Álláshirdetés

A nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület munkatársat keres kulturális oktatási referens munkakör betöltésére. Feladatköre: 4 órában a Dr. Szász Pál Egyesület programjainak előkészítése és lebonyolítása, 4 órában (12,00 órától 16,00 óráig) egy 25 fős gyermekcsoport felügyelete és gondozása, házi feladataik elkészítésben való segítségnyújtás, népi játékok, mesék ismertetése a gyerekekkel.

Elvárások:

 Iskolai végzettség, szakképesítés:

Középfokú pedagógiai szakképzettség.

Gyakorlati idő, gyakorlottsági terület: A gyakorlottság nem előfeltétel, lehet kezdő is.

Elvárt ismeretek: Általános műveltségi és pedagógiai ismeretek

Szükséges képességek: Szervező képesség, felelősségtudat.

Személyi tulajdonságok: Gyermek-centrikus látásmód, közösségépítő képesség, precizitás, kreativitás, együttműködési készség, gyakorlatias gondolkozás, vidámság, fejlődő készség.

 

A szándéknyilatkozatokat és az életrajzokat a kerekes_hajnal@yahoo.com e-mail címre várjuk, szeptember 29. déli 12,00 óráig.

Az állásinterjúra 2014. szeptember 30-án, du. 15 órától kerül sor, az egyesület székhelyén (Nagyenyed, Morii u. 24. sz.).

AZ ÁPRILY-ESTEK SZEPTEMBERI RENDEZVÉNYE

ITT A KOLOZSVÁRI RÁDIÓ!

TALÁLKOZÓ A KOLOZSVÁRI RÁDIÓ MAGYARNYELVŰ ADÁSÁNAK SZERKESZTŐIVEL

A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA:

2014. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁN ÖT ÓRA.

SZÍNHELY: A DR. SZÁSZ PÁL MAGYAR KÖZÖSSÉGI HÁZ ELŐADÓTERME

(NAGYENYED, MALOM UTCA 24.)

 

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Ladányi Árpád Csaba elnök ünnepi beszéde

István Király

Tisztelt ünneplő közösség,

Igen tisztelt európai képviselő urak,

Nagytiszteletű esperes úr!

Szent István királyunk, történelmünk egyik legfontosabb személyisége. Kiemelkedő tiszteletnek örvendett életében és rögtön halála után is és az utókor csak fokozta ezt a tiszteletet. A nemzet titánjai között az első. Uralkodásának hatása máig érezhető és ma még inkább nyilvánvaló, hogy az a társadalmi változás, amelyet uralkodása alatt rákényszerített a magyarságra –a kereszténység, a központosított keresztény magyar állam megszervezése – nemcsak a kornak és az ezelőtt 1.000 éves körülményeknek volt megfelelő, hanem ma már nyilvánvalóvá vált az, hogy a kereszténység felvétele nélkül, valamint a központosított nyugati minta szerint megszervezet erős állam nélkül, a pogány magyarság nem tudott volna megmaradni Európában, nem tudtunk volna megmaradni itt a Kárpát medencében.

István Király volt az a bölcs és előrelátó királyunk, aki megteremtette a magyarság megmaradásának előfeltételeit Európában. István Királynak köszönhetjük azt, hogy ma, a XXI században, mi magyarunk itt vagyunk Európa szívében, kultúránk az ősmagyar hagyományokat megtartva vagy átalakítva az európai kultúrának a szerves része.

Tüzel- vassal kényszerítette az ősmagyarokat a kereszténységre, törvényei elrendelték a templomok építését, azoknak fenntartását és a templomba járást. Törvényei a templomba járás elmulasztását súlyos vétségként keményen büntették.

A törzsi szokásjogot felcserélte a romai jogra alapuló törvénykezéssel. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.

Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte.

A változás, amelynek előidézője és kikényszerítője volt István királyunk és amely alapjaiban változtatta meg a magyarságot nem volt egy könnyen kivitelezhető feladat. A reformálás felvállalásához a változás szükségszerűségének felismerése a magyarság megmaradásának érdekében valamint hatalmas, emberfeletti következetesség és eltökéltség volt szükséges.

És igen, István Király, Szent István Királyunk, felismerte, hogy a magyar társadalomnak meg kell változnia és látta azt, hogy milyené kell válnia. Ezért vállalta a változás előidézőjének szerepét és küzdött keményen, rendületlenül herkulesi erővel és roppant kitartással, azzal a biztos tudattal, hogy mindaz amit tesz népének javát szolgálja.

Köszönöm szépen szíves figyelmüket.

FEHÉR MEGYEI SZENT ISTVÁN ÜNNEP HARIBAN ÉS NAGYENYEDEN

(2014 aug.19-20)

            A 2003-ban született kezdeményezés az idén is gyümölcsözött. Ezúttal a Forró községhez tartozó Hariban volt a szent-istváni államalapítás, megyei központi ünnepsége, ahol immár tizenkettedik alkalommal gyűltek össze az „alakuló szórvány szigetek” és  vidékek valamint a helyi mélyszórvány magyar emberei.  Nemzeti ünnepünk előestéjén (aug. 19-én) egy rendkívüli Áprily-est keretében az Enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi házban Kováts Jenő szombathelyi mérnök, városi főépítész fotókiállítását nyitották meg. Az Erdélyért rajongó fotóművész főleg a dél-erdélyi szórvány, elhagyatott, de most már nem annyira elhanyagolt templomait, kastélyokat, tájképeket mutatott be az „Estek” megjelent törzsközönségének.

Az Áprily-esten, Józsa Miklós üdvözlő szavaiban M. Proust „ Az eltűnt idő nyomában” című művéhez hasonlította Kováts Jenő munkásságát, hiszen ő is, mint a nagy író lényegében múltunkat kutatta akkor, amikor elindult Erdélyben és felkutatta az „eltűnt idők” egy részét és mindezt fényképeken meg is örökítette Negyven éve járt először Erdélyben és az óta többször is. A jelenlegi kiállítása 38 képet tartalmaz, főleg Alsó-Fehér megyéből. A képek tükrözik múltunkat, a tragikus fogyást, de ennek ellenére alkalmasak arra, hogy ne erőt vonjanak el, hanem éppen plusz energiát öntsenek a lelkekbe, hogy mindez mégiscsak megváltozhat. Basa Emese enyedi tanárnő az Áprily estek rendszeres látogatója és szereplője a kiállítás kapcsán három verset adott elő, elsőnek Jékely Zoltán „A Marosszentimrei templomban” címűt, amit a költő 1936-ban írt, majd Kányádi Sándortól és Ferenczes Istvántól is egy-egy, a kiállítás témájához idomuló költeményt.

            Másnap a nemzet fővárosától a látványos ünnepségtől legalább hatszáz kilométerre egy kis mezőségperemi településen Hariban, (1270-től jegyzik) a templomban és a templomkertben, egy szerény, de hasonló érzésekkel, mint bárhol a világon ünnepelt, kb. kétszáz magyar, akik a megye különböző részeiből gyülekeztek. A kedvező időjárástól is támogatott, jól sikerült ünnepet a Nagyenyedi Közösségi Ház ismert csapata elsősorban Kerekes Hajnal ügyvezető elnök, főszervező és egyben moderátor, valamint László István informatikus, technikai szervező és Nagy Mária fotográfusi szerepkörben együtt szervezték a Harii Református Egyházközség vezetőjével, házigazdával, Nt. Kürti Éva református lelkipásztorral.

            Amikor belépünk a kapun a helybeliek jóhangzású „Isten hozta” üdvözlettel, köszöntenek, majd a nagymama románul szól az unokájához. A program a zsúfolásig megtelt két éve rendbe tett templomban kezdődött, ahol a közönséget a meghívott vendégeket Holányi Julianna művészi grafikái fogadták az eddig meglátogatott templomokról.  Az ökumenikus istentisztelet ceremóniáját Nt. Ladányi Péter Sándor, enyedszentkirályi református lelkipásztor, Nt. Dimény József alsó-felsőszentmihályi unitárius lelkész esperes, Ft. Farkas László kudzsiri római- katolikus plébános, kisszemináriumi tanár tartották. Mindannyiuk prédikációjába a közös elem nagy ünnepünk, a szent-istváni máig ható tanulságok, a szeretet és a hála azoknak, akik ma is „megfújják a kürtöt,” de egyre gyakrabban, nem a politikai irányzatok szellemében.

            Nt. Dr. Gudor Botond esperes köszöntőjében nemcsak az országépítő nagy királyunkról, hanem az „őrtállókról” is megemlékezett. A közeli gazdag marosújvári sókészletek nyomán keletkező un. kiszolgáló települések, amilyen Hari is volt, (1270-től jegyzik) akkori magyar embereivel hősiesen védték a vidéket, a környéket a besenyők, tatárok támadásaitól. Van egy szép régi tárgyi emléke is a templomnak egy régi úrvacsorai serleg, amit a szebeni szász követek hoztak Báthory Gábornak, béketeremtési céllal. Különben itt helyben is sok nemes ember élt.

Kis szünet következett majd a tiszta, rendezett templomudvaron kulturális műsorban gyönyörködhettek az ünneplők. Vass János népi költő nem először szerepelt,  saját verssel, amelynek a címe ezúttal: „Legfényesebb csillagunk” A Marosnagylaki és Csúcsi Református Egyházközség gyermekei Nt. Kürti Éva lelkipásztor vezetésével, és gitárkíséretével szép dalokkal örvendeztették meg a közönséget. Felemelő volt a Szőkefalvi Református Egyházközség fiataljainak zenekari muzsikája Nt. Nagy Ferenc lelkipásztor vezetésével.  Két leánya énekesként léptek fel gyönyörű hangjukkal. Mindkét himnuszt zenekísérettel énekelhettük és a leányfalviak sok ismert dallammal ajándékozták meg a közönséget, amit kiváló előadásukban hallgathattunk. Közben jól esett az ünnepi kalács és a víz vagy egy pohár bor.

A meghívott magas rangú vendégek mind eljöttek Winkler Gyula Eu. parlamenti képviselőt kivéve. Ladányi Árpád, Fehér megyei elnök köszöntötte az ünnepség részvevőit. A kereszténység felvételének jelentőségéből indult ki, amit Szent István valósággal kikényszerített. Enélkül, ma nem volnánk itt, mondta a szónok, mert közben sok nép eltűnt Európában a történelem színpadán. Králik László szenátor a megmaradásról beszélt, a mindennapi harcokról és a felelősségről. Sógor Csaba Eu. parlamenti képviselő, aki a családi találkozót otthagyva Székelyföldről, indult el a messzi Hariba, a fegyelemre, az áldozatkészségre, a szolidaritásra hívta fel a figyelmet. Dr. Gudor Botond esperes nem művészettörténészként, de hozzáértőként elemezte Holányi Julianna emberi hűségét, művészetét.

            Az ünnepség végén a kialakult hagyományoknak megfelelően a Fehér megyei RMDSz Szent- István napi vándorzászlóját átadták a kudzsiri római katolikus Plébánia jelenlevő plébánosának Nt. Farkas Lászlónak, aki jövőre 2015-ben fogadja majd a Szent István napi ünnepség közönségét.

           2014. aug. 21.                                                                    Bakó Botond

A rendezvényeken készült fotók megtekinthetők itt: A ; B