„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk!”

Háromnapos ünnepségsorozat Fehér megyében március 15. tiszteletére

   Az idén különösen gazdag programot állított össze a Fehér megyei RMDSZ nemzeti ünnepünk alkalmából. Az ünnepi istentiszteletek, koszorúzások, iskolai előadások mellett az Örökségünk őrei regionális versennyel, megyei szintű néptáncfesztivállal, íjászbemutatóval, Operettissimo-előadással, elismerő oklevelek átadásával próbáltak mindenkinek „ízelítőt” nyújtani a múlt és a jelen hőseiről.

   A Március 15-i ünnepség  összeállítása a Bethlen Gábor Kollégiumban a mindenkori hetedikesek feladata. A mostani generáció is sikerrel tett eleget e kötelezettségnek, „toborzójukkal” megtöltötték az iskola dísztermét. Felkészítésüket Turzai Ildikó osztályfőnök illetve a Petőfi-ösztöndíjas Hajdara-Herczeg Hajnalka és Hajdara Tamás végezték. Az ünnepségen a Bethlen Gábor Alapítvány kiosztotta a Molnár Árpád-díjakat, amelyben, az elbírált pályázatok alapján, a következő tanulókat részesítették: Szőcs Noémi (IX.B), Kónya Virág (X.B),Nagy Noémi (XI.B), Simon Anett (XII.B).Az ünnepséget Kónya Tibor iskolalelkész áhítata zárta.

Fennkölt ünnepség Magyarlapádon

   Az ünnepségsorozat kiemelt eseményére a magyarlapádi református templomban került sor, ahol Gudor Kund Botond esperes vállalta a szolgálatot. Igehirdetése célzott útmutatás és félreérthetetlen üzenet volt a helybéli és a megye magyarsága számára: „De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy éljünk!”

   Gudor Botond esperes Jézus „forradalmiságára” hívta fel a figyelmet, arra, hogy az Isten fia azzal bízta meg a tanítványait, hogy terjesszék a keresztény hitet: „ Sokszor farkasok, hiénák közé, sötétségbe küld minket, szembe olyan hatalmakkal, amelyek nem bírják elviselni a keresztény hitet. Ez a krisztusi forradalom. A szabadságot adta a tanítványoknak, ez a szabadság az, amely hatalmas tettekre képes. Ez a szabadság az, amely minden embernek tartást ad. Ez a szabadság érzése az, amely erőt adott az apostoloknak, a negyvennyolcas forradalmároknak, fejedelmeinknek, ez határozza meg ma is, mivel értünk egyet és mi az, amit nem fogadunk el. Ha nem ég a szabadság hangja a lelkünkben, már nem vagyunk keresztények és magyarok”.

   Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol elsőként Borbándi András magyarlapádi lelkipásztor a szórólapokon levő két , a helybeli és a magyarherepei templomok esetével példázta a szórványközösségek helyzetét: az előbbi él és virágzik, az utóbbit, szinte hasonló feltételek között, a pusztulásra ítélte a sors. „Az 1848-49-es forradalom a magyar nemzet ama korszaka, amely ma is beragyogja életünket és irányt ad cselekedeteinknek, kulturális és morális síkon, még akkor is, ha akkor a szabadságot vérbefojtották”- tette hozzá.

   Barabás János, a kolozsvári magyar főkonzulátus vezető konzulja, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét tolmácsolta.

   Az ünnepségen jelen volt Marian Cătălin Indreiu, Magyarlapád község polgármestere is, aki pár szóban elmondta: a románok és a magyarok közötti őszinte együttműködést kíván azért, hogy valamit tenni lehessen a közösségért.

   Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke kiemelte: „ Addig lesz számunkra ünnep Március 15-e, amíg szívből ünnepelünk!”  Őseink hősiességét, bátorságát, helytállását hozta fel példaképül  és állította párhuzamba a mai idők kihívásaival, amikor erős képviselettel harcolhatunk a magyar ügyért, Európában és itthon, mindez pedig csak akkor lehetséges, ha összefogunk.

   Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, A magyar identitásőrzés és hagyományápolás nagymestere díjat adta át a Fehér megyei RMDSZ részéről Sipos Ferencnek, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnökének, a Pirospántlikás Zenekar prímásának. „ Sipos Ferenc a 21. század hőse, aki védi, ápolja és támogatja faluja, nemzete jogait, kincseit, ékeit”- emelte ki. A láthatóan meglepett kitüntetett szerényen így köszönte meg az elismerést: „ Én nem hősnek tartom magam, mert Istené a dicsőség, miénk a szolgálat. Ez a díj nem csak az én érdemem, hanem azé a csapaté, amelyiknek történetesen én vagyok az élén.”

   Ezt követően tizenkét egyházi és világi intézmény, szervezet helyezte el az emlékezés koszorúit a templomkertben levő első és második világháborús hősi halottak emlékművénél, majd a magyarlapádi óvodások és iskolások ünnepi műsora zárta az élménydús megemlékezést.

Örömteli órák az Operettissimo-val

   Az ünnepségsorozat egyik vonzó pontja volt az Operettissimo együttes két és fél órás előadása a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében, 2019 március 15-én este. A hungarikumnak minősített operett jól illett az ünnepi programsorozatba, akkor is, ha musical-, rajzfilm- és  magyar filmslágerek egészítették ki a műsort.

   A konferálásból megtudhattuk: az együttes mindig is szerette a kihívásokat, az elmúlt években felvállalták olyan ismert és kevésbé ismert számok élő tolmácsolását, melyre eddig Erdélyben nem volt lehetőség. Ilyen volt a tavalytól műsorra tűzött musical műfaj, most pedig úgy gondolták, hogy a magyar filmzene is hozzátartozik ahhoz a kincshez, melyet ápolnunk kell, ezért mertek hozzányúlni ehhez a műfajhoz is.

   A Meseautó, a Kalotaszegi Madonna, az Egy csók és más semmi közismert magyar filmek híres betétdalai mellett hallhattuk Lévay Szilveszter Erzsébet császárné és királyné életén alapuló musicaljének két híres részletét, Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljéből az Éjfélt, illetve a William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiája nyomán Gérard Presgurvic által írt musicalből is elhangzott pár jellegzetes részlet. A nagyérdemű számára nagy meglepetést jelentett a rajzfilmek zenés-színpadi adaptációja is, a Dzsungel könyve és az Aladdin.

Kacsóh Pongrác a magyar népdalok által is ihletett János vitéz előadásának az együttes által összeállított keresztmetszete valamint több Kálmán Imre melódia is bemutatásra került. Marica grófnőből, a Csárdáskirálynőből feledhetetlen részletek hangzottak el, majd felcsendültek Lehár Ferenc legismertebb dallamai is a Cigányszerelemből és a Víg özvegyből. A magyaros hangzásvilág jókedvre derítette a közönséget, aki vastapssal hálálta meg a remek produkciót.

Örökségvédők műemlékkörnyezetben

A fél éve tartó verseny regionális döntőjén öt csapat méretkezett meg az országos döntőbe való továbbjutásért a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, ahol rövid színdarabban mutatták be tevékenységüket és védelmezettjüket a nagyközönség és a szakmai zsűri előtt.

A résztvevőket Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Lőrincz Helga alpolgármester, Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Szőcs Ildikó igazgatónő és Nagy Tímea tanfelügyelő köszöntötte.

Szőcs Ildikó igazgató kiemelte: örömmel tapasztalja, hogyan tudják a versenyzők megtölteni tartalommal azokat a műemlékeket, amelyekről talán sokan már lemondtak. Lőrincz Helga alpolgármester szerint ez a verseny életet hoz a többé-kevésbé elfelejtett épületekbe. Ihletőnek tartotta, hogy a versenyt egy olyan műemlékkörnyezetben tartják, ahol épp felújított vagy restaurálás alatt álló épületek, ingatlanegyüttesek találhatók, mint a kollégium, a református vártemplom vagy a Bethlen-utca. Ladányi Árpád Csaba, Fehér megyei RMDSZ elnök arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy a globalizációs folyamatban a kultúra és a hagyományok őrzik meg a nemzetet, ezek nélkül az egyén céltalanul sodródik az élet tengerén.

„Az elmúlt két évben két nagyon fontos fejlemény történt az Örökségünk Őrei mozgalomban: tavaly egyértelműen kiderült az, hogy a verseny európai jó gyakorlat, és először volt az, hogy 45 diák mutathatta be munkáját az Európai Parlamentben. Ugyancsak hatalmas lépés volt a vetélkedő számára az is, hogy idéntől országosan elismert tantárgyversennyé vált. Mindkét fejlemény azt igazolja, hogy ez a kezdeményezés, amely innen a szórványból indult, ma már olyan összerdélyi megmozdulássá vált, amely azt bizonyítja, hogy van jövője annak, amit mi megálmodtunk és elkezdtünk. Bebizonyosodott, hogy örökségünk jelentőségét akkor tudjuk igazából átadni a következő generációknak, ha ez egy modern, korszerű, vonzó módon tesszük. Erről szól az RMDSZ kezdeményezése, ugyanakkor arról is, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy amit a közösségünk Erdélyben megvalósított és továbbad, egyértelműen az európai kulturális örökséget gazdagítja. Erdélynek megvan a helye Európában, és ezt kell felmutatnunk a következő időszakban is” – mondta el köszöntőjében Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.

Nagy Tímea, Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelő, aki oroszlánrészt vállat a verseny megszervezésében, bemutatta a csapatokat és a verseny menetét.

A nagyenyedi kollégium Az elfeledett Teleki kastély nevű csapata a felsőmarosújvári létesítmény „legszellemesebb” történetét mutatta be. A dévai csapat, A Gyulay-Ferencz kastély őrei a marosnémeti műemlék történetének kiváló színpadi átültetését igényes zenei aláfestéssel tetőzték. Az olthévízi Haller-Kálnoky kastély őrei Bethlen Kata életútjának dramatizálásával mutatták be a patinás épületet, amelyben ma iskola működik. A brassói ReforMált ŐR csapat a jól kimunkált színpadi díszletekkel vonta magára a nézők tekintetét; ez a csapat a brassói belvárosi, 1963-ban lerombolt református templom történetére irányította a figyelmet, amelynek helyén azóta az Aro Palace hotel áll. Az Időutazók állomása a nagyenyedi vonatállomásra összpontosított, amelynek egykori nagyságát egy személyes élettörténet keretébe ágyazva érzékeltették.

Az eredményhirdetést megelőző félórás szünetben a résztvevőket Bakó Botond és Bakó Irénke ny.kollégiumi tanárok kalauzolták el a természettudományi múzeumba, amely önmagában is egy műemlék.

A szórványdöntő nyertes csapata a brassói Áprily Lajos Főgimnázium ReforMált csapata, jutalmuk Winkler Gyula parlamenti képviselő által felajánlott brüsszeli tanulmányút. Az országos döntőbe jutott ugyanakkor a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum Gy. F. K. Ő. csapata is. A harmadik helyezett az Időutazók állomása lett. Negyedikként végeztek az Áprily Lajos Főgimnázium Haller- Kálnoky kastély őrei, ötödikek pedig az Elfeledett Teleki kastély őrei lettek. A három regionális döntő nyertesei április 7-én méretkeznek meg az országos díjért, Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.

VI. Tavaszi szél vizet áraszt

Az idén Székelykocsárd fogadta a Fehér megye magyar néptánccsoportjait felvonultató fesztivált, amelynek népszerűsége az évek elteltével sem csökken, ellenkezőleg, valódi mozgalommá nőtte ki magát a környéken a rendezvény.

A helyszín kiválasztása az idei megyei Március 15-i tematikájához igazodott: egy olyan községre irányították a figyelmet, ahol hősies építkezés folyik, a szó szoros értelmében, a helybeli magyarságért.

Ezt elsőként az ünnepi istentiszteleten tapasztalhatták meg a vendégek: a helyi református templom felújítás alatt áll, a Magyarország Kormánya illetve az Erdélyi Református Püspökség támogatásának köszönhetően. Igehirdetésében Szabó Gergely református lelkipásztor kitért a szórványvidéken való nehéz helytállásra, ugyanakkor gyermekvállalásra és reménykedésre buzdította a híveket: „ Nem elég a múltan rágódni, keseregni vagy a jelenen aggodalmaskodni, nekünk  a jövőbe kell tekinteni, erre megtanít minket Isten igéje. Felfele nézünk, amikor emlékezünk.”

Ezt követően fellépett a Basa Anna által vezényelt nagyenyedi-székelykocsárdi női református kórus, amelyik egy nagyon igényesen, magyar zeneszerzők műveiből összeállított színvonalas műsorral gazdagította az eseményt.

A templomból az ünneplő gyülekezet, a rendezvény zászlójával, a helyi kultúrotthonba vonult át, ahol újabb meglepetés fogadta őket. Mint megtudtuk, a Csegezi Zsuzsa polgármester ismét bebizonyította vezetői rátermettségét, hiszen mindössze egy hét alatt újjávarázsolta a művelődési házat: fehérre meszelték a belső nagytermet, a színpadot új függönyökkel látták el, így megfelelő körülmények között fogadhatták a fellépőket. Ezt a pedáns rendet tapasztalhattuk meg a szeretetvendégség alkalmával a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házban is, amelynek két épületéből az egyiket a hónap elején adták át kulcsrakészen és napok kérdése, mikor kezdik el a kisebbik ingatlan felújítását is.

A népes vendégsereget a polgármester asszony köszöntötte, kihangsúlyozva: „ Azok is hősök, akik nemcsak fegyverrel, hanem papírral vagy a hagyományok ápolásával vívják meg mindennapi csendes csatájuk. A hazáért nemcsak meghalnunk, hanem élnünk is kell.”

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és köszöntőbeszédet mondott Barabás János, a kolozsvári magyar főkonzulátus vezető konzulja, Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere és nem utolsó sorban Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, aki kihangsúlyozta: „A szabadság ma is ugyanolyan fontos számunkra, mint 1848-ban. A szabadság ma anyanyelvünk használatát, magyar nyelvű oktatást, kultúránk ápolását és továbbadását jelenti számunkra, és sehol sem tudják ezt jobban, mint a szórványban. Élettel teli a Fehér megyei szórvány, tizennégy néptáncegyüttes lép ma fel teltház előtt Székelykocsárdon, az RMDSZ által szervezett Fehér megyei tavaszi néptánc fesztiválon. Arra emlékeztetem a jelenlévőket, hogy csupán erős közösségek őrizhetik meg önazonosságukat és fejlődhetnek. Ehhez május 26-án az egységes magyar érdekképviselet támogatására van szükség, amely az Európai Parlamentben áll ki kisebbségi jogaink bővítése mellett.”

Lőrincz Helga és Szakács Ildikó, az RMDSZ Fehér megyei nőszervezetének elnöke 20 díjat adott át azoknak a hölgyeknek a megyéből, akik kitűntek közösségépítő tevékenységükkel és példaképévé válhatnak a fiatalok számára. A díjazott hölgyek: Lőrincz Gertruda, Fari Palkó Ilona, Kóbori Annamária, Simon Aranka, Czakó Piroska, Simándi Teréz, Mihácsa Sára, Simon Judith, Balázs Ilona, Miklós Juliana, Szőcs Rozália, Bartha Anna, Boros Anna Imola, Jakab Mária, Sípos Margit Jolán, Szolga Klára, Székely Margit, Daróczi Irma, Babos Teréz.

A táncprodukciók megtekintése előtt a rendezvény konferálója, Vass Réka, röviden ecsetelte a székelykocsárdi népzene- és néptánc történetét, majd arra kérte a közönséget, hogy együtt hallgassanak meg egy bejátszást egy olyan 1975-ős gyűjtésből, ami ezelőtt három nappal érkezett meg az archívumból, mintegy bizonyítékául annak, hogy lehet még autentikus anyagot kapnia azoknak, akik utánaérdeklődnek.

A fellépők mindenike színvonalas produkcióval állt a színpadra, sorrendben: Kis Zúgó Néptáncegyüttes – Felcsíki sokadalom (Székelykocsárd), Zúgó Néptáncegyüttes – „Síritsd meg, fordítsd meg” – moldvai táncok (Székelykocsárd), Csűrdöngölő Néptánccsoport – „Üzenet haza” – népi gyermekjátékok, mezőségi és magyarlapádi táncok (Gyulafehérvár),Vajasdi Zálogos Néptáncegyüttes (Margaréta kiscsoportja)– felvidéki táncok (Vajasd), Törökbúza Táncegyüttes és Gyöngypárta Táncegyüttes – „Visszaemlékezések” – magyarlapádi táncok (Magyarlapád), Miriszló Gyöngye Táncegyüttes kiscsoportja – felcsíki táncok (Miriszló), Kis-Pipacs Táncegyüttes – „Moldvától Mezőségig”(Csombord), Hanga Hagyományőrző Néptáncegyüttes kiscsoportja – dunántúli táncok (Magyarpéterfalva),Hanga Hagyományőrző Néptáncegyüttes nagycsoportja – györgyfalvi táncok – (Magyarpéterfalva), Szilas Néptánccsoport – magyarlapádi táncok (Torockó/Torockószentgyörgy), Létom Néptánccsoport – mezőségi táncok (Felvinc), Csillagszeműek Néptánccsoport – Küküllő-menti táncok (Bethlenszentmiklós),Miriszló Gyöngye Táncegyüttes nagycsoportja – kalotaszegi táncok (Miriszló), Fügevirág Néptáncegyüttes – „Szilágyság anno…” (Nagyenyed), Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes nagycsoportja – szász és magyarlapádi táncok (Vajasd), Pipacs Táncegyüttes – „A Mi bálunk” – kalotaszegi táncok (Csombord).

A produkciók után az egymást már jól ismerő csoportok nem siettek haza, hanem tovább ropták a táncot. Az idei néptáncfesztivál sikerét igazából az esti táncházban muzsikáló Tokos Zenekar tagjainak véleménye méltathatja a leghitelesebben, akik szerint Kolozsváron sem tudnának összehozni egy ilyen jó hangulatú, ilyen sok résztvevőjű táncházat. Másfelől a helybéliek is nagyon boldogak voltak, egy idős néni elégedetten nyugtázta, hogy soha nem voltak még ennyien a kocsárdi kultúrotthonban, ráadásul „magyar muzsikán”.

„Ősmagyarok”, huszárok diadalokról és tragédiákról

A háromnapos ünnepségsorozatot vasárnap, 2019 március 17-én két fontosabb momentum zárta.

Délelőtt Küküllőváron szervezett az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Egyesület illetve a Viribus Unitis Egyesület egy érdekes, úgyszintén a hősök témakörébe illő, két részből álló rendezvényt. Elsőként egy felvilágosító szándékú, vetítettképes előadást tartottak a honfoglalás történetéről, amelyben bemutatták a honfoglalás László Gyula-féle kettős elméletét is, illetve az egyéb ilyen irányú újabb kutatások eredményét. A szervezők célja további bemutatók, konferenciák megszervezése. Már körvonalazódtak is a helyszínek és témák, a következő három előadáson a  honfoglalók viselete, fegyverzete illetve hitvilága kerül megvitatásra.

A gazdag elméleti anyagot íjászbemutatóval tették vonzóvá, amelyet az egyesület tagjai mindig hagyományos ősmagyar viseletben végeznek, ettől rendkívül vonzó a mutatvány. Céljuk, hogy a közeljövőben az íjászat- és huszárhagyományok is olyan mozgalommá érlelődjenek a környéken, mint a néptánc, hiszen ez egy újabb kapaszkodót jelentene a szórványban az identitásunk megőrzésében.

Délután a már hagyományossá vált ompolygyepűi emlékműnél való koszorúzásra került sor, amelyik az  1848 október 24-én lemészárolt 700 zalatnai magyarnak állít mementót. Idén a környékbeli magyar egyházak lelkészei és hívei, egyesületek képviselői voltak jelen, valamint a Bethlen Gergely Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget huszáregyenruhában, mindannyian jelezve: a szabadságért vívott harcra való megemlékezésben nemcsak a hősöket dicsőítjük, hanem az ártatlan áldozatokról sem feledkezünk meg soha.

BASA EMESE

TÁMOGATÓ: COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY