IX. MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK NAGYENYEDEN

Igényes rendezvény, maradandó nyomokkal

A kitartással és fiatalos lendülettel megszervezett esemény, amelyre 2016 november 14-20 között került sor, évről-évre egyre gazdagabb programmal igyekszik megszólítani a Maros- parti kisváros és környékének magyar közösségét. A legkiemelkedőbb esemény az Áprily és Jékely jelenlétét megörökítő tábla avatása volt, mellyel az enyedi és az Enyed szellemi örökségét tisztelő személyek régi álma vált valóra.

November 14-én, hétfőn, Áprily Lajos első nagyenyedi, a Sétatéren található otthonánál történő emléktábla avatással vette kezdetét a november 20-ig tartó programsorozat. Az emléktáblát- mellyel Áprily Lajosnak és fiának, Jékely Zoltánnak állított emléket a hálás utókor- Lőrincz Helga, a rendezvényt megvalósító Dr. Szász Pál Egyesület elnöke és Sepsi Lajos kórházigazgató, a kezdeményezés anyagi támogatója, leplezett le. Mindketten tiszteletüket fejezték ki a tulajdonos-házaspár, Takács Mihály és Ildikó iránt, akik nem csupán az emléktábla elhelyezését tették lehetővé, hanem abba is beleegyeztek, hogy majd egy kopjafát állítson az egyesület az udvar egyik szegletében, amelyre az emlékezés koszorúit el lehessen helyezni. A megható emlékjelhagyásnál áldást mondtak: Szabó Dénes római-katolikus plébános, Tóth Tibor református lelkipásztor és Sándor Botond unitárius lelkipásztor. A költők leszármazottai üzenetben fejezték ki köszönetüket, sajnos nem tudtak jelen lenni az eseményen. Fechită Cătălin, a Bethlen Gábor Kollégium 12 A osztályos tanulója elszavalta Áprily Lajos: A Fejedelemhez című versét.

Az ünnepség a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban folytatódott, ahol az Áprily-estek keretében Józsa Miklós ny. kollégiumi tanár rendkívül érdekes, az információkat találó versrészletekkel kiegészített előadást tartott Áprily Lajos és Jékely Zoltán nagyenyedi évei címmel. Áprily Lajos 17 évig élt „ a nagy kollégium kicsiny városában”, ahogyan fia, Jékely Zoltán fogalmazott Széphistória a császárkörtefáról című novellájában, mindkettejük költészetében visszatükröződik az itt töltött időszak.

Ezt követően M. Lovász Noémi enyedi származású, kolozsvári alkotóművész festménykiállításának megnyitójára került sor, melyet a Gulág-emlékév alkalmából hozott létre. A korszak nyomasztó hangulatát autentikusan, emblematikusan kifejező alkotások elismerését mi sem bizonyítja jobban, hogy rövid időn belül több szakkönyv borítójául használták fel azokat. A festmények bemutatásához szervesen kapcsolódott Murádin János Kristóf egyetemi adjunktus (Sapientia)előadása Szovjet elhurcolások Erdélyben a második világháború végén című, kevésbé ismert adatokat feltáró, lenyűgöző előadása, amelyben a kolozsvári történész részletesen kitért az elhurcolások okaira, ütemére, az áldozatok számára és társadalmi következményeire.

Kedden, 2016 november 15-én, a Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok keretében Gyulafehérváron szervezett megemlékező ünnepséget a Dr. Szász Pál Egyesület. A nagyenyedi és gyulafehérvári tanárok és diákok kezdetben a Szent Mihály székesegyházban találkoztak, amely Jakubinyi György érsek szerint egyformán pantheonja az erdélyi katolikus és református egyházaknak. Dr. Gál László igazgató és dr. Gudor Kund Botond esperes előadásában meghallgathatták az épület rövid történetét, majd megkoszorúzták Bethlen Gábor síremlékét. A Himnusz eléneklése után átvonultak a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermébe, ahol kezdetben az enyedi Collegium Gabrielense régizene- és táncegyüttesnek sikerült visszavarázsolni a hallgatóságot a helyszíntől mintegy 100-150 méterre található egykori fejedelmi palotába, ahol mindennapos volt a reneszánsz hangzásvilág. A népzene és a néptánc sem hiányozhatott: a fehérvári Csűrdöngölő, a vajasdi Margaréta és az enyedi Fügevirág néptánccsoportok fellépésével ünnepelték a Magyar szórvány napját. Erdély sokoldalú, rejtélyes személyiségű nagy fejedelméről dr. Gudor Kund Botond tartott lenyűgöző, a nagyközönség számára kevésbé ismert adatokban bővelkedő, vetített előadást.

Szerdán, 2016 november 16-án, a Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok keretében került sor Gyulai Zsuzsanna Radnóti-díjas versmondó előadóestjére, amely a klasszikus magyar költészet mágikus erejével idézte meg a születés és a gyermekévek témakörét, a szerelmek, útkeresések állomásait, és a végső számvetések letisztult tapasztalatait, azaz földi utazásunk stációit. A művésznő így

vallott önmagáról: „ Évek óta csak versben élek. Bármi történik körülöttem, máris felvillan bennem egy-egy verssor, amit hasonló élethelyzet fakaszthatott. Mindent szívok magamba, ami verssel kapcsolatos… Megszólaltatni egy verset, megtalálni benne önmagamat és a költőt, gyönyörűséges, gyötrő munkálkodás, önépítő, önfejlesztő, belső folyamat, aminek a jutalma a lelki-gondolati gazdagodás, tisztulás.”

Pénteken, november 18-án a pedagógusok kerültek a figyelem központjába, számukra rendeztek változatos tematikájú konferenciát majd bált. Az ötödik alkalommal megrendezett Fehér megyei Magyar pedagógus-nap Interaktív módszerek és eszközök a tanulásban címet viselte, ezt a témát járták körül nem csupán elméleti, hanem gyakorlati szempontból is a bemutatott dolgozatok, amelyek bekerülnek majd a Fehér Megyei Magyar Pedagógusok on-line lapjába. Vastapssal jutalmazták Dr. Fóris Ferenczi Rita egyetemi docens, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar dékánhelyettesének A ló már tökéletes, az ember még nem elnevezésű előadását.

Az eseményen 80-nál több oktató is részt vett; ilyen ünnepélyes keretek között került sor az év legfontosabb díjkiosztására Fehér Megyei Tanfelügyelőség képviseletében Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség képviseletében Deák Székely Szilárd Levente megyei elnök és Székely-Bányai Andrea alelnök jelenlétében. A Magyarország Kormánya által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntették ki Udvari Ibolya balázsfalvi/búzásbocsárdi óvónőt, aki a több mint négy évtizedes kiválóan végzett oktatói munkáján túlmenően úttörő kezdeményezéseket valósított meg a balázsfalvi szórványmagyarság megmaradása érdekében. Az RMPSZ által alapított Tudományos Tanács Apáczai-díját és az azzal járó elismerő oklevelet Bakó Botond ny. földrajz szakos tanár vehette át az Éltető hagyományok a Bethlen-kollégiumban és környékén című pályázati anyagáért. A jelenlevők említést tettek arról is, hogy idén novemberben a Bethlen-kollégium egy másik kiváló pedagógusa, Dvorácsek Ágoston fizika szakos tanár is oklevélben részesült a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapító tagjaként egy évtizedes eredményes munkája elismeréséül.

Dr. Demény Piroska, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára és a rendezvény fővédnőke megköszönte, hogy a Fehér megyei pedagógusok kitartanak e rendezvény mellett, amely lehetőséget teremt az egymás közötti tudományos együttműködések kialakítására, a tudás és a tapasztalat megosztására, baráti kapcsolatok felvételére, ugyanakkor kapcsolatot teremt a gyakorló pedagógusok és az egyetem között. A vidék pedagógusainak nagyszerű együttműködéséről vall az a tény is, hogy az óvó-és tanítónők kérésére az RMPSZ már harmadik éve 1-2 szakmai továbbképzőt szervez , legutóbbira két hete került sor, az érdeklődés pedig általában olyan nagy, hogy mindig betelnek a helyek, a résztvevők szívesen áldoznak rá egy teljes hétvégét .

A környék magyarságának találkozását biztosító, nagy népszerűségnek örvendő szüreti bálra 19-én, szombaton került sor, amelyen a marosvásárhelyi Penta Chord Zenekar biztosította a jó hangulatot.

A rendezvénysorozat a vasárnapi református istentisztelettel zárult. Igehirdetésében Tóth Tibor lelkipásztor a bibliai magvető példázatával állította párhuzamba a magyar napok közösségformáló erejét, amelyben – a jó földbe esett gabonamaghoz hasonlóan- a jelen öröme és a jövő hite tükröződik : amikor kikel, századnyi hasznot hozat. Az istentisztelet után a nagyenyedi származású Csutak István, a Garabonciás Együttes alapító tagja idézte meg dalban három évtized küzdelmes, a kommunizmus ártalmas ideológiája által dominált élet viszontagságait, amelyben az elnémulásra ítélt művészi élet- népünk hagyományaiból és történelmi múltjából meritkezve- megtalálta a szabad önkifejezés ma is üzenetértékű allegóriáit.

istentisztelet-001 istentisztelet-002 istentisztelet-003 istentisztelet-007 istentisztelet-010 istentisztelet-011

Fotók Basa Emese

BASA EMESE

A rendezvényeken készült fotók megtekinthetőek itt, 1; 2; 3; 4; 5;