Elnézésüket kérjük, nemsokára feltöltjük tartalommal.
Admin bejegyzései
Felavatták a felújított diákemlékművet
A felújítás komoly civil összefogással valósult meg. Az emlékmű ma is a város egyik szimbolikus értékű, reprezentáns műve immár régi pompájában hirdeti a hős diákok cselekedetét. Az ízléses meghívót Rácz Levente, a Dr. Szász Pál Egyesület elnöke állította össze, aki az ötletben, a felújítás tanácsi érvényesítésében, a szervezői munkában, az erők összefogásában is jelentős szerepet vállalt. Az avatás október 17-én, vasárnap délelőtt 10 órakor istentisztelettel kezdődött a Vártemplomban, ahová ezúttal egy átlagosnál sokkal nagyobb számban jöttek el az enyediek, de Torockóról és Magyarlapádról is sokan érkeztek. Pópa Tibor református lelkipásztor prédikációjában hangsúlyosan szólt Nagyenyed tragédiáiról, majd Reményik Sándor Zászlóavatás című költeményéből idézett. – Mi sem teszünk most egyebet, mint bevonjuk a régi zászlót, és újabb hasonlót bontunk ki – mondta a lelkész, felszólítva a gyülekezetet, hogy az avatásra vonuljon a Sétatérre az Emlékműhöz. A felvonulást a Kápolna dombra a kollégiumi cserkészek csapatának látványos, énekes felvonulása vezette a Bethlen utcán át.
Az ünnepséget Rácz Levente nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, akik között ott volt Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Mihai Horaţiu Josan enyedi polgármester, Krecsák Albert alpolgármester, Kötő József hűséges enyedi véndiák, parlamenti képviselő, Brendus Réka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi referense, szintén enyedi véndiák. Rácz Levente átfogó történelmi beszámolót tartott a diákemlékmű keletkezéséről. Elmondta: a tervezet 1895-ben készült el, majd következő év májusában kezdték el a munkálatokat, és nagyon hamar be is fejezték, hiszen még abban a hónapban fel is avatták a Vármegye 1000 éves ünnepségeinek keretében, ahol Nagy Lajos igazgató mondott ünnepi beszédet. A kőfaragást Kloesz és Bartha szobrászok végezték. Az emlékművet Kovács Gyula akkori polgármester vette át. A következő felirat került rá latin nyelven: „a Kollégium fiai a vérhullatás legmagasabb törvényének engedelmeskedtek.” A mai felújítást, ami az első igazán szakszerű
munkálat (1972-ben, a 350 éves évfordulóra újították fel), Baróti Hunor fiatal gyergyói restaurátor végezte.
A SZERZŐ FELVÉTELEI – A cserkészek díszőrséget álltak az emlékműnél
A beszédek alatt a cserkészcsapat díszőrséget állt. Elhangzottak a beszédek, miközben eleredt az eső, ami senkit nem zavart. Szilágyi Mátyás főkonzul az emlékművet az erdélyi magyar építészeti örökség egyik nagyszerű példányának nevezte. A felújítás közösségi munka eredménye volt, amihez a Magyar Külügyminisztérium pénzügyileg is hozzájárult. Horaţiu Josan polgármester a Rákóczi-féle szabadságharcról emlékezett meg, amelyben Gligor Pintea is részvett. Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója dátum játékkal kezdte, hiszen október 17-e október 6. és 23. közé esik. A mai diákoknak azt ajánlotta: legyenek rebellisek, de tanulják meg, hogy mikor kell ilyennek lenni. Kötő József szerint kisdiák korában a hely szellemisége megérintette lelküket. Elkötelezettjei lettek az „életetek és a véretek a hazáért” gondolatnak.
A beszédeket a kollégisták rövid műsora követte, amelyben a IX. B osztályos tanítóképzős diákok vallásos énekeket adtak elő. Miklós Melinda elszavalta Áprily Lajos Enyedi diákok című versét, majd a gitáregyüttes is fellépett. Koszorúzott a Dr. Szász Pál Egyesület, a Főkonzulátus, az RMDSZ, a Nagyenyedi Református Egyházközség, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Rácz Levente végül felolvasta azoknak a névsorát, akik az emlékmű felújításához hozzájárultak, megköszönve a magánszemélyek és intézmények támogatását.
Szabadság, 2010. október 19.
Fotók: Admin