Gyermekközelben. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre
Várják a jelentkezőket
„Tudunk a döntésről, a honlapunkon már meg is hirdettük a helyeket az ősszel induló óvóképző osztályba” – közölte a Krónika kérdésére Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Mint mondta, eredetileg református teológia osztályt szándékoztak indítani, de ezt a tanfelügyelőség nem engedélyezte, és amint értesültek a szaktárca döntéséről, óvóképző osztály indítása mellett döntöttek. A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által alapított tanintézet évtizedeken keresztül képzett magyar pedagógusokat, így örülnek, hogy 1999 után újra lehetőségük van erre. Szőcs Ildikó szerint tanítóképző osztály indítására nincs lehetőség, ugyanis a minisztériumi rendelet szerint a négyéves középiskolai képzésben részesülők csupán óvónői diplomát kapnak.
Bár a Fehér megyei városban a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működik tanító- és óvóképző főiskola, az igazgató szerint a középiskolai pedagógusképzésre is szükség van. „Ez az alap, amit a főiskolai képzés során ki lehet bővíteni. Ugyanakkor gyakorlatibb jellegű, a diákok közelebb kerülnek az óvodásokhoz, elemistákhoz” – vélte az igazgató, hozzátéve, hogy a tapasztalat szerint a középiskolát végzett tanítók, óvónők a főiskolába is beiratkoznak. Mint mondta, a szakképzett tanári kar biztosított, az egykori tanárok zöme ma is oktat, ők tanítanak a főiskolán is.
Az igazgató reméli, hogy az óvóképzés újraindítása révén nő a más megyékből érkezett diákok száma, több lesz a bentlakó, és valamennyire viszszaáll a tanító- és óvóképző megszüntetése előtti helyzet. Szőcs Ildikó ugyanakkor úgy véli, napjainkban kevesebben érdeklődnek a pedagógusi szakma iránt, mint például a 90-es évek közepén, a bérezés körüli botrányok negatív színben tüntetik fel a pályát, ugyanakkor a fiatalok zöme pénzesebb, divatosabb szakmát szeretne a sok törődéssel járó óvónői, tanítói állásnál.
Nem akarnak kísérleti alanyok lenni
Az erdélyi magyar pedagógusképzés másik „fellegvárában”, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnáziumban is tudnak a lehetőségről, azonban nem kívánnak élni vele. „Háromszor változtatták meg a kerettantervet az utóbbi hónapokban, és csupán említés szintjén szerepelt benne, hogy az óvónőképzést újra lehet indítani, de a tanítóképzésről szó sem esett” – fejtette ki a Krónika kérdésére Lukács István igazgató. Mint mondta, az iskolák már februárban összeállítják a kerettantervet a minisztériumi utasítások alapján, amely tartalmazza azt is, hogy milyen profilú osztályokat indítanak a következő tanévben.
Mivel a minisztériumi átirat szerint a középiskolai óvónőképzés szakiskola jellegű lenne, és az itt végzetteknek nem adnának óvónői diplomát, nem óhajtanak élni a lehetőséggel. „Nem óhajtunk újra kísérleti alanyok lenni” – szögezte le Lukács István, hozzátéve, hogy a tanító- és óvóképzés továbbra is felsőfokú tanintézményben zajlik majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében. Hozzátette, az egykori tanítóképző továbbra is gimnáziumként működik majd, megadva a lehetőséget a diákoknak, hogy ott folytathassák tanulmányaikat, ahol kedvük tartja.
Részleges információk
A nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Gimnázium igazgatója, Simona Martin úgy tudja, ősztől tanítóképző osztályokat is indíthatnak, és a négyéves középiskolai képzés után a végzősöknek joguk lesz iskolában oktatni. Azt viszont még mindig nem érti, hogyan működik majd ez a gyakorlatban. „Nem tudom, hogyan tehetjük azt meg, hogy a most végzetteknek még tovább kell majd tanulniuk ahhoz, hogy pedagógussá válhassanak, azoknak pedig, akik az ezután következő évfolyamokon tanulnak már az érettségivel a kezükben lesz a tanítói oklevél” – fogalmazott. A minisztériumi döntésről a Bihar megyei tanfelügyelőségnek sincs bővebb információja, bár tudnak a rendelkezésről, konkrét utasításokat még nem kaptak – közölte megkeresésünkre Daniel Negrean szóvivő.
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=28235