Néptánc, kézműves hagyományok és helytörténeti ismeretek ötvözése a II.Gyulafehérvári gyermeknéptánc- találkozón

„Ősszel érik, babám, a fekete szőlő”

Remek hangulatú találkozót szervezett idén is ezzel a címmel 2016 október 29-én a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány. Fehér megye öt néptánccsoportja tett eleget Szilágyi-Győri Lóránd ötletgazda felhívásának. A népes gyermeksereg figyelmét érdekes foglalkozásokkal és városnézéssel kötötték le .

A program rendkívül vonzónak bizonyult idén is. A napot a csoportok a várlátogatással kezdték; a helybéli és a vendég gyerekek egyaránt figyelmesen hallgatták Zsebe Márta Gyulafehérvárról tartott történelmi bemutatását. Kérdések és válaszok hangzottak el mindkét félről, így egy tanulságos délutáni sétává alakult a kimozdulás. A kísérő pedagógusok örömmel tapasztalhatták, hogy néhány diák, aki a tavaly is részt vett a találkozón, még emlékszik az akkor elhangzott információkra, ezért a történelmi sétának fontos új ismeretközlő szerepe is volt.

Ezután a gyerekek a Gróf Majláth Gusztáv Károly római katolikus iskolában kézműves foglalkozásokon vettek részt.Vecsei Tímea és Comanici Melinda irányításával bábokat öltöztettek népviseletbe, Szilagyi-Győri Lóránd és felesége, Ildikó, a fonás és a csuhézás titkait tárta fel. A szép munkák megtekintése és kiértékelése után mindenki levonult a református egyház gyülekezeti termébe, ahol Mária néni finom krumpligulyása volt a jóízű jutalom.

18 órától az egyetemisták házában megkezdődött az esemény fénypontja, a néptánc fesztivál. Mindenki izgatottan várta a fellépést, ugyanakkor kíváncsian lesték egymást, ki mennyit fejlődött a tavalytól, kinek sikerült eredeti viseletet beszereznie. A találkozó nem versenyszerűen zajlik, de Szilágyi-Győri Lóránd és Ildikó találó bemondásaikkal minden csapatot lelkesíteni tudtak, mindenkit megdicsértek, a táncoktatókat pedig oklevéllel tüntették ki. Az est meglepetése a Maria Brudan zene- és tánciskola kis előadása volt: Szilagyi-Győri Hunor, Costin Dogaru, Diana Zayadna és tanárnőjük, Camelia Brudan, hegedűn Bach, Pachelbel, Mozart és Bocherini darabokkal valamint népdal ihletésű darabokkal kedveskedtek. A zsúfolásig megtelt kultúrotthonban élő népzene is felhangzott az enyedi Ficfa Zenekar muzsikusaiknak köszönhetően (Kónya Előd- prímás, Kónya

Csenge- brácsás, Daróczi Balázs- bőgős, Turzai Mónika, Kónya Virág és Kiss Andrea-ének).

A csoportok fellépését a házigazda Csürdöngölő nyitotta meg szüreti táncokkal és énekekkel valamint egy kanásztánccal, melyet a tavalyi Petőfi-ösztöndíjas Molnár Balázs tanított, a csoport megalapítója és oktatója Szilágyi-Győri Lóránd. Őket a torockói és torockószenygyörgyi tagokból álló Szilas tánccsoport követte, akik torockói és Torockó környéki valamint mezőségi táncokkal léptek fel, oktatóik Molnár Tünde és Halász Levente. A csombordi Pipacs Kis-Küküllő menti táncokkal kápráztatta el a közönséget (koreográfus Varró Huba), a Miriszló Gyöngye kezdő tánccsoportja pedig a messzi Felcsíkba vezette el a hallgatóságot (oktatók Deák Tihamér és Fosztó Ingrid, a csoport haladó tagjai). Az est záró csapata a Kónya Tibor által vezetett nagyenyedi Fügevirág volt, amelyik mezőségi-magyarpalatkai táncokat mutatott be: vonulós, bujtatós és összerázós, lassú csárdás, szökős és sűrű csárdás.

A több mint másfél órás színvonalas előadást egy „hatalmas kistánccal” zárták, amely során minden gyerek magyarlapádi muzsikaszóra szabadon táncolhatott a színpadon, a bátrabb szülők pedig a teremben .

A 2016-os fesztivál sikeréhez a Csürdöngölő Néptánccsoport, a GMGK Alapítvány, a táncosok szülei, a református egyháztagok, Szőcs Levente minőségi hangosítása, a helyi és megyei RMDSZ és nem utolsó sorban a Bethlen Gábor Alap járult hozzá. A találkozó megszervezését a népi értékek és hagyományok ápolása és újrafelfedezése , a szórványból származók közös ünnepe, az egymásra való odafigyelés, a folyamatos kapcsolattartás, a szülők példaadó hozzáállása és mindenekelőtt a kezdő táncosoknak nyújtott bemutatkozási lehetőség teszik indokolttá. „Árva magyar, ne keseregj hazádról”- énekelték a csombordiak… és valóban, a reménység, a megmaradásunkba vetett bizalom dallamai csendülnek fel egy ilyen szép rendezvényen.

BASA EMESE

A Liviu Rebreanu Kulturális Központ és az Inter-Art Alapítvány társszervezésében került sor 2016 október 28-29 között az “Art Aiud” elnevezésű nemzetközi film- és fotófesztiválra. A két nap alatt 37 hazai és külföldi művész valamint 50 egyetemi hallgató alkotásait tekinthette meg az enyedi közönség- utcán és kiállítóteremben egyaránt.

A programsorozat péntek délután a polgármesteri hivatal patinás épülete előtt kezdődött el, ahol “Művészet az utcán– Nagyenyed öt fotóművész szemével” címmel Balog Zoltán, Lixandru Róbert, id. Lőrincz Zoltán, ifj. Lőrincz Zoltán és Daniela Stănoiu alkotásait csodálhatták meg a járókelők. Balog István, az alapítvány elnöke fontosnak tartja minél közelebb hozni a művészetet az enyediekhez, ennek érdekében történtek köztéri szoboravatások is a közelmúltban, a most kiállított pannókat pedig mindenik iskolába elviszik majd egy-egy hétre, így próbálják felkelteni a diákok figyelmét. Elsőnek a Bethlen Gábor Kollégium fogadja a munkákat.

A hivataltól az érdeklődők az Inter-Art Galériába vonulhattak, ahol két egyéni és egy csoportos kiállítás fogadta az érdeklődőket. A legnagyobb számú alkotás a kolozsvári egyetemistáké volt: Alma mater címmel a Művészeti és Design Egyetem másodéves hallgatói valamint a Sapientia Egyetem film-fotó-és televízió szakos hallgatói mutatták be alkotásaikat, amelyek a tanáraik által meghatározott témákat járták körbe. Lapunknak a Sapientia Egyetem két növendéke, Kacsur Krisztina másodéves és Márton Attila harmadéves hallgatók nyilatkoztak: lenyűgözte őket az Inter-Art Galéria hangulata, a tágas pincehelyiség, ahol nagyszerűen érvényesülnek a munkáik, melyeket itt láttak viszont kinyomtatva, hiszen digitálisan küldték át a szervezőknek. A városban is sokat fotóztak, Enyed több témát kínált számukra, mint a túlzsúfolt Kolozsvár.

Anca Ardelean, a Művészeti és Design Egyetem tanárnője Ambrózia című fotósorozatát első ízben állította ki. A munkák a művésznő húgának portréváltozatai, melyek a realitástól távolodnak el fokozatosan egy maszkok által

átkomponált , az éden felé vágyakozó – ám ugyanakkor visszatetszést sugalló új ego(k) révén összerakott személyiség felé.

Nagy érdeklődés övezte Dorel Găină „totem tabu” elnevezésű egyéni tárlatát. A neves művész, egyetemi tanár az enyedi közönség egyik kedvence, visszatérő vendége az itteni Inter-Art rendezvényeknek; lapunknak is hosszasan, készségesen mesélt, méghozzá magyarul. Egy csoport motíváció vonzza mindig vissza Enyedre: az itteni művészekkel kötött barátság, a kisváros hangulata, a kedves emberek, az intézményekkel való jó együttműködés és nem utolsó sorban az Inter-Art Galériában való kiállítás lehetősége, hiszen Kolozsváron sincs kéznél egy ekkora méretű, ilyen hangulatos kiállítóterem. A galéria egy nagyon elegáns hely, az itt alkalmazott kiállítási módszerek és technikák pedig kiemelik, érvényesítik a munkákat. Továbbá ez az a hely, ahol mindhárom egyetem művészhallgatói és tanárai találkozhatnak- idén a Babeş-Bolyai nem volt jelen-, együtt állíthatják ki munkáikat és sokat jelent az egyetemistáknak, hogy alkalmuk van találkozni „befutott” nemzetközi művészekkel is. Egyéni tárlatáról a művész így nyilatkozott: „Az itt látható munkák egy hosszabb projektsorozat része, melynek célja, hogy az emberi testet mint egy szép mesét mutassa be, amely a saját álom és vágy határán húzódik. Alkotásaimban a női test mint a lelki vágynak a tükre jelenik meg, ennek kifejezőeszköze az a technika, amely ötvözi a klasszikus fotót, a grafikai kollázst és az új, a vizuális modellezést.” A számítógépes műterem térhódítása mellett, melyet ő is alkalmaz, Dorel Găină azt vallja, hogy egy alkotás akkor értékes, ha van benne kontempláció és szépség…és a művésznek is tetszik az.

Szombaton a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban került sor a Kína lépésről-lépésre című fotókiállításra, amely a nemrég Távol-Keleten tett látogatás benyomásait osztotta meg a kíváncsi enyedi közönséggel. Mint arról nemrég beszámoltunk, Kínában Inter-Art mintára szerveztek nemzetközi művésztábort, így adódott alkalom eljutni az egzotikus országba, melyről mintegy 3-4000 képet készítettek, ezekből válogattak ízelítőt. Balog Zoltán és Lixandru Róbert fényképeit Ioan Hădărig , a városi kultúrközpont igazgatója méltatta, aki szerint a két művész tökéletesen kiegészíti egymást: előbbi fotói azon pillanatokat örökítik meg, amikor a szemlélő a memória segítségéhez nyúl, hogy a statikus pillanatot az

örökkévalósághoz csatolja , utóbbi pedig a mozgást, a mindennapok nyüzsgését próbálja kővé változtatott zenévé varázsolni. Az eseményen részt vett Yang Xi, a DHS Románia menedzsere, a kínai tábor egyik fő támogatója is.

A magyar házban történő kiállítást követően került sor a kultúrközpontban a nemzetközi kiállításra, melyen közel 50 egyetemi hallgató és 20-nál több hazai művész vett részt, a külföldi résztvevők pedig Paloma Gutierez(Spanyolország), Caroline Pultz(Belgium), Lázár Eszter Emese (Írország), Dimitar Chungovsk és Elena Gjorgjievska(Macedónia), Cristina Bârlădeanu(Moldova Köztársaság) és Patricia Goodrich(AEÁ) voltak. A nagyenyedi születésű Lázár Eszter nem először jelentkezik a fesztiválon; lapunknak adott interjújában elmondta: filológus végzettségű, öt éve foglalkozik művészfotózással, Dublin környéke, a gyönyörű zöld sziget állandó ihletforrás, ezeket a benyomásait szeretné megosztani enyedi ismerőseivel, habár művészetére elsősorban a „street foto” jellemző. Kedvenc témái az emberi arcok kifejezése és a vonalakban és árnyalatokban kifejezett kompozíció. A valóság azon szegmensét igyekszik megragadni, ami az árnyékok, vonalak és árnyalatok összjátékának magas művészi produktumát képes megmutatni…ezek azok a jellemzők, melyeket id.Lőrincz Zoltán és ifj. Lőrincz Zoltán fényképein maradéktalanul fellel.

A hangulatos est során bemutatásra került a Nagyenyed fehér-feketében című művészeti album, amelyet a szerzők (Lixandru Róbert, Balog István, Bako Andrei, Ioan Hădărig) a New Yorkban bemutatott Erdély fehér-feketében című grafika- és fotókiállítás sikerén felbuzdulva állítottak össze. Az esemény zárópontját a kolozsvári Művészeti és Design Egyetem hallgatóinak Alter Marathon című ötletdús videójátéka képezte.

BASA EMESE