FOTÓ. LÁSZLÓ ISTVÁN– Beder Tibor könyve izgalmas, fordulatos olvasmány
Az Áprily-estek közönsége nagy érdeklődéssel hallgatta április 29-én a könyvről szóló ismertetést. A közel háromszáz oldalas kiadvány hatalmas, több mint egy évezredet átfogó történelmi panorámája a 907. júniusi pozsonyi csata fő céljának felidézésével kezdődik: „Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.” E csatában Árpád vezér legyőzi a mintegy százezres ellenfelet, ezzel a magyar határt az Enns folyóig terjeszti ki. A virtuális térbeli és időbeli utazás másik pólusa az 1920-as trianoni döntés, amelynek következtében Magyarország területének kétharmadát veszíti el.
Jól illett a bemutató elé a Bethlen-kollégium Pápai Páriz Ferenc Pályázatán 2010 tavaszán Szilágyi Péter IX. osztályos tanuló a témával kapcsolatos, I. díjjal kitüntetett dolgozatának tömör ismertetése, és a csata emlékét felidéző saját költeményének felolvasása.
A gazdagon dokumenált, kitűnően megszerkesztett, érdekfeszítő, rendkívül olvasmányos könyv vezérfonala: ha elapad a magyarság évszázadok folyamán bekövetkezett veszteségeit okozó fájdalom, ha megszűnik a történelmi emlékezet, akkor elpusztul a nemzet is. A témát körüljáró író a kisebbségbe került erdélyi magyarság és a többi, vele együtt élő, hasonló sorsú nemzetiségek fogyatkozásának kulcsterületeit bemutatva igazolja a szomorú tényt: „..az elmúlt századok folyamán a barcasági csángók, az aranyosszéki székelyek szórvánnyá törpültek, a szászok eltűntek, az örmények beolvadtak, a székelyek pedig apadóban vannak.”
Természetes, hogy a szerzőt elsősorban saját nemzetiségének sorsa aggasztja. Ezért teszi fel a kérdést: „Meddig él a magyarság?” Az egyértelmű válasz: addig, amíg emlékezni tud múltjára, és amíg érdemesnek találja cselekednie is megmaradásáért. A könyv tragikus jövőképének felvillantása mellett sorai közt ott van a kibontakozás, a túlélés lehetősége is: a megmaradásba vetett „.hitet kell felébreszteni, és akkor van remény a gyógyulásra.”
Beder Tibor lenyűgöző vallomásában és a bemutatott könyvben is kimondta: „Kell legyen egy hely, ahol jól érezheti magát a székely ember.” És tegyük hozzá: a magyar ember is. Ez a hely számára a Székelyföld kell hogy legyen, ahol csak a magyarság önrendelkezése biztosíthatja a lakható hazát. A hallgatóság tetszését váltotta ki az a megállapítása, hogy Enyedet nem tekinti szórványnak, a nagyhírű Kollégium és a több évszázados, fallal kerített református Vártemplom az a hely, ahol mindig otthon érzi magát, amikor városunkba látogat.
Az élménydús délután A bújdosók nyomában Törökországban című kisfilm megtekintésével zárult, amely 2008 szeptemberében a szerző által vezetett isztambuli és rodostói IV. Mikes zarándoklat legérdekesebb eseményeit mutatta be.
A szép tavaszi rendezvény végén Lupean Noémi marosnagylaki XII-es kollégiumi diáklány Szőcs Ildikó igazgató és Turzai Melánia aligazgató társaságában egy csokor fehér rózsával köszönte meg Beder Tibornak, hogy a Julianus Alapítvány közvetítésével negyedik éve részesül egy amerikai illetőségű magyar polgár ösztöndíjában.
Az Apadó fájdalom hosszantartó dedikálása is igazolja, hogy Beder Tibor Kiáltó szava nem lesz pusztába kiáltó szó, erőt, hitet ad a szórványmagyarság önismeretének megerősítéséhez és megmaradásáért folyó küzdelméhez.
Szabadság, 2010. május 08.