Csávossy György a Jó boroknak szép hazája, Erdély című borászati könyvében írja: „Erdély a borok hazája. Nincs Európában a szőlőművelésre alkalmasabb, Istentől inkább annak teremtett föld Erdélynél, nincsenek zamattal bővebben megáldott, sokszínűségben versenyképesebb borok, mint itt, e szépségével is szembetűnő tájon (…)” Tegyük hozzá, Erdélyben egyik legismertebb borvidék az „Erdélyi Hegyaljai”, amelyben jelentős szerepe van az enyedi szőlészetnek, borászatnak. Az enyedi borászok már hatodik éve szervezetbe tömörülve próbálják feléleszteni a nagymúltú enyedi bor hírnevét. Az „Enyedi Borászok Egyesületének” tagjai január 9-én tartották évi közgyűlésüket, ahol ez alkalommal először elnökváltás történt.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

 Vannak még kisebb-nagyobb csodák! Talán nem is olyan világrengetőek, hanem egyszerű, de váratlan jelenségek és események, amelyek kizökkentenek bennünket megszokott hétköznapiságunkból. Jó, hogy léteznek, hiszen maga az ünnep is kellemesen szokatlan állapot, még ha nem is éppen váratlan. Karácsony hónapjában, adventi várakozáskor, körítésként is akad csodálkozni való. A természetben ugyanúgy, mint az erre az alkalomra felmelegedő családi hangulatban vagy tágabb közösségeinkben. A „csodáknak” egy része spontánul érkezett, más részük becsülendő igyekezetből fakadt és hatásukra előfordult, hogy egyik meglepetésből a másikba estünk. És ez adta meg a karácsonyi töltött káposzta savát-borsát, a kalács ízét és persze a remény, hogy ilyen tájban, egy-egy „kakaslépéssel,” már nyúlik a nappal és közeledik a tavasz. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →