Dr. Szász Pál Egyesület – igazgató tanács
Elnök: Ladányi Árpád Csaba
Mobil: 0726-734994
Alelnök: Lőrincz Helga
Mobil: 0731-831579
Titkár: Hudácsek Katalin Éva
Mobil: 0773-941580
Dr. Szász Pál Egyesület – igazgató tanács
Elnök: Ladányi Árpád Csaba
Mobil: 0726-734994
Alelnök: Lőrincz Helga
Mobil: 0731-831579
Titkár: Hudácsek Katalin Éva
Mobil: 0773-941580
Popa Popa’s jelenléte és Könczey Elemér karikatúrái az érdeklődés középpontjában
Popa Popa’s díszvendégként, Könczey karikatúrái a galériákban, Ionesco darabja a Bethlen-kollégium színpadán és a helyi kultúrigazgató szeletelt-hagymás happeningje a kiállítóterem szónokasztalán- csupán néhány izgalmas pontja a 2017 április 21-22 között szervezett összművészeti rendezvénynek.
A Nagyenyedi Kulturális Központ kezdeményezte rendezvényt, melybe már a legelején az Inter-Art Alapítvány is bekapcsolódott azáltal, hogy hazai és külföldi művészeket hívott meg tematikus alkotóműhelyébe, idén is nagy érdeklődés jellemezte.
Ezúttal is közel negyven művész jelenlétének örvendhettünk személyesen vagy az általuk kiállításra elküldött munkáik révén. A közös nemzetközi szatirikus grafika kiállítás mellett egyéni tárlatot szerveztek a híres Aurel Jiquidi úgyszintén szatirikus grafikáiból, a néhai Silvan Ionescu valamint Ştefan Popa Popa’s, Könczey Elemér és az enyedi b&b (bako&balog) karikatúráiból. A kolozsvári Dorel Găină egyetemi tanár szinte egyetlen Inter-Art eseményről sem hiányzik, idén Hunyad megyei művészeket hívott meg az eseményre, akik a helyi képzőművészekkel, Balog Istvánnal, Balog Zoltánnal és Lixandru Róberttel közös humoros fotó tárlatot rendeztek A mosoly ragozása címmel, Vasi Sârb gyulafehérvári fotóművész azonos nevű alkotásából merítve ihletet. A külföldi művészek közül Alice Di Nanna (Bari, Olaszország), a magyar/erdélyi származásúak közül pedig Fülöp Eduárd, Feleki Károly, Somogyi Róbert és Sztrharszky Kálmán nevét említhetjük.
A rendezvénysorozat másik érdekessége az Eugen Ionescu Ionesco-lenyomat című vígjáték volt, melyet a gyulafehérvári Skepsis Színtársulat mutatott be a Bethlen Gábor Kollégium színpadán, Viorel Cioflică rendezésében.
Ioan Hădărig, a Nagyenyedi Kulturális Központ igazgatója elégedett a humorfesztivál színvonalával , szándéka, hogy minden évben új karikaturistát hívjanak el a rendezvényre. Mint azt a zárórendezvényen kihangsúlyozta, az intézmény által gyakran szervezett tematikus tárlatokon, mint amilyen a humoros fotókiállítás is volt, meg lehet ragadni a barátság lényegét is a művészetben, amitől alkotó és befogadó egyaránt érzékenyebbé válik. Művészet és humor kapcsolatát elemezve, gondolatainak szemléltetése végett többek között egy felszeletelt vöröshagyma-happeninget és egy találó Arghezi-verset is bemutatott, ezáltal is fokozva a derűs hangulatot.
Dorel Găină kolozsvári egyetemi tanár készségesen nyilatkozott lapunknak, arra a kérdésre adott kimerítő választ, hogy mit is jelent valójában a humor egy művész számára. „ A humor egy művész számára azt jelenti, hogy az illető képes tükörbe nézni és örvend annak, hogy léteznek tükrök. Amikor felfedezi a humort, attól függetlenül hogy az nyilvánvaló-e vagy burkoltabb, vidám-e vagy inkább keserű, a művész felvállalja annak örömét, hogy megossza azt másokkal is. Ajándék számára is és a többieknek is, ha a humor által sikerül a torz tükröt kiegyenesíteni. Ezt az állapotot úgy gondolom, Könczey Elemér alkotásainak sikerül a legjobban megvalósítaniuk, hiszen bármennyire humorral telítettek is azok, egyben –vagy elsősorban- súlyos és szigorú kritikái és morális leckéi az emberi életnek. Az általa közvetített leckék mosolyfakasztással, nevetéssel kezdődnek, hogy aztán közvetve, a társadalommal és a világegyetemmel való vonatkoztatásban, az emberi lét értelmére, az egyénnek a helyére, gondolatainak és cselekedeteinek értelmére reflektáljanak.”
BASA EMESE
Szombaton, 2017 április 22-én rendezték meg a hagyományos gasztronómiai fesztivált a nagyenyedi RMDSZ székházában illetve annak szépen gondozott pázsitos udvarában. A szeszélyes időjárás miatt idén kevesebb csapat nevezett be a versenyre, a hangulat azonban a szokásosan remek volt ezúttal is.
A szervezés forgatagában, 1-2 nappal az esemény előtt, többen is betelefonáltak a székházba a városból és a környező falvakból: Mi lesz a gulyásversennyel, hiszen kint rendesen havazik? A főszervezők, Kerekes Hajnal és Nagy Mária- de ugyanúgy az egész lelkes csapat- pedig mély meggyőződéssel válaszolgatták: a fesztivált megrendezik, hiszen eddig minden évben az időjárás kedvező volt, ez szabályszerűség Nagyenyeden, amolyan helyi meteorológiai előrejelzés. Az is előfordult, hogy a több napig tartó eső épp a rendezvény reggelén állt el s a kezdésre még a fű is felszáradt. A hitetlenkedők, akik otthon maradtak, meg is bánhatták, hiszen ezúttal is gyönyörű napsütés fogadta a résztvevőket.
A versenyre való benevezés egyetlen feltétele idén is a háromtagú csapat kiállítása volt. A gulyáshoz való húst, burgonyát és fát a szervezők biztosították, a versenyzőknek csak a fűszereket és a többi kellékeket kellett magukkal hozniuk. A megnyitóra reggel fél tízkor került sor, a tűzgyújtás 10 órakor történt. A gulyás elkészítésére 13 óráig volt lehetőség, ekkor kellett a mintákat leadni. A zsűri teljes mértékben független és pártatlan személyekből állt, mint mindenkor, összetétele titkos volt mindvégig. Összesen 12 versenyüstöt kellett elbírálniuk, ami nem kis feladat volt, hiszen a benevezők között többszörösen díjazott szakácsok vagy csapatok vállalták a megmérettetést. Másfél órai vizsgálódás után megszületett a döntés. A szoros versenyre való tekintettel az idén is osztottak különdíjat, ezt a legnépesebb csapat, a Felenyedi Malomkerék kapta (főszakács Székely Jenő). Harmadik díjban részesült az Erdély Csillaga miriszlói csapat, ahol a főszakácsi tisztséget Keresztesi István vállalta el. A marosdécsei Harangszónak sikerült megszerezniök a második díjat; náluk Egri Emma néni volt a főszakács, aki nagymamájának régi receptjével aratott sikert, a fiatal Bányai Tímea pedig segédszakácsként nagyszerűen elsajátította a receptet. Az első díjat idén is a miriszlói Mesterhármasnak ítélte oda a zsűri, ahol Csép Tamás volt a főszakács, segédje pedig Székely János. A nyerteseket kupákkal, oklevelekkel tüntették ki és ajándékba – célirányosan- egy-egy bográcsot meg széket kaptak, hogy a hétvégi szabadban történő főzőgetéseknél a férfi a bográcsban készítse az ételt, a nő pedig kényelmesen pihenhessen a rózsaszín főzőszékben.
Az eredményhirdetést főzet-értékelő koccintások követték. Az oldott hangulatot kihasználva ezúttal is megpróbáltuk megtudakolni a jó gulyás receptjét. Az első helyezett kategorikusan kijelentette, hogy a titok elárulhatatlan, a második díjasok szerint az eredetiség és a hagyományos ízekhez való ragaszkodás egyaránt lényeges. A vajasdi Margaréta népes csapata szerint „a siker titka az összetartás és a közös munka, ami az üstben is érződik. A gyulafehérvári Piros Arany szakácsai megsúgták, hogy a titok az, hogy szívvel- lélekkel főzzék és egy csipetnyi vargányát is adjanak hozzá. A másik fehérvári résztvevőnek, a Szupercsapatnak meggyőződése, hogy a titok három fontos dologból tevődik össze: a gulyást férfiak főzzék, olyan speciális marhahúsból készüljön, mely állatot életében állandóan masszírozták és csak csombordi bort ivott. A humor nem hiányzott a csapatok névadásakor sem, ebben az enyedi, csupa nőből álló Bicskák járt az élen. A gyerekek sem unatkoztak, egy adott pillanatban a nagy népszerűségnek örvendő kendama-versenyt rögtönöztek maguknak.
A rendezvény vezérszakácsa idén is Ladányi Sándor ny. enyedszentkirályi lelkész volt, az ő irányításával készült el a nagyüstben az a gulyás, melyből a résztvevőket kínálgatták. A Fehér Megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület szervezésében sorra kerülő gulyásfesztivált Kálmán Zsolt, Ladányi Árpád, Ladányi Sándor, Nagy Mária, Szabó Ferenc és Székely Jenő valamint a Communitas Alapítvány támogatták.