Fehér megyei néptánccsoport-vezetők konferenciája Nagyenyeden
Rendkívül időszerű, konkrét célkitűzések megvalósítását felvázoló szórványtalálkozót rendezett a Fehér megyei RMDSZ Nőszervezete 2015. október 3-án Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban.
A kezdeti adminisztratív lépéseket követően – melynek során a tisztújító közgyűlés Szakács Ildikó kollégiumi tanítónőt választotta a nőszervezet megyei elnökévé – a fő téma a Fehér megyei magyar amatőr néptáncegyüttesek tevékenységének helyzetelemzése volt. Szakmai tanácsadóként – és lelkesítőként – a Maros Művészegyüttes igazgatója, Barabási Attila Csaba valamint 3 munkatársa tisztelte meg jelenlétével az országos RMDSZ illetve a Communitas Alapítvány által támogatott konferenciát.
Lőrincz Helga megyei RMDSZ elnök meghívásának, kevés kivétellel, a környék tánccsoport vezetői elegett tettek. Jelen voltak Bethlenszentmiklós, Csombord, Felenyed, Gyulafehérvár, Miriszló, Nagyenyed, Péterfalva, Torockó és Torockószentgyörgy valamint Vajasd képviselői, többségükben lelkes pedagógusok, akik példamutató hozzáállással és töretlen akarattal, önkéntes alapon teremtették meg vagy elevenítették fel a helybeli néptánc oktatás feltételeit, alakították meg a hagyományőrző csoportokat. „Mi nem csak néptáncot tanítunk, hanem közben nevelünk és identitásunkat ápoljuk” – emelték ki egyhangúan a jelenlevők és egyetértettek abban is, hogy nem elsődleges szempont, hogy a gyerekek rekord idő alatt megtanuljanak profi szinten táncolni. Sokkal lényegesebb az, hogy bekerüljenek egy jó közösségbe, ahol anyanyelvüket gyakorolhatják és továbbvihetik a hagyományt, ilyenformán a néptáncmozgalomnak igen jelentős közösségépítő szerepe is megvalósul.
Barabási Attila igazgatót – saját bevallása szerint – kellemesen meglepte a vidék lelkesültsége, a tánccsoportok eddigi eredményei, kiváltképp az, hogy itt nem a nulláról kell építkezni, hiszen az amatőrök több éves munkával és színpadi tapasztalattal rendelkeznek.
A csoportok fejlődését elősegíti az is, hogy több településen kulturális egyesületeket hoztak létre a tánccsoportok támogatása céljából, ekképp a pályázati források és a szponzorizáció is elérhetővé válik.Pozitívumként emelte ki az autentikusságra való törekvést valamint annak a felismerését, hogy a csoportvezetők profi táncoktatókat kértek fel a táncoktatásra, ami érzékelhető minőségi javulást, ugyanakkor csoportkohéziót is eredményezett. A Maros Művészegyüttes képviselői értékelték, hogy a csoportvezetők odafigyelnek a táncruhák esztétikájára, autentikusságára, sőt vannak olyan települések is, ahol komoly kezdeményezések születtek a helyi népviselet rekonstruálására.
A gyökerek keresése, múltunk felkutatása lehetetlen a helyszíni kutatómunka nélkül. Mint kiderült, a települések képviselői e téren is teszik a magukét, hiszen pedagógusaink (néhányan az egyházközség lelkészeinek támogatásával) már azonosították a helyi adatközlőket és felkutatták a rendelkezésre álló arhívumot, sőt neves szakemberekkel is konzultáltak.
Joggal érezhette minden résztvevő hasznosnak és gondolatépítőnek a konferenciát, hiszen igazi párbeszéd alakult ki a marosvásárhelyi meghívottak, a csoportvezetők és a megyei RMDSz munkatársai között. Már a találkozó elején kiderült, hogy az amatőr együttesek hasonló gondokkal küzdenek, ugyanakkor azonos megoldásokat találtak. Elképzeléseiket Barabási Attila helyeselte , gyakorlatias tanácsokkal egészítette ki – és kétségtelenül ez volt a találkozó legfőbb hozadéka. A meghitt hangulat és a bizalmas hangnem lehetővé tette számos olyan konkrét javaslat megfogalmazását, amely új lendületet adhat a mozgalomnak. Ezek közül említésre méltóak: egy jogi személyiséggel rendelkező, mindenik tánccsoportot felkaroló non-profit egyesület és egy közös facebook oldal létrehozása valamint a havi rendszerességgel megvalósuló táncház-találkozók szervezése. A Maros Művészegyüttes partnerséget ajánlott föl a csoportok számára, a vezetőiknek egy rangos konferenciára való meghívást intézett, Fehér megyét pedig egy tánccsoport képviselheti decemberben a vásárhelyi Gyöngykoszorú-találkozó záró rendezvényén. A továbbiakban Barabási Attila támogatási szándékáról biztosította az érdeklődőket a népzenei arhívum és dokumentáció felkutatását illetően, a népviseletet megalkotó mesteremberekkel való kapcsolatfelvételben, a profi táncoktatókkal való közreműködésben valamint a pályázati lehetőségek azonosításában. Ugyanakkor elismerésben részesítette a „Tavaszi szél vizet áraszt” elnevezésű néptánctalálkozó ötletét, melyet vándorfellépésként szerveznek a megyében minden Március 15-én és arra biztatta az enyedieket, hogy legalább 2-3 hasonló rendezvényt szervezzenek évente.
Ekkor derült ki, hogy farkast emlegettek, ugyanis teljes gőzzel zajlik az „Ősszel érik babám a fekete szőlő ” elnevezésű kulturális esemény szervezése, melyre 2015. október 17- én kerül sor Gyulafehérváron, a megye összes magyar néptánccsoportjának részvételével.
„Jó volt látnom azt, hogy az anyagi gondok, a kevés szponzor és a szórványhelyzetből fakadó gondok ellenére a tánccsoportok között nincs rivalitás, egymást támogatják és keresik a lehetőségeket a közös együttlétre. A Fehér megye szórványmagyarsága körében tapasztalt összefogás, az egymásra való odafigyelés, egymás szeretete és tisztelete példamutató lehet Erdély tömbmagyarsága számára is – vonta le végkövetkeztetésként Barabási Attila.
Basa Emese