MÁTYÁS KIRÁLY A 13. FELVINC NAPOKON

MÁTYÁS KIRÁLY A 13. FELVINC NAPOKON

 

    A Felvinc Napok  minden évben az emlékévek és évfordulók megünneplése köré szervezi programját, így történt ez idén is: a 2018. július 28-29 között tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő esemény központi témája Mátyás király volt.

    A 13-as szám nem hozott balszerencsét a Felvinc Egyesület szervezőinek, hiszen mindvégig napsütés kísérte a rendezvényt, annak ellenére, hogy pár kilométeres körzetben sűrű záporeső áztatta a környéket. Egyébként ez már az ötödik olyan eset- számolgatták a résztvevők – , amikor Fehér megyében idén a magyar napokon több település hasonló szerencsében részesült. „A Jóisten is szeret minket”- mondogatták boldogan.

    A szép időre pedig igencsak szükség volt, hiszen a gyerekprogramok, koncert, tábortűz mind kinn a szabadban zajlottak. A falut megmozgató esemény színhelye a tavaly, szintén a Felvinc napok keretében felavatott református gyülekezeti otthon takaros épülete és pázsitos udvara volt, amelyet azóta számtalan alkalommal vettek igénybe különböző közösségi tevékenységeken.

    Szombat délelőtt a gyerekeket és mozgáskedvelő ifjakat szólítottak egybe a szervezők. Mivel az előző héten tartották a bibliahetet, „Állati küldetés” címmel, a gyerekek beszámolót tartottak a foglalkozás-sorozatról. Egyébként a Lukács György és neje, Borbála által szervezett bibliahetek óriási népszerűségnek örvendenek Felvincen, kevés helyen mesélnek a gyerekek olyan nagy szeretettel ezekről a napokról, mint itt. A jellegzetes hitéleti tevékenységet, akárcsak a Felvinc napokat, a Communitas Alapítvány támogatta.

    A délelőtt várva-várt programpontja a Demeter Ferenc kolozsvári előadó által bemutatott bábjátszótér volt, amely –a kerettémához igazodva-, a Mátyás király lopni megy című előadással kedveskedett a gyerekeknek. Ezt követően kézműves tevékenységekre és kiállításokra valamint szabadtéri játékokra, sporttevékenységekre, vetélkedőkre került sor, ebben a kategóriában a népszerűség csúcsán a Torockói Íjász Szer Egyesület által rendezett íjászbemutató állt.

    A szombat délutáni műsor a jó hangulatot igyekezett megteremteni. Magyar nap nem létezhet néptánc nélkül- ez íratlan szabály errefelé, így e műfaj képviselői is teret kaptak a rendezvényen: a helyi- a patakról elnevezett- Létom Néptánccsoport mellett vendégszerepelt a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport, a jó muzsikát pedig a nagyenyedi Ficfa zenekar biztosította. A profi népdalelőadást a népszerű csombordi Boros Erzsébet neve fémjelezte, aki  mezőségi és kalotaszegi dalokat adott elő. Magyarlapád ezúttal nem jellegzetes népi táncaival, hanem a gyermekszínjátszásban is jeleskedő csapatával volt jelen. A Szilágyi-Székely Melinda tanító által irányított magabiztos, tehetséges fellépők A pletykaasszonyok című vidám darabot adták elő, amelyet a közönség még másnap is elismerő szavakkal jutalmazott.

    Az igényes szórakoztatást a Régi magyar Cabaret című darabbal Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András jazz-zongorista testesítették meg. A 20.  század első pár évtizedének legrangosabb magyar dalszerzőit megidéző  „zenész konferansz” elbűvölte a közönséget, amelyik vastapssal viszonozta a művészi teljesítményt. A szombat este a szászrégeni Ács József és zenekara koncertjével ért véget.

    Vasárnap ünnepi istentiszteletre hívta a harangszó a felvincieket, melynek keretében két ezüstlakodalmas és egy aranylakodalmas párt éltethettek. Fellépett a Nagyenyedi református egyházközség vegyeskara, mely Basa Anna- Mária vezetésével egyházi kórusműveket adott elő.

    A vasárnap délután teljes mértékben Mátyás királyról szólt. Elsőként dr. Demény Piroska, a BBTE tanára tartott lenyűgöző előadást nagy nemzeti királyunkról Mátyás király mint irodalmi alak címmel. A tanári pályafutását Felvincen kezdő előadó kiemelte: a sztereotípiák miatt (például megjutalmazza becsületest, az okost, megbünteti a kapzsit stb.) nem könnyű  Mátyás királyról egy teljesen „megbízható”, reális képet kapni, ráadásul a helyzetet megnehezíti az is, hogy a modern ember szemlélete is rányomja a bélyegét az értékelésre. Az is érdekes, miként vált az idejében nem túl népszerű király röviddel halála után, amikor Magyarországon felbomlott a rend, az igazság megtestesítőjévé. Ez nem csak az utána való nosztalgiázás miatt vált lehetségessé, hanem még életében elkezdődött az „imázsalakítás”, amelyet a humanisták terjesztettek elsősorban – sokszor anyagi juttatás fejében – a reneszánsz tudós királyról. Az is érdekes, amit Bonfini jegyzett le, hogy t.i. Mátyás idejében még Nagy Lajosról élt az álruhába bújt király képe. Ugyanakkor teljesen objektív a művészetpártoló, könyvtáralapító, több nyelvet beszélő királyról alkotott korabeli kép, hiszen, mint feljegyezték, maga Mátyás mondta, hogy „ a műveletlen király megkoszorúzatlan szamár”.

    Másfelől, a nép tudatában, így folklórjában is, Mátyás király elsősorban a bölcs, igazságos, nagy vezető képét testesíti meg. A róla szóló meséket dr. Demény Piroska kiválóan alkalmasnak találta a dramatizálásra, az Ábel Kiadónál megjelent kötetéből pedig a felvinci gyerekek is, több helyi pedagógus irányításával, betanulták és nagy sikerrel be is mutatták a Mátyás király meg az igazmondó juhász című darabot. „Szép magyar beszédükkel, a lányok korhű viseletükkel, kecsességükkel igazán imádni valók”- jegyezte meg valaki.

    A nagyszámú hallgatóságnak egy másik felvinci kötődésű tanár, Horváth József is tartott előadást Mátyás királyról, vetítettképes bemutatója által megkönnyítve a történelmi adatokban bővelkedő értekezletet. Az előadó részletekbe menően ismertette, mennyire komplex és ellentmondásos volt az uralkodó kora, milyen bel- és külpolitikai tényezők alakították politikáját, milyen volt Magyarország gazdasága, adórendszere, hadserege és műveltsége akkoriban. Szó esett Mátyás életsorsáról is, utódlásáról és azt is végiggondolhatta a közönség, mi lett volna, ha Mátyás király álma valóra vált volna…?

    A délután legutolsó programpontjában Lukács György református lelkipásztor és Vincze András helyi RMDSZ elnök bemutatták a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány által  finanszírozott egyhetes kirándulás emlékképeit, amelyek a Mátyás király nyomában címet viselték. A 45 fős csoport 2018 július 7-13 között Kolozsvártól kezdve Székesfehérváron át Vajdahunyad váráig megtekintették a legnevezetesebb Hunyadi-emlékhelyeket, az utosó napon pedig kvíz-versenyt tartottak az 5 fős csapatokra osztott résztvevők számára, akik meglepően jól teljesítettek, így a feledhetetlen kirándulás mellett további jutalmakban részesültek.

    Az előadások egy, a gyerekek által a bibliahéten tanult és közkívánatra újból  előadott megható dallal értek véget, este pedig tábortűz mellett tervezgették a jövő évi magyar napokat, amelyekre Szacsvai Kinga hívta fel a figyelmet és amelyek minden valószínűség szerint Felvinc első, 1219-ből származó írásos dokumentumban való megemlítésének jubileumára reflektálnak majd.

BASA EMESE

TÁMOGATÓK:

BETHLEN GÁBOR ALAPKEZELŐ ZRT.

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY