy pillanatra sem lett más ember. Ott is segített mindenkinek a környezetében, dolgozott, de mindig Erdély járt az eszében. Szentgyörgypusztán egy kicsit megtalálta az erdélyi tájat, azt, amit ott túl mindig annyira keresett – részletezte Lőwey Lilla.

Kováts Krisztián RMDSZ-elnök a négy érintett város (Nagyenyed, Veszprém, Lippa, Marosvásárhely) vendégeiről beszélt, és arról a különös lehetőségről, hogy itt együtt ünnepelhettek. Mint mondta, nagyapja, Elekes Gyula Lippán volt lelkipásztor, Veszprémben és Marosvásárhelyen rokonai élnek. Őt magát tehát nagyenyedinek tartják ugyan, de Lippáról származik. Mint mondta: nem is képzelte, hogy egyszer Nagyenyeden találkozhatnak a négy város vendégei Áprily Lajos költészete révén.

A Czernák Ferenc vezette lippai Degré Alajos olvasókör Áprily-verseket adott elő, majd vezetőjük rögtönözve két Petőfi-verset is mondott. Mint elmondta, Lippán már csak kb. 400 magyar él, igyekeznek összetartani őket. Az Áprily-est dedikációval ért véget.

BAKÓ BOTOND

Szabadság, 2013. március 23.

RENDHAGYÓ KÖNYVBEMUTATÓ NAGYENYEDEN

Közzétéve 2013-03-22 Szerző: Admin

Az Áprily estek márciusi rendezvényén került bemutatásra a veszprémi Váradi Péter Pál Magyar Örökség- illetve Tamási Áron-Díjas fotóművész és felesége, Lőwey Lilla Tamási Áron-Díjas tanárnő, szövegíró Álom a vár alatt című, Áprily Lajos születésének 125., halálának 45. évében, 2012-ben megjelent impozáns album, amelyhez Dávid Gyula irodalomtörténész írt ihletett bevezetőt.

„Áprily Lajos életéből kiragadott képekkel ízelítőt adunk egy küzdelmekkel és emberi helytállással megélt sorsból. A költő munkásságáról szóló tanulmánnyal, verseiből ollózott idézetekkel és színes fotókkal mutatjuk be Brassó szülöttjét…” – olvasható a szórólapon.

A rendhagyó könyvbemutatón részt vett a szerzőpáros mellett az enyedi születésű Nagy Miklós Kund Pro Cultura-Díjas marosvásárhelyi művészeti író, a lippai Czernák Ferenc előadóművész és a Degré Alajos Olvasókör néhány taja.

A rendezvény nyitányaként Czernák Ferenc az album címadó, az Álom a vár alatt című Áprily költeményt mondta el nagy átéléssel. Ezt követte Nagy Miklós Kund meghatóan őszinte köszöntője, aki a bemutató végén rövid interjúban ismertette a szerzőpárost. A lippai Degré Alajos Olvasókör tajai, ft. Andó Attila, Détári Katalin és Tóth Emil Áprily költeményeket olvastak fel.

Ez követte a tulajdonképpeni bemutató. Lőwey Lilla alaposan dokumentált, nagy emocionális töltettel bíró, sok versidézettel színezett ismertetőjében végigvezette a szépszámú közönséget Áprily Lajos életpályáján a brassói szülői háztól Parajdon át Kolozsvárra, Nagyenyedre, Budapestre, Szentgyörgypusztára, az Áprily-völgybe és a visegrádi temetőbe, a költő sírjához. A bemutatót az album legszebb fotóiból válogatott vetített képek kísérték.

A zimankós tavaszi délutánon, amikor „a nap tüze” még nem csalta ki „a fürge diákot” a Kollégium fölötti Őrhegyre, pár órára Nagyenyed ismét a „világ közepe lett”. Ugyanis az est vendégei Veszprémből, Marosvásárhelyről, az Arad megyei Lippáról, Székelyudvarhelyről érkeztek hozzánk, hogy együtt emlékezzünk arra a nagy transzszilván költőre, akinek „Élete és költészete példát mutat emberségből, szeretetből, a természet iránti állhatatosságból.” – állapította meg Lőwey Lilla.

Az estébe nyúló bemutatóról sokan örömmel vitték haza a gyönyörű albumokat, az Erdély – Székelyföld című sorozat két utolsó darabját, az Álom a vár alatt, illetve az Aranyosszék és vidéke címűeket.

Befejezésképpen március idusára emlékezve Czernák Ferenc elszavalta Az országgyűléshez című, ma is időszerű Petőfi verset és elmondta A hóhér kötele címet viselő, kevesek által ismert regény befejező részét.

A kötetlen, baráti beszélgetés során sokan lippai kapcsolataikról beszéltek: van, aki könnyes szemmel, megilletődve idézte szülővárosával kapcsolatos hajdani élményeit, aki gyermekkori játszótársára ismert vagy katonaemlékeit elevenítette fel, amikor még Lippa utcáin magyar nótákat énekelve vonultak a marosvásárhelyi bakák…

Köszönjük mindazoknak, akik ünneppé tették számunkra március 21-ét!

Józsa Miklós