Felavatták a Bethlen Gábor Kollégium tankonyháját

Fontos kezdeményezés az erdélyi magyar szakoktatás fejlesztésében

  1. május 8-án került sor a Bethlen Gábor Kollégium tankonyhájának avatóünnepségére, melyet megtisztelt jelenlétével a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetősége és képviseltette magát az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöksége valamint a Fehér megyei RMDSZ vezetősége

„Ha visszatekintünk a kollégium négy évszázados történetére, megragadja figyelmünket, hogy a leggyakrabban előforduló esemény az iskola történetében az építkezés volt. Nem telt el úgy száz esztendő, hogy valamilyen pusztítás következtében ne kelljen újjáépíteni a lerombolt épületeket. A csoda, hogy minden alkalommal sikerült ez a megújulás, szoktuk emlegetni, a kollégium főnixmadárként támad fel újra és újra. A csodákhoz azonban lelkes és elhívatott emberek is kellenek, akik terveznek, építkeznek, de feltétlenül szükséges a támogató, segítő szándék is, amely nélkül az építkező elbizonytalanodik, belefárad. Ma egy ilyen csodálatos együttműködésen alapuló építkezésnek az eredményét avatjuk…”- mondta köszöntőjében Turzai Melán aligazgató, az esemény konferálója.

Említett példás együttműködést, mely a kollégium szomszédságában álló, a református egyház tulajdonát képező épület felújítását lehetővé tette, az ingatlanon elhelyezett emléktábla örökíti meg a következő szöveggel: „ A Bethlen Gábor Kollégium tankonyhája/ Az épületet felújíttatta és felszerelte taneszközökkel a nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Kárpát-medencei Református Oktatási Alap támogatásával 2019”.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: Nagyenyed a magyar múltnak egy olyan ékköve, amely meghatározó volt Erdély történetében, ezt felismerve, Magyarország Kormánya többször is támogatta az itteni beruházásokat, egyik legfontosabb szövetségesét, a református egyházat segítségül kérve. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által nyújtott 15 millió forintos támogatásból és más finanszírozók hozzájárulásából megújították a romos épület falait, kicserélték a nyílászárókat, és felszerelték benne a tankonyhát. Az államtitkár kifejezte abbeli reményét is, hogy az Enyedre tervezett egyéb beruházások is mihamarabb elkezdődhetnek, például az iskola sportcsarnokának és környékének a felújítása illetve a református egyház égisze alatt tervbe vett bölcsőde megépítése. Potápi Árpád azt is hozzátette: minden beruházás a jövőért van, ezért Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet szentel a gyerekek támogatására, meghirdetve a „Külhoni magyar gyermekek éve” elnevezésű programot, melynek célja, hogy hozzásegítse a gyerekeket ahhoz, hogy jövőjüket a szülőföldjükön tudják elképzelni és megvalósítani.

Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi előadója kihangsúlyozta: iskolahálózatuk egyik gyöngyszeme a sok viszontagságot megélt Bethlen-kollégium. A felújítás kapcsán újrafogalmazódik a református egyház azon meggyőződése, hogy a szórványban történő beruházásokat is támogatni kell  illetve a református iskolahálózatnak is ki kell vennie a részét a szakoktatás megerősítésében, hiszen nem csak tudósokat, értelmiségit akar nevelni.

„A lélekhez erős nagy épület is kell”

… hangsúlyozta köszöntőbeszédében  Szőcs Ildikó igazgató, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, aki a szakoktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A kollégiumban 8 évvel ezelőtt indult be a –közben folyamatosan átalakuló-  szakoktatás, hiszen a tanári kar fontosnak tartotta, hogy lehetőséget biztosítson magyarul tanulni azoknak is, akik a szakoktatást választják, így nagyobb esély adódik majd arra, hogy a magyar közösségben alapítanak családot és a gyerekek is magyar iskolába fognak járni. Szőcs Ildikó az MTI-nek elmondta, három éve működtetik a kollégium keretében a turisztika és közélelmezés szakirányú képzést, és eddig a diákok az iskola étkezdéjében végezték a gyakorlatot. Úgy vélte azonban, hogy kinőtték már a régi konyhát, és a tankonyha kialakítása a kollégium oktatási palettájának a harmadik pillérévé emeli a szakoktatást.

Az intézmény „fennmaradását és fejlődését szolgáló önzetlen és folyamatos támogató tevékenysége elismeréseként” Szőcs Ildikó igazgató elismerő oklevelet nyújtott át Potápi Árpád János államtitkárnak, Kató Béla református püspöknek és Brendus Rékának, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjének.

Az ünnepség a Bartha Melinda tanárnő által vezetett XB. osztály alkalomhoz illő, színvonalas műsorával folytatódott. „Nagyenyed, a világ közepe” címmel a  képzős diákok egy zenés-táncos utazásra hívták a jelenlevőket. A gondosan kiválogatott versek és prózák az Enyedhez és a kollégiumhoz kötődő írók tollából származtak, amelyeket mezőségi, székelykocsárdi és magyarlapádi népdalok illetve mezőségi, küküllőmenti és kalotaszegi néptáncok tettek színesebbé.

A felújított épület ünnepélyes átadása a szalag elvágásával, majd a Kónya Tibor iskolalelkész által mondott áldással ért véget. A szervezők minden résztvevőt a tankonyha megtekintésére és az ott megrendezett állófogadásra hívtak.

 

A felújított épület a Sétatér felé vezető híres „tanári sor” első háza, amely udvarával együtt beékelődik az iskola épülete és az étkezde, azaz diáknyelven a „konviktus” vagy a „vityi” közé.  Egyébként a tankonyha udvarának rendbetétele is elég nagy kihívást jelentett. Kelemen Csaba helyi vállalkozó szakmai irányításával illetve Szőcs Ferenc nevelő segítségével több bentlakó diák díszcserjéket ültetett illetve pázsitos udvarkertet alakítottak ki.

A jellegzetes 19. század végi – 20. század eleji polgári lakóház tanári lakásul szolgált szinte mindvégig.  Visszafele haladva az időben, itt lakott Fülöp Anikó testnevelés tanár és családja, Deák Ferenc földrajztanár és neje,  Szántai Erzsébet Mária tanárnő, „Pöri néni”. Az épület hajlékul szolgált továbbá Izmael László igazgatónak, akinek feleségének, „Dici néninek” a szülei is itt laktak azelőtt: Szabó Mihály matematika professzor, a Főgimnázium egyházi igazgatója és felesége, munkácsi Bornemissza Borbála képzős tanárnő. Itt lakott továbbá a Bethlen-kollégium román szakos tanára, Octavian Șireagu, akit tehetséges költőként is számon tartanak. A ház legismertebb lakói talán Dóczy Ferenc rektorprofesszor, református lelkész és neje, Berde Amál festőnő voltak.

Az utóbbi évtizedekben a ház állapota egyre romlott, ám a jelenlegi felújítás nemcsak megmentette az értékes épületet a pusztulástól, hanem egy hasznos, a kor kihívásainak megfelelő rendeltetést is biztosít számára. A négy helyiségből álló épületben található egy korszerűen felszerelt konyha, egy tágas ebédlő, amely kisebb rendezvények megszervezésére is alkalmas, továbbá egy raktárhelyiség és egy mosdó. A turisztika, pincér-felszolgáló, vagy akár szakács szakmákat tanuló diákok, az adott tanév kínálatának megfelelően, kiváló körülmények között sajátíthatják el a tudást, ami – a hazai szakoktatás gyatra infrastruktúrájára való tekintettel- óriási lépéselőnyt jelent számukra majd a munkapiacon való elhelyezkedésükben is.

BASA EMESE

Áprily Est Nagyenyeden: Weress Margit – Visszaemlékezések

2019.május 2-án került sor a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban Weress Margit Visszaemlékezéseinek első két kötetének bemutatójára. Vendégeink voltak Liktor Katalin budapesti irodalomtörténész, dr. Berényi Károly Hódmezővásárhelyről, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Kozma Csaba, a Polis Könyvkiadó igazgatója.

XVI. FEHÉR MEGYEI GULYÁSFESZTIVÁL

Újdonságok a rendezvény programjában

Szombaton, 2019  április 27-én rendezték meg a nagyenyedi RMDSZ székházában a hagyományos gasztronómiai fesztivált, amelyet ezúttal is nagy érdeklődés övezett, más megyékből is érkeztek résztvevők.

A Fehér megyei gulyásfesztivál egyre otthonosabb hangulatú, hiszen a helyi és környékbeli résztvevők nagy része visszajáró vendég, így már jól ismerik nem csak a terepet és a versenyszabályzatot, hanem egymást is. A csapatok főszakácsai már jól tudják, mit kell tenniök, hogy időre elkészüljön az étel, hiszen fél egy után már le kell adni a mintákat a szigorú zsűrinek. Azzal is tisztában vannak, mit kell otthonról magukkal hozniuk és hogyan kell úgy kotyvasztani, hogy a nagy nyüzsgésben még véletlenül se lehessen ellopni a titkos receptet. A szervezőbizottság ezúttal is biztosította a résztvevőknek a gulyáshoz való húst, burgonyát, tűzifát és infrastruktúrát.

Amíg a gulyás az üstökben rotyogott, a résztvevők boldogan beszélgettek, kóstolgatták a jó enyedi bort és mindenkinek sikerült elfelejtenie a hétköznapok gondjait. A jó hangulatot csak fokozta a magyarlapádi Pirospántlikás népi zenekar muzsikája – a fesztivál történetében először iktattak élő népzenét a programba.

Egy másik újítás az volt, hogy friss kürtős kalácsot is lehetett vásárolni a helyszínen, mégpedig Böjte László nevelőnek köszönhetően, aki az általa vezetett, a Szent Ferenc Alapítvány gyulafehérvári gyerekotthona javára ajánlotta fel a teljes bevételt. A szervezők íjászkodást is beterveztek, hiszen sok gyerek kísérte el szüleit a fesztiválra, azonban a terep adta biztonsági okokból erről lemondtak.

A gasztronómiai verseny az idén is szoros volt, a zsűri pedig a szokásosan igényes. Az izgalmat fokozta, hogy az egyik esélyes csapat, a többszörösen díjazott Mesterhármas az idén nem jelentkezett. A megmérettetésre bejelentkező csapatok már a névválasztással is sokat elárultak magukról. Néhányan – például a Mari konyha, Hun konyha, Paprika Julcsa, Fakanál – a témára utaltak nevükkel, mások a származásukat hangsúlyozták ki: Felvinc csapat, Vajasdi Margaréta, Bástya. Az eseményen jelen volt az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Egyesület több tagja, ők két csapattal is beneveztek, a Honfoglalók-kal és a Huszárok-kal.             Előbbiek meg is nyerték a harmadik helyet, második a Varga Mária főszakács és Varga Orsolya segédszakács alkotta Mari konyha lett. Az első helyen az Utolsó dobás végzett, ahol Farkas Ferenc volt a főszakács, Fülöp Attila pedig a főtüzelő.

A jó hangulatú enyedi gulyásfesztivál minden bizonnyal meghozta a kedvet az újabb találkozásra, hiszen a résztvevők közül néhányan azt tervezték, hogy megjelennek az április 30-án, a Marosújvári RMDSZ és a Sóváros Egyesület által szervezett majálison, ahol ezúttal székelykáposztával várják az ínyenceket.

BASA EMESE

SZÉKELYKOCSÁRD: FELAVATTÁK FEHÉR MEGYE EGYIK LEGKORSZERŰBB VIDÉKI SPORTLÉTESÍTMÉNYÉT

SZÉKELYKOCSÁRD: FELAVATTÁK FEHÉR MEGYE EGYIK LEGKORSZERŰBB VIDÉKI SPORTLÉTESÍTMÉNYÉT

A múlt hét folyamán vette át a munkálatokat Csegezi Zsuzsa polgármester, aki nem csak a kivitelezés minőségének örvendhetett, hanem annak is, hogy a munkálatok határidő előtt egy év és egy hónappal már elkészültek. A hazai körülményeket tekintve, amikor nap mint nap elkésett vagy befejezetlen munkálatokról értesülünk, a kocsárdi beruházás országos ritkaságnak számít.

Csegezi Zsuzsa polgármester szerint a siker elsősorban a kivitelező cég komolyságának köszönhető. A tapasztalaton és a technikai paraméterek betartásán túlmenően, a munkavégzés során mindvégig kiérződött a sport és a gyerekek iránti szeretet, és ez nem véletlen, hiszen kolozsvári Marstan Life Sport cég tulajdonosa maga is 300 gyereket foglalkoztat az Academia de Sport Luceafărul klubnál. Hasonlóan fontos volt az is, hogy a helyi tanács egyöntetűen megszavazta a projektet és az irodabeliek is szakszerűen állították ki a dokumentációt, így semmi sem akadályozta a kivitelezést.

A százezer euró értékű beruházás egy uniós, úgynevezett GAL – helyi akcióterv projektnek köszönhető, amelyben 11 Maros és Kis-Küküllő menti község alkotott egy kistérséget és mindenik egyformán77 ezer euróban részesült, ezt kellett minden társult tagnak kipótolnia százezerre. A forrás felhasználását eléggé szabadon jelölhette meg mindenik község. Sok településen még el sem kezdődtek a munkálatok és nem kis számban akadt olyan polgármester, aki a legegyszerűbb megoldással, például egy erőgép beszerzésével, könnyen „elintézte” az ügyet. A magyarlakta települések közül csak Magyarlapád érintett a társulásban; itt Marian Indreiu polgármester és a liberális többségű helyi tanács nem a községközpontba, hanem a szomszédos Fugadra irányította a pénzt egy falusi út felújítására.

Székelykocsárdon egyöntetűen egy olyan projektet szavaztak meg, amely a község igényét vette figyelembe. Így jött létre egy 22 x 42 négyzetméteres, FIFA 2-es típusú műfüves focipálya és egy 32 x 16 négyzetméteres műfüves teniszpálya, mindkettő éjszakai kivilágítással. Mindezt a helyi Fortuna Sportklub bázisán hozták létre, ahol már volt öltöző és füves nagy focipálya, a helyi csapat és különböző közösségi események használatára. Csegezi Zsuzsa szerint most már egy valódi sportkomplexumról beszélhetünk. Az edzők, bírók, akik már látták a felújítást, mindannyian egyetértettek abban, hogy „nem látni ilyet Fehér megyében”. Ezzel a Fortuna sportklub elnökének, Egyed Vinczének az álma vált valóra, aki több, mint egy évtizede foglalkozik önkéntesként a helyi sportélet fejlesztésével. Való igaz, hogy a kocsárdiak mindig is jeleskedtek a sportban, napjainkban a IV.Ligás nagy focicsapat sikereivel együtt említhető a teremfociban elért megyei 1.hely. A kicsiknél most kezdődik a bajnokság, de jó jelek vannak, mert már a nagyobb környékbeli városok ellen rendre nyertek a barátságos meccseken, az elmúlt hétvégén pedig, az új pálya felavatásának örömére , 5-0-ra győztek a gyulafehérvári Rival ellen. A teniszben egyelőre nincsenek „főtáblás” játékosok, egy azonban biztos: mindkét új pályán olyan összetartó csapatszellem formálódik, amelyik a közösségi élet más területein is az „együtt, egymásért” szellemében nyilvánul meg.

Basa Emese