„ÉDESANYÁM LÁNYA VAGYOK”
…címmel jelentette meg Boros Erzsébet Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjas népdalénekes negyedik hanghordozóját, melynek alcíme: Szülőföldem Mezőség. A lemez ősbemutatójára a csombordi kultúrotthonban került sor 2018. október 7-én, a Tokos Zenekar kíséretében. Boros Erzsébet pályafutását és legújabb lemezét Hajdara-Herczeg Hajnalka Petőfi-ösztöndíjas méltatta. A választékos gyűjtés búzai, vicei, szépkenyerűszentmártoni, ördöngösfüzesi és visai népdalokat tartalmaz
Boros Erzsébet népdalénekes, kézművességet oktató népművész, óvónő, közösségépítő. Óvódás kora óta énekel, édesanyja, nagymamája voltak az első mesterei. Tőlük tanulta meg az első népdalokat, egyházi énekeket. Az első népdalversenyen 1995-ben vett részt Szamosújváron, ahol első díjat nyert és röviddel ezután a Kaláka néptáncegyüttes énekese lett. A rangos elismerések pedig pár éven belül egymást követték.
2001 és 2002-ben Szatmárnémetiben, a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei Népdalversenyen első díját nyerte, 2002-ben az első díj mellé Arany Páva díjban is részesült. 2006-ban Dabason részt vett a Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek által szervezett versenyen, ahol Arany Páva Nagydíjat kapott.
2007-ben napvilágot látott „Mostan kinyílt egy gyönyörű virág” címmel karácsonyi népi kántákat tartalmazó lemeze. Ezen a hanghordozón, a nyugati Sopron megyétől, a legkeletibb moldvai csángó vidékig, szerepelnek karácsonyi népi kánták. Köztük Észak–Mezőségen, több Beszterce–Naszód megyei településen, általa gyűjtött, úgynevezett egyházi népénekek keltek életre Boros Erzsébet erőteljes, szép hangján.
2011 márciusában a XX. Hajnal Akar Lenni népdaléneklési versenyen már nem, mint versenyző vett részt, hanem a zsűri tagja lehetett. Nagy öröm volt ez számára, hogy tíz év után a zsűri székében ülhetett, és azóta folyamatosan a zsűri tagja, a legrangosabb Kárpát-medencei népdalversenyen.
2011 júniusában Mezőtúron a KÓTA 16. Országos Népzenei Gála Minősítésén, a legmagasabb minősítési fokozatot érdemelte ki, Arany Páva Nagydíjat kapott.
2011 augusztusától a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc tábor népdal-oktatója. Itt volt alkalma Holecz Margittól rimóci népdalokat tanulni, Pál Pista bácsival együtt énekelni tereskei pásztor- és dudanótákat. Tehát az addigi bő paletta még szélesebbre bővült.
De nemcsak ők a mesterek Boros Erzsébet életében, akiktől gyűjtött és tanult. Örödöngösfüzesen Higed Annától, Magyarlapádon Vak Maris nénitől, Vicében Szőllősi Ida, Szőllősi Anna, Kádár Juliánna, Bálint Anna stb.
A legnagyobb mestere azonban, a nagyapja volt Lőrincz János, aki 1916. augusztus 10-én született Szépkenyerűszentmártonban. Tanult tőle helyi népdalokat. A nagyapa mégsem az énekével kápráztatta el az őt látogató, tanulni vágyó fiatal gyűjtőket, hanem az egyedi férfi táncával. Ahogy meghallotta a muzsikát, máris valami új figura, új lépés kelt életre általa. 2006-ban megkapta a Népművészet Mestere címet, amit 90 évesen személyesen vett át Budapesten. Persze, hogy meghatározó élmény és példa volt mindez Erzsébet számára.
- novemberében, a „Mostan kinyílt egy gyönyörű virág” című karácsonyi népi kántákat tartalmazó lemezének bővített változata jelent meg, „Örvendezzünk…” címmel.
- január 25-én mutatta be Búzásbocsárdon az „Erdélyország közepében” című erdélyi népdalokat tartalmazó lemezét, ami a kolozsvári Harmadik zenekar közreműködésével látott napvilágot. Birinyi József népzenekutató a következőket írta a CD ajánlójában: „Boros Erzsikét az Isten jókedvében teremtette a Szamos partján virágzó mandulafa tövébe! Az énekhez adott neki tiszta, erős, csengő hangot, a szeretethez szívet, a kisugárzáshoz őszinte arcot, önmagához igaz hitet.”
Jelenleg Csombordon él férjével és három gyermekükkel. Férje a helyi református gyülekezet lelkipásztora. Erzsébet is, mint református lelkészfeleség, és mint csombordi kántor felelősségének és kötelességének érzi, a rábízott jövő generáció, a magyar nemzet jövőjének építését. Teszi ezt legszebb népdalainkkal, megszólítva a fiatalokat és gyermekeket általuk, hogy soha ne adják fel a magyar kultúra kincseinek megőrzését. Vezetője a helyi Pipacs Néptánccsoportnak illetve egyesületnek, amellyel sok szép sikert ért el mindeddig. Sok gyerekkel, fiatallal szerettette meg a népzenét, a hagyományokat, tanítványai közül kikerültek Felszállott a páva, Hajnal akar lenni győztesek is. A népdal szeretete a családban (gyermekei is kiváló énekesek), a helyi közösségben és szerte a magyarság körében magával ragadó, közösségteremtő, generációkat összekötő. A Csutorás Táborokban általa tanított dalok ízzel zengnek a Kárpát-medencében és távolabb is. Mostani lemezbemutatóján jelen volt egyik tehetséges tanítványa, a szatmárnémeti Mészáros Amanda Blanka, akivel közösen is énekeltek.
Nemcsak gyönyörű hangot és néptánc tudást kapott az élettől, hanem különleges kézügyességet is, amellyel Erdély különböző tájegységeinek kézimunkáit, és a festett bútorok készítését is megtanítja az általa vezetett csoportoknak.
Boros Erzsébet 2017 januárjában a Magyar Állam által felajánlott Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjat kapott eddigi munkássága érdeméül.
Új lemeze, az Édesanyám lánya vagyok, a Mezőségen végzett gyűjtésének gyöngyszemeit tartalmazza, melyről Dr. Gerzanics Magdolna így nyilatkozik: „…ezer szál füzi a romantikusan szép, ám mégis sok szempontból hátrányos helyzetű Mezőséghez. Erzsébet az édesanyjának ajánlja a lemezt, de mindannyian gazdagabbak lettünk általa, hiszen múltunk értékeinek megmaradásához Boros Erzsébet, igen értékes darabbal járul hozzá, hogy a jövő nemzedéke is gyönyörködhessen benne.”
A szép hangzáshoz hozzájárul a Tokos Zenekar hiteles, nagyszerű játéka, akik nem kisebb sikert tudhatnak magukénak, mint a 2014-es Fölszállott a Páva c. televíziós műsor győztesei.
BASA EMESE