Ökumenikus ünnepi Istentiszteletet és kulturális programot szerveztek Szent István király emlékére a Fehér megyei Szásznagyvesszősön. A rendezvényen részt vett az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is.

Fehér megyében hagyománnyá vált, hogy Szent István napját olyan történelmi magyar egyházhoz tartozó templomban tartják, ahol nagyon kevesen, vagy egyáltalán nincsenek hívek. Idén a szásznagyvesszősi templomban gyűltek össze.

Lengyel Katalin
„Szent István napját ünnepeljük s magyaroknak nagy ünnep ez. Minden évben megyünk mindenfelé”.

Halmágyi Anna
„A magyarságnak a legnagyobb ünnep, más szentünk nekünk nem volt, csak Szent István”.

Gudor Botond esperes szerint Szent István király minden megnyilvánulásában konstruktív és keresztény szellemű, reformer uralkodó volt. Legnagyobb történelmi érdeme a magyarság fennmaradását biztosító döntése, a Nyugathoz, Európához történő csatlakozás volt.

dr. Gudor Botond
esperes
„Különleges üzenete van itt a szórványban, egyrészt lehetőség, alkalom arra, hogy találkozzunk és nyilván felelevenítsük mindazt, amit Szent István üzen az utókornak.”

Az ökumenikus Istentiszteletet követően Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában méltatta az ünnep jelentőségét a magyarság számára.

Kelemen Hunor
elnök, RMDSZ
„Én magam azért is jöttem ma ide, erre a kis szórványtelepülésre, hogy elhozzam a szövetségnek azt az üzenetét, hogy számunkra minden egyes család, minden egyes kis közösség számít. Mi csak együtt leszünk erősek, mi csak együtt tudunk erősek lenni”.

A Szent István napi ünnep kulturális programmal zárult.

http://www.erdely.tv/hirek/szorvanyban-unnepeltek

SZERKESZTŐ: Vas-Gál Lóránt
OPERATŐR: Rab Zoltán

Erdélyben csak a Szent István-i örökség továbbvitelével, összefogással és megújulni tudással lehet magyar jövőt építeni – hangsúlyozta kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a közép-erdélyi Szásznagyvesszősön, ahol részt vett a Fehér megyei RMDSZ-szervezet hagyományos Szent István-napi szórványzarándoklatán.

A politikus rámutatott: a magyar nemzet államalapító szent királya cselekvő, előre tekintő döntéseinek köszönheti, hogy ezer éven át, a csodával határos módon megmaradt egy szláv és latin tenger közepén, és jogot formálhatott a történelmi létre.

„A mi döntéseinktől függ, hogy lesz-e a Kárpát-medencében újabb 33 nemzedék múlva magyar szó, magyar ének, magyar család, magyar közösség, magyar tánc” – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Szent István össze tudta fogni a magyarságot, ugyanígy a Kárpát-medencei, az erdélyi magyarság is képes kell hogy legyen az egyetértésre, mikor alapvető érdekeiről van szó.

Kelemen Hunor kifejtette: azért akart a szórványmagyarsággal együtt ünnepelni, mert az RMDSZ számára minden egyes család, minden kisközösség számít.

Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a megyében élő szórványmagyarság körében egy évtizede hagyománnyá vált, hogy Szent István napján elzarándokolnak egy-egy olyan faluba, ahol már csak néhány magyar él. Az idei ünnep helyszínéül választott Szásznagyvesszős református gyülekezete alig 38 lelket számlál. A közösség élni akarását és magyarságához való ragaszkodását azonban az is jelzi, hogy a szórványgyülekezet a kommunizmus idején, 1968-ban kezdett templomépítésbe, amelyet idén újítottak fel, és házait piros-fehér-zöld festéssel díszíti.

A Szent István-napi ünnepségen több száz magyar népesítette be a dombtetőn álló kis templomot és környékét. Fehér megye tucatnyi településéről buszokkal és kisautókkal érkeztek az ünneplők, de a kalotaszegi Magyarlóna református kórusa is együtt ünnepelt a szásznagyvesszősiekkel.

A nyolcvanadik évéhez közeledő szásznagyvesszősi Szilágyi Ágnes, az MTI-nek elmondta: nem emlékszik arra, volt-e valaha ekkora magyar ünnep a faluban.

Szabadság, 2013. augusztus 21.

/p

Erdélyben csak a Szent István-i örökség továbbvitelével, összefogással és megújulni tudással lehet magyar jövőt építeni – hangsúlyozta kedden Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Szásznagyvesszősön, ahol részt vett a Fehér megyei RMDSZ-szervezet hagyományos Szent István-napi szórványzarándoklatán.

A politikus rámutatott: a magyar nemzet államalapító szent királya cselekvő, előre tekintő döntéseinek köszönheti, hogy ezer éven át, a csodával határos módon megmaradt egy szláv és latin tenger közepén, és jogot formálhatott a történelmi létre. “A mi döntéseinktől függ, hogy lesz-e a Kárpát-medencében újabb 33 nemzedék múlva magyar szó, magyar ének, magyar család, magyar közösség, magyar tánc” – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Szent István össze tudta fogni a magyarságot, ugyanígy a Kárpát-medencei, az erdélyi magyarság is képes kell legyen az egyetértésre, mikor alapvető érdekeiről van szó.

Kelemen Hunor kifejtette: azért akart a szórványmagyarsággal együtt ünnepelni, mert az RMDSZ számára minden egyes család, minden kisközösség számít. Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a megyében élő szórványmagyarság körében egy évtizede hagyománnyá vált, hogy Szent István napján elzarándokolnak egy-egy olyan faluba, ahol már csak néhány magyar él. Az idei ünnep helyszínéül választott Szásznagyvesszős református gyülekezete alig 38 lelket számlál. A közösség élni akarását és magyarságához való ragaszkodását azonban az is jelzi, hogy a szórványgyülekezet a kommunizmus idején, 1968-ban kezdett templomépítésbe, amelyet idén újítottak fel, és házait piros-fehér-zöld festéssel díszíti.

A Szent István-napi ünnepségen több száz magyar népesítette be a dombtetőn álló kis templomot és környékét. Fehér megye tucatnyi településéről buszokkal és kisautókkal érkeztek az ünneplők, de a kalotaszegi Magyarlóna református kórusa is együtt ünnepelt a szásznagyvesszősiekkel. A nyolcvanadik évéhez közeledő szásznagyvesszősi Szilágyi Ágnes, az MTI-nek elmondta: nem emlékszik arra, volt-e valaha ekkora magyar ünnep a faluban.

Új Magyar Szó, 2013. augusztus 20. kedd

Fotók: RMDSZ