Magyarbecei Ref. Egyházközség

A helyről
általában
Ez a vidék már a Krisztus születése előtt, a rómaiak idejében lakott volt. Maga a falu a 13. században keletkezhetett, a 14. században már temploma is volt a Kápolna nevezetű helyen.1778 körül Bitai Mihály papsága idején épül fel ez a templom a temetőben. Ez a szám az ajtón olvasható. Valószínű, hogy a templomépítést a Bánffi bárók segítik, ők birtokolták Becét és határát.

 

Az egyházi
épületek története

 

A nagyenyedi református egyházmegyei levéltárban a legkorábbi dokumentum 1773-ból való. Tehát a templomépítés előtti iratok ezek, de más gondokkal foglalkoznak. 1773-ban a vadvermiek pusztítanak a Hangában és a Kosár Tsere erdőben. A Kis erdőt is vágták. Még évtizedekig tart a vita, nem tudják eldönteni, hogy hol van a két falu határa. Egyesek szerint a beceiek határa a vadvermi templomig tart. Ezekben az években verekedésre kerül sor a két falu népe között. Annyira fajul a dolog, hogy megölnek egy vadvermit, a vadvermiek juhait pedig elhajtják. 1783-ban elkészül az új parókia.  Megvásárolják ezt a templom alatti telket, mert a régi parókia igen távol lett volna a templomtól. 1868 körül új parókiát építenek, kijavítják a templomot is: „Egyházunkat, ugyanis fennebb vázolt külső siralmas helyzetéből, a közelebb múlt 10 év alatt nagy részben kiemeltük. Új kő és téglából emelt cserép fedéllel ellátott díszes papilakot építettünk, melynek nagyobb egyházakban is keresni kell párját, s melyre az egyháztagok által ingyen kiállított fuvar és kézi napszámakon kívül, 1700 forintot adtunk ki. A papi telket a többi szükséges épületekkel részint egészen újból elláttuk, részint tetemesen kijavítottuk s használható állapotba helyeztük. Terjedelmes és szép templomunkat közel 400 forint költséggel újrafedettük, lehullott mennyezetét  helyreállítottuk. A harangozói házat megváltva iskolává alakítottuk.” Ebben az időben a fugadi báró Losonczi Bánffi család birtokát képezi Bece. Fenntartják maguknak a jogot arra nézve, hogy a papválasztásba is beleszóljanak. Így, mikor 1795-ben meghal a becei pap,  csak úgy választhatják meg Istvándi Jánost papnak, ha a Bánffiak ehhez beleegyezésüket adják. Ez a hatás kb. a 19. sz. feléig 1850-ig érezhető. 1870 körül iskolaépület nincs. A tanítói lak egyik szobájában tanulnak a gyermekek. Ennek két kis ablaka volt, alig lehetett látni olvasni, írni meg éppenséggel nem lehetett. Kb. 20 gyermek fért be, így csak 12-15 %-uk tudott olvasni, írni egy sem. 1871-ben lett külön iskolaépület, úgy hogy megveszik a harangozói házat. Ez valamivel nagyobb volt, de az 55 tanköteles gyermeknek még mindig nem elég. 1879-ben áttelepítik a kissolymosi állami
iskolát Becébe, a régi harangozói telekre. Ettől az évtől lett Becének állami iskolája, egyben megszűnt az egyházi iskola, az énekvezért 2. tanítóként elhelyezik az állami iskolába. 1847-ben gyűl a pénz az orgonára.

Becei
lelkipásztorok

 

1663-ig Pathai Máté
1740-1758 Kibédi Réti András
1770-ig Nagybaczoni Bardocz József, itt is hal meg, sírja itt a temetőben a múlt században még tisztán látható volt.
1770-1780 Léczfalvi Bitai Mihály, ennek a templomnak az építője.
1781-1795 Kováts László, ő az, aki bevezeti az eklézsiakövetést és a konfirmációi előkészítőt, és temetések alkalmával a prédikációt
1795-1820 Istvándi János
1821-1852 Istvándi József, az előbbi fia
1852-1858 Nagy Elek
1859-1866 Sebestyén József
1866-1916 Solymosi Lajos
1913-1914 Nagy Pál segédlelkész.
1914-1925 Gruzda János
1925-1927 Csulak Ferenc
1927-1938 Szilágyi Aladár
1938-1941 Ferenc Árpád
1942-1945 Köble József.
1946-1948 Bakk Imre
1951-1952 Dezső Mózes
1953 –1960 Simon Imre
1960-1979 Tomai László
1979 – jelenleg Lovász István

 

      Lejegyezte: Tűri Aranka ref. segédlelkész

Gruzda János 1881 – 1953
Fotók: Admin