Mélyen tisztelt egybegyűltek!
Mind máshonnan jöttünk. Mindenki más utakon jár-kel, más az érdeklődési körünk, a világról alkotott képünk. Olyanok vagyunk, mint egy- egy regény megannyi csodálatos történettel. Ám ezekben a regényekben van egy közös fejezet és pedig a mi kultúránk, a magyar kultúra fejezete. Ez köt minket össze, ez a meghatározópont identitástudatunkban, erre lehetünk büszkék!
Mélyen tisztelt egybegyűltek, azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük ezt a csodálatos napot, a magyar kultúra napját. Idén 27. alkalommal emlékezünk arra, hogy nemzetünk egyik ékköve, Kölcsey Ferenc világra hozta azt a művét, amelynél nagyobb karriert magyar vers még nem futott be. Amelyet ha meghallunk, büszkén idézhetjük fel szóban forgó költőnk szavait a Képzelethez című költeményéből: ,,Reng e kebel s ömlengeni kezd az ének.,, Megírta a himnuszt, amely egymagában örökre megőrizte volna a nevét, ha semmi mást nem is írt volna. Irodalomtörténészek kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon született. Egyes gondolatok, kifejezések föllelhetők Kölcsey korábbi műveiben, más gondolatok pedig még korábbi magyar irodalomban. A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni tökéletes formai és tartalmi egységbe mindazt, ami egy nép sok évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű, hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle. A Hymnus futótűzként terjedt végig az egész országon. Megzenésítésére pályázatot írtak ki, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Ezután már nem telt el úgy nap, hogy Magyar ember valamilyen esemény kapcsán ne vette volna ajkaira eme dicsőséges sorokat.
Tisztelt egybegyűltek. Eme fennkölt sorok mellett és a történelmi tények keretében, fel kell tennem egy fontos kérdést. Egy fontos, mondhatnám meghatározó kérdést, melyre minden magyar embernek tudnia kell a választ. Mit jelent számomra a Himnusz? Nos, én nem válaszolhatok egy nemzet helyett, csupán a magam nevében beszélek. Számomra a Himnusz biztonságot jelent. Biztonságot, hovatartozást, mondhatnám az otthon melegét jelent és nem utolsó sorban istenbe vetett mély bizalmat és hitet. Bárhol is hallom meg, lelki megnyugvással tölt el, mert érezteti velem, hogy tartozom valahová. Tisztelet minden olyan embernek, aki bárhol is legyen felvállalja magyarságát és büszkén énekli vagy szavalja himnuszát.
,,Miért vagyok magyar? Először azért, mert az anyám, az apám, a nagyszüleim, minden ősöm és rokonom ameddig az emlékezet elér, magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű, magyar állampolgár volt. Másodszor azért, mert magyar családban születtem. Harmadszor azért, mert a szüleim, a rokonaim, a tanítóim, tanáraim, magyar falvakban, városokban, magyar nyelven, a magyar föld, a magyar kultúra ismeretére, szeretetére, őrzésére, művelésére neveltek, amely része, szerves része az európai kultúrának, az emberiség kultúrájának és történetének. Negyedszer azért, mert amikor már én magam is megértettem, akkor elfogadtam, megvallottam, vállaltam, részemmé, készségemmé, öntudatom meghatározó bizonyságává tettem, hogy magyar vagyok. – Úgy vagyok magyar, ahogy a fű zöld, az ég kék, a nap keleten kél és nyugaton nyugszik, nincs, nem lehet senki ellen, senkivel szemben. Állapot. Megvallani is csak akkor kell ha kényszerítenek rá,,
(Bertók László)
Ezért ünneplünk ma, hogy van egy csodálatos kultúránk, elragadó értékekkel. De nem csak ma kellene ünnepelnünk, hanem az év minden napján. Továbbá nagy örömömre szolgál, hogy megemlíthetem azt a tényt, hogy idén is nagyon sok kulturális hírességünknek (ha szabad így fogalmaznom) ünnepelhetjük az évfordulóját. Hogy csak egy párat emeljek ki közülük:
-80 éve született Lázár Ervin író, akinek a hálának is idén van a 10. évfordulója
-100 éve született Méhes György erdélyi író
225 éve született Katona József drámaíró valamint Széchenyi István politikus, író
-40 éve hunyt el Szilágyi Domokos író, költő, műfordító
-50 éve hunyt el Tamási Áron erdélyi író
-75 éve hunyt el Babits Mihály költő, műfordító illetve Reményik Sándor költő, lapszerkesztő
-80 éve hunyt el Kosztolányi Dezső költő, író, műszerkesztő
-90 éve hunyt el Blaha Lujza színész, népszínműénekes illetve Jászai Mari színész
-425 éve hunyt el Károly Gáspár református lelkész, bibliafordító
-450 éve hunyt el Zrínyi Miklós hadvezér, szigetvári hős
Mellettük persze még sok személyt meg lehetne említeni, de idő hiányában nem sorolhatom fel mind őket. Viszont a magyar kultúra építéséhez mindenki hozzájárul. Költők, írók és mi is, mert megemlékezünk erről a csodálatos napról.