„ Van itt minden, mint a jó vásárban…” Míves Emberek Sokadalma Nagyenyeden

„ Van itt minden, mint a jó vásárban…”

Míves Emberek Sokadalma Nagyenyeden

 

  1. július 26-28 között rendezték meg első ízben Nagyenyeden a Míves Emberek Sokadalmát, azt a nemzetközi és interetnikus, a kézműves kultúrát népszerűsítő eseményt, amely a valós értékek népszerűsítésével igyekszik hozzájárulni a város turisztikai vonzerejének növeléséhez.

 „Vegytisztán” kapjuk kézhez a népi kultúrát        

A Míves Emberek Sokadalmának (MES) célja, hogy úgy ápolja az erdélyi népművészet és a sajátos mesterségek hagyományait, hogy kézműves partnereit egymás mellé tereli és  közösségformálásra ösztönzi, talán ezzel emelkedik ki a vidék nyári fesztiválkínálatából. Jó alkalom ez mindannyiunk számára, hogy pár napig „vegytisztán” kapjuk kézhez a saját kultúránkat.  A MES a globalizáció egyenlősítő hatása ellen a lokalitás értékeinek bemutatásával, a lokalitás egyediségével küzd, nevelő, ízlésformáló hatást érve el.

Az Artera Alapítvány és az Aranyosszéki és Alsó -Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület ( HHHE), mint  főszervezők,  megpróbálták közelebb hozni a székely kézműveseket a szórványban élőkkel. A rendezvényen elhangzott előadások népszerűsítették elődeink értékeit, érintették a  népművészeti alkotások készítésében alkalmazott technikákat, továbbá a hagyományos mesterségek bemutatásával és új tehetségek felkutatásával biztosították a folytonosságot a hagyományőrzésben.

A turizmus és a helyi kézművesség is fejlődhet

Különböző okok miatt idén a rendezvény már nem Udvarhelyen került  megszervezésre.  Mivel a nagyenyedi önkormányzat  felvállalta, hogy minden évben biztosítja a szükséges infrastruktúrát, e történelmi légkörű kisváros adott otthont ezúttal a MES-nek. A nagyenyedi kapcsolat kiépítésében jelentős szerepe volt Benedek Zakariásnak, az RMDSZ parlamenti képviselőjének, aki a szórvány mellett Udvarhelyszéket is képviseli a Parlamentben.

Az esemény megszervezése nagy kihívás volt a partnerek számára. Lőrincz Zsuzsánna és Czirjék Katalin, a MES frontemberei, összegyűjtötték a kézműveseket, Ladányi Árpád HHHE alelnök pedig oroszlánrészt vállalt a terepmunkálatokban és a pályázatok megírásában.  Lőrincz Helga alpolgármester segítségével a helyi és megyei tanács, továbbá a helyi és megyei kulturális központok is partnerré szegődtek, a szervezésből pedig az Inter- Art Alapítvány és a Dr. Szász Pál Egyesület is kivette a részét.  A csapathoz szép számban csatlakoztak fiatal önkéntesek is, akik példásan bírták a három napi strapát. A megvalósításhoz szükséges  pénzforrásokat az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától és a Bethlen Gábor Alaptól sikerült megpályázni.

Az új helyszín kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy Nagyenyed környékén az utóbbi években fellendült a népi kézművesség iránti érdeklődés, létrejött a kézműveseket tömörítő Palmetta Egyesület, amelyik már több nyilvános kézműves foglalkozást és kézműves tábort szervezett a  környékbeli gyerekeknek, tehát létezik olyan emberi erőforrás a környéken, amelyik garantálja a minőségi kézműves-oktatást és szolgáltatásokat. A MES-re bejelentkező művészek számára, még akkor is, ha nehezebben vették fel a versenyt székelyföldi társaikkal, kiváló alkalom adódott megismertetni termékeiket az erdélyi és külföldi látogatókkal. Kínálatuk egyik legeredetibb eleme az egyik bástyában tartott merített papír előállítása volt, ezt a technikát használták a Bethlen-kollégium egykori papírmalmában a nyomtatáshoz szükséges alapanyag előállítására.

A kezdeményezéstől Nagyenyed önkormányzata a turizmus fellendítését reméli, közleményükben ez áll: „Kezdettől fogva egy olyan sokoldalú turisztikai terméket céloztunk meg, amelyik a történelmi városközpont látványosságainak, az egykori céhek által működtetett bástyáknak a kihangsúlyozásával, a kialakulóban levő turisztikai útvonalnak, a Nyugati Havasok Transzalpinájának a kiindulópontja is lehet”.

„Erdély üde színfoltja”

A MES rendkívül gazdag és igényes programajánlattal csalogatta az érdeklődőket.

A megnyitón Lőrincz Zsuzsánna, Czirjék Katalin és Ioan Hădărig kultúrigazgató köszöntötték a vendégeket, utóbbi a rendezvény interetnikus jellegét hangsúlyozta.

A rendezvényt Böjte Csaba ferences szerzetes nyitotta meg, áldást kívánva a kezdeményezésre. „ Nagyon megrendültek a generációk közötti kapcsolatok, mert kevés olyan tudomány van a mai gyerekekben, amely az ősöktől szerzett tudást felhasználja és ez a mai világ gyengeségét mutatja” – mondta a szerzetes, hozzátéve, hogy a népművészet, a népi mesterségek ezt az űrt pótolhatják.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul köszöntötte az egybegyűlteket és kihangsúlyozta: „Erdély népei mindig is büszkék voltak arra, hogy olyan szavak társultak hozzájuk, mint tolerancia, együttműködés, vallásszabadság. Egy prosperáló országban szabadság és kreativitás van” – majd hozzátette: „ Az erős, kultúrájához ragaszkodó magyarság Erdély üde színfoltja”.

Ezt követően Veress Emese Gyöngyvér erdélyi magyar néprajzi szakíró a barcasági csángó népviseletről, az azt ért nemzetiségi kölcsönhatásokról tartott egy információkban gazdag, nagyon érdekes előadást, régi népviseletekkel példázva magyarázatát. Simó Márton újságíró tavaly – magyar és román nyelven – megjelent kötetét, a Mi, székelyek és román barátaink című interjúkötetét mutatta be.

Egy másik érdekes könyvbemutatóra szombaton került sor: Szűcsné Novák Mária Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története című terjedelmes munkáját az általa készített, páratlan szépségű tűzzománc alkotások kiállításán ismertette a Bethlen-kollégiumban.

Amit nem láttak még Enyeden

A három nap alatt párhuzamosan futottak a minden korosztályhoz szóló programok. A hangsúly természetesen a kézműves termékek tarka kirakodóvásárán és a kézműves bemutatókon volt. Népművészeti alkotások gazdag kínálatából lehetett válogatni, Erdély minden részéből érkeztek kiállítók, így a a Székelyföld mellett Kalotaszeg, Szék, Szatmár és a környék is képviselte magyar és román  hagyományait. Sokan népviseletben pompázva kínálták portékájukat, de rendeztek például viselet-divatbemutatót is. Természetesen lehetett kapni házi készítésű termékeket, például lekvárokat, szörpöket, gombaőrleményeket, különleges összetételű házi csokoládékat és a környék egyik legjobb fagyiját illetve saját pörkölésű kávét is, a gasztróstandokról nem is beszélve. A híres enyedi borok mellet a Délvidékről,  Bácskossuthfalváról származó  Móricz Árpád is bemutatta ízletes termékeit.

A helyi Inter-Art is jelen volt az eseményen: Balog István és Andrei Bakó utcai karikatúra- kiállítást szervezett,  az alapítvány gyűjteményének néhány példányát pedig a Bethlen- kollégium folyosóin tették közszemlére.

A színes vásári forgatagban a gyerekek is nagyon jól érezték magukat,  íjászat, pónilovaglás és folyamatosan működő gyereksátor csalta a helyszínre őket, ahol a fejlesztő ügyességi játékok mellett a mesterségbemutatókon az alkotás örömét is megízlelhették és próbálkozásaik eredményét haza is vihették.

A hangulatot néptáncelőadások, gitárestek, kamara- , citera- és fúvószenekarok koncertjei, humoros mesemondás és természetesen a nagyszínpadi koncertek biztosították, amelyek közül kiemelhetjük Marius Moga, Daniel Avram és a Gyulafehérvári Folkiskola,  Silva Stîncel és Ozana Barabancea zenés bemutatkozásait valamint Vízi Imre,  Cari Tibor Sculpting Sounds és Cari Tibor The Tango Orchestra &Koszika különleges produkcióit. A legnagyobb érdeklődésnek a Transylmania- koncert örvendett, amely azzal írta be magát Enyed történetébe, hogy ez volt az első magyar nyelvű koncert kinn a városban, és ezzel nagyon  meghatotta a helyi magyar közösséget.

Rendkívül népszerűnek bizonyult a gyulafehérvári római légió hagyományait felelevenítő bemutató illetve a székelyudvarhelyi  Arany Griff Rend harcművészeti mutatványai és reneszánsz táncbemutatója. Ha ezekhez hozzátesszük a miskolci Vaga Banda gólyalábasok  vásári komédia utcaszínház performanszát vagy a temesvári artisták éjjeli, roppant látványos tűzzsonglőr- előadását, akkor biztosra vehetjük, hogy nem látott még ilyet a város népe.

A nívós programmal természetesen a lakosság csak egy bizonyos részét sikerült megszólítani, azonban a kínálatból mindenki részesülhetett valamilyen élményben. A ma embere számára is példaértékű lehet a hagyományőrző íjászok precizitása, a római katonák virtusa, a reneszánsz táncosok kecsessége, a népi hímzésekben rejlő türelmes, szép és pontos munka, amiből oly nagy a hiány manapság. Legyen úgy, mint régen volt!…

BASA EMESE

 

Főtámogatók:

Departamentul Pentru Relații Interetnice

 (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala)  

 

Nemzeti Kulturális Alap

Bethlen Gábor Alap

 

 

Főszervezők:

Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület

 

Artera Alapítvány

 

 

 

Partnerek:

Nagyenyed város Polgármesteri Hivatala és Tanácsa

 

„Liviu Rebreanu” Kulturális Központ

 

Fehér Megye Önkormányzata és az „Augustin Bena” Kulturális Központ

 

 

Inter – Art Alapítvány

 

Dr. Szász Pál Egyesület

 

 

A Fehér megyei kézműveseket tömörítő Palmetta Egyesület támogatója a

Communitas Alapítvány