AZOK A LELKES „MÁRCIUSI IFJAK”…
A népi- és épített kultúra fennmaradásáért küzdenek a Fehér megyei fiatalok
Fehér megyében is mindenütt istentiszteletek és ünnepi műsorok keretében emlékeztek az 1848-as forradalomra. Az RMDSZ központi megemlékezésére Március 15-én a Bethlen Gábor Kollégiumban került sor, az iskolai és önkormányzati vezetők jelenlétében. Figyelemreméltó, hogy a városi tanács hivatalos közösségi oldalán magyar és román nyelven köszöntötte a lakosságot, először a város történetében. A megemlékezések sorozatából legnagyobb népszerűségnek azok a rendezvények örvendtek, amelyek középpontjában a gyerekek és a fiatalok álltak. Attól függetlenül, hogy ők szervezték-e azokat vagy csak főszereplői voltak az eseményeknek, a kezdeményezések tömegeket mozgattak meg.
„Tavaszi szél vizet áraszt…”, negyedik alkalommal
A Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület Csombordon szervezte meg szombaton, 2017 március 18-án a környék magyarságának egyik legkedveltebb ünnepségét.
A nap ökumenikus ünnepi istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Boros László helybeli református lelkipásztor illetve Szabó Dénes római- katolikus plébános és Sándor Botond unitárius lelkipásztor Nagyenyedről.
Ezt követően került sor kultúrotthonban a megye magyar gyermek- és ifjúsági néptánccsoportjainak parádéjára. Köszöntő beszédeikben Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere és Benedek Zakariás parlamenti képviselő- aki felvállalta a Fehér megyei szórványmagyarság ügyének képviseletét is- a hagyományőrzés és ezen belül a néptánc közösségfejlesztő és identitástudat-ápoló szerepét hangsúlyozták.
A „Tavaszi szél vizet áraszt…” néptáncfesztivál konferálója a csombordi tiszteletes asszony, Boros Erzsébet volt, akit elsősorban mint kiváló népdalénekesként ismernek. A közelmúltban, 2017 január 22-én Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjban részesült, amelyet Budapesten a Pesti Vigadóban vett át. A magyar állam e rangos kitüntetését az Emberi Erőforrások Minisztériuma adja minden évben, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a hosszabb ideje kimagasló művészeti munkát végző egyéni alkotóknak. Boros Erzsébet nem először vehetett át díszoklevelet, hiszen kétszer ítélték oda számára a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei Népdalverseny első díját és az Arany Páva-díjat illetve nagydíjat. Tudását példaértékűen adja át, sok gyerekkel, fiatallal szerettette meg a népzenét, a hagyományokat, elsősorban a népdaléneklést, tanítványai közül kikerültek Felszállott a páva, Hajnal akar lenni győztesek is.
A megyei néptáncfesztivál szellemiségében és szervezési formájában egyaránt kiválóan alkalmas Március 15 ünneplésére, hiszen a mintegy 200 magyar gyerek együtt, népviseletben pompázva, a magyar jövőbe vetett reménységünket jelképezi. Évről-évre megcsodálhatjuk kitartásukat, fejlődésüket, megérdemlik, hogy-a fellépésük sorrendjében- bemutassuk őket az olvasók számára is.
A 2009-ben alakult csombordi Pipacs Néptánccsoport ,annak kezdő- és haladó csoportja nyitotta illetve zárta az előadást. Fő céljuk megőrizni a csombordi táncot és népdalokat a jövő generációjának és emellett minél több erdélyi néptáncot megtanulni. A szülők és a Pipacs Egyesület támogatásával nagyon sok alkalommal szerepelt itthon és külföldön is. Minden évben fellépnek a csombordi Rózsanapon, a Nagyenyedi Nemzetközi Folklórfesztiválon, a Kalotaszentkirályi „Csipkebogyó” Fesztiválon. 2016-ban részük volt szerepelni a torockói Double Rise Fesztiválon és Sárváron a Nemzetközi Folklórfesztiválon. Vezetőjük Boros Erzsébet.
A torockói és torockószenytgyörgyi tagok alkotta Szilas Néptánccsoport, annak kezdő- és haladó csoportja összesen 36 tagot számlál, ez a legnépesebb néptánccsoport a megyében. 2013-ban alakultak, évente fellépnek a helyi és környékbeli magyar kulturális rendezvényeken továbbá a magyarországi testvértelepülések által szervezett falunapokon. Felkutatták és újratanulták a helyi néptáncokat is, a csombordi fellépés alkalmával a Kis-Szilas széki táncot és népi gyermekjátékokat, a Nagy-Szilas széki táncokat illetve négyest, sűrű tempót, csárdást valamint palatkai négyest, sűrű magyar legényest mutattak be. Vezetőjük Fogarasi Antónia.
A Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum tánccsoportja, a Csűrdöngölő, 2013 őszén alakult meg óvodás és kisiskolás gyerekekből, a gyulafehérvári magyarok nagy örömére. Felléptek az iskolai előadások alkalmával, különböző fesztiválokon, 2015-től a gyulafehérvári Szórvány Gyermeknéptánc Fesztivál házigazdái. 2016-ban közös táncházban vettek részt a magyarországi Nagyrédei vendégekkel. Több régió táncába belekóstoltak,mindeniknek nagyon örültek, az eseményen Kossuth-verbunkot és besorozási-csárdást adtak elő. Vezetőjük Szilágyi -Győri Loránd.
A 2014-ben megalakult vajasdi Margaréta Néptánccsoport a helyi népi táncokat adta elő, amelyeknek az az érdekessége, hogy az egyetlen szász eredetű táncok a környéken, ami a lippai származású hajdúk betelepítésével függ össze. A csoport neve is a szász eredethez kapcsolódik, egyik táncunkat margaréta alakban járják. Már nagyon sok falunapon, megyei fesztiválon, a Kovászna megyei komollói szüreti bálon,a Kolozs megyei bodonkúti falutalálkozón, Magyarországon pedig Őcsényen és Szálkán léptek fel. A csoport önálló népi zenekart működtet, ami ritkaság a megyében. A zenei hangzásvilág is egyedi, hiszen a jellegzetes „erdélyi” hangszerek mellett Vajasdon megjelenik a harmonika is. Vezetőjük Szilágyi Levente.
A székelykocsárdi –egy helyi patakról elnevezett- Zúgó Néptánccsoport 2015-ben alakult, a Cserevár Egyesület támogatásával. A nagyok nyomában érdeklődni kezdtek a kicsik is a magyar néptánc iránt, s így állt össze 2016 őszén a Kis –Zúgó, Csombordon láthattuk első színpadi fellépésüket: aranyosszéki gyerekjátékokat és a szülőfalujukban gyűjtött zenés-énekes örökségből adtak elő részleteket. A nagyok, akik a tavalyi fesztiválon a székelykocsárdi táncukat adták elő, ezúttal a magyarpalatkai lassú cigánytáncot, a négyest, a sűrű magyart, a csárdást, a szökőst és a sűrű csárdást mutatták be. Vezetőjük Kónya Tibor.
A bethlenszentmiklósi „Csillagszeműek” tánccsoport a helyi tanítónők kezdeményezésére 2015 márciusában alakult. Oktatóik Bényi Delénke és Varga Attila, a dicsőszentmártoni Kökényes néptánccsoport tagjai. Felléptek helyi rendezvényeken, Magyarbényén, a Tűri Magyar Napokon valamint a megyei néptáncfesztiválokon. A rendezvényen küküllőmenti táncokat mutatnak be. Vezetőjük Mikós Erzsébet és Miklós Julianna.
A magyarpéterfalvi néptánccsoport létezésének gyökerei az 1960-es évekre vezetődnek vissza, 2015 óta Magyarpéterfalvi „Hanga” Hagyományőrző Néptánccsoport néven szerepelnek. Számtalan környékbeli fellépésük volt, többek között Szászsebesen, Balázsfalván, Gyulafehérváron, voltak a Transilvania-Fest színpadán is, Magyarországon pedig Zánkán, Ceglédbercelen és a Sárvári Nemzetközi Folklórnapok-Fesztiválon mutatkoztak be. Csombordon a kezdő csoport felcsíki táncokkal, a haladók pedig vajdaszentiványi táncokkal lépnek színpadra. Vezetőjük Vinczellér István.
A Nagyenyedi Fügevirág Néptánccsoport 2015 szeptemberében jött létre, az akkor esedékes első fellépésre 20 nap alatt készültek fel gyakorlatilag a nulláról indulva, de azóta már több mint 15 bel- és külföldi fellépésük volt. Alapelvük, hogy nem a színpadra készülnek a táncaikkal, hanem rendre meg szeretnék ismerni a különböző vidékek sajátos táncait, hogy ezeket szabadon és élvezettel táncolhassák. Az így megtanult táncokból állnak össze azok a koreográfiák, melyek színpadra is vihetőek. Igyekeznek minden tánchoz megfelelő népviseletet készíttetni. A tánccsoportot a nagyenyedi Ficfa Zenekar kíséri. Ezúttal a kicsik korosztályuknak megfelelő ügyességi és párválasztó népi játékokat, a nagyok pedig a híres Karsai Zsiga-féle gyűjtésből lőrincrévei pontozót, körtáncot és páros táncokat mutattak be. Vezetőjük Kónya Tibor.
A Gombási Néptánccsoport 2013 nyarán alakult. Az eltelt időszakban négy tájegység táncát tanulták meg és ezekkel számos rendezvényen léptek fel. A csapatot a „Pro-Gombás” Egyesület és a szülők támogatásával tartják fenn. A rendezvényen küküllőmenti táncokat mutattak be, oktatóik Pillich Balázs és Varga Orsolya, a csoport vezetője Sikó Anna.
A magyarlapádi Surgyé a falu hagyományőrző néptánccsoportjának ötödik generációjaként állhatott színpadra, természetesen az ifjú Pirospántlikás élő zenei kíséretével. A jelenlegi felállásban a Nagykovácsi Amerikai Iskolában, a Hagyományok Házában és még számos helyen mutathatták be Erdély egyik legjellegzetesebb és legismertebb táncát. Vezetőjük Bánffy Farkas.
A Miriszló Gyöngye Néptánccsoport 2012-ben alakult.Tagjai miriszlói és décsei diákok. A tánccsoport azzal a céllal alakult,hogy összefogja a falu fiataljait,közösségi élményt biztosítson számukra. Eddig sikerült elsajátítaniuk a magyarlapádi, gerendkeresztúri, széki, kalotaszegi és mezőségi táncrendeket. A táncoktatással párhuzamosan felkutatták és rekonstruálták a helyi népviseletet. Felléptek már számos Fehér-, Kolozs- és Maros megyei rendezvényen, és részt vettek egy Pécs környéki turnén is. Vezetőjük: Szabó Csilla-Erzsébet.
Örökségünk őrei- mindig izgalmas a verseny
Szinte forradalmi lázban állnak a Bethlen Gábor Kollégium versengő csapatai pár nappal a nagy döntő előtt, a Fodor Elemér irányította 9.A osztályosok lapunkat is felkeresték projektjük népszerűsítése érdekében. A nagyenyedi sétatéri diákemlékművet örökbe fogadó csoport nevében Gáspár Bálint mutatta be kezdeményezésüket.
Egy előzetes kápolnadombi terepszemle után, amikor a történelmi vonatkozásokat is felelevenítették, az osztály elvállalta az emlékmű letisztítását a száraz levelektől és a portól, amit rövidesen meg is valósítottak. Ezután elkezdődhetett a dokumentációs és népszerűsítő munka, amelynek szakaszai és eredményei az általuk szerkesztett Nagyenyedi diákemlékmű facebook oldalon is aprólékosan nyomon követhetőek.
Régi, az iskola tanárai és diákjai által az emlékműhöz tett látogatásokat megörökítő fotókat gyűjtöttek, Molnár Orsolya pedig egy festményén is megörökítette a diákok emlékét. 2016. november 29-én adventi koszorút helyeztek a jelképes sírra, december 11-én képeslapokat, 18-án pedig emlékműves naptárakat osztogattak a Nagyenyedi Vártemplom kijáratánál, istentisztelet után. Néhány környékbeli magyar faluban, így Csombordon, Magyarlapádon, Székelykocsárdon és Torockón is bemutatásra került az emlékmű rövid története, szórólapokat, könyvjelzőket és naptárakat osztogattak. Szórólapjaik egyébként eljutottak az Egyesült Államokba, Olaszországba, Németországba, Spanyolországba, Magyarországra is, az ezt bemutató térképet is megosztották a közösségi oldalukon. Közben Selfie-versenyt szerveztek, melynek az volt a lényege, hogy március 5-ig bárki aki az emlékművel fényképet készített, majd az oldalukra feltöltötte, egy ingyenes Double Rise-bérletet nyerhetett. Március 10-én megszervezték az Emlékmű vidám nap nevű eseményt, ami arról szólt, hogy két résztvevő osztálynak az emlékművel kapcsolatos játékokat rendeztek, majd élő láncot alkotva átölelték az emlékművet.
Sok munka és fáradozás után, február 18-án elkészült a projekt legszembeötlőbb alkotása, az emlékművet ábrázoló makett, melyet a kollégium bejáratánál helyeztek el. Molnár Orsolya, Karsai Noémi, Bárdi Lujza, Szabó Júlia, Papp Attila, Gáspár Bálint osztályfőnökünk, Fodor Elemér és Lőrincz Konrád lelkipásztor segítségével hozták létre a szép, méretarányos munkát. „Az alkotáson ezt írja : A Kollégium fiai a vérhullatás legmagasabb törvényének engedelmeskedtek. Mi is ennek teszünk eleget, hogy megőrizzük emléküket”-vallották büszkén a 9.A osztályosok, akiknek kitartó munkájukon túlmenően dicséret jár azért is, hogy egy olyan emlékmű örökbefogadása mellett döntöttek, amelynek üzenetét megértik és amelynek megóvásáért konkrét lépéseket tehetnek ezután is.
BASA EMESE