FOLYTATÓDIK EGY SIKERTÖRTÉNET

(2014 febr.)

 

            Március elsején a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében a Természet Világa folyóirat idén XXIII. alkalommal rendezte meg a diáktudományos munkában kiválóan szereplő tanulók kitüntetését. A Bethlen Gábor Kollégium diákjai 2000-től rendszeresen jelen vannak, más határon túli iskolák diákjaival együtt ezen a szép ünnepen. Eddig az évek folyamán 41 díjat, különdíjakat és dicséretet kaptak. Ez az eredmény egy kb. húsz éves gazdag kollégiumi diáktudományos munka gyümölcse, amely a Fenichel kör megalakulása után (2000) vált igazán eredményessé. A legjobb tanulók dolgozatai megjelennek a Természet Világának mellékletében.

            Ebben az évben 24 diákot tüntettek ki, amiből 15 díj az erdélyi tanulókat illette, a többit vajdasági diákok nyerték. A sikeres erdélyi tanulók ebben az évben Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Nagyenyedről származnak. A nagyenyedi tanulók ezúttal egy első helyet kaptak a „Kultúra Egysége” szekcióban. Ennek tulajdonosa Farkas Orsolya, aki 2013-ban végzett a Kollégiumban és jelenleg első éves egyetemista. Dolgozata Benkő József tudós lelkésszel (1740-1814) foglalkozik, aki hajdanában szintén diákja volt a Kollégiumnak. Később autodidakta módon gyarapította ismereteit és un. „domiductusnak” titulálta magát. Főleg történelmi, nyelvészeti és botanikai kutatásokkal foglalkozott. Neki köszönhetjük, hogy Linné binominális rendszerét Erdélyben is bevezették. A másik eredmény Antal Andrea XII B. osztályos tanuló nevéhez kapcsolódik, aki a „Természettudományos múltunk felkutatása” kategóriában, Bilibók Ágoston vasúti múzeumát írta le, amit egy gyimesi elhagyott vasúti őrházban rendezett be. Ő dolgozatáért különdíjat kapott. Mindkét dolgozat szakmai irányítója Dvorácsek Ágoston fizikatanár, aki évek hosszú sora óta következetesen foglalkozik, a nagy hagyományú kollégiumi Fenichel Sámuel nevét viselő önképzőkör keretében a kutató diákok irányításával, felkészítésével. Ezért az áldozatos munkájáért a tanár úr tizennegyedik alkalommal kapta meg a legeredményesebb felkészítő tanárnak járó oklevelet. Ebben a munkában, az utóbbi években részt vállaltak Dr.László Enikő biológia tanár és Farkas Szabolcs földrajz szakos tanár is.

            A Budapesten járt kollégiumi küldöttség egy szép ajándékkal tért haza, az iskolai könyvtár számára, hiszen elhozta a Természet Világa folyóirat adományát, ami 40 év példányait tartalmazza. Ebben az értékes gyűjteményben sok szép és értékes cikk mellett fellelhetők a Kollégium diákjainak sikeres szereplései is pl. az legutóbb megjelent írás (Bakó Boglárka ma XII B. o végzős tanuló díjnyertes munkája: „Az első magyar Természettudományi Múzeum herbáriuma. Elekes Károly emlékére, halála 90. évfordulója alkalmából. Természet Világa 144. évf. 7 sz. 2013. július)

            Folytatódott, tehát egy sikertörténet, amely évek óta növeli a Kollégium tekintélyét, és maradandó segítséget nyújt a diákok pályaválasztásában, valamint egyetemi éveiben.

 

2014-03-09                                                                       Bakó Botond

BETHLEN BÁL A GEORGIA SZALONBAN

(2014 márc. 8.)

            Az iskolalapító fejedelem valahonnan rámosolygott az enyedi iskolaszerető báli közönségre, a végzős diákokra, szülőkre, nagyszülőkre, tanárokra, vezetőkre, akik ezen a napon, mind az alma-matert dicsérték. A Bethlen bál, az 1990 után kialakult, – mára meggyökeresedett, csaknem két évtizedes új hagyomány, a végzősök egyik elmaradhatatlan ünnepnapja. Ezúttal, a tizenkilencedik alkalommal – most először a Georgia szalonban, kb. 350 vendég gyűlt össze. Köztük, a helyi vezetők és egy kedves odaadó budapesti vendég, aki rendszerint jó hírekkel érkezik, és akinek neve falakon belül és kívül is egyre ismerősebben cseng. Mindenki, aki ott volt, igen jó hangulatban, bizakodva bálozott.

Gazdag szellemi tartalom. Karöltve osztályvezetőikkel, bevonultak a három végzős osztály diákjai. Osztályvezetőik: Kerekes Ferenc, Dvorácsek Ágoston és Ferenc Sándor. Különösen a lányok voltak szépek báli öltözékükben. Turzai Melán aligazgató találó szavakkal köszöntötte, a bálozókat, hiszen az idén is személyesen szervezte és hangolta egybe az eseményeket. A végzősökhöz fordulva mondta „Ez a nap a tiétek! Ti vagytok az ünnepeltek, majd egy Márai idézettel folytatta: „(…) ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre” (…) A felkért köszöntőket ezúttal megszállta az ihlet, mert szinte a ballagáshoz illő szellemi tartalommal adták elő gondolataikat.

            Mihai Horatiu Josan, enyedi polgármester, aki minden évben jelen van a bálon az iskola fő támogatói közé, tartozik. Szavaival nemcsak hazai, hanem határon túli dimenzióba helyezte ezt az ünnepet. A rehabilitáció egy nagy összefogás eredménye és ez igazán csak együtt valósulhatott meg. Természetes, tehát, hogy együtt is ünnepelünk. Krecsák Albertre közvetlen munkatársára emlékezve a bál közönsége egy rövid néma csenddel adózott a magyar alpolgármesternek. Gudor Botond az iskola fejlődését figyelemmel kísérő református esperes arról beszélt, hogy, aki ebben az iskolában tanul az akaratlanul is megváltozik, majd a hit és a bölcsesség fontosságát, valamint az un. Bethlen szellemet elemezte. Lőrincz Helga tanfelügyelő azt kívánta a végzősöknek, hogy legyenek becsületes magyar emberek és állják meg a helyüket az életben. Ladányi Árpád megyei RMDSz. elnök a magyar iskoláztatás jelentőségéről beszélt, a Bethlen szellemről pedig megjegyezte, hogy csak saját tapasztalat útján lehet megszerezni. A kollégium nagy támogatója Szőcs Gyula Budapestről, rendszerint megjelenik a nagy kollégiumi eseményeken. Ő már szinte hazajön, amikor Enyedre érkezik, ahol hajdanán nagyapja is tanult. Ő volt az, aki megálmodta, majd segítette a keresztszülő program kibontakozását. Most, amikor végéhez közeledik a rehabilitáció, egy olyan újabb álomról beszélt, ami a Bethlen utca más épületeit is érintené. Korai még beszélni róla de reménykedjünk, hogy ez is megvalósul majd az enyedi szórványszigeten. Arra bíztatta a felnőtté vált nagydiákokat, hogy felnőttként térjenek vissza és támogassák a keresztszülő programot, amelyre még nagyon sokáig szükség lesz.

            Szőcs Ildikó igazgató nagy örömnek nevezte, a mai seregszemlét és azt kívánta a végzősöknek, hogy kellő optimizmussal vágjanak neki az életnek. Végül megköszönte Turzai Melán aligazgatónak a szervezést, Horváth Enikőnek és Szilágyi Hajnalnak a rendkívüli odafigyelést igénylő adminisztratív munkát, a Georgia Szalon vezetőinek a hozzáállását, együttműködő készségüket.

Végzős tanulók táncbemutatója. A három végzős osztály tanulói a csaknem két évtizedes hagyomány egyik leglátványosabb báli produkcióját adta elő. Három csoportban társasági táncbemutatót tartottak, amit ezúttal is Lőrincz Zoltán ny. lelkész és felesége Gertrud (Trudi néni) előkészítésével és vezényletével adtak elő. A közönség az idén is nagy figyelemmel és elismeréssel követte a fellépést, ami vélemények szerint, egy fokkal még jobban sikerült, mint máskor. Angolvalcert és tangót mutattak be a párok, igen nagy pontossággal és odaadással. A diákok, Bakó Boglárka XII. B. o. végzős diák szavaival köszönték meg, a házaspár áldozatos munkáját. A jutalom a sokáig tartó vastaps és egy csokor virág volt.

A szülők között. Nagy távolságról is eljöttek a gyimesi és a székelyföldi szülők, akik az enyediekkel együtt ünnepeltek. Egyöntetű vélemény szerint gyermekeik jól érezték magukat az iskolában. Reménykednek a sikeres érettségi vizsgában. A további utat tekintve még kissé bizonytalanok. Vannak már elképzelések, de jellemző, hogy a diákok többen csak az utolsó percben döntenek. Pedig az idejében hozott döntés fél siker. A tombolasorsolás március 8. révén főleg virágokból állt. Sokan nyertek és a hölgyek szép virágok birtokában távozhattak. Addig pedig, sokan hajnali négyig ritka jó táncmulatsággal ünnepelték kedvenceiket, iskolájukat. Mert az a bál a jó, ahol hamar felpereg a hangulat. És ez most éppen így történt.

 

2014-03-09                                                                               Bakó Botond

EGY IGAZ EMBER TÁVOZÁSA

(Krecsák Albert 1951 március 30. – 2014 március 7.)

            2014. március 7-én, hajnali két órakor, életének 63. évében elhunyt, Krecsák Albert vegyészmérnök, Nagyenyed volt magyar alpolgármestere (2008-2012) A Fehér megyei RMDSz és a Máltai Segélyszolgálat alapító és hűséges tagjai közzé tartozott. Mindenkihez jóindulattal forduló, pozitív emberi kapcsolatokat ápoló, családját és közösségét igazán szerető, segítőkész ember volt. Azoknak is megbocsátott, akik megbántották. Nem maradt a lelkében harag vagy bosszúállás.

            A szerény, csendes emberben belülről fakadó rendkívüli munkabírás lakozott, ami ugyanilyen aktivitással párosult. Szinte nem volt olyan jelentős városi vagy magyar kulturális összejövetel, ahol ne vett volna részt. Az Áprily-esteket rendszeres és aktív részvételével tisztelte meg. Az utóbbi időben súlyos betegen is eljött. Önzetlenül dolgozott, nem volt ügyeskedő típus. Lépésről-lépésre végrehajtott építőmunkájával igazi értékteremtő munkát hagyott maga után. Az enyedi magyar nyelvű sajtómunka, őszinte nagy támogatóját veszítette el benne. Éveken át ő volt az, aki bármikor, rendszeresen átadott friss információival látta el, főleg az Enyeden is olvasott kolozsvári napilapot, a Szabadságot.

            Az alpolgármesteri jelölést, majd a kinevezést, utolsó percben, vállalta el, akkor amikor, más jelentkező, pillanatnyilag már nem volt. Sohasem akart másokat előzni, főleg a pozíciókban. A négy éves alpolgármesteri mandátuma alatt úgy érezte, hogy munkáját becsületesen, közösségi szempontok szerint végezte. Nem akart mellveregetéssel előbbre jutni. Csak azt sajnálta, hogy nem minden álma változott át valósággá. Hozzájárult a Bethlen Kollégium teljes rehabilitációjáért folytatott küzdelemhez. Azonosult a város turisztikai jövőképével és segítette népszerűsítését. Vásárokon és kiállításokon az ő munkája eredménye is volt az, hogy mindig megjelent az enyedi középkori vár, a Kollégium, a panziók kínálata, a csombordi rózsatermesztők eredményei, borászok és sajttermelők, méhészek kínálata. A csombordi park rehabilitációját is ő javasolta. Nála jobb támogatót nem lehetett találni. Nem szerette a kampányszövegeket, de észrevette azt, hogy hogyan lehet kiaknázni a város turisztikai adottságait. Ehhez sok türelmet igénylő, de eredményes aprómunkával járult hozzá.

            Fiatal mérnökként műszaki laboratóriumot vezetett, majd minőségbiztosítással foglalkozott. Már az önkormányzati munkában és később alpolgármesterként is gyakorolta a pontosságot és ezt munkatársaitól is megkövetelte. Mandátuma alatt több mint tizennyolc esküvői szertartást vezetett le magyar nyelven. 2010-ben az RMDSz ezüstfenyő díjával tüntették ki.

            Mindig örömmel fogadott, amikor betegsége alatt megérkeztem hozzá és beszélgettünk. Utolsó percig segítőkész volt, hiszen nyugdíjasként is tele volt információval. Tegnap délben látogattam meg utoljára. Többször érzékeltem természetszeretetét, gólyák vonulását, más madarakat figyelt meg és örömmel mutatta meg a felvételeket.  Felesége Julika és Katika leánya, aki hazaköltözött hűségesen ápolták. Mára várta a fiát. A nehéz pillanatok ellenére sokan a városból, magyarok és románok tudjuk, hogy egy igaz ember távozott az életből.

 

2014-03-07                                                                               Bakó Botond

APA ÉS FIA KIÁLLÍTÁSA AZ ENYEDI KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

(2014. febr. 28.)

            Ritka jelenség, főleg művészeknél, hogy apa és fia, – két nemzedék – jelen esetben Horháth Miklós és H. Kund Lehel együtt és egyszerre állítanak ki. Amint belépünk az Enyedi Kulturális Központ kiállítótermébe, jobbra a fiú tíz és balra az apa tizenkilenc festménye látható. Mintha két művészi világ lenne! Hădărig Ioan igazgató megnyitójával és elemzésével valamint saját tapasztalatainkkal, közelebb kerülünk a titok megértéshez, a kapcsolódási pontokhoz a két művész lelki világában. A kiállítás a Kulturális Központ, az Inter-Art és a Polgármesteri Hivatal közreműködésével valósult meg.

            Mindkettőjük képei a kiállításon új alkotások. H. Miklós lőrincrévei református lelkipásztor első kiállítása 38 évvel ezelőtt 1976-ban volt. Festményeivel utoljára múlt év őszén találkoztunk, a Magyar Közösségi Házban, ahol a barát és kollega Lőrincz Konrád jó megközelítésű elemzésében kifejti, hogy új kifejezési formában hogyan mélyíti el a művész saját impresszióit. Érzésekben, víziókban kódolva viszi magával a benyomásokat haza a műtermébe, ahol zene mellett születnek meg a festmények. („Él és élményben részesít” 2013. szept.28. B.B.) Tegyük hozzá elég bőségesen, hiszen ősztől, alig egy félév múlva újabb kiállításon találkozhatunk.

            A jelenlegi kiállításra sokan jöttek el megtekinteni a népszerű művészek legújabb alkotásait. Hadarig Ioan, Kömíves Andort idézte, amikor H. Miklós művészetében egy – egy univerzumot vélt felfedezni. A képek véleménye szerint egy paradicsomi állapotot tükröznek, amelyben jelentős szerepet tölt be a fény. Festményeiben 23% fehér, 16% zöld és 13% kék árnyalatok tükröződnek.

            A kultúrigazgató szerint a két kiállítás, így egymás mellett igen eltérőnek tűnik. Nehéz a két stílust közelíteni egymáshoz. H. Kund Lehel munkáiban egységbe kerülnek a belső és külső érzelmi állapotok. Ezt pontos szabályos kontúrokkal fejezi ki. Elmondása szerint, édesapja hatására kezdett el foglalkozni festőművészettel. Eddig 5-6 kiállítása volt. Véleménye szerint, ha első tekintésre elütőek is, a festmények, gondolatiságban az impressziók szintjén közel állnak egymáshoz az apjával. Egyébként 2007-ben a Sapientia társadalmi kommunikációs szakját végezte el. Tavaly Winkler Gyula támogatásával Brüsszelben ő is kiállította a képeit. Májusban újabb külföldi tárlatra készül.

            Sokan csodálták, fényképezték a képeket és az értékelő beszélgetések is, elhúzódtak.  Horháth Ildikó a feleség és anya szerint két művész a családban egyáltalán nem sok. Sőt!

 

2014-03-03                                                                          Bakó Botond