Kokárdát tűzött Marosújvár a nemzeti ünnepen

A Marosújvári Református Egyházközség és a helyi RMDSZ szervezésében, rendezték meg idén is a Március 15-ei ünnepséget Marosújváron, ahol az igét nagytiszteletű Bilibók Géza római-katolikus lelkész hirdette. Ahogyan ez már hagyománnyá vált, a város magyarságának apraja-nagyja, a református templomban együtt ünnepelte a nemzeti ünnepet.

Ezen alkalommal a Marosújvári Vegyeskart is köszöntötték, a kórus idén ünnepli fennállásának 25-dik évfordulóját. Jelenlétével megtisztelte az eseményt Tóth Guttman Emese erdélyi dalszövetségi elnök is, aki érdemoklevelet nyújtott át Fórika Éva kórusvezetőnek fáradhatatlan munkájáért. Az ünnepséget a marosújvári kisiskolások produkciója indította, Fekete Dénes tanító és neje Fekete Magda óvónő szervezésében, ezt követte Szekeres Ildikó műsora, amelyben a székelykocsárdi általános iskolások szavalatokkal és dalokkal köszöntötték az ünneplő közösséget. A székelykocsárdi dalárda műsora után a 25 éves marosújvári kórus történelméről láthattak és hallhattak felvételeket a résztvevők.

Ezen jeles alkalmat a Marosújvári Vegyeskar zárta, a végén a kórustagoknak külön emlékoklevelet adott át kórusvezetőjük, illetve Bartha Sándor helyi lelkész és felesége Bartha Ilona.

A gyülekezeti tagok a templomi ünnepség után szeretetvendégségen vehettek részt, amelyet a marosújvári régi Református Iskola épületében tartottak.

 

Oroszhegyi Tünde

http://reformatus.ro/kokardat-tuzott-marosujvar-a-nemzeti-unnepen.html?page=5

 

AZ ÁPRILY- ESTEK MÁRCIUS VÉGI RENDEZVÉNYE

             A LESSESI (Szeben megye) SZÁSZ ERŐDTEMPLOM

ERDÉLY KÖZÉPKORI MŰEMLÉKEI –

SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK

KUN ÁRPÁD VAJDAHUNYADI NYUGALMAZOTT LELKIPÁSZTOR FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁSA

A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA: 2015. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁN ÖT ÓRAI KEZDETTEL

SZÍNHELY: A DR. SZÁSZ PÁL MAGYAR KÖZÖSSÉGI HÁZ (Nagyenyed, Malom utca 24.)

               MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!


2015. MÁRC. 15. FEHÉR MEGYÉBEN

Három helyszín- három ünnepnap

(2015. márc. 13,14,15.)

            Fehér megyében a magyar közösség több helységben ünnepelt. ,Ezúttal három különböző helyszínen követhettem nyomon az ünnepet. Az „iskolavárosban” (Nagyenyed) a csaknem 400 éves Kollégium a Vártemplomban ünnepelt. Az RMDSz. központi ünnepsége Felvincen, a valamikori Aranyosszék központjában volt. A szép fekvésű, kis falucska Torockószentgyörgy egyházi keretben ezen a napon saját történelmével ismerkedett. A három színhely a kisvárostól a kisfaluig sok mindenben különbözik egymástól, de hasonlítanak abban, hogy a forradalom és szabadságharc idején mindhárom település porig égett, lakossága elpusztult, vagy elmenekült. A felemelő ünnep, a nemzet egészének a szabadságnak, a tavaszi ébredésnek szólt és nem utolsó sorban annak, hogy végül is az időben „túlélték,” újra telepítették és megerősítették közösségeiket. Ma két helyen kisebbségben, egyikben pedig többségben, de szabadon ünnepelhetnek!

            Péntek: márc. 13. A felújítás alatt álló kollégiumi díszterme helyett, a Vártemplomban gyűlt össze a líceumi ifjúság, tanáraival, iskolai és egyházi vezetőivel valamint városi érdeklődőkkel együtt. A XI. A szervező és szereplő osztály kis szórólapokkal fogadta a vendégeket, emlékeztetve a nagy műemlékvédő versenyre. Kónya Tibor iskolalelkész prédikációjából mindössze egy kérdést emelünk ki: Merjük e vállalni azt, amit 1848-ban a szabadság nevében vállaltak a magyar emberek? Szőcs Ildikó az eseményt visszatérésnek nevezte a bensőséges „családi” rendezvények világába. A Fodor Katalin magyar tanárnő által előkészített műsort, versekből és prózai művekből a XI. A. o. tanulói mutatták be. A Kollégium leánykórusa Fórika Éva ny. zenetanárnő vezényletével Erdély szinte minden népviseletében mutatkozott be, gyönyörű népdalaival. Evvel szimbolizálta a Kollégium, mai napig érvényes „erdélyi iskola” jellegét.

            Szombat: márc.14. Felvincet ma 10 %-s arányban kb. 470 magyar lakos lakja. A történelmi Aranyosszék mai utódjának lakói együtt ünnepeltek, két helyen (a templomban és a kultúrházban) és az ezeket összekötő útvonalon. Az RMDSz megyei szervezetének és a Szász Pál Egyesület gyakorlott csapata (Kerekes Hajnal, László István, Nagy Mária) példás szervezéssel biztosította a felemelő, jó színvonalú megyei központi ünnepet. Ehhez járult hozzá társszervezőként a helyi szervezet és a Polgármesteri Hivatal képviseletében Vincze András alpolgármester és önkormányzati csapata, a Felvinci Református Egyházközség, az Ethnika Kulturális Alapítvány és az RMDSz Megyei Női szervezete.

             A Felvinci Református Templomban Nt. Lukács György református lelkész házigazdai minőségben és Bilibók Géza helyi plébános ökumenikus istentisztelettel vezették be az ünnepi órát. A plébános ünnepi beszédében Hamvas Bélát idézte: „a legnagyobb rang, amit egy nép remélhet, hogy megszentelt életet él” A húsz felvinci fiatal ünnepi műsorral lepte meg a megye több részéből idesereglett közönséget, amelyben többek között Vörösmarty Mihály Szózatának és Kölcsey Ferenc Himnuszának prózai szövegét adták elő. A kivonulás után a templomudvaron álló kopjafánál koszorúzás zajlott. Nt.  Lukács György ref. lelkipásztor visszaemlékezett, az első 1990-es megemlékezésre, amikor kokárda csak a szívekben volt, Petőfi Sándor önarcképével együtt. A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus nevében Korsós Tamás konzul koszorúzott, aztán sorba többek között a Fehér megyei RMDSz. a Nőszervezet, a helyi Önkormányzat helyezte el koszorúit. Az ünnepi sokadalom szemet gyönyörködtető felvonulással haladt át, többségi tekintetektől is kísérve a ref. templomtól a kultúrházig vezető útvonalon. Elől az a díszzászló, amely a „Tavaszi szél vizet áraszt,” megyei tavaszi néptánc fesztivál második „felvinci kiadását” szimbolizálta és ezúttal a nap végén átkerül a jövő évi helyszínre Magyar-Péterfalvára. Az első fesztivál Magyarlapádon a néptánc kultúra megyei központjában volt.

            A szépen karbantartott korszerű felvinci kultúrházban az ünnepi beszédek és a fesztivál tizenkét együttesének a bemutatkozása zajlott. A kivételesen jó moderátor a vinci származású kollégiumi véndiák a Sapientia Egyetem tanára, Szacsvai Kinga. A konzul, Orbán  Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét tolmácsolta, aki többek között az összefogás, egyetértés és szabadság örökérvényű igazságait hangsúlyozta. Ladányi Árpád kifejtette, hogy addig ünnep márc.15. amíg szívből ünnepeljük. Lőrincz Helga arról beszélt, hogy mindig számolni kell a „gyökerekkel”: honnan jöttünk és hova tartunk? Jobbnál jobb táncbemutatók zajlottak a következő sorrendben: Nagymedvési tánccsoport (a megalakulás időpontja: 2014. vezető: Székely István Szabolcs) Vajasdi Margaréta (2004. Szilágyi Levente) Magyarlapádi Gyöngyszemek (2005. Kiss Csongor) Csombordi Pipacsom (2009. Köble Hajnal Emese) Felenyedi Malomkerék (2014. Kónya Tibor) Gyulafehérvári Csűrdöngölő (2013.Szilágy Győri Loránd) Marosgombási Tánccsoport (2013.Sikó Anna Rozália) Torockószentgyörgyi és Torockói Kis Szilas ( 2013. Kónya Tibor) Torockószentgyörgyi és Torockói Nagy Szilas (2013. Kónya Tibor) Miriszló Gyöngye (2012. Szabó Csilla) Magyarpéterfalvi Hanga (2011 Balázs Magda) Felvinci Néptánccsoport (2006 Takács Emese) Az összes tánccsoport emléklapot fiataljai ünnepi ebédet kapott együtt a meghívott vendégekkel. Befejezésül a péterfalviak átvették a néptánc bemutatók zászlaját, amit egy évig őriznek, majd az ünnepség után továbbadják.

            Vasárnap:márc.15. Torockószentgyörgyön az unitárius egyház szervezésében a gyülekezeti teremben zajlott le az ünnepség, ahol kb. ötvenen, gyűltek össze. Ünnepi istentiszteletet tartott Finta Emese unitárius lelkész. Mondanivalójának központi gondolata a szabadság és igazság keresése. Az Ifjúsági Egylet Imre Elvira kántor vezetésével klasszikus 48-as műsorral, Petőfi Sándor versekkel és Kossuth dalokkal örvendeztette meg a figyelmes közönséget. A vetített képes előadást Bakó Irén ny. tanár tartotta Torockószetgyörgy 1848-49-ben. (Rabok legyünk vagy szabadok?) Ebben egyféle magyarázatot nyújtott a közönségnek, a helyi lakosságot ért megpróbáltatásokban az osztrák vezetés uszító politikája, a magyar politika egyoldalúsága és az irreguláris román szervezkedés ellátása körüli bonyodalmakban. Az előadás egy érdekes adalékkal kezdődött John Pagetről, (a magyarrá lett angol főúr, (esguire) orvos aki erdélyi körútja során (az 1830-as évek végén) meglátogatta Torockót és T. Szentgyörgyöt. Eredeti módon írja le az akkori falu gazdagságát, népviseletét és szokásait. 1848-49 ben a két falu gyakorlatilag az egész mócvidék mozgósított hadtesteit el kellett lássa élelemmel, miközben védelem nélkül maradt, tehát magára volt utalva. Az előadó nyomon követte azt, hogy a békés helyzetből hogyan bontakozik ki az etnikai konfliktus. Az előadás után beszélgetés indult meg, sokan visszaemlékeztek a nemzetőrök neveire, és csodálkoztak azon, hogy a könyvtárakban pl. a gyulafehérvári arhívumban, mennyi érdekes adat, újdonság található. A tanárnőt tapssal és egy csokor virággal jutalmazták. Az is szóba került, dícsérettel hogy Mészáros István kőműves ebből az alkalomból elkészítette az elesettek emlékművén a tetőt, (a kalapot)

     2015 márc.-15                                                                 Bakó Botond                 

FOGADJ ÖRÖKBE EGY MŰEMLÉKET (2015.márc.5)

A vetélkedő jellegű mozgalom „Fogadj örökbe egy műemléket” 2012-től indult el a Fehér megyei RMDSz kezdeményezésére. A Bethlen Kollégiumban a szórvány cselekvési terv részét képező „Örökségünk őrei” akció, háromfordulós. A 2014. nov. 14. Én induló versenybe kilenc osztály kapcsolódott be.  Céljuk az identitástudat, a közösségi élet az összetartozás érzésének ápolása.  Az osztályonkénti tizenkét fős csapatok túl vannak az első fordulón, ahol a bíráló bizottság max. 40 ponttal jutalmazta a világhálós felületen megjelent reklámozást. Jelenleg a II. forduló zajlik, ami márc. 20-án zárul helyszíni bemutatókkal és dokumentációval. (max.10 pont) A harmadik forduló 2015 ápr. 2.-án lesz, ahol a csapatok bemutatják egész tevékenységüket. Két osztálytól kaptunk meghívást, (X.A. o és XI.C: o.) hogy a sajtó nyilvánossága előtt is szeretnének megjelenni. Nem kicsi a tét, hiszen kecsegtető jutalmak várnak a csapatokra.

                A különböző osztályok a következő műemlékeket fogadták „örökbe:” IX A.  Küküllővári Bethlen-Haller kastély (o.vezető Kerekes Ferenc) IX. B. Csombordi református templom (Kerekes Erika) IX C. Tövisi római katolikus kolostor X.A. Nagyenyedi vártemplom (Lőrinc Ildikó) X.B. Nagyenyedi evangélikus templom (Bartha Melinda) X.C. Torockószentgyörgyi Vár (Szabó Hajnal) XI A. Bethlen Gábor Kollégium (Turzai Ildikó) XI B. Enyedszentkirályi Bánffy kastély (Gábor Ella) XI.C. Csombordi Kemény kripta (Krizbai Jenő)

                Vonzó célokért folyik a küzdelem, hiszen a győztes osztály-csapatnak, néhány napos brüsszeli látogatás jár, amit Hunyad megyében már többször elnyertek a Téglás Líceum diákjai (I.díj), Ez a díj többek között az Európai Parlament meglátogatásával, Winkler Gyula Eu. parlamenti képviselő felajánlása nyomán vált valósággá. II. díj Eu. táborban történő ingyenes részvétel, ami az RMDSz és a MIÉRT felajánlása, III. díj kirándulás Abrudbánya-Verespatak útvonalon. A felhangolt motiváció ezúttal is éreztette a maga jótékony hatását, hiszen minden csapat kitartóan és eredményesen dolgozott. Az első fordulóban a zsűri döntése értelmében a legjobb eredményt a X.A. (39,33 pont) és a XI. A.(39,33 pont) osztályok érték el. Valószínű köztük dől el az elsőség kérdése is.

                A X. A. természettudományos oszt. által választott enyedi Vártemplom tornya 1239-ben épült és Erdély egyik legjelentősebb műemléképülete. A diákok megfogalmazása szerint „története egyben a város története”A z osztály és csapata nyílt napot rendezett, amelynek eseményei délelőtt a Vártemplomban, délután pedig a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban zajlottak. A jós sikerült eseménynek, ami több mint két hetes kemény előkészítő munka eredménye, igen nagy visszhangja, volt úgy a részvevő nagyszámú diákság, mint a szülők és a város közönsége körében. Az osztály, bevonta csapaton kívüli, többi osztálytársát is és így is erősített. Egy nap alatt sok érdekes helytörténetet lehetett megtanulni, többet, mint egy átlagos tanórán. A Várudvaron zsibongás váltotta fel az „enyedi csendet” hiszen a helyszínen néhány óra alatt szinte az egész kollégiumi tanulóifjúság megfordult. Az események és a tanulócsoportok óránként váltogatták egymást. Ez nemcsak jó szervezést, sok diák, és néhány tanár, tanítók és óvónők bekapcsolását, hanem színes, ízléses szórólapok, kirakós játékok elkészítését, szétosztását és bemutatását jelentette.

                 Jó színvonalú, lényegre törő ismertetőket láthattunk, hallhattunk és sok-sok tanulót, akik elégedetten távoztak. Először a hatvanöt óvodás érkezett, akik rövidesen átestek egy kiskorukhoz szabott várlátogatáson és templomi bemutatón. Megtanulták pl. mi az a szószék, a biblia, az Úr asztala, az orgona. Mindezt Lőrincz Ildikó vallástanári minőségben mutatta be nekik és a kivetítőn képeken is ugyanazt megfigyelhették. Az orgona meg is szólalt Lőrincz Gertrud ny. kántor jóvoltából. Az óvodások egy kis ajándékkal (édesség és templomrajz) elégedetten távoztak. Aztán jöttek az elemisták, akik már kirakós játék révén is ismerkedtek a templomi környezettel. A gimnazistáknál kiderült az is, hogy ők már járnak vasárnapi iskolába és nincs annyi ismeretlen elem, amit még nem láttak. Ők is ügyeskedtek a kirakós játékkal. (pl. templom lés orgona) A várlátogatáson a nyolc bástya nevét és rövid történetét is megismerhették, ahol a rövid ismertetéseket a versenyző csapat tanulói vezették. Természetesen dél felé a legmagasabb szintű előadásban a líceumi tanulóknak volt részük, akik Tóth Tibor lelkész áhítata után meghallgatták Kónya Mária történelem szakos tanárnőt a Vártemplom történetéről. Itt érdekes párbeszédes formát alkalmaztak, hiszen Szilágyi Eszter a „csapat” tagja tette fel a kérdéseket, amire a tanárnő válaszolt, miközben a vetített képek vizuálisan is kiegészítették az anyagot.

                A délutáni program is gyönyörködtető és tanulságos volt. A „csapat” ezúttal a művészet nyelvén szólt a Dr. Szász Pál Közösségi Ház nagytermében összegyűlt városi és diákközösséghez. A Kollégium és az Áprily-estek közös rendezvényén, a kis művészjelölt diákok a vártemplomot mutatták be művészi alkotásaikkal. Jó mentoraik voltak Balog István az Inter-Art révén elismert, enyedi művész, valamint Horháth Miklós lőrincrévei művész lelkész révén. Holányi Julianna templom képei elküldésével segített. Hat festményt, két fotót és tizenhárom metszetet mutattak be, az osztály alkotásaiból, amelyek festéssel, linometszéssel, és hidegtű technikával készültek. Balog István bejelentette, hogy az idei – tízéves jubileumát ünneplő felnőtt Inter-Art tábor alkalmával bemutatják az itt kiállított képeket is. A kis iskolazenekar közreműködésével (Lőrincz Dávid és Kónya Előd) a „csapat” tagjai egyházi énekeket adtak elő majd elhangzott az „Enyedi csend” című Áprily vers is.

                Tartalmas napot töltöttünk együtt a X A. osztállyal. Egyikük így nyilatkozott: „nekem ez a nap, mint nagyenyedinek meghatározó eseménye, története eddigi életemnek. Itt kereszteltek és ebben a templomban konfirmáltam.” Evvel többek véleményét is kifejezte. A felnőttek a továbbiakban, Hegedüs Csilla volt államtitkár jelenlétében, – aki szakértőként követi a tanulók műemlékóvó tevékenységét, – összegező nőkonferencián vettek rész a férfiak pedig a Szabó Csaba televiziós-újságíró által kezdeményezett kerekasztalon fejthették ki véleményüket különböző kérdésekben.

                A XI. C. turisztikai o. tanulói a csombordi báró Kemény család temetkezési helyét a műemléknek nyilvánított Kemény kriptát fogadta örökbe. A verseny előtt kialakított csapat többször ellátogatott a kriptához, fényképeket készített és azokat megjelenítette az internetes oldalán. Kisebb kutatást is végeztek Erdély egyik legrégebbi nemesi családjának a múltjáról. A református templom előtt fekvő kripta felső részén ma is látható a kék mezőben található szarvast ábrázoló címer. A piramis alakú kripta a gyerőmonostori származású Kemény család temetkezési helye volt a XIX sz. elejétől a II. világháborúig. A háború alatt feltörték és kifosztották, így ma a piramis alakú szokatlan építkezési stílusáról nevezetes műemlék elég leromlott állapotban van. Több törődést érdemelne, már csak azért is, mert a Kemények sokat tettek a csombordi közösség magyar és román tagjaiért. Az osztály a versenyíben az első forduló utána harmadik helyen áll.

                Két osztály munkáját közöltük, vázlatosan, de mind a kilenc osztály a maga módján komolyan tevékenykedett. Munkájuk révén jobban kapcsolódtak születési, vagy tanulási helyükhöz, növekedett önbizalmuk, fejlődtek kommunikációs képességeik, gyarapodott tudásuk. Sok sikert kívánunk a harmadik fordulóra, ahol valamilyen formában mindenki győztes lesz, ha nem is nyer el valamilyen különleges díjat.

2015. március 7.                                                                                            Bakó Botond