DR. JUHÁSZ TAMÁS: EMLÉKEIM KARSAI ZSIGMONDRÓL Készültem arra a presbiteri gyűlésre, amelyen hivatalosan át kellett vennem a helyettes segédlelkészi szolgálatot 1970 novemberében. Beszédet rögtönöztem, s ebben nemcsak saját, jó szívvel várt szolgálatkészségemről akartam szólni, hanem valami helyi érdekű dologról is. … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az Estek 2013. őszi évadjának megnyitó rendezvénye egy református lelkész művészi munkáinak kiállítás megnyitója volt a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Horhát Miklós első kiállítását, ezelőtt 37 évvel, 1976 november10–én mutatta be. Nem kezdő festőről van tehát szó. Az eltelt időszakban egy tucat körül jár a kiállítások száma. Egy érett festő, élénkszínű, gazdag gondolatvilágát, kifejező festményeit láthattuk. Témái a szokott Maros menti és más közeli ismert tájak, amelyeket nem egyszerűen másol, hanem új gondolati megvilágításba helyez. Nagyon sokan eljöttek a megnyitóra, talán száznál is többen, közöttük a lelkész kollegák. Nem csalódtak, hiszen egy művész, kollega, – olyan elődökkel, mint Gruzda János,- mutatta be sajátos színezetű művészetét. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Megvallom, hogy amikor HM barátom felkért e megnyitó beszéd megtartására, akkor a megtiszteltetés öröme töltött el, utána viszont megijedtem, hogy miből is áll tulajdonképpen ez a feladat, hiszen sem művészettörténész, sem műkritikus nem vagyok, és csak amatőrként szólalhatok meg ilyen összefüggésben, ami viszont nem illik egy ilyen nagy horderejű kiállításhoz. Aztán az nyugtatott meg, amikor a meghívón és plakáton azt láttam felírva, hogy HM lelkipásztor (noha a festőművész megjelölős is teljesen helyénvaló lett volna) – Ez a megfogalmazás felszabadított engem arra, hogy nem műelemzőként, hanem fogyasztóként vagy éppen lelkipásztorként, az elemző bükkfanyelvtől mentesen fogalmazzam meg a saját benyomásaimat mindarról, amit HM művészete jelent számomra. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Soltvadkert a homokszülte dél-magyarországi kisváros neve ma is ismerősen cseng Nagyenyeden, különösen a Kollégiumban. A valamikori községből húsz éve lett város. Iskolája, amelyik Kossuth Lajos nevét viseli 15 éve létesített – a jelenben is élő – testvériskolai kapcsolatot a Kollégiummal. A húsz éves jubileumi ünnepségre, 25 tagú általános iskolai gyereksereg és 20 tagú tanári gárda utazott ki abba a városkába, ahol mindig szeretettel, barátsággal valamint jó programokkal várták a nagyenyedieket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
