“Észt, erőt, szívet adj!”
Sikert sikerre halmoz az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület
Amilyen hosszú az egyesület neve, olyan a tevékenységlistája is, hiszen a 2018. november 4-i megalakulása óta eltelt fél esztendőben már majdnem húsz eseményen volt jelen főszervezőként vagy résztvevőként, a 35 tag szinte minden héten összegyűl gyakorolni és eddig már közel félezer érdeklődővel ismertették meg alapfokon az íjjal való bánásmódot. Közben folyamatosan bővítik jellegzetes öltözetük és eszköztáruk és már egy mongol jurtát is sikerült beszerezniük, családi napot szerveztek a mélyszórványban, néhányan pedig résztvettek Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén, a Kurultájon
Az egyesület létrehozásának célja a magyarok nemzeti identitásának megőrzése és megerősítése volt. Ennek megvalósítása érdekében a tagok szeretnék a honfoglaló magyarok és a huszárok öltözetének bemutatását és megvarratását, az íjászat megszerettetését minél több gyerekkel, hiszen ezek nagyon hatásos és hatékony közösségformáló tevékenységek. Ugyanakkor a kezdeményezésnek fontos erkölcsi oldala is van: a tagok becsületet mutatnak, szavaikkal és cselekedeteikkel méltón képviselik az ősmagyar harcosok és a huszárok vitézségét és virtusát. Rendezvényeik és tevékenységeik tartalma a nemzeti, kulturális értékeink iránti elkötelezettség jegyében van megalkotva és a honfoglaló- és huszár történelmi élettereket igyekeznek rekonstruálni, bemutatni.
Az egyesület tagjai a hajdani Aranyosszék és Alsó-Fehér Vármegye különböző településeiről származnak. Összeköti tagságukat a hagyományok és a múlt tisztelete, a nemzeti kulturális értékek megbecsülése valamint az az eltökéltség, hogy lehetőségük szerint hozzájáruljanak a magyar közösség megmaradásához olyan szórványrégiókban, mint Fehér, Hunyad, Szeben megye, illetve Kolozs megye déli része. Programjainak jellege ismeretfejlesztő, hagyományőrző, szabadidős alternatíva hétvégék kellemes eltöltésére magyar környezetben, íjásztevékenységekkel, előadásokkal és bemutatókkal.
Egyelőre a huszárok a kellékek beszerzésére összpontosítanak, így az egyesület honfoglaló tagozata a tevékenyebb. Honfoglalás kori magyar viseletben tartják történelemismertető előadásaikat és az íjásztevékenységeket. Rendezvényeik általában két részre tagoldónak: az első részben egy érdekes, az iskolások számára is vonzó előadást szoktak tartani a honfoglaló magyarságról (a Kárpát medencébe való bevonulás, annak előzményei, a honfoglalók viselete, fegyverzete, hitvilága), amely a „Csillagösvényen – betekintés a honfoglalók életébe” címet viseli . Ezt követően kerül sor a magyar visszahajló összetett íj és más fegyverek bemutatására, kipróbálására, az íjásztatásra, íjászvetélkedők rögtönzésére.
Ladányi Árpád, az egyesület alelnöke, hosszasan sorolja a konkrét megvalósításokat. 2018. november 21-én, Az Őrhegy Aljában Önképzőkör meghívására Nagyenyeden, a Torockói Íjász Szer Egyesülettel együtt tartottak előadást a honfoglalásról, honfoglalókról, a honfoglalók viseletéről és fegyverzetéről. Ezt a Bugacon, 2018 augusztusában megtartott, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényéről, a Kurultájról tartott élménybeszámoló követte.
- november 24-én hat tag részt vett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által szervezett Magyar Tudomány Ünnepén, ahol annak ellenére, hogy Hidán Csaba László régész – történész Közép-Kelet Európa geopolitikai helyzete a népvándorlás korában című előadása nagy sajnálatukra elmaradt, három kitűnő előadást hallgathattak meg. Simon János egyetemi tanár a Szovjetunió összeomlásának okait fejtegette és rendhagyó módon értelmezte az összeomlás felé vezető eseményeket. Rácz Lajos egyetemi tanár klímamigrációt elemző eszmefuttatása érintette a honfoglalás kori időszakot is (a klímaváltozásnak világformáló hatása a népvándorlásokra is kihatott). Hasonlóan érdekes volt Gergely Attila előadása a kulturális pszichológiáról is.
- decembere és 2019 júniusa között a „Csillagösvényen – betekintés a honfoglalók életébe” sorozattal jelentkeztek Gyulafehérváron, a II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumban, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, a magyarlapádi iskolában, valamint a tordai Jósika Miklós Líceumban.
Az egyesületnek leghatékonyabban talán a III.Fehér Megyei Magyar Napokon sikerült népszerűsítenie tevékenységét, ahol a Bethlen Gábor Kollégium udvarán felállított jurta és az íjászat több napon keresztül folyamatosan vonzotta az érdeklődőket, kétszáznál is több gyerek tanult meg ekkor célba lőni.
Az egyesület felvállalta a gyulafehérvári elszórványosodott magyarság számára egy családi nap megvalósítását is, amelyet 2019. június 22-én tartottak meg Alvincen.
A szervezők tevékenységek megkezdése előtt jó egy és fél órával a helyszínen voltak, ahol egy 125 literes üstben készítették a finom gulyást. A gulyás készítésébe a rendezvényre kilátogató családok is bekapcsolódtak, zöldséget, krumplit aprítottak és közösen ügyelték a finom gulyás elkészítését. Ameddig az ízek összefőttek, dr. Gudor Kund Botond református esperes vezetésével a résztvevők egy része meglátogatta az alvinci református templomot, a Martinuzzi-Bethlen kastély romjait és a római katolikus templomot. Mindkét műemléknél Gudor Botond rövid, de alapos történelmi ismertetőt tartott. A Martinuzzi-Bethlen kastély, amelynek egykori lakója maga Fráter György, az Erdélyi fejedelemség megálmodója és megtervezője volt, napjainkban romokban hever.
A történelmi séta után egy hatalmas, több mint szász éves diófa árnyékában a honfoglaló magyarok rettegett fegyverét, a visszahajló összetett íjat mutatták be az egyesület tagjai az érdeklődőknek, akik ki is próbálhatták az íjak használatának módját.
Az íjászat látványos és identitástudat-ápoló jellegéből adódóan, egyre több környékbeli eseményre is meghívást kap az egyesület.
Legutóbb 2019. június 29-én az Abrudbányai magyar napokon a Viribus Unitis Egyesület szervezésében az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület a honfoglalásról tartott kétnyelvű – magyar és román nyelven – előadást, hiszen az abrudbányai magyarok román barátaikkal együtt ünnepelték a magyar közösség napját. E harmonikus együttélésnek jeles példája Abrudbánya, ahol az a pár magyar, aki ott megmaradt és él a végeken, évről – évre erősödik nemzeti identitásában, mert mer álmodni egy szebb jövőről, megtervezi és meg is valósítja azt.
Az egyesület sokoldalú tevékenységét a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a Magyar Országgyűlés valamint cégek és magánszemélyek támogatják.
BASA EMESE
Támogatók: Bethlen Gábor Alap
Communitas Alapítvány
