I. Fehér Megyei Tavaszi Néptánc Fesztivál
Az idei Fehér megyei ünnepség tudósítását egy történelmi példával, ilusztráljuk. A forradalom hősi amazonja, a vízaknai, (a hajdani Alsó-Fehér vármegye) Bányai Júlia honvéd százados, Sárosi Gyula név alatt férfiként harcolt a forradalomban. Részvett a piski csatában és Abrudbányán a mócok ellen vívott ütközetekben. Háromszor sebesült meg. A törökországi emigrációból, 1850-51-ben felhívásokat csempészett Erdélybe. Erdélyi rokonaival végig tartotta a kapcsolatot. Életét Szilágyi Farkas írta le Alsófehér Vármegye Monográfiájában.(1898) Az elszánt kiállásra igen jó eszménykép marad a mai napig.
Torockó: Ideje lenne kiállni! Márc.9.-én gyönyörű tavaszi időben, az ősi unitárius templomban volt a gyülekezet életét alapjaiban megmozgató, minőségi ünnepség. Azért olyan korán, mert a Duna Tv. felvette, az eseményt, és március 16-án közvetítette.
Az ünnep kezdetekor népviseletbe öltözött, és kokárdával díszített nemes arcú ünneplő lányok asszonyok, férfiak sokasága gyülekezett a templom bejáratánál. Ahogy mondani szokták, ott volt a falu apraja-nagyja és megtöltötték a templomot. Csécs Márton Lőrinc azt fejezte ki bevezető imájában, hogy időnként forrjon össze a lelkünk, hogy ajkunk egyszerre énekelje a dallamainkat (…) a jót ma kell tenni! Az igehirdetés központi gondolata: az „igazság szabadága” volt. A jog szemében egyenlők vagyunk, szabadok vagyunk. Vajon biztosan így van-e? A jelenben akkor lehet méltóan ünnepelni – nem egyszerűen emlékezni, hogyha van mit felvállalni, ha nekünk is lehetnek kívánságaink. (…) Élettér kell, nem temető. Ideje lenne kiállni! Akkor emelkedünk fel az ünnephez, ha megerősödik méltóságunk, és ha összefogunk.
Ilyen prédikációkra mindig vágynak az emberek, mert hatásukra lélekben is megerősödnek. Igazi ünnepi hangulat fakadt. Dobszóra 48-as toborzó nóták hangzottak el. Kelemen József, Torockó 1990 utáni első polgármestere, volt egyházgondnok, Petőfi Sándor: „Dicsőséges nagyurak,” Demény Ágnes egyetemista Ady: „Vén márciusi ifjak” és az óvodás Tulit Tas Árpád lelkesen elmondott „Nemzeti dal” című költeményei hangzottak el. A himnusz közös éneklése után, a templomkertben folytatódott az ünnepség, ahol Simándi Teréz kántor: Jókai Mór: „Egy az Isten” című regényéből olvasott fel a naphoz illő részleteket. Fellépett márc.15. műsorával a torockói fúvószenekar, Petruc Sándor karnagy vezetésével. Emléktáblák, kopjafa valamint a magyar címer (2013) illő társaságában koszorúzással majd a Székely himnusz eléneklésével, fejeződött be az ünnepség. Felvidult, felemelkedett lelkek hagyták el a templomot.
Magyarlapád: ökumenikus istentisztelet és néptánc fesztivál. Márc. 15. reggel sokan igyekeztek Magyarlapádra az RMDSz. központi ünnepségére. Az élő néptánc, zene, valamint viselet ma is aktív színhelyén nagyszerű ünneplésben volt része mindenkinek, aki eljött. A fejlődő építkező községközpont a következő években egyik kulturális gyűjtőközpontja lehet a megye magyarságának. Ezt szolgálja a Magyarlapádi Közösségi Ház és szórványbennlakás felújítása, illetve kiegészítése is, amely a Bethlen Gábor Alapítvány segítségével zajlik. Itt készültek a nagyteremben a márc. 15. kokárdák.
Az ünnepre érkezők először a 700 éves ősi templomba igyekeztek, ahol tüzes kályha ontotta a meleget. Az ünnepi hangulatot emelte, melegítette az ökumenikus istentisztelet is. Gudor Kund Botond református esperes, gyulafehérvári lelkipásztor a hajdani Jerikó körbejárását, békés elfoglalását hozta fel példának, ahol közben a vastag falak mégis leomlottak. A haza akkor a miénk, hogyha el tudjuk foglalni. 1848-49 is egyféle honfoglalás volt. Ma a Németh László által megfogalmazott „minőség forradalmával” lehetünk eredményesek. Bilibók Géza marosújvári római-katolikus plébános a szeretet erejéről, a felelősségről és a magyar lét naponkénti újrateremtéséről beszélt. Csécs Márton torockói unitárius lelkész bátor hangvételű prédikációjában kijelentette, hogy a túlélési szándék nem elég, fel kell vállalni önmagunkat és a konfliktusokat is. Az ébredésre figyeljünk és ne a kiskirályokra. Ezután a vendégek és a helybeliek koszorúkat helyeztek el a 48-as hősöket megörökítő kopjafánál.(helyi, megyei és központi RMDSz, Dr Szász Pál Egyesület, Megyei Nőszövetség, Nemzeti Liberális Párt, Etnikai Kulturális Alapítvány, önkormányzat) Az ünneplő közönség felvonult a kultúrházba, ahol ünnepi beszédet mondott Ladányi Árpád megyei RMDSz elnök, aki szerint az ünnepet a szívünkből, semmilyen külső hatalom sem tudja kiszorítani. Őseinktől van mit tanulnunk, és büszkék lehetünk, szabadságunkra és magyarságunkra. Bejelentette, hogy a mai naptól a Fehér megyei néptánc mozgalom új fórumot talált az I. tavaszi néptánc fesztivál megrendezésével. A kolozsvári főkonzulátus képviseletében Sályi Lőrinc konzul felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, majd Ladányi Árpád tolmácsolta Viktor Ponta román miniszterelnök üdvözöltét. A házigazdák részéről Gilyén Csaba helyi RMDSz. elnök és Kiss Árpád alpolgármester köszöntötte a nagyszámú közönséget.
Az első alkalom megmutatta, hogy az I. Tavaszi Néptánc Fesztivál „Tavaszi Szél Vizet Áraszt” megszervezése a megyei RMDSz. illetve a Dr. Szász Pál Egyesület, valamint a magyarlapádi Szövetség, Etnikai Kulturális Alapítvány, Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoprt és Ifjúsági szervezet részéről életképes, jó kezdeményezésnek bizonyult. Sipos Ferenc, aki nagy segítséget nyújtott a fesztivál megtervezésében, hozzászólásában kifejtette, hogy ünnepelni lehet énekkel és tánccal is. Ladányi Árpád megyei RMDSZ elnök útjára bocsátotta a fesztivál zászlaját, amit ott helyben bemutattak a közönségnek. Sipos Ágnes egyetemista személyében igen jó moderátorra talált a fesztivál első kiadása, aki szép gondolatokkal indította útjára a fesztivált majd minden fellépő együttes rövid történetét is ismertette. Sipos Margit tanárnő pedig nagyszerű háttérszervezőnek bizonyult. Felléptek a magyarlapádiak, a Bethlen Gábor Kollégium, a bethlenszentmiklósi, csombordi, felvinci, gyulafehérvári, torockószentgyörgyi, magyarbecei, marosgombási, miriszlói tánccsoportok, valamint a torockói és várfalvi furulya és citerazenekar. Ilyen méltó fogadtatásban, tapsokban talán sohasem volt részük, mint itt a néptánc ősi helyszínén. Folytatása következik jövőre egy másik helyszínen, Felvincen.
Ompolygyepű: március 15. A tavalyi Március 15.-hez hasonlóan idén is megemlékezést és koszorúzást tartottak a gyulafehérvári huszárok az ompolygyepűi emlékműnél. Velük tartottak a magyarigeni református egyházközség hívei és a Fehér megyei RMDSZ elnöke. A megemlékezés során beszédet mondott Ladányi Árpád. Szász Csaba magyarigeni református lelkipásztor ismertette a 48-49-es történelmi eseménysorozatot és az emlékmű építésének történetét. A résztvevők Vass Albert verseket hallgattak meg, majd elhelyezték a koszorúkat.
Balázsfalva: március 15. Az 1848-49-es Magyar Forradalom és Szabadságharc évfordulóján rövid megemlékező ünnepség keretében megkoszorúztuk a balázsfalvi Szabadság mezején Petőfi mellszobrát és a magyar temetőben található Jeney Elek huszárhadnagy síremlékét.
A megemlékező ünnepség a Szabadság-mezőn a Petőfi-szobor előtt kezdődött a Kossuth-nóta eléneklésével, amit Makkai Dénes magyarpéterfalvi református lelkész és Kémenes Lóránt plébános ünnepi beszéde, valamint Karácsonyi Tímea VII. osztályos tanuló, Dénes Ágnes néni és Bartha Mária néni szavalata követett.
Az ünnepség koszorúzással és a himnusz eléneklésével ért véget.
Marosújvár: március 15. Bilibók Géza római-katolikus plébános tartott ünnepi istentiszteletet a marosújvári református templomban. Ezt követően Pálosy János RMDSZ elnök, Bartha Sándor református lelkipásztor és Oroszhegyi Tünde felolvasása következett Marosújvár és környéke 1848-49-ben címmel. Fellépett a Marosújvári Református Egyházközség és a Székelykocsárdi Református Egyház kórusa. Az ünnepséget szeretetvendégséggel zárták.
Nagyenyed: márc. 16. Koszorúzás a Széchenyi emléktáblánál. Egyházi kezdeményezésre és szervezésben ünnepi istentisztelettel kezdődött a program. Gilyén Levente segédlelkész prédikációjának középpontjában az ünnep állt: anyanyelv, feliratok, önfegyelem, felelősség, szolgáló élet, összefogás. Basa Anna kántor vezetésével, egyházi énekekkel bemutatkozott az egyházközség kórusa. A gyülekezet jelenlétében megkoszorúzták a papilakon található Széchenyi emléktáblát.
Vajasd: március 16. Könyvbemutatóval és néptáncokkal ünnepeltek Vajasdon. Bemutatásra került Dr. Gudor Kund Botond: Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közössége c. könyve, amit a szerző mutatott be. Beszédet mondott Ladányi Árpád Fehér megyei RMDSZ elnök, majd szavalatok hangzottak el. Az est fénypontja gyulafehérvári Csűrdöngölő és a vajasdi Margaréta tánccsoportok fellépése volt.
Vasárnap, március 16-án
Összzállította Bakó Botond és Kerekes Hajnal