„ESZPÉ” HÁZ*
Lőrincz László verse
Nagyenyedi Bethlen Kollégium,
Tanulni itt, egy privilégium.
Neve mindig fényes,
Idén háromszázkilencvenkét éves.
Hajdan, Elekes Viktor,
A rektor professzor,
És dr. Szász Pál, a kurátor**,
Kettejük közt szellemi barátság,
Volt, vala, egykor.
Szász Pál a köz létének
Minőségén javítva,
Az EMGE-t*** Ő, megalapította.
Elekes Viktor pedig,
A Kollégiumot, jól irányította.
Mindketten a közért
Gondoltak és tettek.
E „nagy bűnükért” Ők,
Láger és börtönbe kerültek.
Rektor uram szerencsés volt.
A lágerből, Ő visszajött- volt,
Míg dr. Szász Pálnak, hazatérni
Szerencséje bizony nem volt.
A Postán jött aztán egy csomag –
Ruháival,
„decedat”, ráírva tinta -ceruzával.
A börtön előtti idők óta,
Ők nem találkoztak már soha.
Szellemük most örökké, együtt él.
Az Elekes, majd Eszpé ház róluk-
Az időkről, sokat mond és beszél.
*dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. Nagyenyed.
** főgondnok
***Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete./