Felavatták a restaurált emlékművet
Nyár elején már hírt adtunk arról, hogy helyreállítják a nagyenyedi 1849-es emlékművet. Az Ars Antigua marosvásárhelyi cég Nagy Benjámin restaurátor vezetésével jó munkát végzett, többet is tett, mint egy egyszerű restaurálás. Két hónapja minden arra járó láthatja, tapasztalhatja, hogy az emlékmű megmenekült az enyészettől, és „apadó fájdalommal” ugyan, de továbbra is emlékeztet Nagyenyed legtragikusabb napjára: 1849. január 8-ra. Ezen nap eseményeinek, soha semmilyen körülmények között nem szabad megismétlődniük. Kovács Jenő, a szombathelyi Apáczai Csere János Alapítvány elnöke, a munkálatok egyik fő anyagi támogatója három hete járt erre, és egy háromszínű szalagot helyezett az emlékmű előtti tartórúdra. A szalag ma is ott van, senki nem bántotta. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Asszonynépe
Felemelő nemzeti ünnep az elnéptelenedő faluban
A Fehér megyei magyarság kilencedik alkalommal köszöntötte nemzeti ünnepünket egy elnéptelenedett, de erre az alkalomra élettel feltöltött és ünnepi hangulattal megáldott kis településen. Ezúttal a Magyarlapádhoz tartozó Asszonynépén történt ez, ahol a református gyülekezetet egyetlen személy képviseli. Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor szerint az államalapítás után Szent István Gizellának adta ezt a területet, aki elvégezte a telepítést. Asszonymunka volt, Asszonynépe lett a neve. A 19. századból egy fatornyos templomot tartanak számon. Egy Budapesten megtalált 1897-es építési terv szerint kőtemplomot terveztek, amely csak 1920-ban valósult meg. 1911-ben 125 református lelket számláltak, 1922-ben pedig 87-et. A kollektivizálás a 60-as években teljesen szétzilálta a birtokos magyarságot. Szent István ünnepén a több száz ünneplőt egy teljesen felújított templom fogadta, amelyet az egyházközség alapjaiból, a hívek adományaiból, az önkormányzat és a megyei tanács támogatásával valósítottak meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Fehér megyei magyarság kilencedik alkalommal köszöntötte nemzeti ünnepünket egy elnéptelenedett, de erre az alkalomra élettel feltöltött és ünnepi hangulattal megáldott kis településen. Ezúttal a Magyarlapádhoz tartozó Asszonynépén történt ez, ahol a református gyülekezetet egyetlen személy képviseli. Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor szerint az államalapítás után Szent István Gizellának adta ezt a területet, aki elvégezte a telepítést. Asszonymunka volt, Asszonynépe lett a neve. A 19. századból egy fatornyos templomot tartanak számon. Egy Budapesten megtalált 1897-es építési terv szerint kőtemplomot terveztek, amely csak 1920-ban valósult meg. 1911-ben 125 református lelket számláltak, 1922-ben pedig 87-et. A kollektivizálás a 60-as években teljesen szétzilálta a birtokos magyarságot. Szent István ünnepén a több száz ünneplőt egy teljesen felújított templom fogadta, amelyet az egyházközség alapjaiból, a hívek adományaiból, az önkormányzat és a megyei tanács támogatásával valósítottak meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
