Jókai Mór a nagyenyedi városházán
Nemrég fejezték be a 128 évvel ezelőtt, 1883-ban épült nagyenyedi városháza tetőszerkezetének javítását és cserepezését. A munkálatokat figyelve jutott eszembe, hogy az impozáns, díszes homlokzatú, erkélyes közigazgatási palota felépítése után nem sokkal, székelyföldi kortes útjáról hazafelé menet, 1884. október 20-án ismét ellátogatott városunkba a népszerűsége csúcsán álló Jókai Mór, a nagy magyar romantikus író. Vita Zsigmond szerint „bizonyára még egyszer látni akarta a nagyenyedi két fűzfa városát, amelyhez az 1853-i utazás leverő, szomorú emlékei fűzték.” Az eltelt több mint három évtized alatt teljesen újjáépült a város, a Bethlen-kollégium keleti szárnya épülőfélben volt, a városukhoz hű nagyenyediek új, nagyobb, kényelmesebb hajlékokat építettek az 1849 januárjában elpusztítottak helyére. Nagyjából ebben a korszakban alakult ki a részben ma is létező városközpont. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kisdiákok a nagy kollégiumban
Ingyenes egynapos kirándulást ajánlott fel a kolozsvári Református Telefonos Szeretetszolgálat a vakáció utolsó napjaiban azon diákoknak, akiknek nem volt lehetőségük nyaralni ezen a nyáron. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Torockói falunapok hatodszor
Díjátadás, megemlékezések, jókedv a torockói falunapokon
Hatodik alkalommal szerveztek falunapokat a Székelykő tövében, szeptember 3–4-én. Az itt lakó büszke nép harcai, őseik csatái a tatár-mongol seregekkel, a kézdi székelyek csapatának érkezése, az Aranyos völgyébe telepített német bányászok, Dózsa György lázadása, a bányászok küzdelme szabadságjogaikért, a megtorlások, a polgárosodás, Jókai Mór és Gyulai Pál látogatása mind része a környék történelmi múltjának, amely ezúttal is vendégek sokaságát csalogatta ide. A helyszínek váltakoztak: az unitárius templomerődtől a piactéri vajor alatti emlékhelyre, a polgármesteri hivataltól a Tóbiás Galériába, végül a kultúrotthonba vándoroltak az ünneplők. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hatodik alkalommal szerveztek falunapokat a Székelykő tövében, szeptember 3–4-én. Az itt lakó büszke nép harcai, őseik csatái a tatár-mongol seregekkel, a kézdi székelyek csapatának érkezése, az Aranyos völgyébe telepített német bányászok, Dózsa György lázadása, a bányászok küzdelme szabadságjogaikért, a megtorlások, a polgárosodás, Jókai Mór és Gyulai Pál látogatása mind része a környék történelmi múltjának, amely ezúttal is vendégek sokaságát csalogatta ide. A helyszínek váltakoztak: az unitárius templomerődtől a piactéri vajor alatti emlékhelyre, a polgármesteri hivataltól a Tóbiás Galériába, végül a kultúrotthonba vándoroltak az ünneplők. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Magyarbece
Falunapok a múltról és a jelenről
Emelkedő úton haladunk Magyarlapád felől a zárt becei katlan felé. Az öt éve leaszfaltozott út javítatlan. Nagy Zsolt tanácsos szerint a „gidres-gödrös keringés” a jövő évig tart, a remények szerint a választási kampányt várja. Szárazság sújtotta kukoricatáblák, helyenként rózsák, itt-ott parlagon hagyott parcellák és az aratás sárgálló nyomai látszanak. A kertekben érnek a gyümölcsök ugyanúgy, mint a távolabbi domboldalakon a szőlőültetvények finom fürtjei. Bece ma is jelentős bortermelő vidék, igazi kis borvilág. Lépten-nyomon észrevehető, hogy a faluban ma is mezőgazdasággal foglalkozó emberek élnek. Ezen a napon, augusztus 29-én azonban ők is a kultúrára figyelnek. Sokan eljönnek az elszármazottak közül is Magyarlapádról, Nagyenyedről, Kolozsvárról, hiszen az 1980–81-es földcsuszamlás miatt kényszerből elköltözöttek (a 700 lakosból kb. 300) is magukénak érzik a kis falut és természetesen a kis település nagy napját, amikor önmagáról, a múltról és a máról mesél. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Emelkedő úton haladunk Magyarlapád felől a zárt becei katlan felé. Az öt éve leaszfaltozott út javítatlan. Nagy Zsolt tanácsos szerint a „gidres-gödrös keringés” a jövő évig tart, a remények szerint a választási kampányt várja. Szárazság sújtotta kukoricatáblák, helyenként rózsák, itt-ott parlagon hagyott parcellák és az aratás sárgálló nyomai látszanak. A kertekben érnek a gyümölcsök ugyanúgy, mint a távolabbi domboldalakon a szőlőültetvények finom fürtjei. Bece ma is jelentős bortermelő vidék, igazi kis borvilág. Lépten-nyomon észrevehető, hogy a faluban ma is mezőgazdasággal foglalkozó emberek élnek. Ezen a napon, augusztus 29-én azonban ők is a kultúrára figyelnek. Sokan eljönnek az elszármazottak közül is Magyarlapádról, Nagyenyedről, Kolozsvárról, hiszen az 1980–81-es földcsuszamlás miatt kényszerből elköltözöttek (a 700 lakosból kb. 300) is magukénak érzik a kis falut és természetesen a kis település nagy napját, amikor önmagáról, a múltról és a máról mesél. Egy kattintás ide a folytatáshoz….